Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-03 / 31. szám
Látogatóban egy pionírtáborban • Az uzsonna véget vet a fürdőzésnek Pionírtábor, örömteli készülődés, utazás, ismerkedés a társakkal, a környezettel, reggeli torna, közös étkezések, kirándulások, éjszakai párnacsata, sok-sok játék, szórakozás, műsoros estek, tábortűz lobogása, szép élmények. .. Talán röviden így lehetne jellemezni azt a két-három hetet, melyet gyermekeink házon kívül, felügyeletünk nélkül, gyermekközösségben töltenek. Néhány hete ellátogattunk a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kovácsi (Kováőov) pionírtáborába. Már messziről hallottuk a zsivajt, a vidán gyerekkacajt, majd az alacsony kerítésen át megláttuk a fürdőzó, napozó gyereksereget. A tábor bejárati kapujánál megálljt parancsolt az éber őrség, engedelmeskednünk kellett*- Két óránként váltják egymást, feladatukat teljes komolysággal, pontosan végzik - magyarázta Stanislav Lezoviő a tábor vezetője, miután „átvett“ minket a pionírruhás őrségtől. Amíg felértünk a központi épületig, a kísérőnktől megtudtuk, hogy 66 gyerek 10 vezető felügyelete alatt tölt ebben a csodálatos környezetben gyönyörű két hetet.- A mi táborunk eltér a hagyományostól. Nem akarjuk mindenáron agyonfoglalkoztatni a gyerekeket, elegendő szabad időt adunk nekik arra, hogy vagy egyedül, vagy csoportosan szórakozhassanak. Tapasztalataink jók, nem unatkozik senki-sem. A kedvezőtlen időjárás miatt egy hétig szinte ki sem mozdulhattunk a társalgóból - de mert erre is felkészültünk - lekötöttük a gyerekek figyelmét, energiáját játékokkal, vetélkedőkkel, versenyekkel, beszélgetésekkel. Amikor végre kisütött a várva-várt nap és a medence vize is átmelegedett, elkezdhettük az úszótanfolyamot. Ezért elhagytuk a többi tevékenységet, közösen élvezzük a napozást, a fürdést. Persze, módjával, hogy le ne égjen a bőrünk - mutatott a fák árnyékában ülőkre. Beszélgetésünk során kiderült, hogy jóval a tábor megnyitása előtt, már a jelentkezéseknél fel kellett a szülőknek tüntetniük gyermekük érdeklődési körét, majd a tábori foglalkozásokon eszerint csoportosították őket.- Mint már említettem - folytatta a tábor vezetője, - mi másképp csináljuk. Megtudtuk, hogy a táborba érkezés után minden gyerek orvosi felülvizsgálaton ment keresztül annak ellenére, hogy kezükben volt az otthoni orvosi látlelet. - Sok a szuvas fogú gyermek és orvosunk különböző rejtett betegségeket is megállapított - szívzörejt, légzési rendellenességet, megnagyobbodott mandulákat stb. Ezekről hazatértünk után tájékoztatni fogjuk a szülőket. Megállapította, hogy a gyerekek izomza- ta gyenge, ezért két hét alat nemcsak a reggeli tornával erősítjük őket, hanem bevezettük az esti kocogást, majd a futóversenyeket is, amelyeken mindenki (!) örömmel vesz részt. Igaz, hogy mi vezetők is a gyerekekkel futunk, nem kis derültséget okozva futtatásunkkal. Ráadásul kitűnő a konyha, mindenki, a fokozott testedzés ellenére, meghízott - mondta nevetve. Majd beszélt a „bátorság útja“ sikeréről, de amikor látta rajtunk, hogy nem tudjuk miről van szó, készségesen elmagyarázta.- A nagyobbak, naponta nyolcán, kint a szabadban, sátorozva töltenek el egy éjszakát a Duna parton. Egyedül venk fel a sátrakat, készítik el vacsorájukat, felváltva őrködnek, oldják meg a felmerülő gondokat. Igaz, hogy mi óránként felváltva ellenőrizzük őket úgy, hogy azt ne vegyék észre. Sőt, egyezséget kötöttünk a határőrség tagjaival, hogy ők is tartsák szemmel az ifjú nomádokat. Közben egy kisebb csoport a főépülethez ért, közeledett az uzsonna ideje, majd az esti sorakozó, a vacsora és az esti foglalkozás volt az aznapi program. Ma a rajok a tábortűz melletti búcsúestre készülnek. Bizony, gyorsan eltelt a két hót, lesz mire emlékezni. Volt szabadtéri rajzverseny, sportvetélkedő a szomszédos tábor pionírjaival, volt honvédelmi verseny, mindenki megtanulta az elsősegélynyújtás alapjait, kihirdették a „tábori csalogány“ énekverseny győzteseit, volt filmvetítés és kirándulás a közeli erdőben, csónakázás a Dunán, beszélgetés a tábor orvosával, aki részt vett az S2NF harcaiban... Kíváncsiak voltunk a gyerekek véleményére. Hiszen hány gyerek jelentette ki már a táborból hazatérve, hogy soha többé! A jóízűen falatozó gyerekek meglepően csendesek voltak.- Az első napokban ez nem így volt - mondta büszkén Stanislav Lezovic. - Pontozni kezdtük az asztaltársaságokat. A hangosko- dók lecsillapodtak, hiszen ki ne szeretné megnyerni ezt a versenyt is. Ma már a gyerekek nyugodtab- ban és szebben is esznek- ugyanis az evőeszköz használatáért is piros, illetve fekete pont jár. Az uzsonna végeztével beszédbe elegyedtünk az éppen felállni készülőkkel. - A fekete pontokat még az első napokban szereztük- mentegetőzött a nyolcéves Viktória Frahová - azóta viszont már csak pirosak vannak a kártyán.- Jó lenne maradni még - sóhajtott a hétéves Lucia, majd gondterhelten hozzátette. - Igaz, anyu már nagyon hiányzik...- Janka, Józsi, gyertek már- sürgette Renáta Janeöková ifi- vezető a szomszédos asztalnál ülőket.- Ők nyerték a ,, tábori csalogány“ versenyt - árulták el róluk.- Énekelni fogtok ma is? - szólt hozzájuk a hétéves Polák Misi.- Majd a búcsúesten, te kis kíváncsi - válaszolta az idősebbek fölényével a tízesztendős Kaóuch Józsi. Megfigyeltük, hogy mielőtt a gyerekek elhagyták volna az ebédlőt, szóltak valamit a szakács néniknek.- Megköszönték az ételt és érdeklődtek, lesz-e még bukta vacsorára - mondta mosolyogva Rományik Margit, az éppen szolgálatot teljesítő szakácsnő. Elmondta, hogy a gyerekek jó étvágyúak, amióta fürödni járnak, nem hagynak a tányérokon maradékot.- örülünk, hogy ízlik nekik a főztünk, igaz, amióta itt dolgozom, immár tíz esztendeje, minden gyerekünk hízott valamennyit. Észre sem vettük, elrepült az idő, a táborlakók az esti sorakozó- ra készülődtek. Miközben a tábor vezetője a kapuig kisért elmondta, hogy az idén, nagy örömükre, egyetlen szülő sem látogatta meg csemetéjét.- Számunkra ez a legnagyobb elismerés, mert ez egyben azt jelenti, hogy a szülők bíznak bennünk. Ezek szerint a gyerekek élvezik az ittlétet s ezt leveleikben közölték az otthoniakkal- mondta elégedetten. Miután elköszöntünk az őrt állóktól arra gondoltunk, hogy jó lenne ilyen táborban újra gyermekként, önfeledten átélni a tábori élet szépségeit, romantikáját. PÉTERF1 SZONYA • Festői környezetben töltöttek két felejthetetlen hetet (Gyökeres György felvételei) Anyaság, munka, elkötelezettség Szocialista társadalmunkban a nőknek nemcsak mint anyáknak jelentős a szerepük, hisz tevékenyen részt vesznek gazdasági és szociális terveink megvalósításában is. Ez pozitívan hat a nők egyéniségének alakulására is. Annak ellenére, hogy a nők anyai, dolgozói és tisztségviselői szerepének egybehangolása egész sor megoldandó problémával jár (a megoldáshoz a társadalom, a munkahelyi kollektíva és a család egyaránt hozzájárul), pozitív tényként könyvelhetjük el ezt a hármas szerepet. A Bratislavai Munkaügyi és Szociális Kutatóintézet rendszeresen felméréseket végez, hogy átfogó képet kapjanak a nők életéről. A kutatások eredményeiről beszélgettünk dr. Mária Schvarzová kandidátussal, az intézet munkatársával.-A nők munka- és életfeltételeinek feltérképezésével 1973-ban kezdtünk el foglalkozni a CSKP XIV. kongresszusa határozatai alapján, melyekben igen nagy hangsúlyt kapott az anyákról való gondoskodás javítása. A tennivalók időszerűségét indokolja a nők magas fokú foglalkoztatottsága is. A felmérések azért is szükségesek, hogy a jövőben a társadalmi igényekkel összhangban, tervszerűen irányíthassuk a nők életfeltételeinek alakulását. Célunk: elérni, hogy a'nők a vállalt szerepkörökben a lehető legjobb összhangban tudjanak helytállni. • Amint említette, a nőket érintő legfontosabb kérdések közé a foglalkoztatottság és a szülés összefüggései tartoznak. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a téren?- 1950-ben Csehszlovákiában 2 142 000 nő volt munkaviszonyban s ez a szám 1970-re 3 286 000-re emelkedett. Emellett érdekes figyelembe venni a születések számát: míg 1950-ben 293 000, 1970-ben 230 000 gyerek jött a világra. Látszatra úgy tűnik, hogy a nagyobb arányú foglalkoztatottság a szülések számának csökkenését okozta. Ez azonban a kérdés leegyszerűsítését jelentené, hisz a foglalkoztatottságon kívül számtalan más körülményt is figyelembe kell vennünk. Például a szolgáltatások fogyatékosságait, a gyermekintézmények hiányát, a bölcsődék milyenségét, a nem megfelelő lakáshelyzetet, a kelleténél rövidebb gyermekgondozási szabadságot és még további tényezőket. Ezt az 1970-75 között kialakult helyzettel támaszthatjuk alá. Ebben az időszakban tovább növekedett, bár mérsékeltebben a nők foglalkoztatottsága. 1975-ig további 276 000 nő vállalt munkát és 61 ezerrel nőtt a szülések száma. Meg kell említeni, hogy ebben az időszakban a CSKP XIV. kongresszusa határozatai nyomán megvalósított jelentős szociális, gazdasági intézkedések életbelépésén kívül (ilyen volt a gyermekgondozási szabadság meghosszabbítása, a szülési segély folyósítása valamennyi nőnek, aki második, illetve további gyermeknek adott életet, a gyermek születésekor adott segély emelése, a gyermeksegély lényeges növelése a második és a harmadik gyermek esetében) befolyása volt annak is, hogy ebben az időszakban nagy volt a szülőképes nők száma. Pozitív szerepe volt a gyermekes családok életszínvonala emelkedésének, a nők munkafeltételeinek, a fiatal házasok jobb anyagi biztosításának és nem utolsósorban annak, hogy a CSKP XIV. kongresszusa kiemelte a szülők felelősségét, a családok támogatásának fontosságát. Tény, hogy a szociális és gazdasági intézkedések, melyek a születések számát igyekeznek növelni, csak ideiglenesen hatnak. Ezt figyelhetjük meg, ha 1975-től napjainkig szemügyre vesszük a statisztikát: mérsékelten nőtt a foglalkoztatott nők száma, ugyanakkor érezhetően csökkent a szüléseké. Míg 1975- ben 3 562 000 dolgozó nőt tartottak nyilván, 1980-ban 3 714 000-et, a születések száma viszont 291 000-ről 250 000- re csökkent. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom azt is, hogy 1972 óta szinte semmilyen népesedéspolitikai intézkedést nem foganatosítottunk és csökkent a szülőkorban lévő nők száma is. Mindehhez hozzájárult, hogy a társadalomban elterjedt „az egy család - legfeljebb két gyerek“ szemlélet. • Melyek azok az előnyök, amelyeket a nők élvezhetnek a gyermekek nevelése és a róluk való gondoskodás címén? Hogyan tükröződnek ezek a gyakorlatban?- A vívmányok közé tartozik például a gyermekről hároméves korig való gondoskodás idejének beszámítása a szabadságra való igény, a táppénz, és a nyugdíj összegének megállapításakor. A nőknél a nyugdíjkorhatárt a felnevelt gyermekek számától függően határozzák meg, tehát 53-57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Kutatásokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a nők életében melyik időszak lenne a legelőnyösebb a gyermekek nevelése és. a róluk való gondoskodás szempontjából. Ellentétes véleményeket kaptunk a megkérdezett dolgozó nőktől és a munkáltatóktól. A gazdaságilag aktív nők nagy része úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi gyakorlatot kell megtartani. A munkáltatók 50,7 százalékának és a 20-24, valamint a 25-29 éves korcsoportokba tartozó nőknek viszont az volt új szd 8 1984. Vili.
