Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-12 / 41. szám
Vasárnap 1984. október 14. A NAP kel - Ketet-Szlová- kia: 5.54, nyugszik 16.48, Közép-Szlovákia: 6.01, nyugszik 16.55, Nyugat- Szlovákia: 6.07, nyugszik 17.01 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 18.55, nyugszik 10.30, Közép-Szlovákia: 19.02, nyugszik 10.37, Nyugat-Szlovákia: 19.08, nyugszik 10.43 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük HELÉN és BORIS nevű kedves olvasóinkat • 1894-ben született Edward Estiin CUMMINGS amerikai költő, regényíró, festő (tl962) • 1924-ben született Leonyid Boriszovics KOGAN világhírű szovjet hegedűművész <t1982). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ! TÁJÉKOZÓDNAK ÉS TÁJÉKOZTATNAK Egri Ferenc írása FEKETE FOLT Malinak István írása TÍZ ÉV LEMARADÁS NÉLKÜL Kulik Gellért riportja MIRE VETNEK FÉNYT A LAKOSSÁGI PANASZOK ÉS ÉSZREVÉTELEK? Gály Iván cikke A VESZTES Péterfi Szonya riportja SZÁMÍTÁSTECHNIKA, TECHNIKA, KULTÚRA Szűcs Ervin írása SZÉPPÉ TENNI AZ ÉLETET Deák Teréz riportja KORÁN SÖTÉTEDIK Déry Tibor esszéje A kedvezőtlen időjárás késlelteti az őszi munkák menetét a rjyugat-szlovákiai kerület földjein is A munkálatok közül legjobban a silókukorica betakarítása halad A Senkvicei Efsz dolgozói - bratislava-vidéki járás - a tervezett 4300 tonnányi silókukorica silózását az elmúlt hét végére befejezték. A 25 hektáros parcellán E-280-as járvaszecskázóval vágták a kukoricát (felső felvétel). Az alsó képen Peter Trojna agronómus (balról) és Jozef Turiniő a kukoricazúzalék minőségét ellenőrzi. (Stefan Petráé - ŐSTK felvételei) lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll[||||||||||||||||!lllllllllllllllllllllllllllllll IDŐSZERŰ GONDOLATOK A Központi Bizottság kedvező belpolitikai légkörben ülésezik. Nemrég a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumának ünneplésével beléptünk a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának időszakába. Népeink történelmében e rendkívüli határkő ösztönző ereje tükröződik állampolgáraink növekvő politikai aktivitásában, s a munkakezdeményezés eddig még soha nem tapasztalt fejlődésében is. A jó eredmények létrehozásához arányosan hozzájárul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is. Ezekben az ágazatokban a munkakezdeményezés fejlesztésének jelentős motiváló ereje a falu szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója és az efsz-ek X. jubileumi kongresszusának előkészítse. Az egységes földmüvesszövetkezetek napjainkban folyó járási konferenciái lezárják a kongresszus előtti vitát. Ebben egész szocialista mezőgazdaságunk száz- és százezer dolgozója vett részt. A vita lefolyása meggyőző bizonyítéka a valódi szocialista demokráciának. A vita súlypontját az egyes efsz-ekben és állami gazdaságokban konkrét termelési gazdasági és szociális kérdések képezték. Nem kerülték el a dolgozók figyelmét a fontos bel- és külpolitikai kérdések sem. A CSKP vezetésével elért eredmények feletti büszkeségünk, s a CSKP politikájával való teljes azonosulásunk, a XVI. kongresszus irányvonalának következetes teljesítéséért kifejtett igyekezetünk, a saját fogyatékosságok bírálatával és a gyors felszámolásukra irányuló igyekezettel együtt - falvainkon a jelenlegi politikai légkör jelentős vonásait jelentik. Nagy politikai hozzájárulás és szavatoló erő mindez szocialista mezőgazdaságunk további intenzív fejlesztésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja emlékezetes IX. kongresszusa óta 35 év telt el. A kongresszus kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát, s az azóta eltelt időszakban mezőgazdaságunk fejlesztésében és földműveseink életének átalakításában jelentős sikereket értünk el. Hatalmas anyagiműszaki bázist teremtettünk. A nagy teljesítményű gépek, a korszerű technológiák, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználása együttvéve lehetővé teszik a mezőgazdasági termelésben az iparszerű módszerek széles körű érvényesítését, s a mezőgazdasági munkák jellegét az iparban végzett munka jellegéhez közelítik. A CSKP KB 11. ülésén elhangzott beszámolóból Hétfőn délután fél kettő. A vasútállomásról gyalogosan , idegenként indulok be a faluba - Nagygéresbe (Verky. Hores). Az első ember, akivel találkozom, egy kisikolás gyerek. A hátán táska, s amint elmegy mellettem, rámköszön. Azt hittem, összetévesztett valakivel, de amint kicsit odébb három osztálytársa szintén köszön, s utánuk a hetedik-nyolcadik osztályosok üdvözölnek, bizton tudom, hogy itt szó sincs véletlenről, ebben a faluban a köszönés az idegeneknek is kijár. Mikor aztán a főútról betérek az iskola felé vezető utcába, újabb kellemes meglepetés ér. Ez a „sugárút“, amelyet fiatal akácfák ölelnek, olyan tiszta, mint az asztal. Szemetet, eldobott papírt még véletlenül sem látok. A kép az iskolához érve még szebbé válik: csodálatosabbnál csodálatosabb virágok mindenütt. Meg rend és tisztaság. Mindez pedig arról árulkodik, hogy a Nagygéresi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában a pedagógusok a tanulók erkölcsi és esztétikai nevelésére is nagy figyelmet fordítanak. Persze nemcsak erre. Egy cseppet sem lehet véletlennek tekinteni, hogy az utóbbi fél évtized alatt - a tanulók felvételi vizsgáinak eredményessége alapján - a töketerebesi (Trebisov) járásban ez az iskola harmadszor az első helyen végzett, s tavaly kerületi viszonylatban a harmadik helyet szerezte meg. E rendkívül jó eredmények titkáról faggatom Lejkóné HA JÓ A CSAPATMUNKA tenni, hogy azok további előrehaladásunkat szolgálják. Lejkóné az előbbi mondatokban, úgy érzem, nagyon helyesen a valóságlátás fontosságát fogalmazta meg, az a képességet, amellyel ennek a tantestületnek valamennyi tagja rendelkezik. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy ezek a tanítók kiskoruktól fogva kivétel nélkül erre a hivatásra készültek, s alighanem ez is egyik meghatározója annak, hogy munkájukat örömmel, céltudatosan végzik. Többet tenni annál, mint amennyi az elvárás - úgy érzem - arra csak ilyen Páll Margitot, az iskola igazgatóját.- Eredményeink az átgondolt, jó csapatmunkának köszönhetők; ez különben abból adódik, hogy tantestületünk nagyobb részét 15-20 éves gyakorlattal rendelkező pedagógusok alkotják. A lényeg tulajdonképpen ez, de nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy néhány kivételtől eltekintve tanítóink annak a három falunak - Nagygéres, Kisgéres (Maly Hores),Őrös (Strázné) - a szülöttei és lakói, ahonnan tanulóink is származnak. Ezt a tényt pedig azért említem, mert jó értelemben véve, mi lokálpatrióták vagyunk. Szülőföldünket ismerjük, szeretjük, tudjuk, mire voltak itt képesek az emberek a múltban, s azt is tudjuk, milyen lépéseket kell emberek képesek. Nagygére- sen például a matematika, a szlovák, a magyar szakos pedagógusok gyakran délután is az iskolában maradnak és külön foglalkoznak a tanulókkal. Megtehetnék persze ők is, hogy fütyülnek a többletmunkára, mehetnének kertészkedni, de nem teszik. Nem, mert tudják, munkájuk fokmérője egyedül az, hogy a rájuk bízott gyerekek hogyan állják meg a helyüket az életben.- Mi azt akarjuk, hogy ezek a gyerekek többet akarjanak a' családi háznál, az autónál, a fóliázásnál. Azt szeretnénk, ha gazdag személyiségekké válnának, s ennek a jelei már mutatkoznak is. A lakások könyvesszekrényeiből például már eltűntek a csecsebecsék és a helyükre jó könyvek kerültek, amelyeket lapozgatnak is az emberek. Egyre többen különböztetik meg a giccset a valós értékektől, és rz a mi munkánk eredménye is, hiszen e szemlélet kialakítására már az első osztálytól kezdve nagy súlyt helyezünk - mondja az igazgatónő, és még megjegyzi: - Szívből örülünk, hogy gyermekeink mind a magyar, mind a szlovák vers- és prózamondó versenyeken jól szerepelnek s a sportvetélkedőkön is megállják a helyüket. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a tanulók esztétikai érzékének fejlesztésében magának az igazgatónőnek is nagy az érdeme, hiszen a rajzot 6 tanítja ebben az iskolában. Persze ne gondolja senki, hogy Lejkó- nénak könnyű dolga van Nagy- géresen. Ólyanokat vezetni, akiket tulajdonképpen kiskoruktól fogva ismer az ember, minden bizonnyal nehezebb, mint az „idegeneket". Lejkóné viszont ezzel a feladattal is sikeresen megbirkózik. A jó emberismeretnek ugyanis előnyei vannak. Ö pedig éppen erre épít. Kollégáinak is azt az adottságát igyekszik a köz javára fordítani, amivel rendelkeznek. Tény, a nagyéresi pedagógusoknak az iskolában és a faluban végzett sokrétű munkája tiszteletet érdemel, és az is kétségtelen, hogy a csapatmunkát szervező Lejkóné Páll Margit is méltán viselheti a Példás pedagógus cimet, mellyel ez év tavaszán tüntet- ték ki SZASZÁK GYÖRGY 1984. >