Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-29 / 26. szám
t ÚJ szú 17 1984. VI. 29. * TUDOMÁNY TECHNIKA AZ ATOMKORSZAK HAJNALÁN Az ötven éve meghalt Maria Curie Sklodowska emlékezetére A tudománytörténet a 19. század végét és a 20. század elejét a nagy fizikai és kémiai felfedezések koraként tartja számon. A tudományos felismerések a természettudományokat és a műszaki tudományokat döntően befolyásolták, és ezek ma is hatnak és érvényesek. A fizika és kémia nagyjai megdöbbentő felfedezéseikkel maradandót alkottak. Közülük itt és most emlékeztetőül csak néhányat említünk meg. így például Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben a róla elnevezett sugarak felfedezésével vált híressé. Max Planck a kvantumelmélet atyja, aki 1900-ban feltételezte, hogy a különböző anyagok által kisugárzott energia eloszlása nem folytonos, hanem hy adagokra, kvantumokra oszlik. 1905-ben Albert Einstein relativitáselméletével ismerkedik meg a tudományos világ. Néhány évvel később, 1911-ben Ernest Rutherford, majd 1913- ban Nils Bohr új atommodelleikkel lépnek a nyilvánosság elé. • Maria Curie Sklodowska (A szerző archívumából) A SZÜLŐFÖLDTŐL PÁRIZSIG Még elképzelni is nehéz, hogy ugyanabban az időben seregnyi addig ismeretlen nevű kutató és felfedező hívja fel magára a figyelmet. Közéjük tartozik a híres lengyel származású tudósnö, Maria Curie Sklodowska, aki 1867. november 7-én született. Szülővárosa Varsó volt, s a család hatodik gyermekeként jött a világra. Édesapja matematika- és fizikaszakos gimnáziumi tanár volt. Az édesapa Maria nevű lánya nevelésében jelentős szerepet töltött be, Maria ugyanis alig tízéves, amikor édesanyja tüdőbajban meghal. A családi környezet Mariara pozitívan hatott. Idősebb testvéreitől már négyéves korában megtanult folyékonyan olvasni. Tehetsége és szorgalma eredményeképpen tizenhat éves korában kitünően érettségizett. Édesapja alacsony nyugdíja azonban arra késztette, hogy már tizenhét éves korában egy földbirtokosnál nevelői állást vállaljon. E tevékenysége kapcsán megismeri azt a sok fáradságot és megaláztatást, ami egy házitanítónőre várt. Édesapja egyénisége, fizikai műszerei szenvedélyes tanulási vágyat, a kutatás iránti fogékonyságot ébresztettek benne. Külföldi tanulmányait 1891-ben a párizsi Sorbonne tudomány- egyetemen kezdi el, ahol matematikát, fizikát és kémiát tanul. Egyetemi tanulmányai annyira érdekelték, hogy szinte megrészegül az eredményektől, és úgy érzi, hogy el tudja sajátítani mindazt, amit a férfiak eddig felfedeztek. A tudományos kísérleteket nagy pontossággal és kézügyességgel végzi, s ennek az lett az eredménye, hogy Lippmann professzor kutatásokkal bízza meg. PIERRE CURIE ÉS MARIA SKLODOWSKA HÁZASSÁGA Jövendő férjének, Pierre Curie- nek, aki a Sorbonne-on tanársegéd volt, egy fizikus lengyel barátja mutatta be. Az ismeretségből 1895-ben házasság lett. Férje, akitől tudományos karrierje nagyban függött, 1895-ben Párizsban született. Húszéves korában egyetemi oklevelet szerzett. Pierre Curie 1880-ban Jacques nevű testvérével együtt fontos fizikai jelenség felfedezésével vált ismertté. Felfedezték a piezoelektromos jelenséget, amelynek az a lényege, hogy bizonyos kristályok, például a kvarc határfelületein defor- málás hatására ellentétes töltések alakulnak, amelynek a szerepe a rádiótechnikában, a pontos időmérésben igen jelentős. Pierre Curie az anyagok mágneses tulajdonságaival is foglalkozott. Azt tapasztalta, hogy bizonyos anyagoknak a mágneses tulajdonságai a hőmérséklettel együtt változnak. A róla elnevezett Curie-törvényt és Curie-pontot a fizikában ma is tanítják. Maria és Pierre házassága szerencsésen alakult, mert tudományos szemléletük, közös érdeklődésük hasonló volt és a sugárzó anyagok sajátosságainak a felderítésére irányult. 1896-ban Henry Becquerel felfedezése nyomán Maria Sklodowska férjével együtt az uránércek láthatatlan sugárzását kezdte kutatni. Ismeretes, hogy Becquerel észrevette, az uránércek minden külső behatás nélkül önma- guktól sugároznak, a fényképezö- lemezen nyomot hagynak és a levegőt ionizálják. Ezt a jelenséget radioaktivitásnak nevezte el. A POLÓNIUM ÉS A RÁDIUM FELFEDEZÉSE Maria Sklodowska doktori disz- szertációjának témaválasztása igen szerencsés volt. A témát férje, Pierre Curie javasolta. Céltudatos, kitartó és szorgalmas munkájuk eredményeképpen az uránércben 1898 júliusában új elem felfedezését jelentették be, és Maria Curie Sklodowska hazájáról poló- niumnak nevezték el. Még ugyanabban az évben 1898 decemberében Pierre Curie és felesége, valamint Bémont bejelentették a rádium nevű elem felfedezését. Bémont az ipari fizika és kémia Vasúti hidak PSKT tartószerkezete A vákuumos betontartó oszlopok a vasbetonból készülő felső lap és az U alakú előfeszített alsó rész összekapcsolásából állnak össze. Olyan vasúti hidak előállítására szolgálnak, amelyek pályahossza 32 méterig terjed és a kanyarokban elérhető minimális sugara legalább 500 méter. A tartóoszlop alsó része 500-as kötőszilárdságú betonból, univerzális acélformában, feszpályán és előfeszítéses módszerrel készül. Feszítődúcnak 15,5 milliméter átmérőjű 7 szálas acélhuzalt használnak. A felső lapot az alsó rész rögzítése után a köztes lerakaton betonozzák. Egy feszpályán a 30 méter hosszú tartóoszlopokból havonta hat darabot lehet legyártani. Az új szerkezet előnyei közé sorolható, hogy növeli a híd biztonságát és élettartamát, mivel a feszítődúc megbízhatóan véd a korrózió ellen; leegyszerűsíti az előállítás folyamatát, mert a kétfá- zisos betonozás kizárja a vákuumos beton tartóoszlopok belső részének bonyolult zsaluzását; felgyorsítja az építkezési munkát, hiszen a komplettizált, de összekapcsolatlan tartóoszlopok rögzítése után rögtön el lehet végezni a „kavicságyazást“ és megkezdődhet a sínlerakás. Hazánkban eddig a PSKT tartóoszlopokból összesen 17 800 négyzetméteres használati felületű hidat építettek fel. A konstrukciós megoldás, a technológia és a kutatás a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet érdeme. Előállítója a bratislavai Vasútépítő Vállalat. Stefan nemöek • Hídtartó oszlopok készítése (A szerző felvétele) professzora volt, Pierre Curie 1895-ben a fizika professzora lett. Maria Curie Sklodowska a két elem felfedezése után 1899-1902 között a Csehországból származó mintegy 8 tonna jáchymovi uránércet dolgozott fel férjével együtt, hogy megfelelő mennyiségű rádiumhoz jusson és megvizsgálhassa tulajdonságait. Az említett mennyiségű érc feldolgozásával 1 milligramm rádium-kloridot nyertek ki. Feltevésük az volt, hogy az uránércből könnyebb lesz kivonni a rádiumot, mint a polóniumot. 1902-ben a radioaktivitás jelenségéről így nyilatkoztak: „Kutatásaink kezdetétől fogva úgy tekintettük, hogy a radipaktivitás az anyag atomi tulajdonsága. Ez a feltevés elegendő ahhoz, hogy egy kutatási módszert alakítsunk ki“. kitüntetések ÉS A NOBEL-DÍJ Maria Curie Sklodowskát a rádium felfedezéséért és kutatásáért a párizsi egyetemen doktorrá avatták. A Londoni Királyi Társaság a házaspárt kimagasló tudományos munkásságuk elismeréséül „Davy Érem“-mel tüntette ki. Maria, Pierre és Becquerrel 1903-ban a legnagyobb tudományos díjat - a Nobel-díjat - kapta meg. A díj átvételekor Stockholmban Pierre tartott előadást hármuk munkásságáról. Az ünnepségen már a hatéves lányuk, Iréné is jelen volt; huszonkét évvel később ó szintén Nobel-dijat kapott. A társadalmi viszonyokra jellemző volt, hogy Pierre Curie-t a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, viszont Maria Curie csak 1922-ben lett az orvosi akadémia tagja, mivel abban az időben nők nem lehettek akadémiai tagok. Későbbi pályafutása során tudományos munkásságát számos egyetem díszdoktori oklevéllel jutalmazta. A SUGÁRBETEGSÉG KEZDETE Kezdetben munkájukat igen mostoha körülmények között, egy hangárszerű épületben végezték, s csak 1904-ben jutottak jobb laboratóriumhoz. Madame Curie csak 1909-ben kapott korszerű épületet, ahol a fémes rádiumot állították elő. Az intenzív kutatómunka és a láthatatlan sugárzás hatásaként először férje, Pierre kezén keletkeztek lassan gyógyuló sebek, majd feleségével, Mariával is ugyanaz történt, sőt, a harmadik Nobel-díjas, Becquerel is sugár- fertőzéstől betegedett meg. Érdekességként megemlítjük, hogy a radioaktív sugárzó anyagot igen korán több-kevesebb sikerrel rákos betegségek gyógyítására kezdték használni. Szólnunk kell Pierre Curie tragikus haláláról is. A nagy gondolkodót és tudóst 1906. április 19-én Párizs egyik utcájában egy lovaskocsi halálra gázolta. Felesége a nagy gyászszertartást elutasította, és a vidéki temetésen a Francia Tudományos Akadémia elnöke is csak magánemberként volt jelen. A MÁSODIK NOBEL-DÍJ Férje halála után a Sorbonne egyetem javaslatára annak a fizikai tanszéknek lesz a vezetője, amelyet férje vezetett. A tanszéki teendőket kitűnően ellátta. Ezenkívül csaknem tíz évig a radiológiai kutatásokat is vezette. 1911- ben kémiai Nobel-dijat kapott, amelyet „a dárium és a polónium felfedezéséért és vegyületeinek vizsgálatáért“ ítélték neki. Ez volt a második Nobel-díja. Az első világháború alatt a hadi kórházakban röntgenszolgálatot szervezett. A nagy világégés után amerikai kőrútján számos elismerésben és kitüntetésben részesült. Az Egyesült Államokban százezer dollárt gyűjtöttek össze Curie-né számára. Az ezen a pénzen vásárolt rádiumot Harding elnök adta át. Az 1 g rádiumról már előre lemondott, és az adománylevél szövegezésének a megváltoztatását kérte. Kijelentette: azt akarom, hogy a rádium, melyet Amerika nekem felajánl, örökké a tudományé legyen. TUDÓSJELÖLTEK NEVELÉSE Az elkövetkező években tovább kutat, a fiatal tudósjelölteket neveli, akiknek a kéziratait szigorú szempontok szerint átolvassa, és ha ez szükséges, a jelölteket meg- *"dorgálja, hogy a dolgozat nem eléggé világos és elegáns, a tárgyi tévedéseket kijavítja, egész mondatokat újrafogalmaz. Ha valamelyik munkatársa doktori oklevelet kapott vagy díjban részesült, tiszteletére „laboratóriumi teát“ rendez. Ezeket az összejöveteleket nyáron a Rádium Intézet udvarán a hársfák alatt, télen pedig a könyvtárszobában tartották meg. Néhány ilyen teázás családi szempontból is jelentős volt, mert az egyiken Iréné lányának doktorátusát, egy másikon lánya férjéét, Frédéric Jolliot-él ünnepli a házaspár; a házaspár 1934-ben felfedezi a mesterséges radioaktivitást. Madame Curie továbbra is a tudományos életben tevékenykedik, azonban élete alkonyán a sugárbetegség annyira eluralkodik rajta, hogy vészes vérszegénységben hal meg. Reguard professzor a következőket írja róla: „Madame Curie a rádium áldozata volt, azé a rádiumé, melyet férjével együtt közösen fedezett fel“. Madame Curie Sklodowska 1934. július 4-én halt meg. Az atomkorszak hajnalán ki sejtette volna, hogy a sugárzó elemek valamikor működő atomreaktorok, veszedelmes hidrogénbombák, vagy az örökletes tulajdonságokat hordozó gének megváltoztatására is szolgálhatnak. Dr. SIMON LÁSZLÓ docens, kandidátus, RNDr. JÁN BELUSKY, adjunktus Érdekességek, újdonságok LÉZER A REPÜLŐGYÁRTÁSBAN A TKS Ltd. (Anglia) lézereket alkalmaz a repülőgépek jégtelenítő rendszereinek gyártásában. A nagy intenzitású lézersugárral lyukak ezreit fúrják titán panelbe, amely a szárnyprofilhoz erősítve a belépő élt és jegesedést gátló rendszer részét képezi. A panel minden négyzetcentiméterén kb. 130 lyuk található, amelyeken keresztül a glikol alapú folyadék a szárnyak belépő élére jut, megakadályozva ezzel a jégképzödést. A titán panel jóval erősebb, mint az eddig alkalmazott rozsdamentes acélból készült stitabetét, és egyenletesebb felülete révén javítja a repülőgép aerodinamikai jellemzőit, ami kedvező hatással van a tüzelőanyag-fogyasztásra is. Mindkét változatú jégtelenítő rendszer bármely vezérsík belépő élére felszerelhető, még a hajtómű levegőbeömlő nyílás védőbordázatát is. A titán változat előnye a megbízható működés, a könnyű karbantartás, a kis teljesítményigény és az energiamegtakarítás. (T) KIRÁLYPINGVINEK 240 M-ES TENGERMÉLYSÉGBEN Kaliforniai és brit kutatók a mélységet mérő újszerű készülékeket erősítettek a brit uralom alatt álló Déli-Georgia sziget szabadon élő királypingvinjeinek (Aptenodytes patagonica) a tollazata alá. A pingvinek kereken 2600 merülésnek több mint a felében 50 m-nél mélyebbre, 160 alkalommal pedig 180 m-es mélységbe merülnek alá. A csúcs, amelyet a készülékek följegyeztek, 240 m-es mélység volt! A pingvinek fiókáikat a szárazföldön látják el, de az etetési idő alatt gyakran négy-nyolc napon át is megszakítás nélkül a nyílt tengeren vadásznak a tintahalakra. Ilyenkor naponta átlagosan szárnegyven- szer merülnek a víz alá, de csak minden tizedik merülés sikeres. Mivel a pingvineknek a tengeren több energiára van szükségük, mint a szárazföldön, az olykor a 15 kg-ot is elérő tömegű madarak a legtöbb tintahalat a saját létfenntartásukra fordítják, s prédájuknak csupán a harmadát etetik meg fiókáikkal. (Science) * A %
