Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-10 / 32. szám
ú^szú 1984. Vili. 10. M ár 35 esztendő telt el Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa óta, amely kijelölte hazánkban a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ennek a folyamatnak elválaszthatatlan része volt a mezőgazdaság szocialista átépítése. Klement Gottwald a IX. kongresszuson e szavakkal jellemezte a feladat fontosságát: „Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átalakítása nélkül“. Kommunista pártunk tisztában volt vele, hogy a felaprózott mezőgazdasági kistermelés nem képes biztosítani társadalmunk számára a növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági nyersanyagszükséglet kielégítését. Politikai szempontból szükség volt a munkás-paraszt szövetség további szilárdítására. E szövetség az alapja társadalmunk szocialista fejlődésének. A párt IX. kongresszusa után kibontakozott a felaprózott mezőgazdasági kistermelés átalakításának folyamata. Ennek során alkotó módon érvényesítettük Lenin szövetkezeti tervét és hasznosítottuk az SZKP-nek a kollektivizáció során szerzett gazdag tapasztalatait. A CSKP vezetésével, az állam sokoldalú támogatásával és a munkásosztály széles körű segítségnyújtásával a kis- és középparasztok összevonták a termelési eszközeiket és fokozatosan egységes földmü- vesszövetkezeteket alapítottak. A mezőgazdaság szocialista átépítése a belső és külső reakcióval vívott éles osztályharc közepette ment végbe. Az osztályellenség minden erejét összefogta a mezőgazdaság szocializálása elleni küzdelemben, és minden eszközt igénybe véve arra törekedett, hogy a földműveseket a munkásosztály és a kommunista párt ellen hangolja, és megakadályozza a falu szocialista átalakulását. Az egységes földmúvesszövetkezetek létrehozása és fejlesztése során jelentős erőfeszítést tettek a CSKP és a nemzeti bizottságok áldozatkész tiszségviselöi- nek ezrei, a munkások, a gép- és traktorállomások dolgozóinak, illetve más szervezetek tisztségviselőinek ezrei. Ezek az úttörők rendkívüli lelkesedéssel és sok esetben egyéni áldozatok árán is eredményesen leküzdötték a kezdeti nehézségeket, és együttműködtek a kis- és középparasztokkal. A nehézségek a mezőgazdasági kistermelés szocialista átépítése során merültek fel. E bonyolult forradalmi folyamatban a kis- és középparasztokból létrejött egy új osztály, a szövetkezeti földművesek osztálya. Ugyanakkor megszilárdult a szövetkezeti földművesek és a munkásosztály szövetsége, amely szocialista társadalmunk politikai és gazdasági alapjává, további eredményes fejlődésének bázisává vált. Történelmileg nézve rövid idő, tíz év alatt sikerült egységes, szocialista alapokat teremteni az egész csehszlovák népgazdaság számára, és sikerült megteremteni a korszerű szocialista nagyüzemi mező- gazdasági termelés építésének feltételeit. Az az út, amelyet ebben az időszakban mezőgazdaságunk megtett, pártunk és munkásosztályunk, a földművesek forradalmi küzdelmének nagy győzelmét, Csehszlovákia Kommunista Pártja lenini politikájának történelmi győzelmét jelenti, amelyet elsősorban maguk a földművesek értékelnek nagyra. A mezőgazdasági dolgozóknak a szocializmusba vetett bizalmát a jobboldali és antiszocialista erőknek sem sikerült megrendíteni az 1968-1969-es válságos időszakban. Falvainkon a szocializmus szilárd gyökereket eresztett, és teljes mértékben megállta helyét e politikai erőpróba során is. Csehszlovákiában a mezőgazdaság szocialista átépítésének folyamatában korszerű nagyüzemi bázist hoztunk létre, amely lehetővé tette a mezőgazdasági munkatermelékenység lényeges növelését, e folyamatban jelentős számú dolgozó mehetett át más népgazdasági ágazatokba, és közben biztosíthattuk a lakosság magas színvonalú élelmiszerellátását. Eredményeink meggyőzően bizonyítják a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyeit és erejét. Hazánkban 35 év alatt több mint megkétszereződött a mezőgazdasági termelés. A legtöbb termékből, elsősorban a gabonafélékből lényegesen növeltük a termelést. 1948-ban 4,9 millió tonna gabonát termeltünk, 1983-ban pedig már több mint 11 millió tonnát. A termelés színvonalát és a hektárhozamokat tekintve napjainkban a csehszlovákiai gabonatermelés már a világ élvonalába tartozik. A szocialista átépítés időszakában az állattenyésztés is erőteljesen fellendült. Az egy hektárra eső hústermelés csaknem megnégyszereződött, a tejtermelés pedig két és félszeresére növekedett. A tehenenkénti átlagos tejtermelés 1948-ban 1334 liter volt" 1984-ben pedig már 3383 liter. Az is a szocialista mezőgazdasági termelés előnyét bizonyítja, hogy 1984-ig a mezőgazdasági munkatermelékenység csaknem ötszörösére növekedett. Ez lehetővé teszi, hogy (a háború előtti színvonalhoz viszonyítva) kevesebb mint egyharmadnyi létszámmal több mezőgazdasági terméket állítsunk elő. A München előtti köztársaságban egy mezőgazdasági dolgozó 4,4 lakos élelmiszerszükségletét fedezte, ma pedig már csaknem 17 sze- mény élelmiszer-szükségletét elégíti ki egy mezőgazdasági dolgozó. A mezőgazdasági fejlesztésnek és az élelmiszeripar kibontakozásának köszönhetően lényegesen növelhettük, tökéletesíthettük a lakosság élelmiszerellátását. 1948-ban az egy lakosra eső húsfogyasztás nem egészen 29 kilogramm volt, napjainkban pedig már több mint 80 kilogramm. A tej- és tejtermékfogyasztás ugyanakkor 173 kilogrammról 245 kilogrammra, a tojásfogyasztás pedig 114-ről 328 darabra emelkedett. Hazánkban jelenleg több mint 3000 kalóriát tesz ki a lakosság fejenkénti napi élelmiszerfogyasztásának tápértéke, és ezen belül személyenként csaknem 60 kilogramm állati eredetű fehérjét fogyasztunk. Ezt a mutatót illetően a fejlett országok közé tartozunk. E pozitív eredményeket annak köszönhetően értük el, hogy pártunk és a szocialista állam állandóan nagy gondot fordít a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a nagyüzemi technika és technológia bevezetésére. E folyamatban meghatározó szerepe van a gépesítésnek, a kemizálásnak és a beruházáspolitikának. Az ötvenes években a többi ágazat a mezőgazdaság anyagi fogyasztásának mintegy 30 százalékát adta. Ezzel szemben napjainkban ez a részarány már több mint 70 százalékra emelkedett. Ezzel függ össze az is, hogy mezőgazdaságunk népgazdasági szerepe egészen megváltozott. Erőteljesen elmélyül a szállító és feldolgozó szakágazatokkal való társadalmi munkamegosztás, elmélyültebbé válnak a mezőgazdaság és a többi népélelmezésben érdekelt ágazat kooperációs és integrációs kapcsolatai. Ebben is kifejezésre jut népgazdaságunkban a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségének jelenlegi szintje. A szocialista mezőgazdaság építésének 35 esztendeje alatt nemcsak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és a gazdálkodás színvonalának emelésében értünk el jelentős előrehaladást, hanem a mezőgazdasági dolgozók munkája és élete szociális feltételeinek fejlesztésében is. összehasonlíthatatlanul megváltozott a földműveseknek a termelési folyamatban és a társadalomban betöltött szerepe és helyzete. Falvainkból végleg eltűnt a nyomor, a kizsákmányolás, a létbizonytalanság. Senki sem fél már az öregkortól. Maguk a földművesek mentek át a legnagyobb és legmélyebb forradalmi átalakuláson. Megtanulták a nagy gazdasági egységben való gazdálkodást, a föld igazi gazdáivá váltak, megismerték az új gépeket és elsajátították a korszerű mezőgazdaságtudományt. A munka jellegének módosulása során az efsz-ekbe és az állami gazdaságokba rátermett irányítási dolgozók, képzett szakemberek kerültek. Míg 1960-ban az efsz-ekben és az állami gazdaságokban mintegy 50 ezer közép- és főiskolai végzettségű dolgozott, napjainkban már közel 200 000 ezek száma. A szakképzett munkások száma is mintegy 50 százalékkal növekedett ebben az időszakban a mezőgazdaságban. Erőteljesen emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala, szilárdult létbiztonságuk. Havi átlagkeresetük eléri a népgazdaság többi ágazatában dolgozók kereseti szintjét. Napjainkban hazánkban nincs különbség a mezőgazdaságban és a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozók szociális ellátásában. Eredményesen bővítjük például a mezőgazdaságban dolgozók egészségügyi ellátását. Az utóbbi időben a körzeti egészségügyi központokon kívül számos mezőgazda- sági vállalatnál létesítettek üzemi orvosi rendelőt. Évről évre növekszik azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak a száma is, akik kihasználják a gyógyfürdői kezelést. Tavaly csaknem 40 ezren vették igénybe a gyógyfürdők szolgáltatásait az ágazat dolgozói közül. Egyre több a lehetősége hazai és külföldi üdülésre is a földmúvesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak. A dolgozók egészségéről való komplex gondoskodás szerves részét képezi a munkavédelemről, a munkakörnyezetről való gondoskodás is. Növekszik az ágazat azon dolgozóinak száma, akik élnek az üzemi étkeztetés nyújtotta lehetőségekkel. Az állami gazdaságokban a dolgozók 45, a földművesszövetkezetekben a 40 százaléka veszi ezt igénybe. A szövetkezeti földművesek és a többi mezőgazdasági dolgozó minőségileg új társadalmi szerepe aktív politikai és közéleti tevékenységükben is tükröződik. Abban, hogy aktívan bekapcsolódnak a párt és az állam gazdaság- és szociálpolitikájának megvalósításába, a társadalom igazgatásába, irányításába. A helyi nemzeti bizottságok képviselőinek a 16 százaléka került ki a szövetkezeti tagok közül, vagyis mintegy 16 ezren működnek ebben az igazgatási szervben, a felsőbb választott szervekben körülbelül kétezren, ebből 37 a CSNT, illetve az SZNT képviselője és 49 a Szövetségi Gyűlésé. A mezőgazdaságban dolgozók eredményesen bekapcsolódnak a városok és falvak társadalmi és kulturális életének fejlesztésébe, a környezet szépítésébe. Ennek egyik formája a Nemzeti Front választási programjai teljesítésében való részvételük. A földmúvesszövetkezetek például a szóban forgó akciók kivitelezésében évente körülbelül 200 millió korona értékű munkával részesednek. Évről évre nagyobb mértékben járulnak hozzá a mezőgazdasági vállalatok, üzemek az óvodák és bölcsődék építéséhez is. A földmúvesszövetkezetek például 530 saját gyermekintézményt építettek, illetve üzemeltetnek, s közös finanszírozás révén további 901 óvoda és 62 bölcsőde üzemeltetéséhez járulnak hozzá. A CSKP politikai irányvonalának megfogalmazásakor mindig abból az alapelvből indult ki, hogy jövedelmező szocialista mezőgazdaság nélkül nem képzelhető el népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődése, sem a nép életszínvonalának emelése. A párt mezőgazdasági politikája nagy tekintélyre tett szert és elnyerte a mezőgazdaságban dolgozók támogatását. Ennek konkrét bizonyítéka az is, hogy igyekeznek megvalósítani a CSKP XVI. kongresszusának határozatait, melyeket a CSKP KB 1981. évi 4. ülése konkretizált a mezőgazdaság feltételeire. A 7. ötéves tervidőszak első három évének eredményei igazolják, hogy mezőgazdaságunknak van ereje és lehetőségé a termelés intenzív fejlesztésére, az élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás mértékének fokozatos növelésére. Az előző ötéves tervidőszakhoz képest sikerült meggyorsítani a növénytermesztés fejlődési ütemét, csökkent az állattenyésztés importigényessége, javult a mezőgazdaság és az élelmezés külkereskedelemhez fűződő kapcsolata. Előrelépés történt a nyersanyagok, az energia, a tüzelőanyag és a műtrágyák hasznosításában is. Az idei esztendő, amikor a falu szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulójára emlékezünk, a földművesszövetkezeti dolgozók és az egész mezőgazdaság számára azáltal is jelentős, hogy ebben az évben kerül sor az efsz-ek X. országos kongresszusára is. Amint azt a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormánynak és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának felhívása is hangsúlyozta, ez a kongresszus nem csupán a demokratikus elvek következetes érvényesítésének megnyilvánulása lesz mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunkban, hanem hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy a szövetkezeti dolgozókat és az állami gazdaságok dolgozóit mozgósítsa a párt XVI. kongresszusa határozatainak és a 7. ötéves terv feladatainak végrehajtására. Ezt célozza a kongresz- szust megelőző kampány is, melynek keretében a mezőgazdasági vállalatoknál széles körű vita bontakozik ki. Amint az eddigi vita mutatja, nem csupán új ötletek és javaslatok hangzanak el a kongresszusi anyagok és határozatok előkészítésével kapcsolatban, hanem a vita hozzájárul a konkrét munkahelyek problémáinak megoldásához is. A vita rámutat arra is, hogy milyen lehetőségek vannak az idei feladatok növelésére a CSKP KB 10. ülésének szellemében. Ez a szocialista kötelezettségvállalásokban is tükröződik, melyek egyúttal kifejezik a mezőgazdasági dolgozók azon elhatározását, hogy a szocialista mezőgazdaság létrejöttének 35. évfordulóját áldozatkész és a társadalom számára eredményes munkával akarják megünnepelni. 3^ írta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője • Ma már korszerű gépek ezreivel könnyebben dolgoznak a földművesek mint régen. Az aratás is kevesebb verejtékkel folyik. (Balta felvétele)
