Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
r TUDOMÁNY TECHNIKA Természetszerető, Dunára járó emberek kérdeztek meg arról, miként alakul a Duna menti ligeterdeink sorsa a dunai vízlépcső- rendszer üzembeállítása után. Megszoktuk, szeretjük a kanyargó ágvizek alkotta szigetek, partok, lapályok, gazdag növény- és állatvilágát. Sokan nehéz szívvel nézik, mint válnak a kolosszális emberi mú érdekében a jól ismert ligetek, erdórészek, halászhelyek, a hol száraz, hol latyakos erdei utak széles autóutakká, kavicsgödrökké. Napról napra változik a Duna menti táj. Erdőt irtunk, óriási csatornát ásunk, a föld mélyét injektáljuk, termőföldet, kavicsot, cementet hordunk, mindezt azért, hogy kihasználjuk a Duna vizének energiáját. Eddig is európai vízi úttá lépett elő az Ister; hajókat, bárkákat, ladikokat hordozott hátán emberemlékezet óta. Társadalmunk elhatározta, hogy megzabolázza a Dunát, mert ebben az energiaéhes világban számunkra sem mindegy, hogy kihasználatlanul a tengerbe engedjük-e a hazánkat érintő szakasz vízi energiáját vagy sem. Az építkezést megelőző alapos érvelések, kutatások, prognózisok, véleménycserék, számítások után döntött kormányunk az építkezés megkezdéséről, a Magyar Népköztársasággal közös beruházásról. A több célú beruházás előnyei röviden a következők:- villamos energiát ad;- javítja a közös csehszlovák-magyar Duna-szakasz hajózhatóságát;- megszünteti az árvízveszélyt;- növekedni fog a vidék gazdasági jelentősége, ellátottsága (új munkalehetőségek, épületek, lakóházak, üdülési lehetőségek stb.);- a vízgazdálkodásban (ipari, mezőgazdasági, közszükségleti igények kielégítésében) javulnak a lehetőségek;- a körtvélyesi (Hruáov) víztárolóból évente 800 ezer m3 kavicsot termelhetünk ki;- megoldódnak az ártéren belül létező vízügyi és erdészeti ellentétek. Ez az ellentét abból fakad, hogy az árhullám levezetését akadályozzák a mostani szerkezetű, két, esetleg több szintű erdőállományok. Egy ilyen létesítmény, mint a vízlépcsőrendszer áldozatokat is követel, s a kétség kívüli előnye mellett bizonyos negatív hatásokra is fel kell készülnünk, ismert előttünk az a tény is, hogy jelentős ökológiai kihatásai is lesznek a létesítménynek. Mi ezt a környezetre gyakorolt hatást szeretnénk- a teljesség igénye nélkül - erdészeti szemszögből bemutatni. Az a problémakör, mely a természetet és egyúttal az erdőgazdaságot is érinti a vízlépcsőrendszer kapcsán, nagyon tág. Ezzel kapcsolatosan több tudományos munka, újságcikk jelent meg szakavatottak tollából. Ehhez szeretnénk néhány gondolattal, észrevétellel hozzájárulni. Társadalmi szempontból fontos, hogy előre, a lehető legnagyobb biztonsággal tudjuk, mi fog bekövetkezni. Ezek az ismeretek alkotják az erdészeti termelés azon törekvéseinek kiindulópontját is, amelyek a várható negatív hatások ellensúlyozására irányulnak. Meg vagyunk győződve arról, hogy a rengeteg hasznos tudományos információt még egész sor követi; úgy, hogy közös erővel, a tudomány és a termelés szoros együttműködésével tudjuk megoldani és ellensúlyozni a Duna menti erdőket érő, a csallóközi erdőgazdaságot kemény próba elé állító természeti változásokat. Mielőbb a címben felvetettekre választ adnánk és elemeznénk a várható természeti változásokat, azok okait, a Duna egy-egy szakaszára vonatkoztatva néhány számadat: a vízlépcsőrendszer érdekterületéből 4 ezer hektár lesz kivonva, további 7,5 ezer hektár erdő lesz kitéve a talajvízszint- változásnak. (Erről a következőkben szólunk). Rátérnénk az egyes Duna-szakaszokra: 1. Bratislava-Hrusov A Dunának ezen a szakaszán teljesen megváltozik a táj képe. Az uralkodó tájelem a Hrusov-Duna- kiliti víztároló lesz, a maga 200 millió m3-es befogadóképességével. A víztároló a somorjai (Samo- rín), a hamuliakovói és a kalinko- vói erdők helyén fog elterülni. Ki- sebb-nagyobb erdőrészek a védőgátakon kívül, a víztároló felső szakaszán azokon belül is megmaradnak. A víztároló legfelső szakaszán erősen fogja éreztetni hatását a gabcíkovói vízi erőmű üzemelése. A tervezett 1 m-es napi vizszintingadozás a víztárolóban olyan horizontális és vertikális vízmozgást vált ki, amely specifikus hatással lesz a megmaradt erdők ökológiai - termőhelyi viszonyaira. Érdekes, az erdőt nagyban befolyásoló talajvízmozgás várható. Az elmocsarasodás veszélye ellen a partok stabilizálása, a megmaradt erdők potenciális termőképességének megőrzése érdekében a lapályok termőfölddel való feltöltése lesz szükséges. Az igy rekultivált területeken, megfelelő termelési módszerek alkalmazásával új erdőket lehet nevelni. Előreláthatóan Bratislava déli része új parkerdővel fog gazdagodni. 2. Hruáov-Gabcíkovo Mielőtt boncolgatnánk a Hruáov-Gabcíkovo szakasz várható természeti változásait, megemlítjük azt a napjainkban is létező jelenséget, amely szerint előre mutatja, mi várható itt. A Podu- najské Biskupice határában található ligeterdók annak következtében. hogy a környék talajvízszintje műszaki beavatkozások folytán állandó jelleggel 3-4 méterrel süly- lyedt (hasonló jelenség várható részben a Hrusov-Gabcíkovo szakaszon is), fokozatosan kiszáradnak. A fák vízhiányban szenvednek, mert a kavicsos talajréteg alá süllyedt talajvíz kapilláris felszívódása megszűnt. A növényzetet csak a légköri csapadék élteti, de ez a mennyiség nem fedezi a nagy vízigényű nyár, fűzfafajok vízszükségletét. Az erdőgazdaságra hárul az a feladat, hogy ezeket a fafajtákat más, szárazságtűrő fajokkal helyettesítse! De térjünk vissza a 2. Duna- szakaszhoz, ahol hazánk legtermékenyebb erdei találhatók. Az éves fanövekmény meghaladja a 20-25 m3-t hektáronként. Az erdőgazdaság ezen a vidéken 20 év alatt megháromszorozza a kitermelhető faanyag mennyiségét, elsősorban a nemesnyárok telepítésével. A föld termékenységét kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságaikon kívül az időszakos áradásoknak, valamint a növényzet számára hozzáférhető talajvízszintnek is köszönheti. A talajfelszíntől mért 0,2-1,0 m mélységben már víz van. A vízlépcsőrendszer elkészülte után ezeket az erdőket két Duna-meder fogja közrefogni: a mainak megfelelő régi meder, melyben normális körülmények közt 50 m3/s mennyiségű víz fog folyni, valamint az új medret alkotó üzemvízcsatorna. Az átirányított Duna szinte teljes vízbősége ezt a csatornát fogja táplálni, hogy végül 17 km-es út után rázúduljon a gabcíkovói erőmű turbináira. • A természetben beálló változások legfőbb kiváltója a talajvíz szintjének csökkenése lesz. Az üzemvízcsatorna szerkezete, aljának és oldalainak építészeti megoldása kizárja a Duna vizének természetes infiltrálódását. így a talajvíz szintje jelentősen csökken az érintett területen (számszerint 4-0 méterrel, a távolság függvényében). Ezt a folyamatot természetszerűen a vidék talaja potenciális termőképességének a csökkenése fogja követni, amennyiben megfelelő műszaki megoldásokkal ezt meg nem akadályozzuk. Meg kell építeni azt a csatorna- és gátrendszert, amely a szükséges szinten tartja a talajvizet. Ameny- nyiben ettől eltekintenénk, nemcsak az erdészeti termelés, hanem a vidék mezőgazdasága óriási problémák elé lenne állítva. Figyelembe véve az érintett vidék mezőgazdasági jelentőségét - ez megengedhetetlen! Hozzáértő, lelkes kutatócsoport - a gabőíkovói erdészeti kutatóállomás dolgozói - elemezte a várható ökológiai változások kihatásait, elsősorban az erdőgazdaságra vonatkoztatva. Állandó, ezzel a problémával foglalkozó kutatási tevékenységet folytatnak. Ez a kutatóállomás foglalkozik olyan fafajok (nyár, fűz, akác) szelektálásával, nemesítésével, amelyek alkalmazhatók lesznek az új erdő- állományok telepítésekor. Ezekre azért lesz szükség, mert rekonstruálni kell majd az itteni erdőket. Várható a jellegzetes ártéri növénytársulások (fytocönózisok) átalakulása, a mocsári, valamint az üde termőhelyet kedvelő növényfajok háttérbe vonulása. Tudományos szempontból rendkívül érdekesek és tanulságosak lesznek ezek a „biológiai mozgások“. A társadalmi érdek viszont nem engedi meg, hogy ölbe tett kézzel végignézzük, mi történik, hogyan birkózik meg a természet ezzel a törvényeibe való emberi beavatkozással. Az erdőgazdaságnak már előre fel kell készülnie arra. hogy rekonstruálnia kell az itt lévő erdei állományokat. Ehhez a kutatás nyújt segítséget a fenn említett tevékenységével, kutatási eredményeivel, javaslataival. Ezen kívül jelentős anyagi eszközöket kell biztosítani ezen munkálatok kivitelezéséhez. Új termelési módszerek is léteznek, melyek alkalmazása ezekben a munkálatokban lesz a legidőszerűbb. Pl:- a fejlesztési stádiumban lévő ún. mélyültetés perspektiv nyárfásaink megmentése érdekében;- a teljes talajelókészítés gazdaságosabb, tuskózást nem igénylő változata már most szélesebb korú alkalmazást érdemelne. Még egyszer szeretnénk kihangsúlyozni a talajvíz szintjét szabályozó csatorna- és gátrendszer megépítésének fontosságát. Enélkül nagy veszteségekkel kell számolni úgy az erdő-, mint a mezőgazdaságban. 3. Gabcíkovo-Stúrovo Az ezen a szakaszon várható ökológiai változások a mi szempontunkból már kedvezőbbek lesznek, mint az előző esetben. Lényegében változatlanok, esetleg a jobb vizellátottság következtében - ami abból adódik, hogy a nagymarosi vízlépcső felduz- zasztja a Duna szóban forgó szakaszát - kedvezőbbek lesznek a termőhelyi viszonyok. Helyenként bizonyos elmocsarasodással számolni kell. A csicsói (Ciőov) „Lion“, valamint az „Isztrágó“ nevű rezervátumok hivatottak teljes szépségükben megőrizni a Duna menti ligeterdók növény- és vadgazdaságát. Hogy milyenek lesznek ligeterdeink 10-20 év múlva? Véleményünk szerint, ha a természet diktálta kényszerek figyelembe vételével rugalmasan változtatunk a megszokott módszereken megfelelő fafajok telepítésével, progresszív, differenciált erdőnevelési módokkal képesek leszünk szép és hasznos erdőket nevelni. Tudományos kutatási eredmények már most is rendelkezésünkre állnak, majd gazdasági alkalmazásuk lesz kívánatos. HOMBAUER FERENC, erdészmérnök, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) erdőgazdaság dolgozója Látható feszültség A szerkezeti elemek dinamikus igénybevételekor keletkezett feszültségek pontos mérésére és azok láthatóvá tételére ad lehetőséget a számítógép által vezérelt hóemissziós analizátor, a SPATE 8000, amelyet az angol Omerton Ltd. gyárt. A berendezés felvevő egysége „figyeli“ az alumínium kerékagy hömérsékletvál- tozását, amely olyan szimulált húzó- és nyomóigénybevételek esetén következik be, mint amilyen a valóságban fellép. A berendezés az infravörös hősugárzás pontos képét jeleníti meg a képernyőn, amelyen jól láthatók az öntvény jellemző, kritikus feszültséghelyei. Ebben a vizsgálatban nem kell a mérendő felülethez mechanikailag csatlakozni, a mérés minimális felületi előkészítést igényel és nincs szükség speciális környezetre. A műszer által elvégezhető vizsgálat jelentősen csökkentette a korábbi mechanikai feszültség megjelenítésének költségeit, egyszerűsítette a méretezési és a minőségellenőrzési problémákat, növelte a fejlesztés hatékonyságát. Az analizátort számítógép billentyűzetéről vezérelve a letapogatott kép nagy felbontóképességű színes képernyőn megjeleníthető. A kép adatai nyomtatóhoz is csatlakoztathatók, vagy a számítógép-tárolóban raktározhatok és kívánságra újra lehívhatók. A letapogatófej 0,2 rímtől a végtelenig fókuszálható, látószöge 25°. A mikroionika két fő problémája a különböző felhasználási célú egységekhez szükséges bonyolult összetételű és sokféle anyagfajta kutatása és a már beruházott technológia alkalmazása. Az erre irányuló fokozott kutatási-fejlesztési munkák az 1970-es évek végén indultak meg. Jelenleg a mikroelektronikai alkatrészekéhez hasoló széles körű nagyüzemi gyártásról még nincs szó. Maga a koncepció azonban sokat ígérő elgondolás. (T) Érdekességek, újdonságok NYOMELEM-ELEMZÉS HAJSZÁLBÓL A DUNA MENTI LIGETERDÓK JÖVŐJÉRŐL ÚJ szú 17 1984. VII. 6. (Kanovits György felvétele) A vas, a cink, a mangán, a jód és sok más nyomelem - ezek az emberi test tömegének kevesebb mint 0,01 százalékát teszi ki - létfontosságú összetevője testünknek, s ha mennyiségük ingadozik, ez sokféle betegséget okozhat. Mivel a nyomelemek olyan testszövetekben dúsulnak fel, amelyekhez az élő emberben nem férhetünk hozzá, mennyiségüket csak úgy tudjuk mérni, hogy a vér, a vizelet, a köröm és a haj összetételét elemezzük. A legtöbb hasznosítható adat a haj vizsgálatából szerezhető. A nyomelemek mennyiségének rövid idejű megváltozása megközelítő pontossággal mérhető azáltal, hogy egy megfelelő hosszúságú hajszálat vegyelemeznek. A hosszabb tartalmú változások pedig akként állapíthatók meg, hogy egy hosszabb hajszálszakasznak több pontján mért nyomelemmennyiségeket hasonlítanak össze egymással. (Die Presse) TŰZ SZÜLÖTTE - A TŰZTÖL VÉD Egy skóciai cég láva alapanyagból készít lángoló táblákat. Ezeket úgy gyártják, hogy egy bizonyos vulkáni kőzetet magas hőmérsékleten megolvasztanak, majd vízben hirtelen lehűtenek. Az így keletkező, a gyapotéhoz hasonló szerkezetű anyagot műgyanta kötőanyaggal elkeverik, majd táblákba préselik, és merevítő elemekkel megerősítik. A védendő falra vagy mennyezetre szerelt táblákat alumíniummal vagy műanyaggal bevont acéllemezzel takarják. Egy kutatóintézeti kísérletben az Ecometalnak elnevezett táblák 1200 Celsius-fokos lángok hőjének négy órán át ellenálltak. (London Press Service) *
