Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

- Korszerű szertartástermünk­ben évente 45-50 alkalommal gyűlnek össze az ünnepeltek és vendégeik - mutatta az egyszerű­en, ízlésesen berendezett termet Nagy Ilona, a Kürti (Ohrady) Helyi Nemzeti Bizottság anyakönywe- zetője. - A hetvenes évektől az 1100 lelket számláló községben egyre népszerűbbek lettek a pol­gári szertartások. Mi igyekeztünk tevékenységünket mindig színvo­nalasabbá tenni, hogy az elvárá­soknak megfeleljünk. Kezdetben a polgári ügyek tes­tületének tagjai elsősorban az es­küvők méltó megünneplésére he­lyezték a hangsúlyt. Fokozatosan elérték, hogy a fiatalok nagy része ma már nem igényli az egyházi szertartást. Ebben nem kis érde­me van Horváth Ferencnek, a tes­tület elnökének, aki szívügyének tartja a testület tevékenységét.- A névadókat szeretem legin­kább - mondotta. - Nagyon ked­ves ünnepségek ezek. Kérésre egyénit is szervezünk, ezekre a szülők általában meghívják a ro­konokat, ismerősöket is. A közös névadókra sem hívunk egyszerre több mint öt gyereket, hiszen ezekre is eljönnek a szülőkön kívül a legközelebbi hozzátartozók. Évente 18-20 gyerek születik a fa­lunkban. Az ünnepségen egyebek mellett átadunk egy emléklapot, amely emlékezteti őket, hogy a Csallóköz a szülőföldjük. A polgári ügyek testületének tagjain kívül a pionírok is rendsze­resen szerepelnek a rendezvé­nyeken. A névadókon körülállják az ünnepeltet, szavalnak, énekel­nek neki, s természetesen a je­lenlevőknek. Nem véletlen, hogy Horváth Fe­renc a gyermekek közreműködé­sét is nagy felelősséggel, hozzá­értéssel szervezi. Ó ugyanis az alapiskola igazgatója. Alaposan ismeri a gyermekeket, tudja, me­lyikre milyen feladatot bízhat. Az apróságok örömmel szerepelnek, hiszen az igazgató elvtárs sokszor hangsúlyozza, ezeket a részvéte­leket, szerepléseket vegyék meg­tiszteltetésnek. Jó kapcsolat ala­kul így ki a pedagógusok és a ta­nulók között az iskolán kívül. Na­gyon kézenfekvőén nyilvánul meg a személyes példamutatás kedve­ző hatása. Nemcsak azt éri el az igazgató, hogy a gyerekek előtt nő a becsülete, hanem a szülőkhöz is közelebb kerül rajtuk keresztül. A nevelés szempontjából ez is lényeges tényező. Volt tanítvá­nyai, akik már kinőttek az alapis­kola padjaiból, szívesen együtt­működnek vele a testületben.- A falu szülöttje vagyok - val­lotta az igazgató. - Amíg nem tanítottam itt helyben, addig is be­kapcsolódtam a község közéleté­be. SZISZ-elnökként politikai ok­tatást szerveztem, hogy minél job­ban bővüljön a fiatalok látóköre. Tanítóként is arra törekszem, hogy a gyerekek elsajátítsák a tu­dományos világnézet alapjait. Mostani tanulóim szüleinek nagy része velem egykorú, s talán már mérhető eredmény az is, hogy a vallásoktatáson részt vevő tanu­lók számát 32 százalékról 17-re sikerült csökkenteni. Horváth Ferenc a gyermekeken keresztül egyébként is állandóan kapcsolatban van a falu lakóival. Ez sem véletlen. Második válasz­tási időszakban tölti be a hnb titká­rának tisztségét. Elmondta, örül ha jót tehet valakinek, ha elége­dettek a lakosok azzal, ami körü­löttünk történik. Mint mindenkinek, neki is jólesnek a köszönő szavak, az őszinte elismerés, s kiváltkép­pen az, hogy mint pedagógust, mint a nemzeti bizottság titkárát, mint a testület elnökét, mint kom­munistát megbecsülik. Ezért sem sajnálja azt a nem kevés többlet- munkát, amit a községért végzett. Nem is tartja számon, hány szom­batot, vasárnapot töltött a nemzeti bizottság épületében, a szertar­tásteremben. A névadók és a házasságköté­sek az évek során már természe­tessé váltak a községben, de a szervezők arról sem feledkez­nek meg, hogy ne legyenek egy­hangúak. Gyakran újítják, változ­tatják a szertartások műsorát.- Nagyon fontosnak tartom, hogy az ünnepeltek egyéniségé­nek figyelembevételével készül­jünk a rendezvényekre. Ezért elő­nyöm, hogy helybeli vagyok, min­denkit ismerek. Ez könnyíti, de egyben nehezíti, még felelősség­teljesebbé teszi tevékenysé­gemet. Természetesen az említettek megrendezésével nem merül ki a testület munkája. A személyazo­nossági igazolványok átadása is ünnepet jelent a faluban. A bevo­nuló sorkötelesek búcsúztatása, illetve a leszerelők fogadása is hagyományossá vált. A hazasze­retetre nevelnek ezek a találko­zók, melyeken a szülők is jelen vannak. A nyugdíjasokról sem fe­ledkeznek meg: számukra is ked­ves összejöveteleket szerveznek. Ezeken is kifejezik megbecsülésü­ket mindazért, amit a község és társadalmunk fejlesztéséért tettek, míg erejükből tellett. Nagy visszhangja volt, és sokan jöttek el a faluból származó érett­ségizettek és diplomások találko­zójára. Nem mindennapi esemény volt, amikor Bugár Imrét, az ismert sportolót a község díszpolgárává avatták. Azóta is számon tartja a falu minden jelentős sikerét, ha­zavárják őt a nagyobb versenyek után.- Azt szeretnénk, ha a hnb tisztségviselőin és a polgári ügyek testületének tagjain kívül az álta­lunk szervezett ünnepségeken a tömegszervezetek képviselői és az ünnepelt munkahelyéről a szakszervezeti bizottság küldöt­tei is minden esetben megjelenje­nek - folytatta Nagy Ilona. - A földművesszövetkezettel pél­dás a kapcsolatunk, s nem rajtunk múlik, hogy a többiekkel is javul­jon. Minden alkalommal írásban értesítjük az illetékeseket, hogy mikor, milyen jelentős eseményét ünnepli tagjuk, illetve dolgozójuk. • Horváth Ferenc ünnepélye­sen adja át a személyazonossá­gi igazolványt Természetessé kellene válni a részvételnek, hisz a megemlé­kezés, az öröm, vagy épp a bánat óráiban mindenkinek jólesik, ha láthatja, nincs egyedül. A temetések megszervezése szintén a testület kötelességei kö­zé tartozik. Horváth Ferenc külö­nös gonddal készül ezekre az eseményekre. A búcsúbeszéde­ket nagyon körültekintően állítja össze.- Csak a színvonalas rendez­vények vonzóak, és csakis az ilye­neken keresztül nyerhetjük meg a lakosságot. Együtt élek a faluval. Az örömteli, de a szomorú szertar­tásokon is igyekszem emberi han­gon szólni a jelenlevőkhöz - mon­dotta. A lakosság elégedettsége, ér­deklődése a testület tevékenysé­gének fokmérője. Ezért nem elég­szenek meg az eddigi eredmé­nyekkel, arra törekednek, hogy egyre jobban, a növekvő igények­nek megfelelően tegyék szebbé az emlékezetes eseményeket. DEÁK TERÉZ A védekezés legjobb módja Mire vetnek fényt a lakossági panaszok és észrevételek? Nem újkeletű megállapítás, hogy pártunk és államunk irányitó szervei a lakossági panaszokat a közhangulatra, az állampolgári magatartásra kedvezőtlenül ható jelenségek nagyon érzékeny baro­méterének tekintik. Tavaly - csak a Szlovák Szocialista Köztársaság­ban - a minisztériumok, az egyéb központi hivatalok és a nemzeti bizottságok címére több mint negyvenezer ilyen felterjesztés érke­zett, amelyeknek kereken a négyötödét még a folyó évben kivizsgál­ták és elintézték. Továbbá elkönyvelhető, hogy ezeknek az elintézett bíráló észrevételeknek a 42,2 százaléka megalapozott volt. Tulajdonképpen mire van a legtöbb panasz? Joggal merül fel ez a kérdés azzal a folyamatos tennivalóval összefüggésben, hogy minden szinten következetesen törekedjenek a hibák és a fogyaté­kosságok okainak megszüntetésére s ezzel az állami szervek valamint a gazdálkodó szervezetek iránti lakossági bizalom elmélyí­tésére. Persze a kérdés megválaszolásánál tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy a negativ jelenségek súlya, az általuk okozott anyagi és erkölcsi kár nagyságrendje nemcsak az előfordulás gyakoriságától függ, hanem az esetek „fajsúlyától“ is. Hogy példával is éljünk, egyetlen vállalatigazgató visszaélése tisztségével szemé­lyes meggazdagodására jóval többet nyom a latba s összehasonlít­hatatlanul károsabb a közvéleményt befolyásoló politikai hatása, mint mondjuk tíz-húsz bolti alkalmazott udvariatlansága a vevőkkel szem­ben, noha ez sem intézhető el egy kézlegyintéssel. Persze az embereket bosszantó helytelenségek előfordulásának gyakorisága is fontos mérce. Hiszen az ilyen, önmagukban csip-csup eseteknek tűnő jelenségek tömeges előfordulása és szóvátétele bizonyítja széles körű közérzetromboló, bizalomapasztó hatásukat. Márpedig ezzel farkasszemet nézve nem lehetünk és nem is vagyunk tétlenek. A TÖKÉLETESEBB ÜGYINTÉZÉSÉRT Ebben a megvilágításban feltétlenül figyelmet érdemlő körülmény, hogy az elmúlt évben az elintézett panaszoknak legnagyobb hányada, csaknem az egynegyede az egyes szervekben és szerve­zetekben tapasztalt viszonyokra vonatkozott. Főleg a lakossági ügyek hosszadalmas, helytelen intézésére, a jogos követelmények iránti érzéketlenségre, a bürokratikus eljárásra, a felesleges, túlzott adminisztrálásra. Nem utolsósorban pedig az illetékes dolgozók kifogásolható magatartására, elsősorban az államigazgatásban, valamint a tisztséggel való visszaélésnek, a szocialista tulajdon megkárosításának, a pénz- és az anyagi eszközök gondatlan kezelé­sének eseteire is. S noha ebben a kategóriában tíz esetből nagyjából „csak“ négyben bizonyult a kritika helyénvalónak, a célba vett jelenségek így is elég gyakoriak és társadalmilag óva intőek ahhoz, hogy az eddiginél gondosabban törekedjünk kiküszöbölésükre. A korábbi évekhez hasonlóan most is elég sok a zokszó a lakás- gazdálkodás mikéntjére. Nemcsak a lakások kiutalásának tényleges és vélt hibáira, hanem a karbantartásra - ebben a vonatkozásban a panaszoknak csaknem kétharmada összecsendült a tényekkel - a fűtés valamint a melegvíz-szolgáltatás fogyatékosságaira is. Ezzel kapcsolatban nem ártana határozottabban felvenni a harcot azzal a szemlélettel, amely a lakáshiányra, továbbá az energiataka­rékosságra hivatkozva, egyszerűen lesepri az asztalról azokat a lakossági észrevételeket, amelyek a valóban létező objektív nehézségek ellenére is orvosolhatóak, mert a hátterükben szubjektív mulasztások lapulnak meg. MILLIÓK ELÉGEDETTSÉGE A TÉT Több mint négyezer panasz vonatkozott a kereskedelemre. Ez önmagában nem meglepő, hiszen nap nap után milliók kerülnek vele kapcsolatba és ki ne tudná, hogy ezen a területen még jócskán akad olyasmi, amibe beletörődni aligha lehet. Többé kevésbé indokoltan szóváteszik az eladás és az eladók kulturátlanságának, a pult alatti árusításnak, az eladási idő meg nem tartásának, a fogyasztók különféle megkárosításának, az élelmiszer és az ipari árucikkek kifogásolható minőségének, a hiányos pótalkatrész-ellátásnak stb. eseteit. Tisztázásuk zömmel itt is bizonyítja, hogy a helyzet gyökere­sen juthatna, ha fordulatot érnénk el a szaktudás növelésében, az értékesítési erkölcs elmélyítésében csakúgy, mint az irányító és a szervező munka tökéletesítésében. A munkaszervezésre is viszonylag sok bírálat érkezik. Tavaly számszerűen 2152, amelyeknek több mint a fele fedte a valóságot. Kifogásolták a prémiumok odaítélésének és a természetbeni juttatá­soknak módját és igen magas indokoltsági arányban a munka- és az egészségvédelmi körülményeket. Ez utóbbira különösképpen érde­mes és szükséges jobban odafigyelni, hiszen a tét itt a legnagyobb érték, az ember egészsége, sót, az élete. Annál is inkább, mivel az üzemi balesetek statisztikája is utal az ezzel kapcsolatos kötelessé­gek nagy károkat okozó elhanyagolására. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban elég sokan teszik szóvá egyes élelmiszeripari termékek - konzervek, péksütemények, hústermékek - silányabb minőségét, aminek oka nem egyszer a technológiai fegyelem megsértése. KÖZÖSEN ÉS KÖVETKEZETESEN A megkárosítottaknak csak kis hányada fejezi ki tiltakozását panaszlevél formájában. Ezért is következetesebb és szigorúbb ellenőrzést szorgalmaz az, hogy több mint ezerháromszázán éltek ezzel a lehetőséggel és rámutattak a szolgáltatások különféle fonákságaira. Még ennél is többen emeltek szót az árdrágítások ellen. A tömegközlekedésben sincs még minden rendben, noha az előző évhez képest a panaszok száma majdnem az egyharmadával megcsappant. Jóval kevesebb volt az egészségügyet érintő bíráló észrevétel is, s több mint a háromnegyedük megalapozatlannak bizonyult. S végül jónéhány száz panasz érkezett a környezetszeny- nyezésre. Elgondolkodtató, hogy több mint a kétharmaduk tárgyila­gos volt és eléggé szokatlan, hogy nemcsak egyénektől származtak, hanem intézményektől is. A felsorolt és hosszabb távon csak az előfordulásuk arányaiban változó kedvezőtlen jelenségek okainak felszámolására az elmúlt években különféle szinteken számos határozat és rendelet, illetve egyéb politikai valamint szervezési intézkedés született. Újak lénye­gében nem szükségesek. Az viszont nélkülözhetetlen, hogy ezeket az intézkedéseket az illetékesek következetesebben valósítsák meg. Ebben pedig joggal igényelhetnek nagyobb, elkötelezettebb és elvszerűbb segítséget mindannyiunktól, mégpedig a lakossági pana­szokon túlmenően. Mert a védekezés legjobb módja a megelőzés. GÁLY IVÁN • A névadó mindig örömteli ünnep I • Nagy Ilona nyugdíjasokat köszönt

Next

/
Thumbnails
Contents