Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-14 / 37. szám

ÚJ szú 17 1984. IX. 14. TUDOMÁNY iUSSÜ! TECHNIKA N em sok idő telt el azóta, hogy a lézert kifejlesztették és elkezdték alkalmazni a gyakor­latban. Kezdetben nem volt sokré­tű a kihasználása, mivel a lézerge­nerátorok nagyon drágák voltak. A technika fejlődésének meggyor­sulásával azonban a berendezé­sek olyan olcsókká váltak, hogy ma már nagyon sok technológiá­ban sikerrel szerepelhetnek. Az idén először mutatkozott be sike­resen a lézer a hazai mezőgazda­ságban: a munkafolyamatok auto­matikus irányításában, pontosab­ban a tereprendezésben alkal­mazzuk. A tereprendező komplett gép­sort az irányító lézerrel együtt a Liptovsky Mikulá§-i Állami Gaz­használják fel a különböző termé­kek előállítására a korábbi tiszta vegyi szintézis helyett. így bal­lasztmentes, biológiai szempont­ból inert termékek hozhatók létre, többnyire káros melléktermékek nélkül és jóval kevesebb energia felhasználásával. S az előállított termékek felhasználása után sem képződnek káros melléktermékek. Bevezetésével pedig kiküszöböl­hetők a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés fogyaté­kosságai, mint például a fehérje- ós az energiahiány, az enzimter­melés és a növényvédőszerek ed­digi káros hatása stb.- Elsők közt lépett a gyakorlati megvalósítás útjára a Sluéovicei Efsz, ahol nem idegenkedünk KORSZERŰ TECHNIKA ÉS TECHNOLÓGIA A MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN LÉZER ÉS BIOTECHNOLÓGIA AZ AGROKOMPLEXEN daság mutatta be a kiállításon. Jozef Lukáő, az üzem technikusa és a bemutató vezetője elmondta, hogy tulajdonképpen csak az irá­nyítólézer kerül devizába, a többi összes munka és erőgép cseh­szlovák gyártmányú, illetve más KGST-országból származik. Ezek a gépek szolgálnak a durva, majd a finom talajegyenlítés elvégzé­sére. A technológia lelke tulajdon­képpen az irányítólézer, amely 600 méteres körzetben rotácóiós sugárral irányítja a vevőkészülék­kel felszerelt munkagépeket az előre meghatározott referencia síkalapján. Ez a lézer egyszerre nyolc gépet képes irányítani. Mie­lőtt a tereprendezés megkezdőd­ne, egy traktorra szerelt automati­kus letapogatóval felméri a terep­egyenlőtlenségeket, amelyeket lyukszalagon rögzít. Az adatokat számítógép dolgozza fel, amely az energiafelhasználás viszonylatá­ban optimalizálja a megmozgatan­dó földmennyiséget, s ezt követő­en a természetes talajlejtésnek megfelelően megadja a referencia sík koordinátáit. Ezeket beprogra­mozzák a munkagépek mikroszá­mítógépébe, s az irányító lézer ugyanezeket a koordinákat sugá­rozza. A tereprendezés előtt azon­ban még a járulékos gépekkel- talajlazító, kőgyüjtó és kultivátor- lazítják a talaj felső rétegeit, •illetve eltávolítják a köveket. A technológia gépsorának min­den egysége vevőberendezéssel, displayel és mikroszámítógéppel van felszerelve. így a talaj elmun- kálását mind manuális, mind auto­matikus irányítással végezhetik a munkagépek. A munka első fázi­sában a durva talajegyenlítést a munkagépek vezetői a displayre kivetített referenciasík szerint ma­nuális irányítással végzik, míg a másik munkafázisban a finom talajmegmunkálást a munkagépbe szerelt mikroszámítógép vezérli. Ily módon csaknem tükörsima fel­szín érhető el, hiszen 100 méte­renként az eltérés egy cm-es csak. A bemutatott technológia segít­ségével tehát a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés ré­szére optimális munkafeltételeket lehet létrehozni. Hiszen köztudott, milyen problémákat okoznak a ta­lajegyenlőtlenségek a vetésnél, a terméshozam alakulásánál, a ta­lajművelésnél és a betakarításnál. Ezenkívül csökken a talaj vízeró­ziója, és a csapadék is egyenlete­sebben oszlik el a területen. A bemutatott példa még csak egy azon lehetőségek közül, hogy miként állítható a lézer a mező- gazdaság szolgálatába, fokozva a termelés növelését. A biotechnológia szintén a mo­dern termelési módok egyike, amelynél a mikroorganizmusokat a modern technológiák bevezeté­sétől - mondta Frantisek Trnka, a szövetkezet üzemgazdásza. - Bár most csak egy laboratóriumi méretű számítógéppel vezérelt húsz literes fermentort mutatunk be, melyet a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Prágai Mikro­biológiai Intézetével együtt fejlesz­tettünk ki. Bár ez egy kisméretű berendezés, mégis csodákra ké­pes, hiszen nemcsak hogy a fer­mentáció vezérelhető számító­géppel, a mért eredmények ugyanezzel a számítógéppel fel­dolgozhatok, , optimalizálhatok, s az eredményekből üzemi tech­nológiák és berendezések tervez­hetők. Ez a berendezés színvona­lával és paramétereivel egyedülál­ló hazánkban, hasonlókhoz pedig csak tőkés importból lehet jutni. Egy ilyen berendezés előállításá­val körülbelül 1 millió devizakoro­na takarítható meg, s az eddigi tapasztalataik szerint nagy iránta az érdeklődés.- De nem ez az egyedüli lépé­sünk a biotechnológia bevezeté­sének útján, hiszen tavaly fejeztük c 3000 I# *« irrirwirr­be a félüzemi termelőegységünk építését. Persze, emellett azt is meg kell jegyezni, hogy a biotech­nológia bevezetéséhez meg kel­lett változtatnunk az eddigi labora­tóriumi koncepciónkat, amely csak a takarmányok és más vegyi elemzések elvégzésére szolgált. Tehát valódi kutatóbázissá kellett átalakítanunk, mert a követelmé­nyek is jóval nagyobbak. Félüzemi körülmények között már gyártjuk, vágy fokozatosan gyártásra kerül­nek egyes termékeink: a prote- azim, biológiai növényvédőszerek, az amilazim. Az amilazim enzim- koncentrátum, amely a brojler, a hízósertés és a növendékmarha takarmánykeverékébe adagolva csökkenti a szemes takarmány fo­gyasztását. A biológiai növényvé­dőszerek pedig az állati kártevők elleni harcban lesznek sikeresek, például a káposztalepke hernyói, molyok stb. - amelyek a zöldség­félék és a gyümölcsösök legna­gyobb kártevői - ellen használha­tók majd sikerrel. A vegyszer kör­nyezetvédelmi szempontból kifo­gástalan, mivel reziduumok nem maradnak vissza alkalmazása után. Nem szeretnénk megállni ezen a ponton, s már meg is kezdtük a nagyüzemi, teljesen automati­zált termelőegységünk kiépítését, laboratóriumunk továbbfejleszté­sét. A közeljövőben meg szeret­nénk kezdeni a nitrogénfixáló bak­tériumok szelekcióját és szaporí­tását; ezek képesek például az árpa, búza részére is megkötni a nitrogént szimbiózisban. S ez hasonló jelenség mint az, amely ismert a pillangós virágúaknái. Bár a kiállításon bemutatott mo­dern mezőgazdasági technika és technológia érvényesítésének el­ső hazai fecskéi a fentiek, nem szabad lebecsülni őket. Sót, idő­szerű a kérdéssel komolyan fog­lalkozni, hiszen a külföldi példák - az eszközök és a szellemi töke koncentrációja e területeken - azt mutatják, hogy a biológia robba­násszerű fejlődése már megindult, s aki nem tart lépést vele, az rövid időn belül nagy lépéshátrányba kerülhet, amint az a mikroelektro­nika esetében is megtörtént. CS. MOLNÁR LÁSZLÓ A nehéz erő- és talajművelő gépek alkalmazásának következmé­nye, hogy a talaj nagy mértékben tömítődik, s így rosszabodik fizikai összetétele, illetve levegő- és vízellátása. Ez a legerőtelje­sebben a cukorrépa-termesztésben érezteti hatását, mivel ennek során nagyon sok gépet alkalmaznak. A cukorrépa- termesztési rendszerrel kapcsolatos kérdések megoldására komplex raciona- lizációs brigád alakult a Repyi Mezőgazdasági Gépesítési Kutató- intézetben. Az intézet szakemberei foglalkoznak a talajmúvelési kérdésekkel, a talaj mélyebb lazítására összpontosítva a figyel­met. A további együttműködés a cukorrépa-betakarítási technoló­gia tökéletesítésére, a cukortartalom fokozására, a betakarítási veszteségek csökkentésére és az emberimunka-igényesség csökkentésére irányul. A brigád első eredményét tavaly, a cukor­répa termesztésére nem éppen kedvező évben érte el. Hektáron­ként 33,1 tonna répát takarítottak be, melyből 5,1 tonna cukrot gyártottak. A felvételen Zdénka Lacinová mérnök (balról) és Hana Ptácková laboráns az agrokémiai laboratóriumban. (Felvétel: ŐTK - Jaroslav Hejzlar) Az irányítólézer a talajművelésben (Gyári fotó) Érdekességek, újdonságok RÁKBAN SZENVEDŐ HALAK Az Egyesült Államokban tizenkét éve lépett életbe a vizek tisztasá­gáról fokozottan gondoskodó törvény. Ennek köszönhető, hogy azok a halak, amelyek egykor a víz szennyezettsége miatt elvándoroltak, sok helyütt visszatértek. A helyzet azonban mégsem megnyugtató. New York'kikötőjében egyre több bőrrákban szenvedő halat találtak. A tudósok már a hetvenes évek derekán felfigyeltek a rákos halak nagy arányára, például a Hudson folyóban New Yorknál, de a dolog­nak az illetékesek akkor nem tulajdonítottak különösebb fontosságot. Nemrég riasztó adatok kerültek napvilágra: az Atlanti-óceánban honos tőkehalfaj kétévesnél idősebb példányainak 80 százalékában májdaganatot találtak. A Michigan állambeli Torch Lake-be beleen­gedik egy közeli rézbánya ércdúsítójának a szennyvizét, s az ott élő csukafajnak minden eddig horogra kerülő egyede májdaganatos volt. A Washington állambeli Everett kikötőjéből kifogott nyelvhalak két­harmadának volt májkárosodása. Amikor a Buffalo folyóban talált szennyező anyagokat besűrítették és halak bőrére kenték, azok egy év elteltével börrákosak és májdaganatosak lettek. Az a megfigyelés, amely szerint bizonyos fajok egyedei nem betegednek meg, arra mutat, hogy a daganatok kialakulásában a vegyi anyagokon kívül más tényezőknek is szere­pük van. (Newsweek) (A halak általában gyorsabban betegednek meg rákban, mint - például - az emlősállatok. Emiatt a rákkeltő kísérletekre szintén viszonylag gyorsan „válaszolnak“. Ezt a körülményt a rákkutatásban jól hasznosítják. - A szerk.) ÚSZÓ LUXUSSZÁLLODA Két japán építkezési vállalat egy sajátos úszómű alapra egy kilencemeletes, 120 m hosszú, 32 m magas és 24 m széles, 360 szobás szállodát épített, benne három konferenciateremmel, étteremmel és a szórakozást szolgáló helyiségekkel, nyitott uszodával. A teljes szerkezet tömege mintegy 15 000 t. Az elgondolás az, hogy ilyen típusú szállodák megépítésére azok a tengermelléki fejlődő országok adnak majd megrendelést, amelyeknek szakértelem vagy megfelelő terület hiányában vagy egyáltalán nincs, vagy nincs elég első osztályú szállodájuk. Az úszó szállodának az is előnye, hogy bárhova elvontatható. (International Construction) NYOMTATÓ TELEVÍZIÓ Beépített nyomtatóberendezéssel ellátott tévékészüléket dolgozott ki egy japán elektronikus gyár. 1984 közepén hozzák forgalomba az első kísérleti színes készülékeket, amelyek a képernyőn megjelenő színes képet vagy egy számítógéphez kapcsolt monitor képét papíron, színhelyesen kinyomtathatják. A nyomtatáshoz olyan külön­leges papírra van szükség, amelyre ezernyi, hőhatásra elszíneződő pontot vittek fel. Ilyen készülékekkel például a kórházakban azonnal kinyomtathatnák a röntgenfelvételeket. (d) Forró gáztömegek „árnyéka cc A világűrt minden irányból legjobban a 2,7 Kelvin-fokos fekete test sugárzására jellem­ző mikrohullámú sugárzás- a kozmikus háttérsugárzás vagy maradvány sugárzás- tölti be. Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt Rasid Szunyajevés Ja- kov Zeldovics szovjet aszrtrofi- zikusok közzéteték ama sejté­süket, hogy a távoli csillag- rendszerek halmazait övező forró gázfelhők némiképp mó­dosítják ezt a sugárzást. Elmé­leti föltevésük szerint ugyanis amikor e sugárzás áthatol a magas hőmérsékletű gázo­kon, minden foton valamelyest nagyob energiára tesz szert, s emiatt a hullámhossza vala­melyest csökken. Minthogy pe­dig a rövidebb hullámhosszú­ságú fotonok száma kisebb, mint a kissé nagyobb hullám- hosszúságúaké, az őket létre­hozó forró gázok övezetei a rá­dióteleszkópban a környeze­tünknél sötétebbnek látszanak. A röntgentartományban mű­ködő űrtávcsövek a csillagren- szerek halmazaiban valóban hatalmas mennyiségű - az egymilliárd Kelvin-fokot (!) is elérő hőmérsékletű - forró gáztömegeket észleltek. Ezek a térségek azok, amelyekben a Szunyajev-Zeldovics-elmé- let szerint a háttérsugárzás hullámhosszának leginkább kell módosulnia. Cambridge-i csillagászok a mikrohullámok tartományá­ban egyre alkalmasabb he­lyekről, egyre jobb távcsövek­kel és észlelő műszerekkel már egy évtizede keresik eze-, két a sötétebb övezeteket. Vé­gül az egyesült államokbeli Owens Vally Rádiócsillagásza­ti Obszervatórium kutatóival együttműködve munkásságu­kat a múlt év végén siker koro­názta: három olyan - sötétebb- területet észleltek, amely a Szunyajev-Zeldovics-féle föltevést látszik igazolni. Most azt remélik, hogy ha ezeket a mikrohullámú észlelé­seket összevetik a röntgentar­tományban végzett megfigye­lésekkel és a gázok színképé­vel, megtudhatják, hogy mek­kora e ködök gázainak a mennyisége, nyomása, hő­mérséklete és tőlünk való tá­volsága, majd e vizsgálatokat továbbfolytatva arról is többet tudhatnak meg, hogy milyen gyorsan tágul a Világegyetem. (New Scientist)

Next

/
Thumbnails
Contents