Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-07 / 36. szám

Burin György pártelnök (balról) jól is­meri az újítók munkáját. (Hajdú András felvételei) ◄ dotta megEz a munka korábban bizony sok sok gondot okozott. Sőt, veszélyes is volt a salak csillékkel történő kihordása. Mi tagadás, 1967-ben még halálos bal­eset is előfordult a salak kihordása közben a gyárban. Péli Lászlóék újításának meg­valósítása óta, azaz májustól nincs szük­ség csillékre. Ezeket futószalagokkal he­lyettesítették. Azelőtt a salakkihordást két-három ember végezte, most viszont csak a fűtő. A dolga csupán a villanysze­relők által elkészített irányítótábla gomb­jainak nyomogatása. Vagyis félautomati­kus a megoldás. Dicséri is Antal Ernő, aki erre valóban illetékes, hiszen már tíz esztendeje fűtő.- Nagyon jó vele dolgozni - mutat a piros, zöld, fekete, sárga gombokkal ellátott irányítópanelra. - Ha ki van vilá­gítva, akkor minden rendben megy - ma­JIMMIE UinOKEOV CSÖKKENT A BALESETVESZÉLY upán a véletlen műve volt, hogy közvetlenül az újítóbizottság ülése után érkeztünk az Oroszkai (Poh- ronsky Ruskov) Cukorgyárba, ahol ép­pen az újítómozgalom eredményeiről akartunk tájékozódni.- Különösen a CSKP Központi Bizott­ságának 8. ülése óta lendült fel nálunk az újítómozgalom - mondja Burin György, az üzemi pártalapszervezet elnöke. - 1980-ban dolgozóink még csak tizen­nyolc újítást nyújtottak be, de tavaly már ötvenhatot. Ebben az évben tovább nö­vekedett az újítókedv. Az év elején a pártvezetőség, a szak- szervezet és a SZISZ vezetősége, vala­mint a gazdasági vezetők közösen elbe­szélgetnek az üzem legeredményesebb újítóival. Az újítómozgalom kérdéseivel a pártbizottság rendszeresen foglalkozik. Ennek ellenére úgy vélik, hogy a mozga­lom propagálása terén még sokat lehetne és kellene is tenni az üzemben. Például a tematikus feladatokat a faliújságról mindenki megismerheti, de az eredmé­nyekről már nem tájákoztat a faliújság. A pártbizottság többször szorgalmazta az újítók eredményeinek nagyobb népsze­rűsítését. Burin elvtárs szerint a szak- szervezet újításokkal foglalkozó bizott­ságára vár ez a feladat. S hogy mielőbb előrehaladást érjenek el ezen a téren, a pártbizottság az említett bizottság kom­munista tagjainak pártfeladatul fogja adni az újítók munkájának az eddiginél na­gyobb népszerűsítését. Egyébként az üzemben minden évben meghirdetik a legjobb újító címért folyó versenyt, s kiírják a tematikus feladatokat. Ez idén tizenöt tematikus feladatot írtak ki. Igen nagy jelentőségű az az újítás, melyet még a tematikus feladatok meg­hirdetése előtt nyújtottak be. A kazánház­ban dolgozó villanyszerelők: Péli László, Ondrej Novák és KabáTLászló. Közülük a 27 éves Péli Lászlóval, a pártalapszer­vezet tagjával, a SZISZ és a szakszerve­zet vezetőségi tagjával hosszan elbe­szélgettünk.- Mi a négy megawattos generátoro­kat kezeljük - magyarázza. - Hárman vagyunk, s három műszakban dolgo­zunk. Péli elvtárs szakmáját a Surányi (Su- rany) Cukorgyárban tanulta ki, de jelen­leg is tanul, esti tagozaton az Érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrotechnikai Szakkö­zépiskola párkányi (Stúrovo) kihelyezett részlegének harmadik évfolyamát végzi. Tíz esztendeje dolgozik. A közeli Zseliz- röl (Éeliezovce) származik, de Oroszkán lakik üzemi lakásban. Felesége is a gyár­ban dolgozik, laboráns, most azonban gyesen van kétéves kislányukkal.-Tavaly óta vagyok aktív újító - mondja szerényen a rokonszenves fia­talember, aki nem győzi eleget hangoz­tatni, hogy újításaik az egész kollektíva, azaz mindhármuk érdeme - Ha valame­lyikünknek ötlete támad, közösen meg­beszéljük, megvitatjuk. Elgondolásainkat mi magunk valósítjuk is meg. Ilyen közös töprengés eredménye az az újításunk, amely a salakkihordást ol­Péli László generátorkezelö gyarázza. - Eddig csak akkor tudtam meg, működik-e a salakfelvonó, ha ki­mentem megnézni. Meg kellett hallgat­nom a felvonókat, zörögnek-e. Ha rövid­zárlat van, a készülék magától kikap­csol. Igazán ügyesek a villanyszerelők, gyorsan intézkednek, akármilyen hiba fordul elő. Jó volna, ha a vízpumpa kapcsolói is ilyenek volnának!- Ahhoz a műszerészekkel is együtt kellene működnünk - válaszolja a fűtő óhajára Péli László. Aztán kis szünet után hozzáfűzi: Azért remélem, az is meglesz. Már gondolkodtunk rajta. A sokat dicsért irányítópanel az 1948 óta működő W-kazánok tőszomszédsá­gában áll. Az egyik kazán nagyjavítás után van, a másikat éppen most javítják. A minden elismerést megérdemlő újí­tás három fő értéke: a balesetveszély csökkenése, a munkaerömegtakaritás és a munkakörnyezet javítása, szebbé té­tele.- A jutalommal elégedettek-e? - kér­dem Péli Lászlótól.- Igen - válaszolja - Fejenként 700 koronát kaptunk. Talán a pénzjutalomnál is serkentőb- ben hatott a derék újítókra az, hogy ötletük megvalósítását minden illetékes támogatta: a pártbizottság, az újítóbizott­ság, a gazdasági vezetőség. Nem is tartott sokáig, amíg az elképzelésből va­lóság lett. Pontosabban decembertől má­jusig. Hamarabb sehogy sem volt reali­zálható az újítás, hiszen a kazánokat csak az említett időszakban állítják le. Péli elvtárs saját és kollektívája észre­vételeit, ha fontosnak tartja, a pártalap­szervezet tanácskozásain is elmondja. A legutóbbi taggyűlésen például arról beszélt, hogy nincsenek kazánvíztápláló porcelánszigetelők, pedig rövidesen kez­dődik a répakampány. Tavaly az egyik taggyűlésen azt tette szóvá, hogy nincs trafoolaj, s két-három napon belül lett. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy érde­mes felszólalni, rámutatni a fogyatékos­ságokra. Olykor kicsiség az, amire az emberek észrevételei vonatkoznak. Ám a sok kicsi sokra megy. Ilyen pici, de korántsem elhanyagolható ötletnek tekinthető a há­rom villanyszerelőnek az az újítása, mely a rosszul elhelyezett, s ezáltal gyéren világító villanyégők helyett kevesebb ára­mot fogyasztó neonégök felszerelését eredményezte. Az öflet valóban kicsiség­nek tűnik, pedig a régi égők tíz évig „jók voltak". A vérbeli újító mindig töpreng valamin. Péli László sem kivétel. Hogy mostaná­ban mi foglalkoztatja?- Most épül a cukorgyár saját szivaty- tyúállomása, mely a közeli Garam folyó­ból fogja szívni a vizet. Ennek a távirányí­tását szeretném megoldani. Már van rá konkrét elképzelésem - teszi hozzá be­szélgetésünk végén, egyelőre kissé hal­kan, a generátorkezelók újítókedvű kiváló kollektívájának tagja. Szeméből azt olva­som ki, hogy (talán nem is olyan sokára) ebből az ötletből is valóság lesz. FÜLÖP IMRE . éve talán, hogy Jan Lazar, a Klement Gottwald CUV Új Kohó beruházásain dolgozó kommunisták összevont pártbizottságának elnöke ellátogatott Árvába, az ottani vaskohászati nemesítő anyagokat gyártó művekbe. Itt éppen egy kormányfeladat megvalósitásán fáradoztak, miszerint igencsak rövid idő alatt jelentős környezetvédelmi beruházást kellett megvalósítaniuk. Az istebnéi és sirokái üzemek ugyanis olyan sűrű, sötétbarna, mangánt és egyéb mérgező anyagokat tartalmazó füstöt lövellnek Árva levegőjébe, hogy a csodaszépen restaurált Árva Vára barna foltos „álcázást“ kapott, s szinte meg­semmisült drága pénzen kicsinosított vakolata. Persze, ez csak a látványt rontja, a környezetvédelem legfontosabb célja azonban Árva gyönyörű vidékének mentése, az értékes növényzet, vízgazdaság és üdülési terepek vé­delme. A _ környezetvédelmi beruházás 222 millió koronába kerül, számos vállalat vesz benne részt, melyek rekonstru­álják a kemencéket, megváltoztatják a technológiát, felette hatékony, 98 százalékos hatásfokkal működő szúróberen­dezéseket szerelnek fel. A munkálatok összehangolásával nem volt különösebb baj, csak az hátráltatta az építkezést, hogy - mint oly sok más helyen is - elharapódzott az egymásra mutogatás, egy-egy fogyatékosság okainak másra hárítása. Jan Lazar ezt látva elmondta az üzemi pártbizottságon saját tapasztalatait a kuncicei beruházás gyakorlatából. Itt ún. célirányos pártaktívát létesítettek, amelybe mindegyik beruházásban résztvevő vállalat kom­munistái felelős elvtársakat delegáltak. Ez az inkább munkacsoportnak, mint albizottságnak tekinthető aktíva azon munkálkodik, hogy a felmerülő problémákat mindenki a saját pártszervezetében vesse fel, harcoljon megoldásu­kért és segítsen a többi résztvevőnek. Az árvaiak felismerték az ilyen munkaforma jelentősé­gét. Jozef Petro mérnök, az üzemi pártbizottság elnöke, Viktor Mazánik művezető, a kerületi pártbizottság póttagja a járási pártbizottság és a kunóiceiek segítségével kidol­gozta a pártaktíva működési koncepcióját. Hogy elkerüljék a pártalapszabályzat megsértésének veszélyét, az egyes pártszervezetek közti kapcsolat ügyvitelét a Dolny Kubín-i járási pártbizottság vállalta. így az aktíva valójában a járási pártbizottság hatáskörébe tartozik. Ez tekintélyének is súlyt ad, s javaslatai, kérései a felsőbb pártszerv feladata­ként jutnak el az alapszervezetekhez. A 11 tagú pártaktíva megalakult. Tagjai a beruházásban résztvevő minden vállalat kommunistáinak képviselői. Itt vannak például, a bratislavai Termostav, a zilinai Váhos- tav, a trineci Kohászati Szerelő Vállalat, a milevskói gépgyár, a bratislavai Kohászati Tervező Vállalat, az ugyancsak bratislavai Villanyszerelési Művek pártszerve­A pártmunka szokatlan formája- A CÉLIRÁNYOS PÁRTAKTÍVA zeteinek felelős képviselői, s természetesen a beruházó vállalat pártszervezetének három bizottsági tagja. Az aktíva vezetője - tehát nem elnöke, mivel lényegében munkacsoportról van szó - Viktor Mazánik, a Sirokái üzem művezetője. A beruházók hetente, minden szerdán, egybehívják az alszállítók kihelyezett munkacsoportjainak vezetőit és megtárgyalják a helyzetet. Ezeken a „vezérkari“ tanács­kozásokon természetszerűleg keletkeznek ellentétek, kifo­gásolják a késői anyagszállítást, panaszkodnak a munka­erőhiányra stb. A célirányos pártaktíva ülésén azonban merőben más a helyzet. Itt havonta egyszer tanácskoznak, s a heti vezetői értekezleteken felmerült problémákat összesítik. A problémákat itt eleve kizárólag a megoldás szempontjából közelitik meg. Ki mit tehet a megoldás érdekében? Ez a tanácskozás első kérdése. Egy-egy probléma megtárgyalása levél megszövegezésével zárul, amelyben felhívják az illetékes pártszervezetet, sürgősen oldja meg a kérdést. Ez a járási pártbizottság égisze alatt történik, s ennek a pártszervnek a tekintélye ad nyomaté- kot a kérésnek. Persze a kommunista önérzet is. Hiszen mely pártszervezet viselhetné el szégyenkezés nélkül azt, hogy egy, a varázslatos Árva természeti szépségeit védő munkát akadályoz? így azután az aktíva javaslatainak mindig van foganatja. Viktor Mazánik néhány példát említ. Nemrég bizonyos munkálatok előrehaladtak, s a tervezettnél korábban lehe­tett volna hozzálátni a szereléshez. A gazdasági vezetés, természetesen, arra hivatkozott, hogy a szerelők érkezé­sét csak későbbre írja elő az ütemterv. A levél a tfineci szerelöüzem kommunistáihoz azonban megtette hatását - azonnal húsz szerelőt küldtek Sírokéra. Hasonló volt a helyzet a Váhostav esetében, amelynek acélszerkeze­tekre volt sürgősen szüksége, ám ezeket a szállító nem tervezte be elég korán. Az aktíva közbenjárására a vítkovi- cei kommunisták terven felüli termelésre mozgósították a dolgozókat, s az így_gyártott szerkezeti elemeket azonnal Árvába küldték. Az építkezés jelentősen meggyorsult. Az aktíva legutóbbi értekezletén kitűnt, az alszállítók egyenként és összességükben teljesítik feladataikat, sót, az aktíva szorgalmazására egy-egy határidő előtt elvég­zett munka esetén módosítják ütemterveiket, hogy a kap­csolódó műveleteket is a tervezettnél korábban kezdhes­sék meg. Az aktíva jelentős segítséget nyújt a vállalat üzemi pártbizottságának pártellenőrzési gyakorlatának elmélyítésében. Olyan vonatkozásban is tár fel tartaléko­kat, amilyenek a gazdasági vezetésnek elkerülték a figyel­mét, illetve, amelyek az ágazati szemlélet elleni küzdelem­ben rejlenek. Az aktíva jelenünk egyik igen zavaró jelensé­gét, az ágazati és vállalati önzést segít áthidalni, megszün­tetni. Ennek is köszönhető, hogy az építkezés résztvevői közös felajánlást tettek az SZNF 40. évfordulója tisztele­tére. Eszerint a környezetvédelmi beruházást nem a kor­mány által előírt határidőre, tehát ez év .december 30-ra, hanem már december 15-re befejezik. ÁDÁM PÉTER 1 ÚJ SZÚ 1984. IX. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents