Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-07 / 36. szám

NAPJAINK ALKIMISTA! Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ Mozsárban törj porrá egy csipet szárított béka- és kigyóhúst, keverj hozzá szárított búzavirágot, borókabo­gyót. .. Talán így készült valaha a fejfájás elleni gyógyír, de a magassüveges, köpenyes alkimista egy-két varázsszó­val is fokozta a készülő szer hatását. A gyógyszerkészítés ősi tudomány, de a mai értelem­ben vett gyógyszertárak a XIII.—XIV. században alakultak ki. A XIV. századból fennmaradt adatok szerint az akkori Pozsonyban már működött patika. A fejlődést a következő századok hozták, ismertté váltak a vegyi folyamatok, a desztilláció, szublimáció, a kristályosodás alaptörvényei. A 18. században városunkban hét patika működött. Arról is vannak adatok, hogy már 1745-ben árjegyzéke is volt a gyógyszereknek. A bratislavai Vörös Rák patikamúzeum becses kincsei közé tartozik Torkos Jusztusz János Laist- romia és árra a patikabéli orvosságoknak - a mestersége­sen elkészített orvosságokról című könyve. De lépjünk egy jó nagyot a rézmozsarak, fajansz, üveg, ón, faragott fatégelyek, dobozok, prések világából.- A ma gyógyszerészei némi nosztalgiával gondolhat­nak a régmúlt idők patikájára, az orvosságkészítésre, hiszen csodálatosak voltak azok a használati tárgyak, amelyekkel készítették és amelyekben tárolták a gyógysze­reket. De nem hiszem, hogy akadna egy is közülük, aki cserélne az elődjeinkkel - nevette el magát PhMr. Marta Kurthová, a bratislavai városi gyógyszertár vezető gyógy­szerésze. - Valamikor óriási mozsarakban keverték a kenőcsöket, a mi munkánkat robot könnyíti. Az apró üvegeket néha cseppentövel töltötték meg folyékony gyógyszerrel, mi üvegtöltő berendezést használunk. Igaz, valaha a patikusnak nagyobb rangja volt, ma sokan a gyógyszerészeket bolti eladóknak tekintik. Pedig... Megtudtuk, hogy a károlyfalusi (Karlová Vés) rendelőin­tézet mellett három éve működő városi gyószertár, három műszakban üzemel. Külön árusítják a szabadon vásárolható gyógyszereket és külön, igaz, hogy csak üvegfalakkal elválasztott térségben, az orvosi vényre előírt gyógyszereket.-Ez azért van így, hogy a gyógyszerésznek legyen módja - ha a beteg úgy kívánja - a kis meghitt beszélge­tésre, tájékoztatásra is. Ezen felül a szabadon árusított gyógyszereket nem kell a gyógyszerésznek kiadnia, ezt az egészségügyi középkáderek is megtehetik - hallottuk a magyarázatot. Érdekes volt megtudni, hogy a valamikor férfi szakmának tartott gyógyszerész mesterség elnőiese­dett, ebben a gyógyszertárban is mind a tizenhat munka­erő nő.- Gyógyszertárunk egyike a legkorszerűbbeknek - foly­tatta a vezető gyógyszerész a bemutatás). - Nemcsak a már említett gépi berendezés miatt, de a tágas raktárak, az eladótér és a gyógyszerészek speciális munkaasztalai miatt is. De nézzünk körül együtt - invitált. Az alagsorban levő raktárakba mentünk. A sok-sok szekrény, fiók láttán elszörnyülködtem. Vajon kiismerik itt magukat? - Hát persze, - nevetett fel Marta Kurthová. Az alagsor raktárai ugyanúgy ragyogtak a tisztaságtól, mint a fenti termek. Ez természetes. Hiszen ismert az a mondás, hogy tiszta mint a patika. Beszélgetés közben végigjártuk a különböző laboratóriumokat, amelyek egyikében az orvosságok minőségellenőrzése folyik, mert a gyárilag készült gyógy­szereket éppúgy vizsgálják, mint a gyógyszertárban készülteket. Miközben a gyógyszertárban a megszokott délelőtti forgalmat bonyolították, megtudtuk, hogy a nap folyamán körülbelül 400 receptre adják ki a gyógyszereket, melyek tizenöt százalékát helyben készítik. A tára mögött álló PhMr. Jarmila Arbetová elmondta, hogy nagyon jól érzi magát a munkahelyén. - Korszerű a gyógyszertár, kollé­gáink mind fiatalok, jól megértjük egymást. Amíg kiszol­gálta az éppen belépő idősebb nénit, hátrahúzódtunk, ne zavarjuk őket - Nagyon jó - folytatta - hogy itt kétóránként váltakozunk a táránál. Míg egyikünk átveszi a recepteket, a másik készíti azokat. A legtöbb ,,munkát“ a bőrgyógyá­szok és a szemészek adják speciális igényeikkel, - szíve­sen készítjük az általuk előírt kenőcsöket, hiszen ez az igazi patikusi munka. És hogy három műszakban dolgo­zunk? Ezt is meg lehet szokni - mondta derűsen. Marta Kurthovától megtudtuk, hogy az éjszakai ügyelet alatt a gyógyszerésznek más dolga is van, mint a sürgős esetekben kiadni illetve elkészíteni a gyógyszert.- Éjfélig elég dolgunk van, de éjfél után már kevesen csöngetnek be gyógyszerért. A maradék munkaidőt a receptek kódolásával töltjük. De hadd magyarázzam ezt meg - tette hozzá, majd elmondta, hogy a recepteket központilag gépekkel dolgozzák fel. Minden gyógyszernek kódszáma van, amit fel kell tüntetni, sőt a receptre kerül a gyógyszer ára is. Az éjszakai műszak alatt 600 receptet kell bekódolni és mert a számok négyjegyűek, képtelenség fejben tartani őket. Ezért az ügyeleti szobában a falon ott függ a lista és bizony elég fáradságos munka abban keresgélni. Talán nem véletlen, hogy sokan mondogatják, a gyógy­szerész az orvos jobb keze. Az eltelt három év alatt a gyógyszertár személyzete és a rendelőintézet orvosai között nagyon jó kapcsolat alakult ki. A gyógyszerészek megismerték az orvosok kézírását, s ha valami kétségük támad az orvossággal kapcsolatban, telefonon keresztül azonnal megbeszélik a problémákat.-Az orvosokkal megbeszéljük azt is, hogy milyen gyógyszerek állnak rendelkezésünkre. S ha a szállítás akadozása miatt előfordul, hogy nincs meg a kívánt gyógyszer, mást, ahhoz hasonlót ajánlunk. Paracelsus svájci orvos és alkimista az elsők között vallotta, hogy a betegség normális folyamat, melyet gyó­gyítani kell. Gyógyszerei nemcsak növényi és állati erede­tűek voltak, használt vegyi elemeket is, a higany, az ólom, a vas sóit. Régi módszereit a ma alkimistái megmosolyog­ják, de ugyanolyan komolysággal állnak a patikamérleg elé, veszik elő a ma már üveg- és műanyag tégelyeket, s készítik a gyógyulást hozó írt. PÉTERFI SZONYA Ugyanúgy állnak a patikamérleg elé, mint elődeik Minden üvegnek megvan a helye. (Gyökeres György felvételei) itmíkii my Mi 9 Egy szociológiai felmérés eredményei A szociológusok figyelmének közép­pontjában időszerű társadalmi kérdések álinak. Elmúlt az az idő, amikor megelé­gedtek a problémák feltérképezésével, figyelmük kiterjed a problémák megoldá­sára, a tapasztalatok általánosítására is. Többek között foglalkoznak a különbö­ző nagyságú települések szerkezetének kérdésével. A felmérések alapján megál­lapították, hogy a városi és vidéki telepü­léseken az életmódot mindenekelőtt a környzet, az életszínvonal, a munkavégzés módja, a lakáskörülmények, a települések ellátottsága, és a lakosság mozgása befolyásolja. A környezet megteremti a külső felté­teleket az életmódhoz. Megszűntek ugyan a különbségek a város és a vidék gazdasági és társadalmi viszonyai között, de a környezetvédelem szempontjából nagyok az eltérések. A Prágában végzett felmérések tanúsága szerint a városban, sőt a főváros üdülőkörzetében is veszé­lyeztetve van a lakosság egészsége. En­nek következménye, hogy a hétvégeken a lakosok tömegesen vidékre mennek, egyes esetekben riem is akarják a fővá­rost állandó lakhelyül választani. A környezetvédelmi helyzet befolyá­solja a város gazdasági és társadalmi életét azáltal, hogy a városokban na­gyobb a betegségek arányszáma, maga­sabb a halálozás. Sok negatív tényező van hatással a városi lakosság életére - így a zaj, a levegő szennyezettsége és nem utolsó sorban a viz szennyezettsége is. Ez tükröződik a légzószervi, vérkerin­gési és szívbetegségek előfordulásának gyakoriságában. A kedvezőtlen helyzet külső megnyilvánulása a fokozott ideges­ség és általában a városi emberek „idő­hiánya“. A környezetvédelmi helyzethez hasonló mértékben befolyásolja az életmódot az életszínvonal. Általános vélemény szerint városban nagyobbak a létfenntartási költ­ségek mint vidéken. Ezt a családi költ­ségvetésekkel kapcsolatban végzett sta­tisztikai felmérések is tanúsítják. így pél­dául Prágában élelmiszerre évente egy lakos átlag 7241 koronát költ, míg az észak-csehországi kerületben 6668 ko­ronát. Hasonló eredményekre jutnánk, ha a lakosság egyéb kiadásait hasonlíta­nánk össze. Aránylag nagy a különbség a szolgál­tatásokra fordított kiadások között. Meg­mutatkozik, hogy a falvakban és kisebb városokban nem kielégítő a szolgáltató létesítmények hálózata. Vidéken keve­sebbet költenek iparcikkekre és általában a háztartások ellátottságára. A kulturális kiadások összege is eltérő. A városokban kultúrára fordított ösz- szegnek csupán 80 százalékát adja ki a vidéki lakosság. A városi helyzethez viszonyítva vidéken lényegesen keve­sebbet fordítanak közlekedésre is. A gépkocsik üzemeltetési költségei hoz­závetőlegesen azonosak a két település­fajtán. Jelentősen befolyásolják az életmódot a lakáskörülmények. Prágában például az utóbbi években elért javulás ellenére a lakásállomány nagy mértékben elöre­gedett és nem elégítheti ki a lakosság igényeit. A felmérések szerint a városok­ban nagyon nagy az érdeklődés a családi házak iránt, egyre többen szeretnének ezekben élni. Ez az érdeklődés azzal magyarázható, hogy az emberek többsé­gének véleménye szerint a családi há­zakban kedvezőbbek a feltételek, főleg a gyermekes családok számára. A vidéki településekhez viszonyítva lé­nyegesen több járulékos létesítmény áll a városi lakosság rendelkezésére. Ezért vidéken sok szolgáltató tevékenységet a lakosság maga végez el, ami viszont befolyásolja életmódjukat, hiszen ez sza­bad idejük rovására megy. A városi életmód egyik fontos jellem­vonása, hogy a lakosok jelentős része a hétvégeken elhagyja lakóhelyét és vi­dékre megy. Szombaton, vasárnap több­nyire mezőgazdasági jellegű munkát vé­geznek. Ezzel szemben a vidéki lakos­ság jelentős hányada a városba megy a hétvégeken, főleg szombaton, ekkor intézik el bevásárlásaikat. Eltérések mutatkoznak a város és a fa­lu között a közlekedés módját illetően. A városi lakosok sok időt veszítenek a munkahelyre való utazással (ebbe be­leszámítjuk a közlekedési eszközökre va­ló várakozást is). A vidéki lakosság 50 százalékkal kevesebbet költ a tömegköz­lekedésre mint a városiak. A felsorolt tényezők, az életmódban tapasztalható eltérések befolyásolják a lakosság magatartását is. A város lehe­tőséget teremt különböző tevékenysé­gekhez. Sokan a városokba utaznak munkahelyükre. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik hivatalos ügyeiket intézik a városokban, illetve az egész­ségügyi létesítményeket látogatják. Az emberek összpontosulása a városokban meghatározza a lakosság életmódját a nap egyes szakaszaiban. A városi élet vonzerejét befolyásolja városaink ellátottsága, a lakosság jogos igényei kielégítésének mikéntje. Az emlí­tett gondok ellenére a lakosság jelentős része továbbra is élőnyben részesíti a városi életmódot a vidékivel szem­ben, NORA WEBEROVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents