Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
r» w CSICSAY ALAJOS A madár ijesztő kalandja A madárijesztö már egy éve a faluvégen árválkodott. Nem törődött vele senki sem. Egyszer mégis, úgy ősz vége felé, rászállt a kalapjára egy varjú.- Brr! - rázta meg magát a madárijesztő, de a varjú csak ottmaradt. Megint elkiáltotta magát: - Brr, brr! Nem hallod?- Hogyne hallanám, mit kurjongatsz?- Nem félsz tőlem? Vagy nem tudod, hogy én vagyok a félelmetes madárijesztö?- Hogyne tudnám, hogy ki vagy, de ugyan ki félne tőled, te rongy- vitéz?-Talán a többi madarak. Verebek, rigók... - mondta bizonytalanul a madárijesztő.- Kacagnom kell - nyekeregte a varjú.- Hát akkor mitől féltek, ha tőlem sem?- Mitől, mitől? A szuperszonikus repülőgépektől.- Hogy te milyen cifrákat tudsz mondani - álmélkodott a rongylegény. Ha jön a gazdám, meg is mondom neki, hogy állítson ide helyettem egy olyan szup... szuper izét.- Ah, látszik, hogy szalmával van kitömve a kalapod. De még milyen szalmával? Fuj! - Azzal szétteregette a szárnyait és elrepült komótosan. Szegény rongybabújtatott szalmabáb sírt, rítt, kesergett. Hát hiába ácsorgott egész éven át hűségesen a saláták meg a mákfejek között? Még a buta töktől is jobban félnek a madarak, mint tőle. Pedig mennyire lebegtette rongyait a szélben. Addig kesergett, tépelődött, míg végül elhatározta, hogy fölcsap erdei manónak. El is indult még aznap délután, és oda is ért az erdőhöz. Bebújt az első bozótba, s várt míg ráesteledett. Ám alighogy bealkonyult, itt is, amott i megzördült körülötte az avar.- Jaj, jaj - ijedezett a szalmabáb. Mert bizony ilyen zajokhoz nem volt hozzászokva.- Nicsak! Hát te meg ki vagy? - állt meg előtte egy kölyökróka.- Én vagyok az erdei manó. Ha közelembe merészkedsz, rögtön bekaplak.- Micsoda? Mit beszélsz? No, ne bolondozz hékás! Ide, ide manócs- kák! Látjátok, milyen maskura adja ki magát manónak? Kergessük el a haszontalant!- Megadom magam megadom magam - óbégatta a rongyvitéz. - Könyörüljetek szegény fejemnek! Madárijesztö volna a tisztes mesterségem, de a varjú azt mondta, hogy a ... szuperrepülőktől jobban félnek a madarak, mint tőlem. S a gazdám majd biztosan állít helyettem egy olyan... szóval egy gépcsőszt.- Ugyan már - csóválta a fejét az öreg róka. - A szuperszonikus repülőgép nem arra való, hogy veteményeseket őrizzen.- Hanem mire? - kérdezte a madárijesztő.- Arra, hogy emberek utazzanak rajta, te oktondi. Menj csak vissza és strázsáld tovább a kerteket! meglásd, tavasszal jó hasznodat veszik.- De én nem akarok visszamenni - makacsolta meg magát a madárijesztő mert nekem most éppen repülni való kedvem támadt. Szuperszonikus repülőn.- Azon ne múljék! - szólalt meg mögötte egy erélyes hang. Az erdész volt. Nagydarab izmos ember. Fölmarkolta a madárijesztőt, és úgy meglódította, hogy az meg sem állt a faluvégig. Pontosan a régi helyére pottyant, egy sereg bóbiskoló varjú közé. Lett nagy riadalom. Száz varjú ezer felé szállt. Károgtak, kavarogtak. Menekült ki merre bírt, köztük az a nagy dicsekvő is. Szegény madárijesztö alig tudott magához térni a nagy megrázkódtatástól. De azért boldog volt, hogy mégiscsak félnek tőle a varjak. A kicsi Arnold és a szarvas Szép idő volt, így hát elvittük a gyerekeket az állatkertbe. A kicsi Arnold minden iránt érdeklődött, és kérdezett, kérdezett:- Miért hosszú a zsiráf nyaka? Miért megy vízbe a havas medve? Nem győztünk válaszolni.- Jé, anyuci, hogyan nőhetett annak a pacónak fa a fején?- Édesm, az nem pacó és nem fa.- Hanem mi?- Szarvas, és amit a fején látsz, az agancs. Hazafelé egyfolytában ismételgette: szarvas, agancs, szarvas, agancs. Aztán amikor otthon meglátta az apját, már messziről kiabálta:- Apuci, a pacónak akkora, de akkora bakancs volt a fején... Tamássy Mária M ár az ősember meg tudta különböztetni, hogy melyik növény ehető, melyik gyógyítja a betegségeket, és melyik mérgez. Az utóbbiakat messziről kerülte. Természetesen a későbbi korok embere is, kivéve amikor másoknak akart ártani vele. De vajon mi tudjuk-e, melyik növény mérgező? Korántsem mindnyájan. A hóbogyó (Symphoricar- pus albus) a parkok ismert díszcserjéje. A termésében lévő magvak szaponin nevű mérget tartalmaznak. Ezekkel a hóbogyókkal szoktak a gyerekek játszani. Vigyázat, bőr- viszketést, hányingert, hasmenést és eszméletlenséget okoz! A fehér és a sárga nárcisz (Narcissus poeticus, Narcissus pseudonarcisus), amelyet any- nyira szeretünk, vázáink virágaként is, mérgező alkaloidákat tartalmaz. Az egész növény. Erős mérgezést okozhat, amely émelygéssel, hányással, hasmenéssel, levertséggel és bénulási tünetekkel jár. A fehér akác (Robinia pse- dacacia L.) esetében szorgalmazzuk virágjának a gyűjtését, mint gyógyszerét. Ebben nincs is méreg. Az akác többi részéMérgező növények ben azonban robin és fazin nevű mérgező fehérjék találhatók. Tehát nem szabad fogyasztani a kérgéből, a leveléből és a magjából. Valamikor a fiatal akáccserjék gyökerét összetévesztették az édesgyökérrel és több mérgezés történt. A mérgezés tünetei a következők: égetőérzés a szájban, hányás, aluszékonyság, izomrángások és ájulás. Az érdekesség kedvéért még meg kell említenem két dologot. Figyeljétek meg, hogy ahol akác van, ott a közelében nem teremnek más fák, cserjék és rosszul nő a paprika, a paradicsom. Ez azért van, mert az akác gyökerein keresztül is mérget bocsát ki, amely a kultúrnövényeknek nem kedvez. A másik érdekesség, hogy a babban, amelyet főzelékként kedvelünk, éppen olyan mérgező fehérjék vannak, mint az akácfában. Itt jogosan felteheti valaki a kérdést: hogyan lehet, hogy a babfőzeléktől nem kapunk mérgezést? Azért nem, mert főzés közben ezek a fehérjék megsemmisülnek. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy ne merjük a nárciszt vagy az akácvirágot kézbe fogni. Csak tudni kell erről a veszélyről, és ha ilyen növényekkel „kerülünk kapcsolatba,“ utána mossuk meg a kezünket. Ha látjuk, hogy a pici gyerekek ezeket a virágogat a szájukba veszik, ezt feltétlenül akadályozzuk meg. Dr. Nagy Géza Ján Carek Színes világ SÁRGA Lúdanyó húsz kislibája, akár a tojás sárgája. Sárgák akár a pitypangok, én meg a pásztoruk vagyok. NARANCSSÁRGA Mit görget? - nézd a napot. Narancsszínű narancsot. Kicsi Anna ekképp szól: „Ezt kaptam én a naptól.“ PIROS Málna, eper, cseresznye - megértek ma reggelre. Irul-pirul Zsuzsóka, piros arca a rózsa. LILA Hol rejtőzik, hol e lányka, lila szirmú ibolyácska? Ibolyácska, ibolya, elbújt ő egy bokorba. KÉK Kék tengeren száz csónak ring, Ilonka rám nagyot kacsint. Búzavirágkék a szeme, Kékszemű hát az ő neve. ZÖLD- Mondd meg, mondd meg, békahölgy, miért vagy te fűszín zöld?- A gólya, ha zöld a ruhám, a fűben nem találhat rám. *. TÓTH László fordítása ELKÉSETT ELISMERÉS Másfél évszázada, 1832-ben a milánói konzervatórium igazgatójánál megjelent egy fiatalember, és azt kérte, hogy vizsgáztassák le, mert szeretne a konzervatóriumban tanulni. A felvételi vizsgán zongorán játszott és bemutatta saját szerzeményeit. Néhány nap múlva megkapta a felvételi bizottság elutasító döntését: „Hagyjon fel a gondolattal, hogy a konzervatórium növendéke lesz, és keressen tanítót a városi zeneoktatók között!“ Néhány évtized múlva a milánói konzervatóriumot az a megtiszteltetés érte, hogy felvehette az egykor elutasított fiatalember, Giuseppe Verdi nevét. AZ IGAZ EMBER MAGA KÖRÜL IS MEGTEREMTI AZ IGAZSÁGOT, MERT MAGÁBAN HORDOZZA. Alain GONDOLKODOM, TEHÁT... LEHET 1. Lehet, hogy hajít. Lehet, hogy ütőhangszer. 2. Lehet, hogy hajít. Lehet, hogy magot szór. 3. Lehet, hogy nem kevés. Lehet, hogy tűz martalékává válik. 4. Lehet, hogy kelme szélét visszahajtva levarrja. Lehet, hogy falbavaló és verik a fejét. Lehet sarok. 5. Lehet testrész. Lehet jóravaló. 6. Lehet, hogy fektéből feltápászkodik. Lehet fent. 7. Lehet, hogy többet iszik a kelleténél. Lehet, hogy ajtót lábbal belök. MIN NEVETNEK A SZOVJET GYEREKEK? A fogorvos kinyitja a rendelő ajtaját, és kiszól a váróterembe:- Kérem a következőt! Egy kislány lép be:- Három rossz fog. Ki velük! És semmi érzéstelenítés!- Gratulálok - mondja a fogorvos. - Ezt nevezem bátorságnak. Foglaljon helyet.- Én? - csodálkozik a kislány. - Nem rólam van szó. A testvérem vár odakint. Rögtön küldöm. A kis oroszlán először lép fel a cirkuszban. Amikor meglátja a sok embert, félve bújik a mamájához.- Ne félj tőlük - vigasztalja az oroszlánmama hiszen rács mögött vannak. « I I r i. i i Smith, a tejesember szamárfogata mindennap megállt az iskolával szemben. Mialatt Smith be- hordta áruját a közeli házakba, az iskolásfiúk a szamár kínzásával szórakoztak. Egy alkalommal a tejesember megpillantotta őket, amint éppen bosszantották a szegény állatot. Letette az üveget, rájuk kiáltott, és dühösen rohant kocsijához. A kamaszok elmenekültek, de egy vézna fiúcska - aki nem vett részt a csinytevésben - ártatlansága tudatában álldogált tovább a kocsi közelében. Smith, feltételezve, ■■■■■■■■■■ hogy ő is a szamár bántalmazói között volt, jókora pofont adott a fiúnak. Könnyekkel a szemében rohant a fiú az iskolába, hogy osztályföBALSZERENCSE nőkének elpanaszolja Smith igazságtalan magatartását. Amikor a folyosó sarkán befordult, összeütközött történelemtanárával, s kiverte kezéből a könyveit.- Ügyetlen fickó! Nem tudsz vigyázni? - rivalt rá a tanár és adta a második pofont szegény gyereknek. Végül is elért az osztályfőnök irodájába.- Miért sírsz, fiacskám? - kérdezte kedvesen.- A történelemtanár adott egy pofont - szipogta -, pedig én nem csináltam semmit a szamárnak! Az eredmény ismét egy 'pofon lett. Ezúttal az osztályfőnöktől, a történelemtanár iránt tanúsított, vélt tiszteletlenségért. Angolból fordította: Pálházy Ilona- Apu, hol van a Bajkál-tó? - kérdezi Kolja az édesapját, aki éppen futballmeccset néz a tévében.- Kérdezd meg a mamádat, ő rak el mindig mindent - válaszolja a szórakozott édesapa. II1II1IIIIIII MEGFEJTÉS A június 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 28; napozás, kárókatona. Nyertesek: Horsi- cza Anikó, Hidaskürt (Mostová); Tarr Miklós, Ki- rályhelmec (Kráí. Chlmec); Róth Andrea Duna- szerdahely (Dunajská Streda); Jobbágy Erika, Ko- lárovo; Tóth Attila, Ragyolc (Radzovce). ÚJ SZÚ 18 mi ma wm 1984. VI. 22. ■«
