Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-08 / 23. szám
Szinte már beletartozik a tájba. Sárga színű és zömök, s rendszerint olyan magasságban száll el felettünk, mint az esőt jelző fecske. Kint a határban egy ilyen „madarat“ nézegettünk Rácz József mérnökkel, az Udvardi (Dvory nad 2itavou) Efsz szakagronómusá- val. A szakember - aki a növény- védelemmel és a tápanyagellátással van megbízva - nem is állta meg, hogy ne meséljen a sárga színű gépmadárról:- Már öt éve annak, hogy rendszeresen igénybe vesszük a Slovair szolgáltatásait, mind a növényvédelmi, mind a tápanyagellátási munkáknál. A vegyi anyagok repülőgépről való szórásának hatásfokával - elégedettek vagyunk. Ez a módszer hatásossága mellett gyors, a műtrágyaszóró gépek kerekeitől nem károsul a növényzet, s ha a pilóta jó munkát végez, ökológiai kár sem keletkezik. Mi a növényvédelem és a tápanyagellátás terén elért jó eredményeinket az említett bevált szolgáltatásnak is köszönhetjük.- A központi kimutatások valóban előkelő hellyel illetik a szövetkezetét az említettekkel kapcsolatban. ..- A kemizáció vonalán tavaly a járásban az elsők voltunk, kerületi viszonylatban 1981-ben szintén mi értük el a legjobb eredményeket.- Minek köszönhetőek ezek a jó eredmények ?- A növényvédelemben például az integrált módszert alkalmazzuk, az előrejelzések alapján a kártevők, a fertőzés fellépése előtt lépünk akcióba.- Egy szövetkezet részére komoly anyagi megterhelést jelent, ha magas szinten kívánja biztosítani a növényvédelmet, a tápanyagutánpótlást.- Valóban. Évente 2 millió 700 ezer korona értékben használunk kémiai anyagokat, nyolc-tíz tagú brigád végzi folyamatosan igényes munkáját. Emellett két helyi repülőteret tartunk fenn, évente összesen 12 ezer hektár növény- védelmét, tápanyagellátását végezzük repülőgéppel. Míg a szakagronómussal beszélgettem, leszállt közelünkben a repülőgép. Pilótaöltözetben egy középkorú férfi szállt ki belőle.- Gyakori vendég itt Udvardon - szóltam Dezider Litvákhoz, a Slovair pilótájához.- A biztonságos repülés miatt az osztag tagjai szívesebben dolgoznak olyan terepen, melyet korábban már megismertek. így vagyok ezzel én is. Például itt már „betéve“ tudom, hol keresztezik a terepet a magasfeszültségű vezeték drótjai, ismerem a gazdaság repülőtereit. Persze, a gazdaság dolgozóival való kiváló együttműködés is hozzájárul ahhoz, hogy szívesen jövök Udvardra.- Milyen felkészültségű pilóták ülhetnek a mezőgazdasági repülőgépekre? Sokan ugyanis úgy hiszik, hogy ehhez nem szükséges a magas szintű szaktudás.- Rosszul hiszik. Motoros repülőgépeket csakis olyan pilóták vezethetnek, akiknek felkészültsége jó és tapasztalatban nincs hiányuk. Jómagam 28 évvel ezelőtt kaptam meg a jogosítványt motoros gépek vezetésére, korábban évekig vitorlázó repülőn gyakoroltam. Később a Honvédelmi Szövetség nyitrai (Nitra) repülőterén dolgoztam - pilótaoktatóként. Volt tanítványaim közül olyan pilóták is vannak, akik ma már személyszállító, vagy sugárhajtású repülőgépeket vezetnek. Mivel a pilóták nyilvántartják startjaik számát, így elárulhatom, hogy eddig összesen 13 ezerszer szálltam fel gépemmel a levegőbe. A Slovairnál 1979 óta dolgozom, így ezek a startok még körülményesebbek, mivel itt öt-nyolc mázsás teherrel szállók fel az aránylag nem túl nagy motorteljesítményú géppel, a Z-37 A típusú „dongóval“. Mivel a „dongó“ naponta nagyon sok hektár területen végzi el a műtrágyázást, így - a pilóta boztonsága miatt is - állandó karbantartást igényel. Tóth János, a gép karbantartója feladatköréről szólt:- Létezik egy szabályzati norma, miszerint elvégzem az ellenőrzéseket, a javításokat. A motornak, a gép mechanikus részeinek hibátlannak kell lenniük, máskülönben a start nem engedélyezett. Emellett irányítom a gép műtrágyával vagy más vegyszerrel való feltöltési munkálatait. Dezider Litvák, a gép pilótája nem volt rest megjegyezni:- János tekintete mindig a gépen van, ha fenn vagyok...- Hát, mit tagadjam, nyugtalan vagyok, ha fenn vagy. A jó gép is meghibásodhat, meg aztán a szolgálati szabályzat is előírja az állandó felügyeletet. A „dongót“ már az autópályáról szemléltük, amikor elszállt felettünk. Köszönés - a gép háromszori megbillentése - után a pilóta ismét munkához látott, hogy hektárok százait lássa el tápanyaggal, betegségeket gátló vegyszerrel. KALITA GÁBOR • Dezider Litvák (jobbról), a Slovair legképzettebb pilótáinak egyike és Tóth János, a karbantartó (A szerző felvétele) H egyek, dombok, erdők között búvik meg az ősi város, Dobsina. A fejlődés, korszerűsítés ellenére zegzugos utcái, patinás épületei régmúlt századokról, lakóinak szorgalmáról regélnek. Dombról le, dombra föl visznek az utcák. Nem sokáig kell keresnem úti célomat. A megbontott, teraszokra „faragott" hegy szürkén emelkedik a házak és a bánya épületei fölé. Aránylag ritka ásványt, azbesztet bányásznak itt már több mint száz éve. Dobáinán kívül Európában csak Sziléziában és az Al-Duna mentén fordul elő. Nagyobb mennyiségben a Szovjetunióban, Kínában, Kanadában és az Egyesült Államokban található. Száznegyven ember faragja itt a hegyet, termeli ki az értékes kőzetet, naponta mintegy háromszázötven tonnát. Most nem is annyira a bánya termelési eredményei iránt érdeklődünk, hanem az üzem egyik Közel négy évtized a bányában legrégibb dolgozóját, Ján Őis- kót keressük, aki közel négy évtizedes munkájával, eredményeivel tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának. Munkaeredményeit a legmagasabb szinten is elismerik és értékelik. Ez év május elseje alkalmából a prágai várban köztársasági elnökünktől a Munka Érdemrendet vehette át. Ján Cisko megfontolt, erős testalkatú ember. Látszik rajta, hogy a kemény munka edzette, az éles hegyi szél csípte az arcát, míg bontotta a hegyet, termelte az értékes kőzetet.- Egészen fiatalon, a felszabadulás évében 1945-ben kerültem a bányába - vallja magáról. - Különböző munkákat végeztem, majd segéd-lőmes- ter, s 1952-ben lőmester lettem. Ma is ebben a beosztásban dolgozom. Szeretem ezt a munkát, a bányát s az üzem dolgozóit. Minden dolgozó törzsgárdatag, kipróbált munkaerő. Jól ismerik a bányát, a könnyűnek nem mondható munka minden fortélyát. Feladatunk a terv teljesítése, a bányászbecsület öregbítése. Egymásra vagyunk utalva, csak közösen érhetünk el jó eredményeket. összekovácsolt, jó a kollektíva. Ismerjük egymás örömét, gondját s nemcsak a munkában, a magánéletben is igyekszünk egymásnak segíteni. Ján Cisko tizennégy tagú szocialista munkabrigádnak a vezetője. A brigád tagjai tulajdonosai az ezüstjelvénynek, s az idén várományosai az aranynak. Tervüket több mint huszonöt” éve túlteljesítik. Az egész üzem az első negyedévi tervét 111 százalékra teljesítette, s a tervezett bevételt 234 ezer 58Í> koronával túlszárnyalta. A mennyiségi terv túlteljesítésén kívül nagy gondot fordítanak a minőségre, hiszen csak a tiszta azbesztet lehet értékesíteni, a kitermelt anyagot meg kell tisztítani a meddő rétegektől.- Hol használják fel ezt az értékes ásványt?-Tudjuk, hogy az azbeszt saválló, tűzálló és kitűnő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik - mondja. - Jelentősége a gépiparban, a vegyiparban, az elektrotechnikában és az építőiparban nagy. Fel- használására a KGST-n belül kerül sor. Ján Cisko 1958 óta párttag, tagja a pártszervezet vezetőségének, az üzemi szakszervezeti bizottság alelnöke, aktívan dolgozik a polgári ügyek testületében, tagja a népi milícia üzemi egységének és más tisztségeket is betölt. Ilyen elfoglaltság mellett nem sok szabad ideje lehet, ha mégis akad, vajon mivel tölti el ezt az időt?- A családdal is kell törődni - mondja. - Két fiam van és három unokám, a feleségemnek is kell néha a háztartásban segíteni, s él még édesanyám is, aki kilencvenéves. Mindnyájan jogosan elvárják, hogy velük is legyek. És kedvtelésem a vadászat, de ez is inkább munka, mint szórakozás. Nyáron kaszálunk, szénát gyűjtünk, erdőt gondozunk, télen gondoskodunk a vadállomány ellátásáról. A vadásztársaság tagjának lenni, nemcsak a lövöldözést jelenti, komoly feladatok vannak mögötte. Ján Cisko magas kitüntetése mögött egy becsületes dolgozó négy évtizedes szorgalmas és eredményes munkája áll, melyre az üzem vezetői és dolgozói is jogosan büszkék. FECSÓ PÁL öt perc múlva két óra. A kapu előtt óriási a tolongás, a lányok-asszonyok a legszívesebben már rohannának, de még le kell ütni a kártyát..., s aztán futás a buszmegállóba. Két órakor már csak néhányan várnak „kibocsátásra“. Érdekes, pedig a műszak csak most fejeződik be...- Papíron, a valóságban meg látja, mi történik - mondja Stefan Kubrican, a Trencíni Ruhagyár topolcanyi üzemének közgazdásza. - A munkát mindig időben kezdik meg, de a műszakot, legyen az a délelőtti, vagy éppen délutáni, legalább tizenöt perccel korábban fejezik be. Termelési értekezleteken is foglalkoztunk már a munkaidő megtartásával, de sajnos mindig eredménytelenül. S ezt bizony a minőség is megsínyli, mert a műszak vége felé mindenki siet, elkapkodja a munkáját. Pedig dolgozóink nagyon is jól tudják, milyen nehézségek árán kerülnek jó minőségű öltönyök a piacra. A sok megoldatlan gond közül csak egyet említek. Kevés a bélésanyagunk, és ami raktáron van, abból is jó néhány méter nem felel meg a színe miatt. Azonkívül sok a szövési hiba az anyagokban. Ezen viszont különösebben nem csodálkozom, mert az előírások szerint 100 méter bélésanyagban maximálisan 40 hiba lehet, hogy azt az első minőségi osztályba sorolják. Ez a benevolens előírás a gyártónak bizonyára megfelel, nekünk annál inkább nem.- A bélésanyagokból bizonyára sok jut a hulladékba is.- Valóban. S az a legbosszantóbb, hogy a hulladék legnagyobb része kihasználatlan. Valamennyit átvesz a zili- nai Retex Moravsky Krumlov-i, klatovyi és ivancicei részlege, a többi pedig feldolgozatlanul marad. Pedig a stúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyáraknak biztosan jól jönne az a sok hulladék.- Felkínálták már egyáltalán a papírgyárnak?- Nem tudom, ez különben a vállalat vezetőségének a dolga. Igaz, ez nem szolgálhat mentségül, mert az üzem is előállhat jó ötlettel, az i5 lehet kezdeményező. Bevallom, mi ezt idáig nem tettük meg. A CSKP KB 10. ülésének határozatára viszont, mely szerint a munkatermelékenységet 1 százalékkal kell növelni, azonnal reagáltunk. Mivel másként nem tudtuk megoldani ezt a feladatot, két munkaszombatot szerveztünk.- Ezek szerint az üzemet nemcsak a kevésbé jó példák alapján ismeri a vállalat vezetősége.- Bizony nem, sőt ellenkezőleg- mondja a közgazdász. - Tavaly különösen jó eredményeket értünk el, minden negyedévi értékelés alkalmával ott voltunk az elsők között. Idáig az 1984-es esztendő sem mondható sikertelennek. Az első negyedév eredményeinek elemzésekor a második helyre sorakoztunk be a vállalat üzemei között. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a jövőben is elég lesz úgy dolgoznunk ahogy eddig. A követelmények napról napra növekednek, s a vásárlók is jóval igényesebbek, mint néhány évvel ezelőtt. Ezért egyre inkább a minőséget és a gazdaságosságot kell előtérbe helyeznünk. Az eddiginél jobban oda kell figyelnünk a divatirányzatok változásaira, és az újdonságokat a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatnunk a fogyasztókhoz. S a munkaszervezés területén is van még megoldaniva- lónk. Ha az említett problémákat - beleértve a munkaidő pontos megtartását és a hulladékok feldolgozását is - rövid idő alatt meg tudnánk oldani, gondunk még akkor is maradna éppen elég. Ennek okát abban látom, hogy a pamutipari vállalatok és a konfekcióüzemek gyártási programja, kínálata és kereslete nincs összhangban. S itt viszont már a felsőbb szervek „kezdeményezésére“ van szükség. Az alapanyaggyártók és a konfekcióüzemek között az utóbbi időben valóban nem zavartalan az együttműködés. Önerőből talán sem az egyik sem a másik nem tudja megoldani a nehézségeket, de bizonyára sokat javíthatnánk a helyzeten, ha az üzemek egy kicsit aktívabbak lennének, ha nem várnának arra, hogy majd a vállalat igazgatósága tesz valamit. Pedig, sajnos, a Trencíni Ruhagyár topol'ca- nyi üzemében egyelőre minden arra vall - már ami a hulladék felhasználását illeti -, hogy az igazgatóság kezdeményezését várják. A beszélgetés után felhívtam telefonon a vállalat illetékes dolgozóját, hogy megkérdezzem, ők vajon tettek-e valamit a másodlagos nyersanyagok gazdaságosabb kihasználásáért. Azt mondta, felkínálták és találtak is vállalatot, amelyik hajlandó volt átvenni a hulladékot. Szerződést viszont csak annyi textilhulladékra köthetnek, amennyit az üzem felkínál. Tudom, a másodlagos nyersanyagok szállításra való előkészítése és elszállítása gond. Talán ez az oka annak, hogy kevesebbet kínálnak feldolgozásra? KOVÁCS EDIT Kevés anyagból sok hulladék új szú 6 1984. VI. 8.
