Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-17 / 33. szám
\/jacseszlav Tyihonov, V a népszerű szovjet filmszínész legújabb alakítása: egy politikai film, az Európai történet főszerepe. Az Igor Gosztyev rendezésében hamarosan a nézők elé kerülő szovjet háborúellenes film cselekménye manapság, egy nyugat-európai városban játszódik, ahol éppen polgár- mestert választanak. Tyihonov egy jónevű újságírót alakít, aki szintén részt vesz a választási kampányban, amely felkavarja a szenvedélyeket. A szélsőjobboldaliak zsarolással, fényegetéssel próbálják megnyerni az újságírót. Tyihonov a rá jellemző művészi eszközökkel hiteleid i 1 1 sen jeleníti meg a választás elé került hős lelkivilágát, finom lélekelemzéssel, pontosan érzékelteti az erkölcsi keresés folyamatát, amelynek során eredeti semleges álláspontjáról az 1 aktív háborúellenes tevékenység síkjára tér át, bár ez a döntése egyéni jólétét veszélyezteti. A szovjet művészek közül a népszerűséget tekintve kevesen versenyezhetnek Vjacseszlav Tyihonov- val. Ennek oka nemcsak a művész tehetsége és egyéni varázsa, hanem igényessége és munkaszeretete is. Neki jóformán nincs „mellékszerepe“ - ezt az is bizonyítja, hogy sokkal több ajánlatot kapott pályája során, mint ahány szerepet azután eljátszott (mintegy harmincat). Filmkarrierje szerinte A harmadik című filmmel kezdődött. Az ezután következő, komoly művészi iskola a Háború és béke volt, ebben Tyihonov Andrej Bol- konszkij herceget játszotta. A Két csengetés közöttben egy tanárt alakított - ez a szerepe alapozta meg azt a hírnevet, hogy „intellektuális művész.“ A tavasz 17 pillanatának főszerepe megint csak bebizonyította: Tyihonov tehetségének egyik fő jellemvonása az a páratlan képessége, hogy „gondolkodni tud“ a filmvásznon, és a nézőt is beavatja gondolataiba. Mindezek a tulajdonságai a háborús témáról szóló filmjeiben is megmutatkoztak. (TASZSZ) Nyomkereső - Konrad Petzold mongolokkal közösen készített indiánfilmje. A képen: Gojko Mitic és Nazagdorshjin Bazozeg-----------------------------------------------► A tervszerű munka mindig meghozza eredményét. A Német Demokratikus Köztársaság filmgyártóinak tudatos műsor- politikája az elmúlt harminc évben a gyermek- és ifjúsági filmek nagyhatalmává avatta a DEFA-t.- Alapelvünk - mondja dr. Jüritsch, a DEFA födramaturgja -, hogy évi tizenhat-tizennyolc játékfilmünkből évente háromnégynek gyermekfilmnek kell lennie, s a maradék tizenkét-tizennégy produkción belül is igyekszünk további legalább két-három filmet az ifjúság problémájának szentelni. Az ifjúság ugyanis nemcsak országunkjövöje, de potenciálisan a legnagyobb mozilátogató réteg, s ha ez a réteg nem látja viszont problémáit a filmvásznon, elfordul a mozitól, ami mindenkinek káros. Éppen ezért nemcsak szorgalmazzuk, hanem minden erővel segítjük is a gyermek- és ifjúsági filmgyártást az NDK-ban. A műfaj megbecsülését jelzi, hogy minden második évben nemzeti gyermek- és ifjúsági filmfesztivált rendezünk Ge- rában, melyre Film- és TV-múvész Szövet\mm la IFJUMGUMK1 Amiben a DEFA nagyhatalom ségünk tagjai titkos szavazással választják ki a versenyfilmeket. A fesztivállal egyidőben érdekes kerekasztal megbeszélések, közönség-alkotó találkozók folynak, Nymodon alkotóink közvetlenül érzékelhetik, mennyire tetszik, vagy esetleg nem tetszik a nézőknek az, amit csinálunk. Tény, hogy a gyermek- és ifjúsági film hiánycikk a világpiacon, az elmúlt évek nemzetközi statisztikái szerint csak az összpro- dukciók három-öt százalékát gyermekeknek vagy fiataloknak, s az is tény, hogy e gyermek- és ifjúsági filmek hetven százalékát úgynevezett „beugró,“ azaz csak alkalmilag gyermek- és ifjúsági filmeket készítő rendezők forgatták. Az NDK-ban ezzel szemben a műfajra szakosodott rendezők egész sora működik, akik olykor-olykor legfeljebb csak „beugró“ -ként csinálnak egy-egy nem gyerekeknek szóló filmet. A szakosodott gyermek- és ifjúsági filmrendezők nemzetiközileg is elismert alkotók. Közülük, például Rolf Losansky, Walter Beck, Hans Kratzert, Helmut Dziuba, Hermann Zschoche kimondottan „nagy név“ a gyermekfilmkészítés világában. És mögöttük már növekednek az utódok, mint például Hannelore Unterberg és több fiatal rendezőnő. Mint dr. Jüritsch mondja, a gyermekfilmkészítésnek is megvannak a maga speciális kérdései. Alkalmilag négy-ötéveseknek is készítenek filmeket, de általában hatévesektől számítják az állandó mozilátogatókat. A DEFA tapasztalatai szerint a kilenc-tízéve- sek a kisgyerekeknek szóló filmekhez már nem mennek el, a tíz-tizennégy éveseknek szóló alkotásokat pedig nem szívesen látogatják a tizenöt-tizenhat évesek. A gyermek- és ifjúsági filmkészítésben tehát bonyolult differenciálásokra van szükség. Szerencsére a német gyermekirodalom igen gazdag, és ez a gyermekfilmgyártás biztos alapja. Az évtizedek során kialakult a szakosodott forgatókönyvírók, dramaturgok köre is, közülük ma a legismertebbek Christel Koczik, Gudrun Deubener, Dieter Scharfenberg, Gisella Ca- row, Margót Beichler és mások... A gyermekfilm műfaji gazdagsága a DE- FA-nál vetekszik a nem ifjúsági nézők számára készült alkotások palettájával.Klasszikus meséktől (például a világsikerű Kis Muck története), a moralitásokon át (Max és a hét és fél gyerek), egészen az ízig-vérig mai történetekig (Sabine Kleist hétéves) szinte minden műfaj megtalálható az alkotások között. Viszonylag új kísérlet a gyermek- és ifjúsági filmgyártás nemzetközivé tétele. A DEFA szovjet művészekkel közösen készítette el A kis Alexander című filmjét, mongolokkal közösen forgatta legújabb indiánfilmjét, a Nyomkeresőt, most pedig jugoszláv filmesekkel tárgyal egy közös gyermekfilmről. Korábban sikerrel működött együtt a csehszlovák és jugoszláv művészekkel. A DEFA sokat áldoz a gyermek- és ifjúsági filmekre. Az egyébként szigorúan kötött anyagi keretek között, például a gyermekfilmek költség- vetésének nincs limitje, egy gyermekfilm gyártásvezetője szükség szerint gazdálkodhat. Az NDK Film- és TV-művész Szövetségén belül a gyermek- és ifjúsági filmaltkotók- nak külön szakosztálya van, s a Henschel- verlag filmkönyveinek, kiadványainak jelentős része foglalkozik a gyermek- és ifjúsági filmgyártás esztétikai, formai, történeti és egyéb problémáival. A DEFA gyermek- és ifjúsági filmgyártó vertikumát, a Progress gyermekfilmforgal- mazási osztálya teszi teljessé, mely a kész filmeket széles körben eljuttatja az ifjú nézőkhöz. Az NDK mozijai előadásaiknak közel felét iskoláknak, ifjúsági kluboknak tartják. FENYVES GYÖRGY P rága. Harangszó a hajnali szélben. Álmos arcok, párás kirakatok. Egy jóképű fiú ablakokat mos a Vencel-téren. Pavel Kríz. Sötétkék pulóver, farmernadrág, tornacipő. Reggelenként a takarítóvállalat alkalmi munkása, napközben főiskolás, esténként a Luna bisztró vendége. Dörzsölt fickó. Jól tudja, mikor, hol, kinek a lakását lehet kirámolni; biztos tippjeiből öt-hat huszonéves, eszik-iszik-öltözködik. A nagy fogásokból, a jó cuccokból persze, neki is kijut. Valamit valamiért... Pavel címekkel és tanácsokkal szolgál, a banda „dolgozik“. Aztán egy elsietett lépés - és mindennek vége. A srácok lebuknak, Pavelt halálos baleset éri. A lány, akit szeretett, egymagában sír a szobájában. Szerelem az átjáróban ~ ez a címe Jaroslav Soukup legújabb alkotásának, amelynek főszerepét Lukáé Vaculík játssza. ♦ Hívtam reggel, hívtam este. Kerestem hajnalban, kerestem éjszaka. Két héten át bottal üthettem a nyomát. A tizenhetedik napon ö vette fel a telefont. Fél nyolc lehetett; azt mondta: egy perce sincs, hogy kinyitotta szemét. Beszélt, beszélt, de csak minden második szavát értettem. Irgalmatlan álmos volt.- Hát, hogy ne lettem volna álmos - mentegetőzött később -, amikor hetek óta szinte mindennap éjfél után esek az ágyba. Alighogy befejeztem a Soukup- filmet, máris egy másikba kezdtem. Karel Smyczek Harmadik a forgatókönyv írása közben nekem szánták ezt a figurát, akkor azt kell mondanom, hogy igen. Ha viszont a szerepet nézem, azt, hogy ez a srác egy nagyvárosi vagány, aki a hecc kedvéért minden buliba belemegy, akkor a válaszom: nem.- Akkor nem is érezte jól magát Pavel bőrében?- A szerep tetszett. Ennyi kalandban, ennyi idegborzoló, szokatlan helyzetben sosem volt még részem. Sem a felvevógép előtt, sem az életben. Voltak napok, amikor többször is a nyakamat törhettem volna. Tehát a szerep izgalmas volt, csak éppen távol állt tőlem. Valahogy nehezen találtam meg azokat a pontokat, amelyekben megkapaszkodhattam. Az Üres zsebekben sokkal könnyebb dolgom volt. Egy-két csínytevés, egy kis szerelem, egy kis álmodozás - ennyi volt a filmbeli szakmunkás élete. No, meg a gyár... Odaálltam a géphez és úgy tettem, mintha dolgoznék. Pavel élete jóval színesebb. Korán kel, későn fekszik. Ablakokat mos, gyakorlatra jár, szórakozik. Élete java része a Vencel-téren zajlik. Bárokban, átjárókban, kapualjakban. Ha pénzem van, mindenem van - ez az elve. És sajnos, az életét is erre építi.- Megkapta hát, a szerepet, amelyre olyan régóta várt.-örülök is nagyon. Most legalább kiderül végre, hogy nemcsak szelíd mosolyú, önmarcangoló jófiú tudok lenni, hanem más is. Ahogy azt a szerep megkívánja... SZABÓ G. LÁSZLÓ emeletjét forgatjuk reggeltől késó estig. Mire hazahoznak, majd összeesek a fáradtságtól.- Akkor csöröghet a telefon...- Engem nem zavar. Ha alszom, nem hallom.- A szerelem az átjáróban a második filmje Jaroslav Soukup- pal. Ebben is,, testre szabott“ szerepet kapott, mint az Üres zsebekben?- Ha arra gondolok, hogy már Tana Kuliéková és Lukáé Vaculík a bemutatásra váró cseh filmben (Milos Schmidberger felvétele) A FŐSZEREPBEN LUKÁS VACULÍK Szerelem az átjáróban ÚJ szú 14 1984. Vili. 17. Vjacseszlav Tyihonov r i uj filmje
