Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

• Mícski Árpád • Horváth Béláné • Mária Majlingová • Balco Istvánná (A szerző felvételei) A Murányi patak szomszédságában húzódik meg Gice (Hucin), jel­legzetes kis gömöri település. Mindössze hétszáz ember él itt, de a település fej­lesztésében figyelemre méltó eredmé­nyeket érnek el. Tavaly például a nemzeti bizottságok versenyében járási elsőség­re tettek szert s az elismerő oklevél mellé tizenkétezer korona pénzjutalmat is kaptak.- A múlt évben fejeztük be a műemlék­nek nyilvánított kastély tatarozását - tud­juk meg Micski Árpádtól, a hnb elnökétől. - A beruházó a Műemlékvédő Intézet volt, a kivitelező pedig a Jolsvai (Jelsava) Vnb kisüzeme. Az igazat megvallva, nem vé­geztek kifogástalan munkát, a lakosság is segített, hogy végre elkészüljön. Az ósz- szel rendbe tesszük a környékét, díszfá­kat ültetünk és a vaskapu is a helyére került. Az emeletes kastélyban kapott helyet a fiatalok és a nyugdíjasok klubja, oda költözött a helyi könyvtár. Mivel a telepü­lésnek nincs művelődési otthona, a kas­tély nagytermében tartják a nagyobb összejöveteleket, a táncmulatságokat. Üres helyiség még bőven van a kastély­ban, ezért fontolóra kellene venniük egy emlékszoba létesítését. Az sem igényel­ne nagyobb beruházást, ha a kastély lejtős udvarán a későbbiekben egy sza­badtéri színpadot építenének. Ebben a megbízatási időszakban Gi- cén más elképzelések is megvalósultak. Mivel az óvoda kicsinek bizonyult, a szomszédságában levő művelődési otthont, a színpadot is meghagyva, óvo­dává alakították át. Megoldották a köz­ponti fűtést is. Tatarozták az alapiskolát, napközi otthont is építve hozzá. A két intézmény konyhája közös, mintegy het­ven gyerek részére főznek benne.- Mindnyájunk örömére átépítettük az egészségügyi központot is - jegyzi meg Tomsík Tiborné, a hnb dolgozója, a köz­ség krónikása. - A körzeti orvoson kívül hetente háromszor gyermekorvos, két­szer pedig fogorvos is rendel a faluban. Sem a kismamáknak, sem a nyugdíja­soknak nem kell már orvos után utazniuk, s a váróteremben is jobban érzi magát az ember, mint azelőtt. A tervezettnél két évvel korábban át­építették a közvilágítást. A régi szeszfőz­dét is új váltotta fel, amelyet a kassai (Kosice) Frucona üzemeltet. A hnb évente bérletként mintegy tízezer koronát kap. Nincs belőle nagy haszna, de lakossági szolgáltatásnak számít, hiszen ezen a vi­déken megterem a szilva és más cukortar­talmú gyümölcs.- Az év hátralevő részében bekerítjük a temetőt - mondja a hnb elnöke. - Az anyag már megvan hozzá. Egy ravatalo­zóra is szükség lenne, de egyelőre nincs rá pénzünk. Talán majd a következő tervidőszakban ezt is sikerül megolda­nunk. Faluszemlére indulunk. Nem először járok a településen, ezért szembe tűnik, hogy az utóbbi években sokat szépült. Véleményemet közlöm a hnb elnökével, aki megjegyzi:- Az az elképzelésünk, hogy az utca egyik oldalán a vízlevezető árokba be­toncsöveket fektetünk le és lefedjük. Mi­vel járdánk már van, ki lehetne szélesíte­ni az utat, s bőven jutna hely virágsávok- ra is. Ebben a tervidőszakban hat családi ház épült fel. Az itt élő emberek ragasz­kodnak szülőfalujukhoz s fejlesztéséért nem sajnálják szabad idejük egy részét feláldozni. Községünk lakosai tavaly is több mint 24 000 órát dolgoztak társadal­mi munkában s a létrehozott érték mint­egy 222 000 koronát tesz ki. Az ez évi kötelezettségvállalásunkat már több mint hetvenöt százalékra teljesítettük. A kastély melletti textilüzletben találjuk meg Balco Istvánnét, a hnb képviselőjét, a nőszövetség helyi szervezetének az elnökét. Mivel naponta csak négy órát tart nyitva, sok a vásárló, havonta mint­egy negyvenezer korona értékű forgal­mat ér el. Miután végez a kiszolgálással, ezt mondja:- Ilyen kis településen főleg nyáron nem könnyű a tömegszervezetek munká­ja, de télen mindent bepótolunk. A nem­zetközi nőnap alkalmából kézimunka- kiállítást rendeztünk, magam is megle­pődtem, milyen ügyes lányok, asszonyok vannak közöttünk. A társadalmi munkától sem idegenkedünk. Mivel késő délutánra jár az idő, bené­zünk a kastélyba is. Az ifjúsági klub helyiségében sajnos omladozik a vako­lat, újra rendbe kell tenni. A kivitelező nem jó munkát végzett. A nyugdíjasklub­ban már sokkal otthonosabban érzi ma­gát az ember. Ott találjuk Horváth Bélá­dét, aki szociális nővérként tevékenyke­dik itt.- Gicén 135 nyugdíjas él - mondja.- A klubot az idén nyitottuk meg, Így hétköznapokon még nincs sok látogató­juk. Faluhelyen a nyugdíjasok is dolgoz­nak nyáron. Ennek ellenére vagy tízen- tizenöten minden nap összejönnek. Azoknak, akiknek odahaza nincs fürdő­szobájuk, a nyugdíjasklubban a tisztálko­dásra is lehetőségük van. Hetente egy­szer műsort szervezünk, a téli hónapok­ban egészségügyi előadásokat is tartunk. A kis községekben az egyes rendez­vényeket a tömegszervezetek közösen szervezik. így van ez Gicén is. A SZISZ például május 9-re tábortüzet, teadél­utánt rendezett a kastélyban, illetve az udvarán. A nyugdíjasok is ott voltak. A közelmúltban három hetvenéves pol­gártársukat köszöntötték. Ott voltak az óvodások és a SZISZ-tagok. Azt mond­ják, hogy ez még csak a kezdet, a ta­pasztalatszerzés ideje.-A klub tevékenységét szeretnénk úgy megszervezni, hogy minden nyugdí­jas jól érezze itt magát, szívesen jöjjön közénk - állítja Horváth Béláné. - Azt hiszem, csak akarnunk kell és elképzelé­seink valóra válhatnak. Ahogy esteledik, benépesül a klub. Egy röpke pillanatra Mária Majlingová, a jnb képviselője is benéz. Az utcán folytatjuk a beszélgetést.- A társadalmi munkából főleg a SZISZ és a Honvédelmi Szövetség tagjai veszik ki részüket - mondja.- A nyugdíjasok segítségére is minden­kor számíthatunk. Az állami gazdaságtól, az agrokémiai üzemtől azonban nagyobb segítséget várnánk, hiszen dolgozóik nagy része a településen él. Az égbolton feltűnik az első csillag, amikor Micski Árpádtól, a hnb elnökétől búcsút veszek. Több mint húsz évet töl­tött el a hnb élén, s amint mondja, bár elérte már a nyugdíjkorhatárt, a legköze­lebbi választásokig hivatalában marad, mert sok még a megoldásra váró feladat. NÉMETH JÁNOS i\ms\ Kerekre tágult szemekkel nézi az előtte ülő fekete taláros felnőtteket, nem érti, hogy szülei miért ülnek a terem két oldalán, nem érti a felnőttek beszédét, a felperes, az alperes kifejezés idegen a fülének, csak azt tudja, hogy anyu és apu esténként gyakran kiabál­tak, hogy anyu sirt, az apu pedig becsapta az ajtót... S most azt kérdezik tőle, kivel szeretne lakni!? Hogy­hogy kivel? - izzik fel szemében a kérdés, majd' csendesen válaszol: hát együtt, apuval, meg anyuval. Nehéz feladat előtt állnak a nemzeti bizottságok család- és gyermekvédelemmel foglalkozó dolgozói, akik a bontóperi tárgyalásokon a gyerekeket, érdekei­ket képviselik.- Sajnos, a válások száma évről évre egyre nő. A válófélben levő felek nem tudatosítják, hogy a válás­sal nem zárulhat le közös életük akkor, ha ott a gyer­mek - szögezte le Marta Keőkésová, a Bratislavai 1. Városkerületi Nemzeti Bizottság család- és gyermek- védelmi osztályának előadója. Az osztály dolgozói a bontóperi tárgyalásokon a gyerekek érdekeit képvi­selik. Hogyan?- Nagyon nehéz eldönteni, hogy a házasság még megmenthető-e vagy sem, hogy a gyerekek szempont­jából mi az előnyösebb. Pedig a bíróság a mi észrevé­teleink alapján hirdeti ki az ítéletet. Ezért a tárgyalás előtt családlátogatásra megyünk, annak megállapítá­sára, milyen körülmények között élnek a kiskorúak. A látogatásokra az esti órákban kerül sor és néha többször is el kell mennünk, hogy objektív képet alkothassunk a családi életről. Gyakran előfordul, a vá­lóperi keresetekben az egyik fél azt állítja, hogy a másik nem törődik a gyerekekkel. Hogy az anya nem tóz, esténként eljár otthonról stb. Az esetek túlnyomó részében ez rágalom csupán - az anyát ilyenkor is vacsorakészítés közben találjuk otthon. Megtudtuk, hogy a legnehezebb feladat szóra bírni a gyerekeket úgy, hogy a meghallgatás lelkileg ne viselje meg őket. Ezért a gyermekpszichológus segít­ségét kérik annak megállapítására, hogy a gyerek érzelmileg kihez kötődik erősebben, melyik szülőnél érzi biztonságban magát. Marta Keőkésová elmondta azt is, hogy az eltelt tizennégy év alatt, amióta ez a foglalkozása, találkozott olyan esetekkel, amikor az apa viselte gondját a gyerekeknek. Ilyenkor a bíróság is az apának Ítélte őket.- Mi, amit lehet megteszünk a gyerekek érdekében. Érdeklődünk az iskolában, beszélünk a gyerekek orvo­sával, jobb belátásra akarjuk bírni a szülőket, kikérdez­zük a szomszédokat, hogy igazán hallják-e a hangos­kodást, (mert gyakran csak ,.megbeszélt“ okokat tün­tetnek fel a válófélben levő házastársak) s csak ha látjuk, hogy a gyerekek érdekét szolgálja, javasoljuk a bíróságnak a válás kimondását. A válóper után továbbra figyelemmel kísérjük sorsu­kat, hiszen gyakran mi intézzük a láthatási engedélye­ket, a tartásdíjakat, stb. A felnőttek közötti nézeteltéré­seknek szenvedő alanyai mindig a gyerekek. A szülők rajtuk vezetik le mérgüket, általuk akarnak bosszút állni a másikon. Amikor kihirdetik a házasság felbontá­sát, győztesként hagyják el a tárgyalótermet. Nem tudatosítják, hogy a ,.játszmának“ vesztese is van: a saját gyermekük. Bratislavában az első városkerületben 15 052 kisko­rú gyermek él. 3827 család 5790 gyermekének élete ez év első felében megváltozott. A változás oka a szülők válása. PÉTERFI SZONYA Illusztrációs felvétel (Matis Pavel felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents