Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-13 / 28. szám
AMÍG A CSAPATTESTEKHEZ KERÜLNEK A felhők mögül előbukkanó nap szorgos munka közepette találja a Szlovák Nemzeti Felkelés Katonai Repülőfőiskola hallgatóit. Az egyik évfolyam a navigációval, a másik a repülőgépek műszereivel, a harmadik a számítógép alkalmazásával ismerkedik. Az idegen elsősorban az udvaron folyó testnevelési órára figyel fel, amely nem olyan mint más iskolákban, hintához hasonló forgókeréken, trambuli- non s más szereken folyik a hallgatók kiképzése.- A foglalkozás során a pilóták olyan körülmények között gyakorolnak, amilyenek nem egyszer a repülőgépben is előfordulnak - mondja Jozef Nagy ezredes, a testnevelési tanszék vezetője. - Gyakorlatainkhoz bizony hozzá kell szokni, mert könnyen elszédülhet az ember. Peter Hromek törzsőrmester másodéves hallgatónak azonban meg sem kottyan a megterhelés, éppúgy mint évfolyamtársának, Jirí Köréé törzsőrmesternek. Ám amikor a társaik segítségével megállítják a berendezést, szakad róla az izzadság.- Aki pilóta akar lenni, annak a földön jól fel kell készülnie a repülésre - állítja Kores törzsőrmester. - Én még odahaza a Honvédelmi Szövetségben vitorlázó, majd később motoros gépen repültem, de amikor itt először ültem lökhajtásos repülőgépen, jóllehet a kiképző pilóta ott volt a hátam mögött, a torkomban éreztem a szivem.- A látvány, ami az ember elé tárul, mindenért kárpótol - veszi át a szót Radomir Horák törzsőrmester. - A pilótának azonban nemcsak a táj szépségeiben kell gyönyörködnie, hanem meg kell Ondrej Mislan főtörzsőrmester Testnevelési foglalkozás tanulni tájékozódnia is, valamint a fedélzeti fegyverrel a célt megsemmisítenie. A négy év amit itt eltöltünk jó alapokat ad ahhoz, hogy a harci alakulatokhoz kerülve, pilótaként megálljuk a helyünket. A hallgatók helyet cserélnek, majd folytatják a gyakorlatot. Milan Stétina alezredes ellenőrzi a fordulatok számát, olykor-olykor tanácsot ad. Mi pedig tovább megyünk a repülési gyakorló terembe. A Delfin gyakorlógép kabinjában Jirí Tuza törzsőrmester másodéves hallgató ül. A sötétben nem látjuk, csak a hangját hallani, amint a rádión keresztül Frantisek Záhorák őrnagy kiképzőtiszt parancsszavait ismételgeti.- Egyenesbe a gépet.. .fokozni a sebességet.. .tartani az irányt... leszállásra felkészülni! A kabin előtti vetítővásznon feltűnik a repülőtér. Homályosan kirajzolódik a kifutópálya keskeny csikja, majd egyre élesebb lesz. „Földet ér a gép,“ de az őrnagy, aki több évtizedig volt harci pilóta, elégedetlen a teljesítménnyel. Nem ideges, nyugodtan megmagyarázza, hogy a hallgató hol követett el hibát, aztán az egész elölről kezdődik.- - A főiskola repülőgép- és helikopterpilótákat, navigációs tiszteket nevel, - mondja Miroslav Toman ezredes. - Az utóbbi szakra először vettünk fel nőket is. Ügyes lányok, jó navigációs tisztek lehetnek belőlük. A főiskola műszaki karán ötéves az oktatási idő. Itt minden tanteremben műszaki berendezések, repülőgépalkatrészek sorakoznak. A laboratóriumban a hallgatók éppen az anyag teherbírását ellenőrzik. Mindent megtalálunk itt, ami a műszaki személyzet fölkészítéséhez szükséges. Az egyik szaktanteremben Zlaton Klein törzsőrmester, elsőéves hallgató társaival a számítógéppel ismerkedik. — Nehéz, de érdekes tantárgy ez, a hátralévő négy év alatt lesz még időm kellően elsajátítani - jegyzi meg, majd megtoldja a szót. - Azért jut idő a szórakozásra, a szakköri tevékenységre is. A negyedikesek egyik csoportja vizsgázik. Ondrej Mislan főtörzsőrmester éppen befejezte az előkészületet, s várja, hogy sorra kerüljön. Nem izgul amikor szólítják, s egy félóra múlva mosolyogva jelenik meg.- Sikerült fiúk... mégpedig kettesreI — mondja, majd szívesen beszél nekünk magáról is. - A humennéi gimnáziumban érettségiztem, hamar beilleszkedtem az itteni körülményekbe. Az első öt hónap alatt teljesítettem a tényleges katonai szolgálatomat, s mint hivatásos katona folytatom tanulmányaimat. Mindent megteszek azért, hogy jó szakember, hivatásos katona váljon belőlem. Járjuk a tanrtermeket, megcsodáljuk a korszerű berendezéseket. A műszaki forradalom felborítja, módosításra készteti a tanrendet, egyre inkább előtérbe kerül az elektrotechnika. Mindezzel lépést kell tartania az iskolának is.- Nagy súlyt helyezünk a tudományos munkára, amelybe a hallgatókat is bevonjuk - jegyzi meg az iskola parancsnoZlatoh Klein törzsőrmester foglalkozás közben (A szerző felvételei) Jirí Tuza törzsőrmester a gyakorló kabinban kának helyettese. - Az elmúlt évek során ezen a téren a katonai főiskolák között mindig sikerült az első három hely valamelyikét megszereznünk. Hallgatóink nem egy olyan műszert, berendezést alkottak, amelyet segédeszközként használunk. A legeredményesebbek közé tartozik Pavel Laihka törzsőrmester, harmadéves hallgató, nyugodt lelkiismerettel állíthatom, kiváló pilóta lesz belőle. Az eredményesek közé tartozik Jaro- mir Dolezal törzsőrmester is, aki a pilóták harmadik évfolyamában a pártszervezet elnöki tisztségét látja el, s aki ott volt azon fiatalok között, akiket a közelmúltban a köztársasági elnök fogadott.- Elsődleges kötelességnek a tanulást tekintjük. A pilótának, de a földi személyzetnek is jól fel kell készülnie a hivatásos katonai életpályára - mondja. - Jó a kollektíva, segítjük egymást a tanulásban, egyébként van műszaki, modellező, fényképész és zenei szakkörünk, népi tánccsoportunk, tánczenekarunk, nem utolsósorban jól ellátott könyvtárunk. A látogatást a repülőtéren fejezzük be. A harmadikosoknak és a negyedikeseknek ma repülési napjuk van. Hol egy Delfin, hol egy Albatrosz, hol pedig egy lökhajtásos gép emelkedik a magasba, hogy néhány perc múlva landoljon. A fiatal hallgatók, a pilótajelöltek jó kedvvel szállnak ki a gépből, egyik-másik megkérdezi társától:- A bal orsó mintha nem sikerült volna. .. Talán keményen tettem le a gépet. A kassai (Kosice) Szlovák Nemzeti Felkelés Katonai Repülőfóiskola sok kiváló pilótát, szakembert nevelt már, köztük Vladimír Remek mérnök alezredest, hazánk első űrhajósát. Azt vallják, hogy a repülősök derekasan helytálltak a Szlovák Nemzeti Felkelésben, s ők sem akarnak szégyent vallani. Erre kötelezik őket az elért eredményeik, iskolájuk megtisztelő elnevezése. NÉMETH JÁNOS L esz még Érsekújvárod (Nővé Zámky) autóvásár! A helyi autóklub - megirigyelve más városok hasonló akcióit - egy forró nyári vasárnapra meghirdette a börzét. Reggel hét órakor ugyan még csak a rendezők tartózkodtak a vásárnak kijelölt téren, a fedett uszoda melletti parkolóban, de negyed nyolckor megjelent az első autó, és rövid idő alatt megtelt a piac, minden hely elkelt. Agyonkozmetikázott, csúnyácska járgányok és előkelő, külföldi származású hírességek vártak új gazdára, köztük a 2200-as fehér Mercedes. Tulajdonosa elhozta ugyan a vásárba a kocsiját, de előre fél a vevőtől, mondta, mert nagyon sajnálná, ha valaki megvenné. Ha megválik a Mercitől, féltené, hogy egy vigyázatlan gépkocsivezető kárt tesz benne. Hát akkor jó vásárt, búcsúzom a fiatalembertől, de tiltakozik: inkább azt kívánjam, hogy ne adja el. Eladó az autó! Hasonlóképpen vélekedik egy másik autótulajdonos is. - Gondoltam, mindegy, hol parkolok. Kiváncsi vagyok, akadna-e a kocsimra vevő - mondja.- Miért akarja eladni? Valami hibája van? - kérdem. Nevet. - Hány fiatalasszonyt elhagynak, pedig semmi hibája, más meg örül neki - vágja vissza. Próbaútra indul egy fehér 120-as Skoda - és tíz perc •sem telik bele, gazdát cserél, nyélbe ütötték a vásárt. Örül a régi tulajdonos, és elégedett a kocsi új gazdája is; azt viszont nem árulja el, mennyit adott az ötéves kocsiért.- Szerintem kevés a komoly érdeklődő! Sokat mondok, ha tíz ember akad, akinek a zsebében a pénz, és kocsit akar venni - vélekedik egy idős férfi. A döntő többséget természetesen a kíváncsiság hozta ide, hiszen szép az idő, vasárnap délelőtt van, és hátha hozzájut az ember valami rég keresett alkatrészhez. Utánfutóra rakta ki áruját egy bajszos fiatalember; használt motorra alkuszik a vevő. Ezerért viheti. Az utánfutóra máris több vevő akad - de az nem eladó. A legkeresettebb cikk a kuplunglamella, de sajnos az a börzén is hiánycikk volt. Használt és új autógumikat, törött féklámpát, lökhárítót, kipufogót azonban vehetett. aki akart. Egy Fiat csomagtartója ritka kincset kínált: féktömlőt - negyven koronáért - de korlátozott mennyiségben. A helyi autóklub elnöke, Szenczy György mondta: - Megpróbálták az autóbörzét több helyen, megpróbáltuk mi is. Sok autós szívesen túlad a felesleges alkatrészeken, és a kétszázötven tagunk kívánságát is teljesítettük a vásár megszervezésével. A vártnál jobban sikerült, nem is számítottunk ekkora érdeklődésre, ezért őszre még egy börzét szervezünk. Az első érsekújvári autóvásár mérlege: 54 kocsit hoztak eladni - a rendezők tudomása szerint elkelt öt -, 37-en alkatrészeket kínáltak, Hruskár Péter szerelő 21 reflektort állított be - jutányos áron - és 1050-en voltak kíváncsiak a vásárra. k. CS. a> 0) 35 > 0) *0 1 o N (A < c w 'O 3 Hm c 3 s 15 4e ü c '(C í c\i C-. ? s O) o 8 CO t Hm § Y-"
