Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-02 / 44. szám
TUDOMÁNY Ui»wÄi TECHNIKA J óllehet, a legtöbb probléma az atomenergetika fejlesztése terén az USA-ban vetődött fel, mégis ez az ország tartja vezető helyét az abszolút számok tükrében. Az atomenergetika fejlődése útjába a gazdásági növekedés csökkenése és az atomerőmű ellenes mozgalom mellett a Carter kormányzat is akadályokat gördített. Többek között leállította a nagy, kereskedelmi jellegű üzem- anyag-újrafeldolgozó mű állami támogatását, valamint a dich River szaporító építését. Intézkedéseit az USA határain túl nem támogatták, hiszen sok ország jelentős erőfeszítéséket tett az atomreaktorokban keletkezett plutónium azonnali felhasználását lehetővé tevő plutónium-visszatáp- lálás, valamint a jobb nukleáris hatásfokú, de távlatibb szaporító rületén Hollandiával és Angliával közösen fejleszti a centrifugáláson alapuló eljárást, amely az ipari alkalmazást közvetlen megelőző stádiumban van. Ennek az eljárásnak jó esélye van a világpiacon, hiszen az energiaigény csupán 5 %-a a klasszikus diffúziós eljárás energiaigényének. Húsz éve múlt annak, hogy Kanadában üzembe helyezték az első demonstrációs atomerőmüvet, és alig több mint 10 év telt el azóta, hogy az első kereskedelmi atomerőmű (Pickering A) elkezdte a villamosenergia szolgáltatását. A kanadai atomerőművek teljes beépített teljesítménye már meghaladta a 6000 MW-ot, s eddig összesen 250 TWh villamos energiát termeltek. Kanadában a könnyűvizes atomerőmüvek alternatívájaként Harminc év az atomenergetikában II. ATOMENERGETIKA A FEJLETT TŐKÉS ORSZÁGOKBAN ÚJ szú 1984. XI. 2. reaktorok fejlesztése területén. Az elvégzett számítások és kutatások szerint a plutónium-visszatáplálás a termikus reaktorokba mintegy 30 %-al csökkentené a nyersurán szükségletet és mintegy 20 %-al a dúsítási kapacitás szükségletét is. Felismerve ezeket az összefüggéseket, a Reagan kormány a'bevezetett tilalmakat feloldotta. Noha napjainkban az atomerőművek építésével az USA-ban magánvállalatok foglalkoznak, a szövetségi kormány is igyekszik befolyást gyakorolni az atomenergetika fejlesztésére, mert benne látja azt a lehetőséget, amely az ország gazdasági és energetikai biztonságát erősítheti. Az elmúlt években az NSZK- ban az atomenergetika lassúbb növekedést mutatott, mint ahogy azt eredetileg várták. A beépített atomerőmüvek teljesítménye napjainkig azonban majdnem elérte a 10 000 MW-ot. Elkeseredett vita bontakozott ki az atomerőművekkel járó kockázatról és a belőlük származó haszonról. A közvéleményben új ellenzék alakult ki, amely időnként a demokratikus döntéshozatali folyamatok számára is kihívást jelentett. Ennek következményeként számos tervet elhalasztottak, az engedélyezés jogi követelményeit szigorították és általában véve az atomenergetikai beruházások bizonytalanokká váltak más energiaforrásokhoz képest. Ma azonban már egyes jelek arra utalnak, hogy a stagnálás, illetve a visszaesés a jövőben nem fog folytatódni, s az atomenergetika legyőzi eddigi nehézségeit. Ezt a következtetést főleg az támasztja alá, hogy az atomenergia az egyik legolcsóbb energiaforrás, a környezetvédelmi , megfontolások is neki kedveznek, a villamosenergia-igények még mindig növekednek és a szén O6eppfolyósításának kutatása, amitől az NSZK-ban olyan sokat vártak, még nem hozta meg a kívánt eredményeket. 1981-ben a villamos energia 14,3 százalékát állították elő atomerőművekben. A jelenlegi tervek szerint a beépített teljesítmény 1990-ben 23 000 MW-ra emelkedik, 2000-ben pedig eléri a 37 000 MW-ot. Ekkorra az atomerőművek részaránya a teljes vil- lamosenergia-termelésben 40 %-ot tesz majd ki. Az NSZK csak kevés uránércet mondhat magáénak, ezért fokozott érdeklődést mutat a szaporító reaktorok fejlesztése iránt. Az urándúsitás tea természetes uránnal működő nehézvizes atomerőműveket fejlesztettek, s ennek eredményeként jöttek létre a CANDU (Canada Deuterium Uranium) atomerőművek. Noha a nehézvíz viszonylag drága, a már működő reaktorok utántöltéséhez kis mennyiségre van szüség. így a nehézvízzel kapcsolatos költségek főleg a beruházásnál jelentkeznek. A CANDU reaktorok természetes, nem dúsított uránt alkalmaznak, ami szükségessé tette, hogy minden tervezői megoldásnál optimális neutrongazdálkodást biztosítsanak. Az atomenergetika békés célú felhasználásának történetét Japánban három szakaszra bontják. Az első szakaszban teremtették, meg az atomenergetika fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges alapokat. Az első kísérleti reaktort 1975-ben helyezték üzembe. Az első, 12 MW teljesítményű, könnyűvizes atomerőmű 1963- ban adott először villamos áramot a Japán hálózatba. A második szakasz során, amely a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig tartott, a japánok megszerezték a nukleáris üzemanyagciklus megvalósításához szükséges ismereteket és lerakták a saját típusú reaktorok fejlesztésének alapjait. A harmadik szakasz még ma is tart és az atomerőművek széles körű elterjedésével jellemezhető. E szakasz kiemelkedő eseménye az 1977-ben üzembe helyezett 100 MW teljesítményű JOYO gyorsreaktor. A beépített atomerőművi teljesítményt Japánban 1990-re 46 000 MW-ra tervezik, s ekkor a villamos energia 30 %-a származna atomerőműből. A japán uránszükségletet nagyrészben külföldről biztosítják. Az urándúsítás tekintetében is külföldi szolgáltatásoktól függ. A tőkés országok közül az egyik legambíciózusabb atomenergetikai programot Franc/aország valósítja meg. Nem várta meg, amig az első olajárrobbanás hatásai az egész gazdasági életben éreztetni fogják hatásukat, hanem olyan időszakban hozott gyors intézkedéseket, amikor a recesszió még nem semmisítette meg gazdaságának rugalmasságát. A francia program három hűtőkörös, 900 MW teljesítményű könnyüvizes reaktorokkal indult. Az új szakaszt az 1300 MW-os blokkok építése jelentette. Franciaországban jó kapcsolat és állandó párbeszéd alakult ki az atomerőművek létesítését szorgalmazók és a hatóságok között. A közvélemény szemében pedig a legmeggyőzőbb érvelés a már rutinszerűen működő atomerőművek problémamentes villamos- energia-termelése. Anglia a hetvenes évek végén még vezető helyet foglal el az atomenergetikában. Az elmúlt években azonban az atomenergetika fejlesztése jelentősen lelassult. Ennek okai főleg abban kereshetők, hogy az ország gazdasága jelentős válságba került, s az energetikai problémákat inkább az Északi-tenger olcsóbban hozzáférhető kőolajának kibányászásá- val próbálják megoldani. Az üzemelő atomerőmüvek reaktorai gázhűtésűek, üzemanyagként enyhén dúsított uránt alkalmaznak, moderátoruk grafit. Ez a konstrukció a világon csak itt van elterjedve. Nagy biztonságúak, de a gazdaságosság szempontjából nem vetélkedhetnek a könnyűvizes reaktorokkal. Sajátos helyzet alakult ki Svédországban. Az elmúlt húsz évben a svéd villamosenergia-termelés a háromszorosára növekedett. Ezen belül olyan atomerőművi kapacitás jött létre, amely a húsz év előtti teljes beépített erőmüvi teljesítménynek felel meg. Ezt a töretlennek látszó fejlődést az 1976- ban megválasztott új svéd kormány lelassította azzal, hogy új atomerőmű-engedélyezési eljárást vezetett be. Ausztriában évek óta kihasználatlanul áll egy kész atomerőmű, mert a lakosság üzembe helyezése ellen szavazott. A zwetendorfi erőmű építése a hetvenes évek elején kezdődött. 1978-ban már csak a fűtőelemeket kellett volna behelyezni. Ekkor határozta el a parlament, hogy az atomerőmű üzembehelyezéséről szavazást tartanak. Az 1978 november 5-én megtarott szavazáson a jogosultak 64,1 %-a vett részt, s az érvényes szavazatok 50,5 %-a szólt az atomerőmű ellen, 49,5 %-a pedig mellette, s így az atomerőmüvet nem helyezték üzembe. Azóta is áll. A szakemberek véleménye szerint a döntést nem any- nyira az atomerőműtől való félelem, hanem sokkal inkább politikai okok motiválták. A nemmel szavazás bizonyos ellenzékiség kifejezése volt az uralmon levő kormánnyal szemben. KOVÁCS ZOLTÁN mérnök Érdekességek, újdonságok Szupergyors cérna-hőkezelés A rigai műszaki egyetemen az eddiginél jóval hatékonyabb eljárást fejlesztettek ki a textilszálak nagyfrekvenciás árammal való hőkezelésére. A rigai textilkombinátban immár üzemi körülmények között működő berendezésük - 95 százalékkal csökkenti a munkafolyamat időigényét. A szálak puhaságának, rugalmasságának elérésére eddig gőzkezeléssel feszült- ségmentesitették a fonalat. Az eljárás csaknem egy órát vett igénybe, mert a gőz nehezen hatolt be a cséve belsejébe, a mélyebben elhelyezkedő szálrétegek jóval rosszabbul hevültek fel, mint a felszíniek. Az új módszer megszünteti ezt a hiányosságot. A csévék csupán három percig maradnak a nagyfrekvenciás áram terében, a csévén levő vonal mégis kívül és belül egyenletesen felmelegszik. Üveggömbök a műanyagban Gyakran különféle töltőanyagokkal növelik az anyagok térfogatát és javítják fizikai tulajdonságait. Ha műanyagoknak a fajlagos tömegét csökkenteni, de a viszkozitásukat fokozni akarják, töltőanyagként parányi, üreges üveggolyókat alkalmazhatnak. Ezek a levegővel teli boroszilikát üveggolyócskák olyan aprók, hogy pornak látszanak. Újabban az ilyen golyóknak az átmérője már csupán 0,02-0,16 mm. A különféle átmérőjű, tökéletesen gömbölyű és sima felületű golyócskák csaknem olyan folyékonyak, mint a viszkózus folyadékok. Mivel ez a nagyfokú viszkozitás akkor is megmarad, ha az üveggolyókat műanyaggal keverik össze, az üveg és a műanyag keveréke - például valamely építkezésen - a legkisebb réseket. repedéseket is egyenletesen kitölti. A golyók légtöltésének köszönhetően az ilyen anyag kiváló hang- és hőszigetelő is. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Számítógép vezérli a mosást Napjainkra a háztartási mosógépek is, a mosószerek is magas műszaki színvonalat értek el. A továbbfejlesztés lehetőségeit kutatják az NSZK-beli Siemens mérnökei mosószergyárak kutató- mérnökeivel együttműködve. A megoldás: a folyékony mosószerek vagy mosószer-összetevők önműködő adagolása. Ezzel megnyílik rá a lehetőség, hogy a különböző összetevőket tartalmazó mosószerből a szennyes ruha fajtájának, mennyiségének, szennyezettségi fokának, a mosóvíz keménységének és mennyiségének megfelelő minimális meny- nyiséget használják fel, csökkentve a villamos energia felhasználását és a környezet szennyezését is. Az elektronikus adagoló mosógépekben különböző mosószerösszetevőket tárolnak majd különálló tartályokban. A készlet 30-50 mosásra lesz elegendőd Mikroszámítógép határozza meg a választott mosási programnak megfelelően az egyes mosószer- összetevők mennyiségét és az adagolás legcélszerűbb időpontját. Az adagolást szivattyú hajtja végre. Az új megoldással kizárják a mosószer túladagolásának lehetőségét és csak azokat a mosószer-összetevőket használják fel, amelyek a mosás legkedvezőbb eredményéhez vezetnek. Miért ugrándoznak a delfinek? A delfinek ugrándozása egyfajta energiamegtakarítás - állítják kanadai kutatók. A másodpercenkénti 2,5 méteres úszási sebességig a delfineknek előnyösebb közvetlenül a vízfelszín alatt maradni, a nagyobb sebességhez a mélyebb, kevésbé örvénylő vízrétegek lennének előnyösek. Ha a delfin másodpercenként 5,3 méternél nagyobb sebességre gyorsul fel, a levegőbe felugorva kerüli ki a víz ellenállását a kanadai kutatók véleménye szerint. Moduláris CNC-esztergagép Az ipar rohamos fejlődésével az osztrák szerszámgépipar is lépést tart, és folyamatos fejlesztéssel újabb korszerű gépekkel bővíti választékát. A Vöest-Alpine, Ausztria legnagyobb ipari csoportjának egyik legújabb konstrukciója a Weipert WNE 400 tipusú CNC esztergagép, amelynek tervezésekor már a távlati igényekre is figyelemmel voltak, ennek megfelelően a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazták. Az ábrán bemutatott esztergagép vezérlését teljes egészében mikroprocesszorokkal oldották meg, programozásához minimális ráfordítás szükséges. Tervezéséhez a legkorszerűbb tervezési eljárásokat, többek között a véges elem módszert alkalmazták, és igénybe vették a számítógépek adta lehetőségeket. A gondos tervezéssel elérték, hogy a szerszámgép igen nyugodt járású, és nem keletkeznek zavaró rezgések. A WNE 490 gördülőcsapágyai Timken gyártmányúak, az ékszíjak kevlar erósítésúek, ami elősegíti a rezgésmentes üzemet. A 22 kW teljesítményű egyenáramú motor fordulatszám-szabá- lyozását újszerű tirisztoros rendszer segíti elő. Az esztergagép tervezésekor messzemenően figyelembe vették az ergonómiai szempontokat, ennek következtében a kiszolgálás egyszerűen végezhető, a szerkezeti elemek könnyen elérhetők munka közben. A gép moduláris felépítésű, ami a karbantartást könnyíti meg. Főbb jellemző adatai a következők: csúcsmagasság 240 mm, csúcstávolság 1000 mm, fordulatszám 16-3150/min. H) Gyors infarktuspróba Az NSZK-ban olyan gyorspróbát fejlesztettek ki, amellyel az infarktus tíz percen belül kimutatható. Az új eljárás azon alapszik, hogy az izmok oxigénellátása szempontjából fontos mioglobin- ból a szívizomzatban van viszonylag a legtöbb, s ha valakit infarktus ér, e mioglobinnak egy része belekerül a vérébe. Ha valakinek 1 liter vérszérumára 90 vagy több ug mioglobin jut, az megbízható jele annak, hogy előzőleg szívinfarktuson esett át. E gyorspróba alkalmazásakor a vérszérumba egymás után két anyagot csepegtetnek. Az első kizárja azt, hogy a vér más alkatrészei meghamisítsák az eredményt. A második pedig a vérszérumban perceken belül jól észlelhető elváltozásokat okoz, ha abban 90 ug-nál több a mioglobin. ÉT Az Eszak-Morvaországi Téglagyárak olomouci üzemének Litovel-Nasobürky részlegén üzembe helyezték az UUR 03-as univerzális rakodórobotot, amely három munkást helyettesítve egy műszak alatt 75 tonna téglát rak át. A robotot Josef French mérnök, a vállalat dolgozója és Antonin Mach mérnök, a zilinai Téglaipari Gépesítési Kutatóintézet munkatársa fejlesztette ki, s az Észak-Morvaországi Téglagyárak központi műhelyében készítették el. (A ŐSTK felvétele)
