Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-18 / 20. szám
( Köteles János mérnök (jobbról) Hajdú Péter traktorossal (Berenhaut Róbert felvétele) A FÖLD ÉLETET JELENT, Ez az igazság és ennek felismerése határozta meg Köteles János mérnöknek, az Újbodvai (Nová Bodva) Egységes Földmüvesszövetkezet elnökének az életét. A föld szeretetére és megbecsülésére nevelték szülei már kisgyermek korában, amikor mezítláb vezette az ökröket, szántották a kenyeret adó pár hold földecskét, s édesapja az eke szarván kérgesítette tenyerét. Kemény munka volt, de megszerette, s a mezőgazdaságot választotta élethivatásul, noha a felszabadulás után a föld gyermekei előtt is kitárultak az érvényesülés és pályaválasztás lehetőségei. Ahhoz a generációhoz tartozik, akik gyermekként élték át a világégést s a felszabadulás utáni zavaros és útkereső éveket. 1950-ben ezen a vidéken is megnyíltak a magyar iskolák, s Köteles János is anyanyelvén tanulhatott. Az alapiskola elvégzése után mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt szerzett, de ezt kevesellte. Végig szorgalmas, jó tanuló volt. Tovább folytatta tanulmányait: Komáromban (Komárno), a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett.- Növénytermesztőként dolgoztam a fiatal, akkor még tornaújfalusi (Turnianská Nová Vés) szövetkezetben - emlékezik vissza. - Abban az időben a növénytermesztők is, mint a gépesítök és a traktorosok a traktorállomáshoz tartoztunk. Lehetővé vált a továbbtanulás Nyitrán (Nitra), a Mezőgazdasági Főiskolán. Az érettségi bizonyítvány és a felvételi vizsga eredményei alapján felvettek a nappali tagozatra. 1956-ban szereztem mezőgazdasági diplomát, s visszajöttem szülőfalumba. Nem mondja, de tudjuk, hogy a diploma „vörösre“ sike. ült. Hozzáértését, a föld iránti szeretetét és tiszteletét azóta bizonyítja, s 1977-től az egyesült szövetkezet elnökeként részese, kovácsa az elért jó eredményeknek.- A nyolc község határában gazdálkodó szövetkezet mezőgazdasági földterülete 3750 hektár, így gazdaságunk nem tartozik a nagy mezőgazdasági üzemek közé. A dolgozók lelkiismeretességének, a kitermelt javak mennyiségének és minőségének köszönhetően tartozunk a járás és a kerület élvonalába. Sokszor szerényen fogalmaz Köteles János, de igazat kell adnunk magatartásának: inkább keveset mondjunk, de többet tegyünk.- A később egyesült kis szövetkezetek - mondja - az akkori irányítási rendszer, műszaki felkészültség, javadalmazási rendszer mellett jó eredményeket értek el. Adósság itt is, ott is volt, egyik ágazatban eredményesek voltak, másokban lemaradtak. De ez már történelem. Mindenesetre le kell szögeznem, hogy azok, akik előttünk, fiatalabbak előtt jártak, egy új mezőgazdasági formát teremtettek meg, jó munkát végeztek, lelkesedésben, munkabírásban, a sikerben való hitben ma is példát mutatnak. Ezeknek az embereknek köszönhető az is, hogy az egyesülés után adódó gazdasági és termelési nehézségeket sikerült leküzdeni, sikerült kifizetni az adóságokat, növelni a beruházást, többet fizetni. Nem a legideálisabb mezőgazdasági földterületeken gazdálkodunk. Művelhető területünk egy része köves, a másik agyagos talaj. Mégis fő ágazatunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. A növénytermesztésben különösen kukoricából értünk el jó eredményeket, több évi átlagot 5,5-6 tonnában számolhatunk, de voltak már 7 tonnán felüli eredményeink is. Az állattenyésztésben is jók az eredmények. Különösen a baromfi- tenyésztés és a tejtermelés jó. Egy hektárra egy tehéntől átlagban ezer liter tejet fejtünk, a hústermelés hektáronként 533 kilogramm. 1982-ben úgy éreztük, hogy a csúcsot értük el az összetermelésben, akkor, amikor az időjárás nem nagyon kedvezett és sok mezőgazdasági üzem ráfizetéssel zárt. A múlt év azonban rácáfolt az előzőre. Elég talán, ha annyit mondok, hogy a közel kétszáz dolgozónk között a zárszámadó közgyűlésen több mind kétmillió koronát tudtunk osztalékként szétosztani. Bizonyított tény, hogy a termelési eredmények nálunk hatvan százalékban az időjárástól, a széltől s a csapadék mennyiségétől függnek. De itt van még negyven százalék. Ezért minden vezető, minden dolgozó felelős. A munkaidő kihasználása, az átgondolt irányítás és szervezés, a gépek karbantartása, az anyagtakarékosság, a munkavédelem, talajművelés, szociális gondoskodás, munkafegyelem és még sorolhatnám, ez mind függvénye a jó eredményeknek és szigorúan beletartozik a negyven százalékba. •- A szövetkezet irányításán kívül *- melyet nem igen lehet napi nyolc órai munkaidőben elvégezni - pártmunkát is végez, s különböző társadalmi tisztségeket is betölt. A legjelentősebb a Szövetkezeti Földművesek Szövetségében végzett munkája. Mondjon néhány szót erről a tevékenységről - kérem.- 1976-tól vagyok a szövetség plénumának tagja. A Vili. kongresszus után öt éven keresztül a szövetség alelnöke voltam és pártcsoportvezetö. Ezek a funkciók sok időt igényeltek, én pedig szeretek mindennap résztvenni a termelésben, csak így követhetek figyelemmel minden munkafolyamatot, tarthatok kapcsolatot az emberekkel. Enél- kül nem lehet irányítani és pem lehet eredményeket elérni. Jelenleg is plénumtag vagyok. A jelen időszakban a legfontosabb feladatunk az efsz-ek X. kongresszusának előkészítése. A kongresszus fő feladata lesz az elért eredmények mérlegelésén felül az elkövetkező gazdasági feladatok megtárgyalása, a termelés mennyiségi növelésével és minőségi javításával kapcsolatos teendők megvitatása, szervezeti és szervezési kérdések megoldása.-- önök miben látják fő feladatukat?- Elsősorban a takarmánynövények termelésének fokozásában, az állattenyésztés növelésében, az istállók fokozatos rekonstrukciójában, korszerűsítésében. Gond, tennivaló van bőven. A hetedik ötéves tervidőszak első három évének feladatait minden ágazatban teljesítettük, több ágazatban túlteljesítettük. Ehhez hasonló, sőt még jobb munkát szeretnénk végezni a hátralevő időszakban is. Erre minden feltételünk megvan. Anyagilag, technikailag felkészültünk a feladatok teljesítésére, most már minden rajtunk, a szövetkezet dolgozóin múlik. Szaktudásban, munkakedvben nincs hiány, bízom szövetkezetünk tagságában. Köteles Jánosban pedig a legmagasabb szinten is bíznak. Ennek bizonyítéka, hogy május elseje alkalmából átvehette köztársasági elnökünk kezéből a Munka Érdemrendet. FECSÓ PÁL A galántai (Galanta) járási pártbizottság áprilisi ülésén hozott intézkedések értelmében a mezőgazdasági vállalatoknál meg kell teremteni a kedvező feltételeket a tehenenkénti évi 3900 literes tejhozam elérésére. A zootechnikai szolgálat olyan színvonalas legyen, hogy egyetlen mezőgazdasági vállalatban se fejjenek tehenenként 3250 liternél kevesebb tejet évente. Az intézkedéseket nem véletlenül hagyták jóvá az ülésen. A szarvasmarha-tenyésztés, főleg a tejtermelés .a járásban sok mezőgazdasági vállalat termelési terveiben csak hatodik kerékként szerepel. Amint Éles Károly, a járási pártbizottság titkára beszámolójában megállapította, az elmúlt három évben némi fordulat történt a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben. Az eredmények mégis mérsékeltek, ha figyelembe vesszük, hogy a járásban minden feltétel adott a jó állomány beállítására és elegendő takarmány termelésére. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva mégis naponta tízezer liter tejjel adnak el kevesebbet. Az elhangzott beszámolóval kapcsolatban sokan kifejtették véleményüket és javaslatokat is tettek a helyzet javítására. Egyesek bírálták az irányításban, a szervezésben, a munka- és a technológiai fegyelemben mutatkozó fogyatékosságokat. Mások inkább objektív okokkal igyekeztek indokolni a lemaradást. Leszűrve a vita tanulságait, nyíltan meg kell mondani, hogy a bírálóknak volt igazuk. Indokolatlan, hogy a járás a nyugat-szlovákiai kerületben csak a 9. helyet érte el a tejtermelésben. Ennél jóval jobb eredményeket érhettek volna el. Elég felhozni néhány követendő példát. A járásban három mezőgazdasági vállalatnál több mint négyezer liter a tehenek évi tejhozama. Ezek közé tartozik a Deáki (Diakovce) Cisz is, amelyet az ülésen többször megdicsértek. Az egy tehénre jutó tejtermelésben elsők a járásban. A feldolgozó üzemnek első osztályú tejet adnak el. Mivel jó minőségű a tömegtakarmányuk, kevés abrakot használnak fel egy liter tej előállításához. Hasonló eredményeket érnek el a Nádszegi (Trstice), a Zsigárdi (Zihárec) és a Sók- szelőcei (Selice) Efsz-ben is. Amikor ezeknek a mezőgazdasági vállalatoknak az eredményeit boncolgatták, minden esetben megállapították, hogy magas szintű az irányítás, rugalmas a szervezés, erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel sikerült megszilárdítani a munka- és technológiai fegyelmet. Ezzel szemben több mezőgazdasági vállalat vezetősége nem gondolkozik távlatokban. A Nagyfö- démesi (Veiké Ufany) Efez-ben például rossz minőségű a silótakarmány, így az állatoknak más vállalatokból szállítják a drága takarmányt. Nem csoda, ha eléggé drága itt a tejtermelés. Morvái Vince fögépesítő, az efsz-nek az említett ülésén részt vevő képviselője ezzel kapcsolatban elismerte, hogy nagy a vezetőség mulasztása. Termelhettek volna elegendő tömegtakarmányt, hiszen a szövetkezet földterületének közel 70 százalékát öntözhetik. Amint mondotta, az új vezetőséggel olyan komplex takarmánytermelési tervet kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk, ami biztosítja az egyenletes tejtermelést. Akad tehát tennivaló a járásban, hiszen a tehenek átlagos tejhozama tavaly csak 3487 liter volt. Amint az ülésen is elhatározták, minden mezőgazdasági vállalatnál felmérik a helyzetet, rendszeres ellenőrzéseket végeznek és időjében intézkedéseket tesznek a kedvezőbb feltételek megteremtésére. Főleg az élenjáró tejtermelő gazdaságok példáinak népszerűsítésétől várnak sokat. Tervbe vették, hogy a lemaradó mezőgazdasági vállalatok zoo- technikusait, állatgondozóit és takarmánytermelöit elviszik azokba a mezőgazdasági vállalatokba, amelyek jó példával járnak elöl. A helyszínen lássák, hogyan lehet igazán döntő fordulatot elérni a szarvasmarha-tenyésztésben, főleg a tejtermelésben. Tanulmányozzák az irányítási, tervezési és szervezési módszereket, sajátítsák el a vezetők az emberekkel való bánásmód legmegfelelőbb formáit, azt, hogyan alkalmazzák a leghatásosabban az erkölcsi és anyagi ösztönzőket a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdítására. Mert a termelés egyre emberközpontúbbá válik. Ezt bizonyították sokan a felszólalók közül. Ott, ahol nagy a vezetők és beosztottak felelőssége, nincs lemaradás. Ellenkezőleg: évről évre emelkedik az egy tehénre jutó tejtermelés, javul a tej minősége, és egyre jövedelmezőbbé válik a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek a vállalatok a növénytermesztésben is nagy hozamokat érnek el, mert elegendő szerves trágyát juttathatnak a földbe. A pártszervezetek legfontosabb feladata a járási pártbizottság ülése után a jóváhagyott intézkedések megismertetése a mezőgazdasági dolgozókkal és olyan agitációs munka kifejtése, hogy a határozat a lehető legrövidebb időn belül megvalósuljon.. Ú. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját a szlovákiai vasutak dolgozói is megünneplik; mint mindig, ebben az esztendőben is megemlékeznek a „kék hadsereg" hősi, antifasiszta harcáról. A történelmi dokumentumok szerint több mint 7 ezer vasutas vett részt a felkelésben, köztük a legtöbben a zvoleni gócpont dolgozói voltak, akik a vrútkyi vasutasokkal karöltve három páncélszerelvényt indítottak útnak a vérzivataros napokban. A zvoleni mozdonytelep dolgozói mind a mai napig önfeláldozó, becsületes munkával, szocialista kötelezettségvállalásaik teljesítésével haladnak tovább a kijelölt úton, s mindent megtesznek azért, hogy a tervet a megszabott időre teljesítsék. Lássuk csak, miről árulkodnak a kimutatások: december 30-ig 18 ezer tonna áruval többet raknak majd be a vagonokba, mint ahogy a terv megszabja. A múlt évhez képest két százalékkal csökkenteni szeretnék a gyorsvonatok átlagos késését, megtakarítanak 50 ezer kilogramm kenőanyagot, 20 ezer liter fűtőolajat, terven felül adnak át 1210 tonna vasÚjra a síneken / hulladékot és két tonna papírt. Új elhatározás született abban is, hogy a mozdonyjavításokkal további 600 ezer koronát takaríthatnak meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóján adják át ugyanis a dolgozók azt a 478 3095 jelzésű mozdonyt, amelynek javítása már hosszú hetek óta folyamatban van.; Az első kilométereket 1973 augusztusábán tette meg a mozdony, majd a gyakori műszaki hibák miatt gyakran kihasználatlanul állt a telepen. Hiányoztak az alkatrészek, nem volt dízelmotor... A dolgozók közös összefogása alapján a zvoleni mozdonytelep vezető szakemberei nagy sikernek könyvelik majd el az újonnani üzembehelyezés napját. A javításokat februárban kezdték el, s bár a masina hét évig állt mellékvágányon, és az idő vasfoga is nyilván megtette a magáét, ráadásul a munkásokat kicsit váratlanul érte az igényes generáljavítás, feladatuknak maradéktalanul eleget tudtak tenni. A javítás több mint 8 ezer órát vett igénybe, hiszen a mozdony összes alkatrészéről „le kellett fújni“ a rozsdát. Jan Laciak szocialista munkabrigádja a többi kollektívával együtt mindent megtesz, hogy vállalt kötelezettségüket időben és példás kivitelben teljesíthessék. FRANTIŐEK RISZDORFER BÁLLÁ JÓZSEF 1984. V. 18.
