Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-15 / 24. szám

Az ezüstösen tündöklő platinát évszázadokon át árnyékba szorí­totta a sárgásán ragyogó arany. A spanyol hódítók az arany hit­vány kísérőfényének tartották és- becsmérlően - ezüstkének csú­folták a platinát. E ritka nemesfém karrierje csak a XX. század elején kezdődött, akkor is jobbára az ék­szerészeiben (az aranynál nehe­zebben megmunkálható, de tartó- sabb), az utóbbi 15-20 esztendő­ben azonban - kihasználandó elő­nyös fizikai és kémiai tulajdonsá­gait - az ipar válik mind nagyobb „fogyasztójává“. Minthogy szá­mos vegyi folyamatban már né­hány grammnyi platina is csodák­ra képes, érthető, hogy a nemes­fém ára az aranyénál is maga­sabbra szökött a tőzsdén. Különböző kőzetekbe ágyazva a platina általában elemi állapot­ban vagy a platinacsoport más tagjaival (ruténium, ródium, pallá­dium, ozmium, iridium) „ötvözve“ fordul elő. Ipari ötvözeteiben eleve előnyös tulajdonságai gyarapod­nak is: iridium-ötvözetében amúgyis magas - 1700 fok fölötti- olvadáspontja tovább nő, ezért kitünően alkalmazható rendkívül nagy hőmérsékleten végbemenő gyártási folyamatok (kerámia, por­celán, üvegipar) mérésére, illetve ilyen nagy hőmérsékleten hasz­nálható laboratóriumi eszközöket is készítenek belőle. A platina számos vegyi folya­matban nélkülözhetetlen folya­matszabályozó katalizátor - (a ka­talizátorok a vegyi folyamatokat vagy lassítják - hatékonyabbá te­szik -, vagy gyorsítják - ezzel olcsóbb lesz a eljárás -, illetve kisebb hőmérsékleten is leját­szódhat segítségükkel a vegyi fo­lyamat). A műtrágyagyártás elképzelhe­tetlen platina-katalizátor nélkül. Amikor leheletvékony (az emberi hajszálnál 750-szer vékonyabb) platinahuzalból font hálón szivaty- tyúzzák-nyomják át az ammóniát és a levegőt, a két anyag egyesü­léséből nitrogéndioxid keletkezik, amiből azután - vízben oldva kép­ződik a műtrágya alapanyaga, a salétromsav. Platina nélkül olyan lassú és drága lenne a sa­létromsavgyártás, hogy - kivált a fejlődő országok számára- megfizethetetlen lenne a mű­trágya. Japánban és az Egyesült Álla­mokban már a platinakatalizátorral tisztítják az autók levegőt szeny- nyező, mérgező kipufogógázait. Ebben az esetben a platinának azt a különleges tulajdonságát hasz­nosítják, hogy a hidrogén- és oxi­gén-gázokat nagy (tömegének akár százszorosát is meghaladó) mennyiségben képes elnyelni, le­bontani. A gázokat nem molekula formájukban szívja magába ha­nem atomjaira bontja, mert a le­bomlott hidrogén- és oxigénato­mok rendkívül reakcióképesek. veszélyes megoldással akadá­lyozták meg: halálos mennyiségű klórgázt vezettek a rendszerbe, ami valóban elpusztította a csö­vekbe került élőlényeket, de a kör­nyéken dolgozó emberekre is ve­szélyes volt. A legújabb védő eljá­rás lényege olyan, platinával bur­kolt anód alkalmazása, emely elektrolízissel alakítja át a tenger­víz sóját nátrium-hipoklorittá, ami azután egy-kettőre elpusztítja a „dugót okozó“ tengeri élőlé­nyeket. A platina kémiai állandóságé nak (intakt, érintetlen marad a vegyi folyamatokban) előnyös tulajdonságát az orvostudomány­ban is hasznosítják: csontpótló protéziseket készítenek vagy von­nak be vele. Szintén vegyi állan­dósága miatt alkalmazzák a plati­AZ EZERARCÚ PLATINA A platinás kipufogógáz-szűrő többcsatornás kerámiahenger: belső falát platinahártyával vonják be, s ezen a szűrőn áthaladva válik a mérgező szénmonoxid ár­talmatlan széndioxiddá, az éghe­tetlen szénhidrogén vízgőzzé, a nitrogénoxid pedig tiszta nitro­génné. Egy-egy szűrő elkészíté­séhez másfél grammnyi platinát használnak fel, s minthogy évente 85 millió autót kellene ellátni ilyen készülékekkel, a költségek nagy összegekre rúgnának. Mégis gon­dolkodni kell a lehetőségen, hi­szen a platinás szűrők alkalmazá­sának környezetvédelmi szem- . pontból beláthatatlan a jelentő­sége. A platina oxigénelnyelő képes­ségét a repülőgépek ózonátalakító berendezéseiben is hasznosítják A nagy magasságok ózondús le­vegője a repülőgépek személyze­tét is, utasait is elbágyasztja. A platinás ózonátalakító a há­romatomos oxigénből felvesz egy oxigénatomot, s ezzel az ózont a földi friss levegőben jelen levő kétatomos oxigénné alakítja. A berendezés mindaddig fogva tartja ä felesleges oxigénatomot, amig abból - egy másik ózonmo­lekula harmadik oxigénatomjával - újabb „szabályos“ oxigénmole­kulát alkothat. Azokban az ipari létesítmé­nyekben, ahol tengervizet hasz­nálnak hűtésre, a csővezetékek a tengeri élőlényektől gyorsan el­dugulnak. Az eltömődést eddig nát elektródként, nagy értékű tár­gyak korrodálódásának megaka­dályozására. 1962-ben a michigani egyete­men Barnett Rosenbeng biofizikus és munkatársai, akik azt vizsgál­ták, hogy a villamos áram akadá­lyozza-e a baktériumok szaporo­dását, kísérleteikben platinaelekt­ródot alkalmaztak. Áz ó megfi­gyeléseik igazolták először, hogy a villamos áram valóban gátolja a baktériumok szaporodását, s ők figyelték meg azt is, hogy amikor kikapcsolták az áramot, a bakté­riumok nem kezdik újra szaporo­dásukat. Ezt a hatást a kutatók a platinaelektródnak tulajdonítot­ták. Ezután számos kísérlet követ­kezett abban a reményben, hogy esetleg a sejtek kóros burjánzását - a rákos folyamatokat - meg lehet fékezni platinával. A kutatás eredménye: egy platina tartalmú gyógyszer, acisplatin, amelyet im­már másfél évtizede a világ min­den táján sikeresen alkalmaznak a petefészek- és heredaganatok kezelésében. A jövő további távlatokat ígér a platina alkalmazásának: az anyagokat csodálatos átalakulá­sokra késztető nemesfém az ez­redfordulón talán az energiaínség enyhítésében is szerepet játszik majd: sok kutató keresi annak le­hetőségét, hogy platinakatalizáto­rokkal állítsanak elő napenergiá­val vízből tömegesen hidrogén­üzemanyagot. (Delta) ÚJ SZÚ 17 1984. VI. 22. A mezőgazdaságban a nagy terméshozamok közvetve a platinának köszönhetők. A műtrágyagyártás egyik alapanyagát, a salétromsavat platina-katalizátor segítségével állítják elő nagy tömegben (Felvétel: archív) ROBOTRON-ÍRÓGÉPEK Június elején négynapos termékbemutatót tartott Bratislavában az NDK-beli Robotron kombinát. A többféle műszer és számítástechni­kai berendezés között méltán keltettek feltűnést az írógépek, ame­lyek előállításában már nagy hagyománya van a kombinát erre szakosodott gyárának. A vonzó külső, a stabil konstrukció, s a magas fokú megbízhatóság - e berendezések mai legjellemzőbb tulajdon­ságai. Idei termékválasztékukban egyaránt megtalálható az elektro­nikus, a villamos- és mechanikus irodai, illetve kis írógép, valamint a többször díjazott Erica 500-as, vakok számára készült írógép. A bratislavai bemutatón a legújabb típussorú elektronikus irodai írógépek közül az S 6010-es és az S 6011-es modelleket láthattuk. Az előbbi univerzális használatra készült, típusváltójának elektroni­kus részegysége megkönnyíti és termelékenyebbé teszi a gépíró munkáját. Kiváló korrekciós berendezést építettek bele, kiegyensú­lyozott billentyűrendszere elősegíti a szokatlanul gyors és még a nem éppen ritmusos írást is. A típusváltó és a szalag kazettája könnyen kicserélhető, ami a különféle gépi műveletek mellett a betűtípusok váltását is lehetővé teszi. E modell adatbegyűjtö berendezéssel is kiegészíthető, az információ-továbbítás sebessége 300 leütés másodpercenként, ami megfelel a gép írássebességének. „Két­nyelvű“ kivitelezésben gyártják, mégpedig arab és latin, illetve cirill és latin betűs variánsokban. További variánsok bevezetésére most készülnek. A gépírónak elegendő, ha kicseréli a típusváltó kerekét, és átkapcsolja a gépet a megfelelő billentyűrendszerre, s máris használhatja az arab és latin betűs vagy a cirill és latin betűs változatot. Mindez egyszerűbbé teszi a gépírást. Az S 6011-es modell szintén univerzális használatra készült. Mikroprocesszorral irányított részegysége lényegesen megkönnyíti a munkát, egyszerű korrekciós automatikája van, a többször szüksé­ges szavaknak, szövegrészeknek a gép memóriaegységébe való ésszerű elraktározása pedig jóval növeli az írás hatékonyságát. Egyéb jellemzői az előző modellével azonosak. Felvételünkön az S 6010-es elektronikus írógép látható. J. M. K. (Archív felvétel) Érdekességek, újdonságok A KÁBELTELEVÍZIÓ VESZÉLYEZTETI A LÉGI FORGALMAT? A kábeltelevíziós hálózatok zárt rendszerek, tehát kifelé nem su­gároznak. Az Egyesült Államok­ban a tapasztalatok azonban mást bizonyítanak. A szerelés hibái mi­att, s mert a rendszerek karbantar­tását elhanyagolják, továbbá a „potyázó“ nézők létesítette ille­gális kábelelágazások folytán raj­tuk adóantennaként viselkedő ki­sugárzó pontok százai jönnek lét­re. Ezek az „adók" elsősorban a légi forgalmat segítő rádióössze­köttetéseket zavarják, de zavarják a rádióamatőrök, a katonai hírköz­lési rendszer és a különféle ké­szenléti szolgálatok (tűzoltók, mentők) hírösszeköttetéseit is. A légügyi hatóságok eleinte úgy vélték, hogy ezekazavarok csupán az alacsonyan repülő gépek rádió- forgalmában okozhatnak bajt. 1980 őszén azonban Michigan ál­lam egyik városa közelében miat­tuk lehetetlenné vált, hogy a 8000-10 000 m-es magasság­ban szálló repülőgépek összeköt­tetésbe lépjenek az irányítóto­ronnyal, s ez már nagyon is nagy veszélyt jelentett. A kábeltelevíziós berendezése­ket eddig nem ellenőrizték rend­szeresen. Az újabb vizsgálatok át­lagosan minden harmadik háló­zatban kimutattak olyan hibákat, amelyek az 500 m-es magasság­ban felettük elhaladó repülőgépek rádió-összeköttetéseit 90 százalé­kos valószínűséggel zavarják. (New Scientist) ÉLETRE KELTETT 12 000 ÉVES SPÓRÁK A Szovjetunió Vosztok nevű antarktiszi állomásának kutatói mintegy 400 m-es mélységből eredő jégmintában teljesen csí­rában körülmények között a fel­színre hoztak mikroszkópi mé­retű gombaspórákat, majd táp­talajon kicsíráztatták őket. A bi­ológusok köztük nyolcféle peni­cillingombát találtak. A kutatók e mikroorganizmusok korát 12 000 évben határozták meg. A Vosztok-állomáson most néhány olyan fúrást is előkészí­tenek, amely keresztülhalad majd a teljes antarktiszi jégpán­célon. Egyikük már elérte a 2000 m-es mélységet. A belőle szár­mazó jégmagban légbuborékok és 50 000 esztendősre becsült mikroorganizmusok vannak. (Izvesztyija) MÉRIK A FELHŐK VÍZTARTALMÁT Szovjet mérnököknek sikerült jégkristályokból álló felhők víztar­talmát megbízhatóan és közvetle­nül meghatározniuk. Készülékük azt a villamos teljesítményt méri, amely annak a víznek a fölmelegí­téséhez és az elgőzölgetéséhez szükséges, amely a repülőgépnek a felhőben való tartózkodása köz­ben egy különösen érzékeny érzé­kelőn lerakódik. A készülék, amely akár személyzet nélküli repülőgé­peken is - elhelyezhető, a felhők víztartalmát a H20 minden halmazállapotában és minden hő­mérsékleten méri. (Moszkovszkije Novosztyi) FÉMSZERKEZETEK TŰZVÉDELEMRE Szovjet szakemberek víz- üvegoldatból, hofelin-antipi- rénböl, perlithomokból és az­besztből olyan bevonatot készí­tettek, amely a fémszerkezete­ket hatékonyan védi a tűz ellen. E bevonat sokféle külső hatás­nak ellenáll, s 700 Celsius-fokig höálló. Sürített levegővel szá­razkeverék formájában és fagy­pont alatti hőmérsékleten is a megvédendő felületre juttat­ható. (Sztrojityelnaja Gazeta) A platinát - az ékszerészek egyik legbecsesebb nemesfé­mét - napjainkban valamilyen módon minden ötödik ipari termék előállításában felhasználják, munkára fogják. Már a biofizikusok is fenyes jövőt jósolnak a platinának: eszköze lesz a daganatos betegségek gyógyításának.

Next

/
Thumbnails
Contents