Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-12 / 41. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. október 12. XVII. évfolyam 41. szám ß Ára 1 korona Tatarozás előtt és után * A játszmát a többiek is érdeklődve figyelik Kellemes időtöltés az olvasás és hímzés (Gyökeres György felvételei) Mig fiatalok voltak, övék volt a világ... Tanultak, dolgoztak, szerettek, házasodtak, jöttek a gyerekek, a megélhetési gondok, megtizedelték őket a háborúk. Fiatalok voltak, erősek, bizakodtak, köny- nyen vették az akadályokat. Felnevelték a gyerekeket, gyakran az unokákat is, könnyebben élhettek volna, de mindig akadt, aki segítségre szorult. Mire a gyerekek, az unokák felnőttek, meggörbült háttal álltak a kiskapuban, s várták haza őket. Jól jött volna egy kis segítség is, hiszen a kert ásó után kiabált, de jobban hiányzott az aggódó, féltő kérdés: jól vannak édesanyám, édesapám?! Nyugdíjasként magukra maradtak, gyakran siratva az elhalt társat, a magány nyomasztó hatására mindinkább befelé fordultak, már nem vették észre a sugárzó napot, a virág színét.- Kitörni a négy fal közül, hallani emberi szót, társaságban tölteni néhány órát, hogy szebbé, színesebbé váljanak a még hátralevő évek - megannyi társta- lan nyugdíjas óhaja - mondta beszélgetésünk kezdetén Kuchár Rozália, a komáromi (Komámo) nyugdijasklub vezetője.- Lassan egy éve már, hogy a város nyugdíjasai átvették „második otthonukat“, a nyugdíjasklubot. A réginek csupán tizenöt-húsz állandó tagja volt, az újba ötszázhatan jelentkeztek.- Amikor megtudtuk a városi nemzeti bizottság döntését, hogy új nyugdíjasklubot kapunk, elhatároztuk, hogy amennyire tölünk telik, segítünk. Kétezerötszáz óra társadalmi munkával terveztük a hozzájárulást, de végül hétezerkilencszáz- hetven órát dolgoztunk. Ha látták volna, milyen állapotban volt ez a ház a tatarozás előtti - csapta össze kezét a klub vezetője. - Ma a korszerűen, kényelmesen berendezett épületszárny, ahol külön olvasó-, biliárd-, sakk- és kis színházterem is van, a nyugdíjasok kedvelt pihenőhelyévé vált.- Azért itt sem töltjük tétlenül napjainkat - kísér a klub vezetője a hirdetőtáblához. A klubban irodalmi, honismereti és kézimunkakor, valamint énekkar működik- olvastuk. Megtudtuk, hogy a nemrég megrendezett kézimunka-kiállítást mintegy ezren csodálták meg, s hogy az ügyes kezű asszonyok Kalocsára kirándultak egy kis „tapasztalatcserére“.- Utazásaink során sok szépet láthattunk - kapcsolódott a beszélgetésbe Kissvince Ilona, a klub vezetőhelyettese. - Voltunk Prágában, végigjártuk az SZNF legjelentősebb állomásait. Eljutottunk testvérvárosunkba, Blanskóba, évente két-háromszor színházi előadásra Győrbe utazunk. A város nyugdíjasai szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen Komárom otthont ad a színháznak, melynek minden egyes főpróbája az „öregeké“. Megtudtuk továbbá, hogy a polgári ügyek testületével együtt kéthavonta közösen ünnepük meg a születésnapokat, de tartanak nőnapot, fenyöfaün- nepet is, ezeken a MATESZ színészei műsorral kedveskednek a nyugdíjasoknak. Beszélgetés közben egyre többen érkeztek a klubba. A nők elővették a kézimunkákat, a férfiak újságot olvastak, illetve sakkoztak. Véglegesíteni a Tiszteletadás Hónapja rendezvénysorozat műsorait, rendbe hozni az udvart, leadni az összegyűjtött papírt - olvastuk a naptárba jegyzett sorokat.- Október a mi hónapunk. Több juttatásban, kedvezményben van részünk, például díjmentesen mehetünk moziba, látogathatjuk a múzeumokat. Mi is többet akarunk nyújtani klubtársainknak. Ehhez több pénzre van szükségünk - mondja Kuchár Rozália. - Hogy miből van pénzünk? - tette hozzá. A tagsági díjakból és a hulladékleadásból származó bevételek képezik a klub jövedelmét. Tagjaink szorgalmát dicséri, hogy a tervezett ötezerötszáz kiló papír helyett tizenötezer kilót gyűjtöttünk. Itt a klubban minden megvan, amivel szebbé tehetjük ittlétünket, de ha mégis hiányzik valami, a városi nemzeti bizottság és a patronáló üzemek is mindig készek a segítségnyújtásra. Igaz viszont, hogy legyen szó városszépítésről vagy paprikaszedésről, mi mindannyian készségesen segítünk. Feloldani a magány nehéz óráit, teljes életet élni akkor is, amikor kezük erőtlenné, léptük bizonytalanná válik - ez a nyugdíjasklubok egyik küldetése. A komáromiak többet akarnak. Tartalmas öregséget, ez a jelmondatuk, s az a néhány száz klubtag, aki idelátogat, már legalább a nap folyamán nem érzi annyira a magányt. Itt naponta várják őket, várják egymást. PÉTERFI SZONYA * TARTALMAI BRIGIIK
