Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-03 / 31. szám

TUD A férj beront a lakásba.- Mindent tudok! ordít az asszonyra.- Azért ne túlozz - mondja a feleség flegmán mikor volt például a rigómezei csata? BIZTOSÍTÁS A férj mondja a feleségnek:- Nagy lépésre szántam el ma­gam ... életbiztosítást kötöttem a te javadra, drágám...- Hát ez kedves tőled... Ez ak­kor azt jelenti, ha beteg leszel, nem is kell orvost hívndm? RÖPKE NYÁRI KALAND (Mikus Sándor karikatúrái) A hét vicce- Az én hobbim az ak­várium! Órákig el tudok gyönyörködni a ha­lakban!- Mit szól hozzá a fele­séged?- Á, őt nem érdekli, mit csinálok az irodában! BÁDOGOS Egy turista Afrikában megpillant egy kétségbeesetten doboló bennszülöttet.- Miért dobol? - kérdi.- Nincs vizünk!- Aha, akkor most azért dobol, hogy eső legyen, ugye?- Dehogy! - hívom a bádogost! EGYFORMA- Milyen volt a nyaralás?- Mint az iroda. Üldögéltünk és vártuk az ebédet. FOGYÓKÚRA- Tartja a kedves felesége a fo­gyókúrát, amit előírtam neki? - kérdezi az orvos a férjtől.- Abbahagyta! Azt mondta: nem akar éhenhalni azért, hogy néhány évecskével tovább éljen! PROSPEKTUS- Miért hoz mindig annyi pros­pektust az utazási irodából, Ko­vács úr? Hiszen soha nem utazik sehova!- Szeretek azzal szórakozni, hogy kiszámítom, mennyi pénzt takarítok meg! PAPUCS Cseng a telefon. A férj felveszi a kagylót és a feleségéhez fordul,- Engem keresnek... Beszél­hetek? * KÉRÉS- Milyen határidővel vállalnak televíziójavítást?- Egy hétre...- És ha ráfizetek, tarthatna egy hónapig? ÚSZÓMESTER A szép, fiatal lány már több mint fél éve jár az úszótanfolyamra.- Hogy lehet az, hogy még min­dig nem tanultál meg úszni? Ilyen ügyetlen az az úszómester?- Dehogy, mama, ellenkezőleg - mosolyog a lány. VÁLASZ- Mikor fogsz végre olyan jól főzni, mint az anyám?- Ha majd annyit keresel te is, mint az apád! CSÓNAK Péter felfújható csónakot visz a folyóhoz. A barátja figyelmezteti:- Ezzel a csónakkal nem me­hetsz a vízre, hiszen tele van lyukkal!- Na és! Ki nézi azt a víz alatt? SZORÍT- Ez a nadrág olyan, mintha önre öntötték volna!- Igen... csak egy kicsit szorít a hónom alatt! KÉRÉS- Hol van a gyerekosztály? - kérdezi a mama, amikor ötéves kisfiával bemegy az áruházba.- Mama, légy szíves ne vegyél még egy gyereket, úgyis olyan kicsi a lakás - mondja a kisfiú. KERESI- Pincér! Hol van a szép fel­szolgálónő, aki az előbb italokat hordott szét?-Talán óhajt valami italt, asz- szonyom?- Nem, a férjemet keresem. FOG- De doktor úr! Nem is azt a fo­gamat húzta ki, amelyik fáj!- Ne féljen, arra is sor kerül! ALVÁS- Mindig olyan nehezen alszom el esténként. (gy vagyok én is, de számolok háromig és már alszom is.- Csak háromig?- Jó, néha fél négyig. SÓHAJ Két nyugdíjas az eszpresszó­ban elmúlt fiatalságáról beszélget: - Haj, haj - mondja az egyik -, mikor én fiatal voltam, olyan hullá­mos volt a hajam, hogy a légy, amelyik a fejemre szállt, tengeri betegséget kapott. HEGEDŰ Egy férfi áll a buszmegállóban, a kezében hegedűtök. Megszólítja az egyik járókelőt:- Kérem, hogyan juthatok az Operába?- Gyakoroljon, sokat gyakorol­jon. FÜL- Nem borotváltam én már egy­szer uraságodat?- Nem hiszem. A fülemet autó­balesetben veszítettem el. MOZI Kovácsné a kertmoziban így szól szomszédnőjéhez:- Már negyedszer nézem meg ezt a filmet, és őszintén megmon­dom magának: ma a színészek úgy játszanak, mint még soha. TILOS- De szívem, az orvos megtil­totta, hogy étkezés közben bort igyál - figyelmezteti a feleség a férjét.- Jó, akkor vidd el az ételt. Nyáron (Vladimír Pavlík karikatúrája) Nagy emberek - kis történetek Horatius szerfölött kedvelte a bort. Annyira, hogy egész életében vajmi kevés vizet fo­gyasztott. Annál inkább meglepődtek barátai, amikor a nagy költő halálos ágya mellett álltak, s Horatius, felnyitva szemét, elhaló hangon egy csupor vizet kért. Amikor hozták neki, még egyszer megszólalt:- Úgy illik, hogy halála előtt az ember kibéküljön legna­gyobb ellenségével. Pablo Picasso társaságá­ban a mai fiatalokról vitat­koztak.- Igaz - szólalt meg egyszer csak Picasso -, hogy a mai fiatalság rémes. De a legréme­sebb benne az, hogy mi nem tartozunk közéjük. Medici Lorenzo, Firenze hercege Pisa utcáin sétálva egy bandzsa iskolásfiút pillan­tott meg, s így kiáltott fel:- Ez lesz társai közül a leg- tudósabb, mert könyve lapjai­nak mindkét oldalát egyszerre tudja olvasni. Gounod, francia zeneszerző idősebb korában meglehető­sen epés ember volt. Egy alkalommal Párizs vá­rosa polgármester-választásra készült. A lapok közölték a két jelölt arcképét is.- Nos, mester, mi az ön vé­leménye? Mit tart a jelöltekről? - kérdezték a zeneszerzőtől.-Ha a két jelölt arcképét látom, mindig örülök, hogy csak az egyiket választhatják meg. G. B. Shaw, a világhírű an­gol író, sok írásában tett hitet a vegetárius táplálkozás mel­lett. Egyszer szanatóriumi ápo­lásra szorult, és egy ízben zöldséggel töltött hasét kapott. Shaw elfintorította az orrát és így szólt:- Ilyet ír a ember, de nem eszik ilyet!... Mark Twain egy zsúfolt villa­mosra szállt fel, minthogy ülő­helye nem volt, kénytelen volt állni, és hogy az egyensúlyt megtartsa, egy függő fogan­tyúba kapaszkodott. Egy erős kanyarulatnál a fogantyú el­szakadt és Mark Twain egy szép hölgy ölébe esett.- Asszonyom - szólt ekkor a humorista -, bár hetvenéves vagyok, ez az első eset, ami­kor a villamostársaság nekem kedvezményt nyújtott. Darwin, a nagy angol termé­szettudós, egy napon dolgozó- szobájában fogadott egy lor­dot, aki csodálkozva nézett kö­rül a puritán egyszerűséggel berendezett szobában.- Látom, hogy ön a hasz­nost elébe helyezi a kelle­mesnek.- Ez azért van, mert nem ismerek kellemesebbet, mint azt, ami hasznos - válaszolta a tudós. Rudyard Kiplinget egy-alka­lommal megkérdezték, vajon véleménye szerint ki kormá­nyozza a világot, a férfi vagy a nő. Kipling néhány pillanatnyi gondolkodás-után rávágta:- A világot mindig a férfi kor­mányozza, de természetesen meg kell szereznie előbb a fe­lesége engedélyét. Edison, a híres amerikai fel­találó agg korában már majd­nem egészen megsiketült. Egyszer megkérdezték, miért nem próbálkozik meg egy villa­mos hallószerkezet feltalá- sával?- Túl sok a dolgom - felelte Edison. - Ha volna egy ilyen elektromos hallókészülékem, akkor a feleségem egész na­pon keresztül beszélni akarna velem. Az ifjabbik Dumas szelle­mes megjegyzése:- Hogy barátságunkkal meg­ajándékozzunk egy férfiút, ar­ra idő kell, hogy egy asz- szonyt ajándékozzunk meg ve­le, ahhoz csak alkalom. Dickens szeretett a víz mel­lett üldögélni horgászbottal a kezében. Ehhez egy szép helyet választott ki, közvetlenül a háza mellett. Amikor a szom­szédja meglátta, figyelmez­tette:- Itt semmit nem fog. Men- ' jen feljebb a folyó mentén, és meglátja, hogy ott minden al­kalommal sikerül pisztrángot fognia.- Tudom - válaszolta Dickens -, de az nagyon zavar engem a gondolkodásban, ha örökké ki kell húznom a hor­gászbotot a vízből. « ÚJ SZÚ 22 1984. Vili.3.

Next

/
Thumbnails
Contents