Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-29 / 26. szám
I KESZELI FERENC Mezei idő (KAJLA FÜLÖP KALANDJAI) NEM BOSZORKÁNYSÁG... I. A NAPLEMENTE SZÍNE “ délben Él Nyár volt, aratás ideje közeledett. Kajla Fülöp, a rokkant- fülü nyúl izgatottan várta, mert Etüske, az okos sün azt mesélte: nincs annál nagyobb esemény a mezőn. Piros meg kék kombájnokról regélt. Amikor pedig a kombájnok megérkeztek, Fülöp csalódottan állapította meg, hogy ő bizony nem ilyennek képzelte a kombájnt. Mert ha magot eszik, akkor miért nincs csőre, mint a madaraknak? Miért nem szemezget, majszoi, mint Veréb Szerén, mint Galamba Ranka, meg a többi madár. Miért habzsol, zabái olyan mohón? Hiszen akkor másnak egy szem se marad... Etüske mindent elmagyarázott Fülöpnek. Hogy a kombájn a búzát nem eszi meg, ellenkezőleg: begyűjti. A magot raktárba viszik, aztán a malomba. Ott lisztté őrölik, a liszt a pékségbe kerül, ahol kovászt dagasztanak és forró kemencékben ropogós cipókat sütnek belőle.- Nyúlcipőket? - kérdezte Fülöp. - Azt eszik? Vagy futnak talán benne? Ki elől futnak? Etüske aprókat röffentve kuncogott, majd azt is megmagyarázta Fülöpnek, hogy a lisztből nem cipő, hanem cipó készül, amit egyébként kenyérnek neveznek az emberek. „Meg kifli, meg zsemlye, meg pogácsa, kalács, amit csak akarsz.“- Sárgarépát is?- Ugyan, te ostoba! - mondta Etüske, mérgesen. - Tudom, hogy csak bosszantasz. Itt is hagylak, megyek a tarlóra szöcskékre vadászni!- Hadd menjek veled!- Minek jönnél?! A nyulak nem esznek szöcskét, mert nem esznek szöcskét. Különben is ügyetlenek, mert ügyetlenek. A szöcskefogáshoz pedig igen nagy szakértelem kell, sgyakorlat, fortély, éber vadászösztön.- Azt hittem, puska kell hozzá - mondta Fülöp, de Etüske nem szólt, ráhagyta, mert már igen mérges volt. És azt se bánta, hogy Fülöp rövid ugrásokkal a nyomába eredt. A tarló közel volt, gyorsan odaértek. Etüske nesztelen lapulásra szólította fel Fülöpöt, aztán maga is lesállásba helyezkedett, majd lassan araszolni kezdett, és perceken belül el is kapott egy gyönyörű békazöld szöcskét.- Idenézz, micsoda combok! Micsoda pompás falatok! Fülöp, idenézz! De Fülöp alig vetett oda egy pillantást. A tarlót nézte, vizslatta, mert a szíve mélyén nagyon szeretett volna Etüské- nek egy szöcskét fogni. Ahogy nézi a tarlót, nézi - nosza, mit lát? Valami kereket, laposat, csillogósat. Föléhajol, vizsgálja, nem tudja mi az. Felkapja, de gyorsan el is hajítja, mert az a valami valamizél. Kajla Fülöpnek majd kiugrik a szíve, de Etüske megint közbelép.- Ez nem valami, hanem egy karóra. És nem valamizél, hanem ketyeg. Tiktakkol, ha úgy jobban tetszik. Csakis egy kombájnos veszíthette el. Etüske okosan elmagyarázta Fülöpnek, mire való áz óra. Hogy az időt mérik vele...- Minek azt mérni, aminek se vége, se hossza? - tamás- kodott Kajla Fülöp.- Hát éppen azért, te kópé! Azért, hogy az időnek vége is legyen, meg hossza is. Hogy ne csak úgy teljen, meg múljon. Hogy miközben telik meg múlik, mérhető legyen, és tudható, mettől meddig...- Ez nekem magas, ne is magyarázd!- A torony magas, meg a jegenye - mondta Etüske.- Hát ha te olyan okos vagy, akkor légy szíves azonnal mondjad meg nekem, azonnal mérjed meg nekem, mekkora az idő?!- Mekkora, mekkora?! Az idő nem ekkora és nem akkora, hanem ennyi vagy annyi.- Akkor meg mennyi? - dobbantott Kajla Fülöp.- Azt látod, nem tudom. Az órához én sem értek, csak tudom, hogy ez egy óra. Más nem lehet, mert pontosan olyan mint a toronyóra, csak kisebb.- Akkor meg dobjuk el!- Dehogy dobjuk! Úgy vigyázunk majd rá, mint a két szemünkre. Mert ha nem tudnád, ez az óra ráadásul még aranyból is készült. Aranyóra, érted, te fafejú.- Miért nem mondod, hogy faóra, te aranyfejű?- Ugyan Fülöp, hagyd már ezt a nyakatekert beszédet.- Jó, hagyom - mondta Kajla Fülöp, aztán hazamentek. Napokig dugdosták rejtegették az órát, míg aztán rájöttek, hogy az ilyen kincs is csak akkor kincs, ha használni lehet. Meg kell hát tanulni bánni vele! Igenám, de kitől? Hosszú töprengés után jutott eszükbe a házigalambok serege, akik naponta megjelennek a mezőn, és naponta üldögélnek a torony ablakában is, közvetlenül a toronyóra alatt. Meg fölött. Ők biztosan ismerik az órát. Etüske és Kajla Fülöp kiültek hát a mezsgyére. Várták a házigalambok seregét. Aztán egyszer csak megjelent az égen egy pepita folt... A galambok voltak. De bizony azokat hiába kérdezték. Csak brummogtak, hümmögtek, totyogtak kettejük körül, a fényes órára predig úgy néztek, mint egy közönséges tojásra.- Hess! - kurjantott Kajla Fülöp.- Ne búsulj! - nyugtatta Etüske. - Ha majd beesteledik, megkérdezzük a denevért, a torony örökös lakóját. Ő majd megmondja nekünk, hogyan is kell bánni az órával. Ha predig ö se tudja, megyünk a bagolyhoz.- Uhu - szólalt meg egy hang a hátuk mögött. A bagoly volt, név szerint Okulári Okulár, aki mindent tudott, csak éppen az órához nem értett. Ennek ellenére nézte, forgatta, vizsgálgatta, mikor aztán egy óvatlan piltanatban lecsapott rájuk a szarka. Csőrébe kapta a csillogó órát... Volt óra, nincs óra! Még csak a ketyegés se marad a helyén. így esett. Etüske és Kajla Fülöp predig azóta sem tudják, mikor van majd, lesz-e valaha volt, meg hogy hol van az idő vége, hol van a hossza, mettől, meddig, és mekkora, meg... Szabó Lőrinc Vakáció előtt Drága jó iskola, iskola udvara, iskolapad, hurrá, ma sok gyerek öröme nagy! Kifele rajzik a siserahad, csak az fáj egy kicsit, hogy te most szüretig árva vagy. Volt lecke rengeteg s játszottunk eleget. Szurkoltunk is? Lehet, de üsse kő; ami rossz, elszaladt, ami jó, megmarad, tótágast, gyerekek, száz cigánykereket, - ma az a fő, hogy itt van a, itt van a nagy szünidő! Meg a bizonyítvány! Hurrá, hahó: három jelest mond, a többi jó! Leckénk ezután a nyár meg az erdő, a hegy meg a tó. Hurrá: a tanító néni, a bácsi puszilnivaló, hisz ő maga mondja hogy: áci, káci, akáci, nála is jobb a vakáci- ó-ó-ó! Szervusz hát, iskola, iskola udvara, könyv, lecke, pad - visszajön ősszel újra szeretettel a siserahad! így beszélt Valaki, Zsuzsika vagy Laci, nagyokat nevetett és bukfencet vetett, hahaha, hehehe, hi, a szája be nem állt, hirtelen szalutált:- „Anyuka hí!“ és azzal elszaladt, úgy szaladt, mintha csak ni, ni, ni, bodzapuska lőtte volna ki. MINDEN EMBER ANNYIT ÉR, AMENNYIT TUD. Gárdonyi Kis történetek - nagy emberekről Világhír Enrico Carusót, a nagy olasz énekest az egész világon ismerték. A hírnévvel kapcsolatban Caruso gyakran elmesélt egy történetet. Egyszer, amikor az Egyesült Államokban vendégszerepeit, autója lerobbant az országúton. Mivel ő maga nem tudta megjavítani a kocsit, egy közeli farmon kért segítséget. A farmer rendbe is hozta az autót, Caruso folytathatta útját. Előtte azonban kifizette a javítás díját, és egy aláírt fényképet is ajándékozott a derék farmernek. Az elolvasta az aláírást, és felkiáltott:- Ó, micsoda szerencse! - Ön Robinson Crusoe! Sohasem hittem volna, hogy egyszer egy ilyen híres emberrel találkozom majd. Amikor derült az égbolt, élvezetes látványt nyújt a felkelő vagy az éppen lenyugvó Nap. Vöröslő korongját szabad szemmel is megfigyelhetjük. Hétköznapi jelenség ez, ugye. És vajon kinek jutna eszébe azon gondolkodni, hogy miért nem láthatunk sohasem kék színben pompázó naplementét? Miért vakító fényű a napkorong délben? A jelenség megértéséhez a mellékelt rajz is hozzásegít bennünket. Mint tudjuk a Földet légkör, idegen nevén atmoszféra veszi körül kb. 2000 km vastagságban. A Nap fénye ezen a légrétegen keresztül jut el a Földre. Az ábrából világosan látható, hogy délben sokkal rövidebb úton, mint este, illetve reggel. Nem különben „hosszabb“ az útja az alacsonyabb légrétegekben is, ahol a levegő sokkal szennye- zettebb (por, füst, korom, gázok, vízpára), jelentős mértékben elnyeli a rajta áthaladó fényt. Egyéb optikai törvényszerűségek folytán a szennyezett légkör éppen a rövidebb hullámhosszú fénysugarakat (kék) nyeli el, s csak a hoszszabb hullámhosszúak (vörös, narancsszínű) tudnak rajta áthaladni. Ezért látható a láthatárhoz közeli Nap mindig vörös színűnek. Természetesen a jelenség alól a Hold és a csillagok sem jelentenek kivételt. A Hold esetében ugyanilyen elszíneződést tapasztalhatunk, míg a csillagok - nagyon gyenge fényük miatt - a horizonttól bizonyos magasságig egyáltalán nem láthatók, mivel a légkör teljesen elnyeli fényüket. A fizikusok számára a Föld atmoszférája tehát lényegében egy hatalmas optikai laboratórium, amelyben a fény, valamint légkörünk sajátságait egyaránt vizsgálhajták. BÖDŐK ZSIGMOND BÁBJÁTSZÓK KERÉKPÁRON A perbenyiki (Pribeník) alapiskolában bábcsoport alakult Godzsák Lajosné tanítónő vezetésével. Mindjárt az első műsorukkal, A három buta kiskacsával, eljutottak a Dunamenti Tavasz országos gyermekfesztiválra. A csoport tagjai a nemzetközi gyermeknap alkalmából Kisgéresben (Maly Hores) is bemutatták a kedves történetet. Vendégszereplésük érdekessége volt, hogy az utat kerékpáron tették meg. Fellépésük tetszett a közönségnek, ők pedig még a kellemes kerékpártúrát is élvezhették a jó időben. Kázsmér Éva ÖRÖMMEL VERSENYEZTEK A Nőszövetség bátorkeszi (Vojnice) szervezete gazdag műsort szervezett a gyermeknap alkalmából a község sportpályáján, ahová sok-sok gyermek és szülő jött el. Többek között volt kerékpárverseny, kötélhúzás, célbado- bás, lángosevés. A győztesek boldogan fogadták a díjakat. A nap diszkóval fejeződött be. Bukaj Veronjka AJÁNDÉKOZÓK A Gömörhorkai (Gemerská Hörka) Cellulóz- és Papírgyár szakszervezeti klubjának Fábry Zoltán szocialista munkabrigádja a gyermeknap alkalmából ezúttal is ellátogatott a helyi magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolába és az óvodába, ahol játékokkal kedveskedtek a gyermekeknek; ugyanígy az iskolásoknak. És mindenki kapott egy-egy léggömböt. 1 2 3 4 5 6 7 SZÓSZÁMTAN Különleges matematikánk egy hárombetűs éftegy négybetűs önálló szó összegeként egy hétbetűs, szintén értelmes szót eredményez, végül a középső függőleges sorban egy festőszerszámot kapunk. 1. könyv része +, lanyha, tespedt = rejtetten fejlődik (pl. betegség). 2. száj része + tévéműsor = összejövetel valaki tiszteletére. 3. összeadás + balti nép = nagy darab, jókora. 4. felfog + áramforrás = kizárólag az ember jellemzője. 5. fogával tép + tizenéves = vermutfajta. 6. lakoma + gyalogkirándulás = kínzás, gyötrés. 7. számnév + jószág fekhelye = az akarat rákényszeríté- sének lehetősége. A június 15-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 0+2 = 2, 2x3 = 6, 0+3 = 3, 3+3 = 6, 2+1 = 3; boglárka. Nyertesek: Gyurkó Tímea, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Kiss Edit, Ekecs (Okoc); Csizmár Éva, Dobóruszka (Ruská); Morvái Anna, Ebed (Obid); Fehér Erika, Bogyarét (Bodza- Lúky). Gondolkodom, tehát... Juhasz Ilona □ rí _ n i ) i i □ n (NSS)
