Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-14 / 37. szám
a E gérúrfi házasodni akart. Kit vegyen el vajon?- A leghatalmasabb úr leányát veszem el, az méltó énhozzám - mondta. - Hej, ihaj, tyuhaj, tartunk majd nagy lakodalmat. Mindenkit meghívok, csak azt az alávaló pimasz macskát nem! Felvette a legfinomabb szürke zakóját; nyaka köré gyönyörű, pettyes nyakkendőt kanyaritott, s elindult a Naphoz leánykéröbe.- Ugye, bátyám a leghatalmasabb úr a világon? - kérdezte.- Elvenném a bátyám leányát feleségül.- Rossz helyen kopogtattál, kedves öcsém - felelt a Nap.- Van nálam hatalmasabb úr is: a Felhő. Az, ha akarja, még a Napot is eltakarja, bármennyire fénylik és világít. Az egér dalolva és bokázva elindult a Felhőhöz:- Ugye, méltóságod a leghatalmasabb úr a világon? - kérdezte.- Hisz még a Napot is elsötétíti, ha akarja...- Nem fiam, nálam hatalmasabb a Szél - mondta a Felhő.- Mert a Szél szétfújja a Felhőt, ha olyan kedve támad. Elbandukolt Egérúrfi a Szélhez. Az fütyörészve szabadkozott:- Én? Én lennék a leghatalmasabb? A Torony nálam sokkal hatalmasabb. Akárhogy döngetem, nem tudom ledönteni. Annak a lányát vedd el...! Egérke elindult lánykérőbe a Toronyhoz.- Hogy gondolja ezt uraságod?- kérdezte a Torony. - Énnálam sokkal hatalmasabb az Egér. Mert ha az Egér elrágcsálja alapjaimat, úgy eldőlök, hogy csak na...! Egérúrfi elszontyolodott. Aztán elindult Egérasszonyhoz, megkérni a lánya kezét. Tartottak nagy lakodalmat, ma is élnek, - ha a vén tarka Cicamica meg nem fogta őket. Mmm Émú% (FRANCIA NÉPMESE) Élt egyszer régen egy favágó. Ahogy egy szép tavaszi napon az erdőt járta, fogott egy fülemülét. Nagyon megörült. így szólt hozzá a madár:- Jóember, engedj szabadon, hálából adok három jótanácsot. A favágó gondolkodott egy ideig, aztán így szólt:- Nem bánom, szabadon engedlek, ha tanácsaidat jónak találom.- Hallgass ide - kezdte a madár. - Először is azt tanácsolom: ne fuss olyasmi után, amiről tudva tudod, hogy nem éred el! A második tanácsom: re bánkódj eizért, ami már elveszett! A harmadik: ne higgy a hazugnak! Megtetszett a favágónak a három tanács. Nyomban el is engedte a madarat. A fülemüle boldogan röppent el, rászállt egy fa tetejére, o ui.ui meg lekiáltott a favágónak:- Látod, milyen ostoba vagy! Elengedtél, pedig tudd meg, a gyomromban akkora igazgyöngy van, mint az öklöd! Ahogy meghallotta ezt a favágó, elszomorodott és elkezdett ri- mánkodni:- Drága aranyos madárkám, gyere vissza, vendégem leszel, gondodat viselem!- Jaj te oktondi! - vágott közbe a madár. - Hát hiába adtam neked a tanácsokat? Először is tudod, engem nem érhetsz el, miért erőlködsz? Másodszor meg, ha elveszítettél, mién bánkódsz utánam? Harmadszor, hogyan hihetted el azt a hazugságot, hogy a gyomromban nálamnál nagyobb igazgyöngy elférhet? Semmit sem okultál a tanácsaimból - fejezte be a fülemüle, s elröppent az ágról. Szigeti Kálmán fordítása A repülés biztonságáért A RADAR Láttál már valaha nagy repülőteret, igazi légi kikötőt? Óriási itt a forgalom. Utasok érkeznek és indulnak minden világtáj felé. De nemcsak a légi kikötő várótermeiben zajlik hatalmas forgalom, hanem a levegőben is. Pillanatonként felvagy leszáll egy-egy óriási repülőgép, s ezek olyan gyorsan repülnek, hogy egy kilométer megtételéhez alig néhány másodpercre van szükségük. Ilyen nagy sebesség mellett nehéz gyorsan megváltoztatni a repülés irányát. Ezért aztán, hogy össze ne ütközzenek, minden repülőgép rádión kap utasítást az irányítótoronyból: milyen útvonalon kell repülnie a repülőtér közelében. Annak az embernek, aki mindezt irányítja, pontosan kell látnia, hol és milyen repülőgép található az adott pillanatban. Ez nagyon nehéz, sót talán teljességgel lehetetlen volna a radar segítsége nélkül. Ha tehát egy repülőtéren jársz, figyeld meg a radarantennát, amely ott forog tíz-egynéhány fordulatot téve percenként. Állandóan forog, éjjel-nappal akár felhőtlen az ég, akár rossz az idő. Sőt! Éppen ködben, vagy ha esik az eső, különösen fontos a repülőtéri - a légteret ellenőrző - radarállomás munkája, mert akkor történhet a legkönnyebben a baleset. De itt is vannak váratlan nehézségek. Mivel a radar nemcsak a repülőgé• pékét tudja felderíteni, hanem a viharokra is érzékeny, ezért előfordulhat, hogy a repülőgépeket nehezen lehet felismerni a képernyőn. A mérnököknek azonban sikerült megoldaniuk, hogy a repülőgépek jól láthatók legyenek a radarernyőn még esőben és viharban is. De további nehézségeket is le kellett küzdeni. A hadászati radarokhoz hasonlóan a légteret ellenőrző radarállomás esetében is nagyon fontos, hogy a repülőgépeket véletlenül se tévesszék össze más tárggyal. De éppoly fontos az is, hogy mindenkor tudják, hol van az adott repülőgép, és milyen irányba repül. Nos, megfelelő elektronikus berendezések segítségével ,,ki lehet rajzolni“ a légi utakat, a repülöfo- lyósókat, a repülőtér területét és á különböző tájékozódási pontokat. A repülőgépek töb- bé-kevésbé akkor jelennek meg a képernyőn, amikor a repülőtérhez közeledve csökkenteni kezdik sebességüket. Ez a távolság a korszerű, sugárhajtású személyszállító repülőgépeknél 150-200 kilométer. SZÉP: EZ A SZEM MEGÁLLAPÍTÁSA, AMIT A TÖBBI ÉRZÉKEK ALÁÍRNAK. Osvát Ernő Dunai Imre rajza Amikor a repülőgép már csak 20-30 kilométernyire van a repülőtértől, a repülőtér körzetét ellenőrző radarállomás veszi át a megfigyelést. Az állomás a leszálláshoz készülődő repülőgép közlekedését irányítja, és bevezeti a „vakleszállást“ segítő radarállomás hatókörébe. Rádiólokátora lehetővé teszi a „csukott szemmel“ való biztonságos és veszélytelen leszállást akkor is, amikor a pilóta - például a nagy köd miatt - nem tud tájékozódni. Ha egy repülőtér nagy kiterjedésű és nagyon forgalmas, előfordul, hogy másféle loká- rorra is szükség van. Ez a repülőtér területét figyeli és képernyőjén pontosan látható, mi történik a kifutópályákon, mellékpályákon, ahol repülőgépek manővereznek. De nemcsak a repülőtereket lehet látni rajta, hanem a repülőtér személyzetének különböző jármüveit és a pályákon tartózkodó embereket is, tehát meg lehet előzni a véletlen baleseteket és katasztrófákat. Több különböző radarállomás létesítése nagyon sokba kerül, ezért a kicsi vagy gyér forgalmú repülőtereken rendeszerint egyetlen rádió- lokátor van, amit többféle célra fel lehet használni. Stefan Weinfeld Simándi Klára fordítása Melyik író melyik könyvéből való az alábbi részlet? „Fél óra hosszait feküdt, de inkább csak szundított, mint aludt. Hirtelen felkelt, és kijött a barlangból hozzám. Én közben ugyanis éppen kecskéimet fejtem a közeli karámban. Mikor észrevett, hozzám futott, homlokát ismét földre hajtotta, és akárcsak az előbb, újra fejére illesztette lábamat. Ezután minden elképzelhető jellel igyekezett értésemre adni, hogy szolgámnak tekinti magát, amíg él. Túlnyomórészt megértettem, hogy mit akar kifejezni Jeleztem, hogy meg vagyok elégedve. Nemsokára beszélni kezdtem hozzá, és tanítgattam, hogy ö is beszéljen. Legelőször azt igyekeztem megértetni vele, hogy neve Péntek Mert péntek volt az a nap, amikor megmentettem Hadd maradjon meg a nevében ennek az időnek emléke " Felfelé a lejtőn? örök igazság: ha egy golyót lejtőn engedünk el, az lefelé, nem fölfelé fog gurulni. Más, „gurulni tudó“ tárgyak is természetesen De vajon valóban így van-e minden esetben? Készítsünk két kúpból hasonló alakzatot, mint amilyet ábránkon láttok. Legegyszerűbb, ha építőkockáitok közül veszitek a két kúpot, s alapjuknál összeragasztjátok őket. Azután vegyetek két teljesen egyforma vastagságú lécét és az ábrán látható módon, ék alakban tegyétek egy sima felületre (asztal). A lecek érintkező végének közelében helyezzétek el a kettős kúpot és figyeljétek meg, hogy viselkedik. Látni fogjátok, hogy meg sem mozdul. Am ha a leceket a széttartó végeknél egyformán alátámasztjátok, az így keletkezett iejtőn szerkezetünk szépen elindul felfelé, majd, az „alátét“ magasságától függően, a lejtő felső végétől bizonyos távolságra megáll. Nem, ne higgyétek, hogy a fizika törvénye ezúttal cserben haA kettls-kup aulypoHtj* <e> gyott bennünket, sőt akkor lenne megsértve, ha kúpjaink nem így viselkednének. Sorozatunkban már volt szó a súlypontról, ezúttal is itt kell keresnünk a rejtély megoldását. A súlypontok alapvető tulajdonsága, hogy mindig a legalacsonyabb helyzetet igyekeznek „felvenni.“ A mi esetünkben a kettős kúp súlypontja a két csúcsot összekötő szakasz felezőpontjában van. Ha jól megfigyelitek az oldalnézetbe ,.os. lakunkat, akkor ti is láthatjátok, hogy az A helyzetben a súlypont sokkal magasabban van, mint az alátámasztás utáni, B-vel jelölt helyzetben. Tehát éppen az alátámasztással idéztünk elő olyan helyzetet a kúp számára, hogy annak súlypontja alacsonyabbra kényszerült. Így lehetséges, hogy bár lejtőn felfelé mozog a kúp, súlypontja lefelé halad. BODŐK ZSIGMOND TÖRZSFŐNÖK-FŐ Ki látott már olyan indián törzsfőnököt, akinek feje betűkből állt össze?! íme, itt megtekinthető! Te milyen betűket fedezel föl rajta? MEGFEJTÉS Az augusztus 31-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 6+4x9:5-8=10; nem egész nap, mert valahányszor a két mutató fedi egymást, a helyes időt rputatja. Nyertesek: Farkas Csaba, Ipolyság (Sahy)' Mészáros Tamás, Királyrév (Králöv Brod); Varga Szilvia, Szene (Senec); Papp Renáta, Kassa (Koáice); Horváth Erika és Gyula, Szelöce (Selice). r ÚJ SZÚ 18 1984. IX. 14.