Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-02 / 44. szám

BŰM AUTÓSOK MOTOROSOK Az üzemanyag-megtakarítás és a környezetvédelem felfokozott szükségessége újból az elektro- mobilokra terelte a figyelmet. A konstruktőrök erőfeszítései fő­leg a telepek energiakapacitásá­nak növelésére, a futómű és a ka­rosszéria könnyítésére, végül az üzemeltetés olyan megszervezé­sére irányulnak, hogy az elektro- mobilok fogyatékosságai a legke­vésbé legyenek érezhetőek, elő­nyeik viszont minél inkább érvé­nyesüljenek. A Szovjetunióban 1970-től kezdve egy sor gépjármű- és elektrotechnikai ipari intézet és üzem foglalkozik elektromobilok- kal. Az uljanovszki autógyárban készülnek az UAZ-451 Ml elektro- mobilok (féltonnás teherbírással), a rigaiban a nyolcszemélyes RAF-2210 elektrobuszok, a jere- vánban a JERAZ-3734 elektro- mobilok (0,9 tonnásak). Ezenkívül viszonylag nagy kísérleti tételeket gyártott elektromobilokból az Oroszországi Föderáció Gépko­csiszállítási Minisztériuma (a 0,5 tonnás NI IÁT A 925.01), a kali- nyingrádi elektromos szállítási in­tézet a rigai villamossági gépgyár­ral karöltve, s a Volgái Autógyár. Moszkvában például elektro- mobilok látják el az iskolai és a pá­lyaudvari büféket, s iránytaxiként használják őket. Togliatti város­ban VÁZ elektromobilok végzik a postai és kereskedelmi szállítá­sokat. 1980-ban a moszkvai olim­piai RAF és JERAZ, egyes nem­zetközi vásárokon kalinyingrádi, a Moszkva környéki Podolszk ke­reskedelmi hálózatában NIIAT A 925.01 elektromobilokat hasz­náltak. Megemlítem a szovjet elektro­mobilok néhány tulajdonságát. Az UAZ—451 Ml gépek nagy része váltakozó áramú motorokkal és fedélzeti töltőberendezéssel van ellátva. Ez lehetővé teszi a telepek feltöltését a városi elektromos há­lózat háromfázisú konnektoraiból, így a telepek tömegének növelése nélkül meghosszabbítható az elektromobil napi futása. A NIIAT elektromobil úgy van megkonstru­álva, hogy a kimerült telepet frissel cserélik ki. A kocsiszekrény dura- lumíniumból készült. A szokvá­nyos keret helyett vékony falú acélidomokból készült rácsot al­kalmaznak. A vezető egyszemé­lyes fülkéjét a jobb oldalon helyez­ték el, hogy megkönnyítsék és biztonságossá tegyék számára a szállítással kapcsolatos teendők ellátását és a manőverezést. A ka­linyingrádi intézet konstrukciójá­ban még könnyebbé tették a ko­csiszekrényt, figyelembe véve, hogy ezt az elektromobilt csupán jó utakon és nyári időben fogják használni. A VÁZ elektromobiljai: a szériagyártású univerzális VAZ- 2102 alapján készült könnyű fur­gon és egy féltonnás furgon. A VÁZ modelleket nikkel-cink ak­kumulátorokkal látták el, amelyek­nek kétszer olyan nagy az energia­kapacitásuk, mint az ólmos-sa- vas akkumulátoroké. így a könnyű furgon 100-120 km-es utat tud megtenni, a sebessége 100 km/óra határig terjed. A nikkel­eink akkumulátorok még mindig magas ára és nem kielégítő tar­tóssága korlátozza széles körű felhasználásuk lehetőségeit az elektromobilokban. Milyen kilátásai vannak az elektromobiloknak? Arra nem le­het számítani, hogy felváltják (leg­alábbis hamarosan nem) az egyéb üzemű autókat; ehhez nincsenek megfelelő áramforrások, meg az­tán erre nincs is szükség, mert egyre jobban érvényesül az autók specializálódása. Az elektromos hajtás alkalmazása a városon kí­vül közlekedő kocsiknál nehézkes, sok városi kocsi szempontjából vi­szont igen kívánatos. így tehát az első következtetés: a városi elektromobil kocsi. A má­sodik: az elektromobilok haszná­lata a tápforrásul szolgáló telepe­ket tartalmazó konténerek cseréjé­re, s nem e telepeknek a kocsikon való újrafeltöltésére kell alapozni. Arról van szó, hogy az akkumulá­torok feltöltése toxikus folyamat, amit különösen az elektromobilok számának növekedésével izolálni kell. Következésképpen a kocsik konstrukcióját és a felvevőhelyek berendezését a gépesített gyors konténercserével számolva kell ki­alakítani, s meg kell szervezni a konténerek szállítását a felvevő­helyek és a töltöközpontok között. JURIJ DOLMATOVSZKIJ, a műszaki tudományok kandidátusa híreki ■ Ez év végén Moszkva utcáin több mint 10 ezer olyan autó fog futni, amelyben földgázzal rfiűködö motor lesz felszerelve; az illetékeseknek az a tervük, hogy gyorsított ütemben bőví­tik a földgáz üzemanyagként való felhasználását. A Mosz- kovszkaja Pravda szerint most készült el a főváros első föld- gáztöltő állomása, és 1990-ig további nyolc ilyen állomást ál­lítanak fel. Ezzel párhuzamo­san a moszkvai állami intéz­mények tulajdonában levő benzinüzemelésű autókat fo­lyamatosan állítják át földgáz­üzemre. A felszerelésre kerülő gáztartályok mintegy 200 kilo­méteres út megtételéhez szük­séges mennyiséget fogadnak be. Az átállításnak két oka van: egyrészt a földgáz sokkal ol­csóbb, a benzinfelhasználás­nak mindössze töredékébe ke­rül. Környezetvédelmi szem­pontból sem közömbös a föld­gázra való áttérés, hiszen ez­zel az üzemanyaggal működő motorok sokkal kevesebb kárt okoznak a környezetben, és élettartamuk is hosszabb, mint a hagyományos üzemanyago­kat fogyasztó motoroké. ■ A KGST-országok oljafel- dolgozó iparában a szénhidro­gének jobb hasznosítását, a nyersolaj hulladékmentes feldolgozását és a lepárlási termékek továbbfeldolgozását szolgáló technológiai eljárások kidolgozása került a műszaki fejlesztés előterébe. Fontos távlati feladat az is, hogy a fel­dolgozott olajtermékekből az üzemanyag arányát a korábbi 45-50 százalékról 1990-ig 60-65 százalékra növeljék.. E cél elérésére kedvező lehe­tőséget kínál, hogy ma már léteznek olyan korszerű tech­nológiai eljárások, amelyekkel egy tonna üzemanyagot az általában szokásos 2-2,3 ton­na helyett 1,2-1,3 tonna nyers­olajból lehet előállítani. A szo­cialista országok olajfeldolgo­zó iparának új beruházásaiban ezért nagy szerepet kapott a katalikus finomítást eljárás. Ugyancsak előtérbe került az üzemanyag nyerése a pakurá­ból és egyéb olajfeldolgozási maradványokból, mert ebből még nagy mennyiség készít­Különösen a hivatásos gépkocsivezetők - kamion, teherautó, távolsági buszvezetők vannak kitéve az út egyhangúsága okozta veszélyeknek. Ezek egyike a sokszor legyőzhetetlen álmosság, elbóbiskolás. A Surrenthal Ltd elektronikus riasztókészülékkel kívánja meg­előzni ezt a bajt. A fülkagyló mögé helyezett parányi készülék csendben van, amíg a vezető normális testhelyzetben ül; de ha elbóbiskol és a feje előre, vagy hátra billen, a riasztókészülék 2000 Hz-es tartományban fülsértőén erős ébresztőt fúj. Köztudott, hogy erre a hangtartományra a legérzékenyebb az emberi fül. Kétségtelen, hogy ezzel a kis készülékkel számtalan balesetet lehet megelőzni. Ennek hiányában viszont jól bevált tanács, hogy a fáradt, álmos gépkocsivető ne reszkírozzon, hanem az útból félreállva - akár az autó ülésén vagy a volánra borulva pihenjen, szundikáljon egy keveset. P MU37AKI HlwwtHm ■arra 11. A SZÖVETSÉGI KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1984. MÁRCIUS 30-ÁN KELT 41 Tt. SZÁMÚ RENDELETÉNEK ISMERTETÉSE 34. A jármű belső világítása (52. §) A szerelvényfalon elhelyezett ellenőrző műszereket megvilá­gító lámpáknak a jármű külső világításának bekapcsolása esetén világítaniuk kell; a múszervilágításnak nem szabad a járműveze­tőt vezetés közben vakítania sem zavarnia, a műszereknek nem szabad tükröződniük a szélvédő üvegen. 35. Figyelmeztető hangjelző berendezések (54. §) Minden gépjármüvet - az óránkénti 8 km-es legnagyobb konstrukciós sebességet meg nem haladó lánctalpas járművek kivételével - legalább egy, megfelelő erősségű hangjelző beren­dezéssel kell felszerelni. Az 1985. január 1. után gyártott vagy importált hangjelző berendezéseknek olyannak kell lenniük, hogy megfeleljenek a vonatkozó előírásoknak; a járművön úgy kell elhelyezni, hogy semmilyen körülmények közt ne rongálódjon meg, s hangjának sajátosságai ne változzanak. Csak olyan hangjelző berendezés használható, amelynek hangja folyamatos, egyenletes erősségű és magasságú vagy hangolása harmonikus. Olyan hangjelző berendezést, amelynek hangja éles, felbontott akkordú vagy recsegő - síp, sziréna, gong stb. - használni tilos. 36. Ablaktörlő berendezések (53. §) Vezetőfülkével épített vagy zárt kocsiszekrényű gépjárműveket legalább egy önműködő ablaktörlő és mosó- valamint fagyásgátló és páramentesítő berendezéssel kell felszerelni. Az 1985. január 1. után forgalomba helyezett M, kategóriába sorolt jármüvekre szerelt szóban forgó berendezések kialakítását és elhelyezését - a járműből való zavartalan kilátás szempontjából - külön előírások szabályozzák, s ezek szerint hagyják jóvá. Ezek az előírások megfelelően vonatkoznak a többi kategóriába sorolt járművekre és a hátsó szélvédőnél használt szóban forgó beren­dezésekre. A gépjármüveket fel lehet szerelni fényszórómosó- és törlő berendezéssel. Az 1986. január 1. után gyártott vagy importált távolsági autóbuszokat és az N kategóriába sorolt nemzetközi forgalmat lebonyolító gépjármüveket ilyen berendezésekkel fel kell szerelni. 37. A járművek zavarmentesítése (56. §) Minden jármű konstrukciójának, kivitelezésének és felszerelé­sének olyannak kell lennie, hogy az üzemeltetés során keletkező zavaró hatású elektromágneses erők kisugárzása ne haladja meg a zavaróhatás megengedett értékét. A jármű mechanizmusainak konstrukcióján nem szabad olyan változásokat eszközölni, illető­leg az eredeti alkatrészt olyannal pótolni, amelyek a megengedett értéknél nagyobb mértékben növelnék a zavaró hatású elektro­mágneses erők kisugárzását. 38. Ablakok és napellenzők (57. §) A gépjárművek és a hozzájuk kapcsolt pótkocsik ablakainak (a tetőablaknak és a válaszfalablaknak is) biztonsági üvegből kell lennie; 1985. január 1-től külön előírásokba foglalt feltételek szerint hagyják jóvá. Az M, kategóriába sorolt 1987. január 1. után gyártott vagy importált járműveket hátul elektromos ablak- fűtő berendezéssel kell felszerelni. A zárt szekrényé és a vezetőfülkével épített gépjárművet két napellenzővel (redőnnyel) kell felszerelni; az egyiknek a járműve­zető előtt kell lennie. A mezőgazdasági és erdészeti traktor vezetőfülkéjét, és minden együléses vezetőfülkét legalább egy napellenzóvel kell felszerelni. A vezetőfülkével épített vagy zárt szekrényé járművet fűtő- és szellőzőberendezéssel kell felszerelni. A vezető- és utasteret fütő és szellőztető rendszernek olyan szerkezetűnek és kivitelezésű­nek kell lennie, hogy a járművezető és az utasok egészségét ne veszélyeztesse, vagy ne okozzon fokozott fáradtságot. A szilárd tüzelőanyagú fűtőberendezést csak a munkahelyként vagy szállásként berendezett zárt kocsiszekrényű tehergépkocsi­ban és a hozzá kapcsolt pótkocsiban vagy félpótkocsiban szabad felszerelni: ezeket a berendezéseket és a füstelvezető csöveket tűzállóan kell szigetelni. 40. Csstl3kozt3tó berendezések (61. §) A szerelvénybe kapcsolandó járművet üzembiztos, könnyen és gyorsan kezelhető csatlakoztató berendezéssel kell felszerelni. A csatlakozó szerelvénynek olyannak kell lennie, hogy önmagától ne oldódjon ki, és a pótkocsi ne kapcsolódjon le. Az egytengelyes, 3,5 tonna teljes tömeget meg nem haladó pótkocsi vontatására használt személygépkocsit és az olyan vontatásra használt tehergépkocsit, melynek teljes tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát ISO 50 típusú gömbcsuklós csatlakozó szerelvénnyel kell felszerelni. 41. A biztonsági ovgk gs rögzítésük (63. §) Az 1969. január 1. előtt forgalomba helyezett személygépko­csik első üléseit csak akkor kell biztonsági övvel felszerelni, ha karosszériájukban előírásos rögzítő elemek vannak. Az 1969. január 1. után forgalomba helyezett személygépkocsik első üléseit - a karosszériában elhelyezett megfelelő rögzítő ponthoz erősítve - biztonsági övvel kell felszerelni. Az 1976. január 1. után gyártott vagy importált személygépko­csik karosszériájában megfelelő rögzítöelemeknek kell lenniük a hátsó üléseknél is. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents