Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-03 / 31. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Biztató eredmények, széles távlatok HELYZETFELMÉRÉS A CSEHSZLOVÁK ROBOTTECHNIKA FEJLESZTÉSÉBEN * ’í ÚJ SZÚ 1984. Vili.3. Az automatizálás, az elektronizálás és a robottechnika fejlesztése a tudományos-technikai forradalom irányzataiból következik, elősegíti a munkatermelékenység növelését és a munka minőségi színvonalának a javítását, s egyúttal felszámolja a megerőltető és az egészségre ártalmas munkát. Mint munkaerőt helyettesítő új termelési tényező olyan gazdasági-stratégiai üggyé vált, amely jelentős hatást gyakorol a társadalom fejlődésére. Az ipari robotok és manipulátorok fejlesztésének és alkalmazásának a kérdéseivel a CSKP XVI. kongresszusa is foglalkozott, s a CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányzatai meghatározták az ezzel kapcsolatos alapvető feladatokat. Csehszlovákiában 1976-ban kezdődött az építőelem-rendszerű ipari robotok és manipulátorok kutatása és fejlesztése, többnyire hazai részegységek és tartozékok felhasználása alapján. Jelenleg körülbelül 1100 ipari robot és manipulátor dolgozik nálunk, s mintegy 450 ipari robotokkal és manipulátorokkal ellátott automatizált technológiai munkahelyet helyeztek üzembe. Az ipari robotokat főleg festékszórásra, felületkezelésre, ív- és ponthegesztésre, szerelési és egyéb munkákra fejlesztették ki, míg a manipulátorokat az alakító és szerszámgépek kiszolgálásához, a nyomásöntó folyamatok automatizálásához, valamint különböző technológiai anyagmozgatási feladatok végrehajtásához alkalmazzák. Csehszlovákiában az ipari robotok és manipulátorok műszaki fejlesztésével, s az ezzel kapcsolatos munkák koordinálásával a presovi Fémipari Kutatóintézetet bízták meg az erre előirányzott állami feladat keretében. A feladatok megoldásában részt vesz továbbá a piest'anyi Gépipari Racio- nalizációs Intézet, a prágai Gépipari Technológiai Kutatóintézet, a Kassai (Kosice) Műszaki Főiskola, a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet, a brnói Energetikai Gépgyártási Kutatóintézet, a Skoda Ostrov nad Ohrí-i vállalata, a Prágai Géptechnikai Művek, valamint számos további intézmény és vállalat. Ipari robotok és manipulátorok gyártásával a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, a Szövetségi Elektrotechnika-ipari Minisztérium és a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium keretében 11 termelési-gazdasági egység foglalkozik. A robottechnika bevezetése bonyolult innovációs folyamat, amelyben a műszaki szakembereken és a matematikusokon kívül pszichológusok és szociológusok is részt vesznek. Ez a robottechnikai fejlesztés sokoldalúságával függ össze, amely számos tudományos szakágazat közreműködésével valósul meg. Ezek közé tartozik például az elméleti és az alkalmazott kibernetika, az általános rendszerelmélet, a mechanika, az elektronika, a térkinematika, a számítástechnika stb. A robottechnika fejlesztését három nemzedékre lehet felosztani. Az első nemzedékhez a program- vezérlésű, a műveleteket határozott sorrendben végző robotok tartoznak. A második nemzedékhez az adaptív ipari robotok tartoznak, amelyek érzékelők és visszakap- csolásos vezérlőrendszerek segítségével alkalmazkodnak a változó feltételekhez. A harmadik nemzedéket a kognitív ipari robotok családja képezi, amelyek tökéletesített érzékelési és vezérlési rendszerekkel vannak ellátva, s az ember értelmi tevékenységéhez hasonló feladatok megoldására képesek. Az ember és a robot közötti kapcsolat közvetítésére természetes vagy mesterséges nyelv szolgál. Ilyen robotokat ipari méretekben még nem gyártanak. A csehszlovák robottechnika szintén az említett irányzatokban fejlődik az alap- és az alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztés területén. A népgazdaság szükségleteinek biztosítására 1985-ig mintegy 3000 robotot és manipulátort kell legyártani, s ezek számát 1990-ig további 13 ezerrel kell növelni. Ezeket az irányszámokat minimális jelleggel határozták meg. Ebből a mennyiségből a legtöbbet, mintegy 54 százalékot az általános gépipar területén, 25 százalékot a kohászatban és a nehézgépiparban, 8 százalékot a vegyiparban és a könnyűiparban, 7 százalékot az elektrotechnikai iparban, 6 százalékot pedig más ágazatokban kell üzembe helyezni. A robotok és manipulátorok gyártására 1990-ig a feltételezések szerint több mint kétmilliárd koronát fordítunk. Egy-egy ipari robot ára 60 ezer koronától 1 millió 300 ezer koronáig terjed, ami azt jelenti, hogy átlagos áruk körülbelül 500 ezer koronának felel meg. Az ipari robotok és manipulátorok műszaki fejlesztése a népgazdaság egyes ágazataiban az egységesített alkatrészekből és modulokból álló építőelemes rendszer érvényesítésére, az ilyen jellegű technológiai munkahelyek és komplexumok kialakítására, a környezeti feltételek változásaira reagáló visszakapcsolásos rendszer, valamint a mikroprocesszoros vezérlés alkalmazására irányul. A robottechnika hatékonyságára vonatkozó számítások szerint ez a program 1990-ig mintegy 100 000 munkás megtakarítását fogja eredményezni, körülbelül 20-30 százalékkal növeli a munka termelékenységét, s a müveletkö- zi és várakozási idők csökkentésével több mint 10 százalékkal növeli a gépek és a berendezések kihasználását. Emellett a robot- technika fő jelentősége a baleset- veszélyes és az egészségre ártalmas, megterhelő munkák felszámolásában, s a termelés minőségi színvonalának lényeges javításában nyilvánul meg. A hazai fejlesztésű ipari robotokat a külföldiekhez hasonlítva megállapíthatjuk, hogy szerkezeti felépítésük és mozgástechnikai megoldása szempontjából egyen • értékűek. Ugyanakkor bizonyos tartalékaink vannak még a vezérlőrendszerek műszaki színvonalában, továbbá a munkát végző részek mozgékonyságában, ami főleg a mechanikai alkatrészek nagyobb tömegével függ össze. E körülmények miatt a hazai robotok üzemképességének az időtartama körülbelül csak a harmadrésze a külföldi gyártmányokénak. További problémát jelent még a robotok kivitelezési, illetve beszerzési ára, amely egyelőre még magas, főleg azért, mert egyes alkatrészeket tőkés piacokról kell beszerezni. Ezeknek a problémáknak a megoldását alapvető mértékben elősegíti majd a KGST keretében kibontakozó együttműködés. Az érdekelt tagállamok ugyanis keretszerződést kötöttek az ipari robotok szakosított fejlesztésében és kooperációs gyártásában megvalósuló együttműködésre. Az erre vonatkozó koncepciót a Robot- technikai Főkonstruktőrök Tanácsa dolgozza ki, melynek tevékenységét a KGST Tudományos- Műszaki Együttműködési Bizottsága irányítja. Ez a sokoldalú együttműködés elsősorban a modulrendszerű robotizált technológiai komplexumok kifejlesztésére fog irányulni, főleg a forgácsoló és az alakító technológiában, az ön- tészetben, a szerelési munkák és a műszaki ellenőrzés területén. A közös program keretében mintegy 200 000 ipari robot üzembe helyezésével számolnak, s szó van egy közös tudományos-termelési társulás létesítéséről is, amely az Interrobot nevet fogja viselni. A kétoldalú nemzetközi együttműködés keretében a Szovjetunió és Csehszlovákia közös konstrukciós és műszaki tervezési irodát létesített a presovi Fémipari Kutatóintézet mellett. Ez év végéig sor kerül egy közös vállalat létesítésére is az ipari robotok és manipulátorok gyártására. Mindez lehetővé teszi az együttműködés kiszélesítését a robottechnikához kapcsolódó további szakterületekre, beleértve a robotizált technológiai komplexumok tartozékainak kifejlesztését. Széles körű együttműködés bontakozik ki Bulgáriával is a portálmanipulátorok főegységeinek szakosított gyártásában, a periférikus berendezések fejlesztésében és gyártásában, valamint az adaptív robotok kifejlesztésében. Hasonló értelmű kapcsolataink vannak az NDK illetékes szerveivel és intézményeivel, amelyek az ipari robotok és manipulátorok fejlesztésével, gyártásával és alkalmazásával összefüggésben egy kormányközi megállapodás előkészítésére irányulnak. Csehszlovákiában a robottechnika fejlesztési koncepcióját a szövetségi kormány elnöksége tárgyalta meg, s feladatul adta az illetékes minisztériumoknak az ezzel kapcsolatos beruházási és termelési feltételek kialakítását, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítését. TEODOR PÉCHY ROBOT-FÚRÓGÉP A Kazah Tudományos Akadémia bányászati intézetének szakértői új eljárásokat és gépeket fejlesztenek ki a köztársaság értékes ásványi kincseinek kiaknázására. Egyebek között elektronikus számítógéppel vezérelt robot-fúrógéppel is végeznek kísérleteket az intézet laboratóriumában. Rendellenes gének jó oldala A gének világában szintén gyakran van jó oldala a rossznak: valamely gén épp azáltal válhat valamilyen szempontból hasznossá a szervezet számára, hogy eredendő feladatát nem képes betölteni. Ilyen az a gén, helyesebben a géneknek az a csoportja, amely néhány embert eleve hajlamossá tesz rá, hogy tüdőtágu- lata legyen. (A nehéz légzéssel járó tüdótágulat - emfizéma - a tüdő rugalmasságának elvesztésekor alakul ki.) Már régóta ismeretes dolog, hogy a dohányzás tüdőtágulatot okoz. De ez a betegség - miként erre dr. Robin Carrel új-zélandi orvos nemrég rámutatott - csak azokat a dohányosokat veszélyezteti, akiknek a szervezetében kevés az alfa-antitripszin nevű fehérje. Ez a fehérje ugyanis gátolja annak a fehér vérsejtek termelte elasztáz nevű enzimnek a működését, amely bontja a szervezet rugalmas rostjait, így azokat is, amelyek a tüdőt teszik rugalmassá. Ha valaki mindkét szülőjétől olyan - mutáns - gént örököl, amely miatt szervezetében kevés az antitripszin, benne sok lesz az elasztáz, s emiatt szervezetének rugalmas rostjai - ha pedig dohányos, különösen tüdejének rostjai - erőteljesen bomlani fognak. A fehérjesejt-elasztáznak azonban hasznos oldala is van: elfolyósítja az esetleges károsodás területén lévő szöveteket. Ez a reakciója egyúttal a szervezet egyik védekezési módja a tébé- cét okozó baktériumok ellen. Alighanem már az az ember is ellenállóvá válik a gümökórral szemben, aki csak az egyik szülőjétől örökölt ilyen mutáns gént. Valószínű, hogy azok, akiknek a tébécéjárványok idején ilyen génjeik voltak, túlélték a bajt, következésképpen a rendes géneket hordozó embertársaikhoz képest kiválasztódási (szelekciós) előnyük volt. Ez lehet az oka annak, hogy ma sem ritkák az ilyen gének. (New Scientist) Bolgár műholdkövetők Szófia közelében, a Plana hegység egyik csendes völgyében szovjet szakértők segítségével felépült az első bolgár műholdkövető állomás. Az épület tetején elhelyezett antenna mindig az optimálisan látható tartopnányban tartózkodó távközlési műholdra szegeződik. Pontosan hat óránként, tehát naponta négy alkalommal az antenna egy másik műhold felé fordul, ebből azonban csak a képernyőn feltűnő halvány villanásból szerezhetnek tudomást a tévénézők. Képünkön: a műholdakra szerelt kristályreflektorok. (d) Érdekességek, újdonságok Tüsszentő örökösök A tüsszentés reflex: az orrnyálkahártya izgalma váltja ki. Arra szolgál, hogy eltávolítsa az izgalmat okozó anyagot és megtisztítsa a légutakat. Sokak számára az erős fény is elegendő a tüsszögés kiváltásához. Különösen sok ,,jó tüsszentő“ él Svédországban. Az umeai egyetem kutatói 460 svéd polgárt vizsgálva, 109- ükröl (24 százalék) állapították meg, hogy az erős fényre válaszul tüsszögni kezdenek. Vajon örökölni lehetne a tüsszentést? Kutatásokba kezdve kimutatták, hogy azokban a családokban, amelyekben az egyik vagy mindkét szülő jó tüsszögő, a gyermekek 64 százaléka maga is jó tüsszentő, a nem tüsszögő szülők gyermekei viszont maguk sem tüsszögnek. Fehér sivatag A 12,4 millió négyzetkilométer kiterjedésű Antarktisz 95 százalékát jég borítja. A maradék öt százalék, amely körülbelül akkora, mint a Német Szövetségi Köztársaság, túlnyomórészt hó- és jégmentes terület. Itt is oly alacsony a hőmérséklet és kicsiny a levegő nedvességtartalma, hogy alig létezhet földi élet; a hatodik kontinens nemcsak hideg, hanem száraz sivatag is. Csak néhány alga és zuzmó telepszik meg a kőzetek felszíne alatt, a mohák elterjedése pedig csak a partközeli szárazföldekre korlátozódik. A Viktória- föld „száraz völgyeiben“ telente rendszeresen mínusz 60 fokra süllyed a hőmérséklet. Az Antarktisz központi térségeiben mínusz 80 fokos hőmérsékletet is mértek, hidegebbet, mint Szibériában, amelyet sokáig a Föld leghidegebb térségének tartottak. A hó- és jégmentes területeken 40 százalék alá csökkenhet a levegő relatív páratartalma. Már az 55 százalékos határt átlépve, olyan kevés vízgőzt tartalmaz a levegő, hogy lehetetlenné válik a legtöbb szervezet élete. Ilyen szélsőséges sivatagi körülmények között rendkívüli intenzív a kőzetek felszíni mállása, ami a talaj sófeldúsulásához vezet. Ennek is része van e területek barátságtalanságának. Tollas búvármesterek Az északi félgömb madarainak búvár-rekordját alighanem a lummák tartják. Szovjet kutatók tengeralattjárójukból 80 méteres mélységben is megfigyelték a sarkvidék és Távol- Kelet lakóit, de korábban 100- 120 méteres merülési csúcsról is beszámoltak már más kutatók. A szárazföldön esetlenül mozgó lummákra a víz alatt nem lehet ráismerni. Sebes úszásukkal a leggyorsabb halakkal is felveszik a versenyt. Merülőképességüknek főként a hideg évszakban veszik hasznát, amikor a táplálékul szolgáló halak és a plankton nagyobb mélységbe vándorol. A madarak merülési világrekordját egyébként az Antarkti- szon honos császárpingvinek tartják; alámerészkednek a 200 méteres tengermélységbe is. (d)
