Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-11 / 19. szám
_ A Csehszlovák Államvasutak kassai (Koáice) vonalszakaszán dolgozó fiatal vasutasok, SZISZ- tagok két évvel ezelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy védnökséget vállaltak a Tátrán gyorsvonat felett, amely Bratislava és Kassa között közlekedik. Az ötlet nem váltott ki különösebb lelkesedést. Az utasok nem hittek a jobb eredményekben, sőt az idősebb vasutasok között akadtak olyanok is, akik gátolni próbálták a kezdeményezők munkáját. Ma már ezekről a fiatal vasutasokról tud az egész utazó közönség, sőt mi több, a Tátrán expressz nagyon jó hírnévnek örvend hazánkban. Hasonlóan közkedvelt a Hornád hálókocsis gyorsvonat is, mondták a SZISZ- tagok az elmúlt napokban azon a konferencián, amelyen szervezetük munkáját értékelték. SZABAD UTAT KAPTAK AZ ÚJÍTÓK A már említett vonalszakaszon a fiatalok tudományos-műszaki fejlesztésbe való bekapcsolására nagy gondot fordítanak. Elsősorban a feltaláló- és újítómozgalomra, valamint a ZENIT ügyességi versenyre összpontosítják figyelmüket. Az értékelésből megtudtuk, hogy 1983-ban a vasutas fiatalok 364 újítási javaslatot nyújtottak be. Közülük 254-et fogadtak el, amelyeknek társadalmi haszna 2 521 370 koronát tesz ki. Az elfogadott javaslatok közül 186-ot már alkalmaznak is a gyakorlatban. Tavaly az egyéni újítók között Peter Wiener, a Spiáská Nová Ves-i mozdonytelep dolgozója volt a legjobb. Három újítási javaslatot nyújtott be, amelyek összesen 124 500 korona haszonnal jártak. A kollektívák közül Ladislav Karchőák csoportja - ugyancsak az említett mozdonytelepröl - érte el a legjobb eredményeket. Kilenc újítási javaslata 563 970 korona megtakarítást hozott a társadalomnak. A konferencián a fiatalok elmondták azt is, hogy a jó eredmények ellenére sem lehetnek teljes mértékben elégedettek munkájukkal. Sokan vannak még, akik nem kapcsolódnak be a tudományos- műszaki haladás eredményeinek gyakorlatba való bevezetésébe. Az új, progresszív módszerek helyett inkább a már megszokottakat alkalmazzák, legyen szó akár az irányításról, a munkaszervezésről vagy éppen a javításokról. „VASHÉT“ A VASÚTON A dolgozók kezdeményezésének jól bevált formái közé tartozik a másodlagos nyersanyagok gyűjtése, amely népgazdasági szempontból is nagy jelentőségű. Azonkívül üzemanyag- és energiamegtakarítást is jelent, s ez elsősorban a vasút számára fontos, hiszen a legnagyobb fogyasztók közé tartozik. Az említett munkából a fiatalok is kiveszik részüket. Évente többször is szerveznek vasgyüj- tést. A legutolsó alkalommal a széles nyomtávú vasútvonal környékén 42 tonna vashulladékot szedtek össze. A SZISZ-alapszer- vezetek összesen 545 900 kilogramm vashulladékot, 16 272 kilogramm papírt gyűjtöttek, a Szolidaritási Alap számlájára pedig 7 709 koronát juttattak. Ezenkívül rendkívüli műszakokban, a szociális program teljesítésében, a mezőgazdaságnak nyújtott segítség keretében és a környezetszépítésben 78 405 órát dolgoztak. Megtakarítottak 412 873 kilowattóra villamos energiát, 497 746 liter gázolajat, 5095 liter benzint, valamint 18 362 kilogramm olajat és kenőanyagot. AZ IFJÚSÁGI KOLLEKTÍVÁK HOZZÁJÁRULÁSA A munkakezdeményezés eredményezte sikerekben jelentős részük van az ifjúsági kollektíváknak. A kötelezettségek teljesítésében a Poprád-Tatry-i mozdonytelepen az a közösség nyújtott kiemelkedő teljesítményt, amelyet Marian Vaverőák vezet. A fiatalok az EMU 260 típusú mozdony felújításán 580 órát, a tátrai villamos- vasút újjáépítésén pedig 346-ot dolgoztak. Hagyományosan jó eredményeket ér el a SpiSská Nová Ves-i szignalizációs és biztosító részlegen Július Veseka kollektívája, amely a reléberendezések javításában a teljesítménynormát 117 százalékra teljesítette. Hasonlóan jól dolgozik az ágcsernyői (Öierna nad Tisou) szállítóközpontban a Juraj Havríla mérnök által vezetett közösség, valamint Kassán Ludmila Dzurilová kollektívája is. xxx A fiatalok munkáját a kassai vonalszakasz pártalapszervezeté- nek elnöke, Július Kocka is nagyra étékeli. Amint elmondta, az utóbbi években a SZISZ-tagok tevékenységében pozitívan kell értékelni azokat az eredményeket, amelyeket éppen munkakezdeményezésükkel értek el. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg 1978-ban 1,2 millió, 1983-ban már 6,5 millió korona megtakarítást hoztak a társadalomnak. Figyelmüket továbbra is az utazás színvonalasabbá tételére, a munkakezdeményezés növelésére, az újítómozgalomra, valamint az üzemanyag- és energiamegtakarításra kell összpontosítaniuk. FRANTIŐEK RISZDORFER A Tátrán ifjúsági expressznek mindig tisztának kell lennie, mondják a SZISZ-tagok a kassai mozdonytelepen, ezért vonatukat gyakran még szabad idejükben is tisztítják, fényesítik. Nekik is nagy részük volt abban, hogy a konferencián a fiatalok munkáját pozitívan értékelték. (Vojtech Jusko felvétele) Már hagyománnyá vált, hogy a Gabőíkovo-Nagymaro- si Vízlépcsőrendszer építői tervfeladataikat szocialista kötelezettségvállalással erősítik meg. A mozgalom kezdete ezen a nagyberuházáson 1979 szeptemberére nyúlik vissza, amikdr elfogadták az első közös kötelezettségvállalást. Ez év márciusában 13 szervezet képviselői immár az ötödik ilyen vállalást fogadták el. Az építők igyekezete a XVI. párt- kongresszuson kitűzött gazdaságpolitikai és szociális program, illetve az SZLKP nyugatszlovákiai Kerületi Bizottsága határozatának megvalósítására irányul. A kötelezettségvállalás 36 konkrét feladatot tartalmaz. Ezek teljesítése elősegítheti az idei tennivalók elvégzését és feltételeket teremt a gabcíkovói erőmű I. aggre- gátjának 1990-ben történő üzembehelyezéséhez. Az egyes feladatok lényegében mindegyik munkaterületet érintik: a tervrajzdokumentáció szállításától kezdve a földmunkákon és a technológiai berendezések szerelésén keresztül egészen az ellenőrzésig. A vízlépcsőrendszer építésén az idén a hangsúly az alvíz- csatorna kotrására, a felvízcsatorna gátépítésére, a gab- őíkovói erómúteknó injektáláMár az ötödik... sának befejezésére és az alapok kotrásának elkezdésére összpontosul. A bratislavai > Nyugat-Szlovákiai Kő- és Kavicsbányák a tervezettnél 25ö ezer köbméterrel több kavics kitermelését vállalták, és 4 millió 400 ezer köbméter kavics kotrása vár rájuk. Ebben segítenek nekik a Duna menti Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói, akik 450 ezer köbméter, és a Hydrostav alkalmazottjai, akik 100 ezer köbméter kavics kitermelését vállalták. A „hydrostavosok" ráadásul 300 ezer köbméterrel több kavicsot kívánnak felszínre hozni a gabőíkóvói erőmű alapjainak kotrásánál. A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat ígérete, hogy 1984. június 30-ra befejezi a felbári (Horny Bar) elszállásolási létesítményt. Á vasútépítők a Du- naszerdahely (Dunajská Stre- da) és Gabcíkovo közti iparvágány június 29-i befejezésére tettek ígéretet. A beruházó 1984-ben 100 hektár termőföld visszaszolgáltatásával számol. A kötelezettségvállalás feladatainak száma változik és aszerint alakulhat, hogy milyen követelmények és helyzetek adódnak majd a nagyberuházáson. Az érdekeltek azt is vállalták, hogy az építés idején igyekezetüket a gazdasági ösztönzési formák kihasználásával a munka ésszerűsítésére irányítják. GABRIEL JENÓÍK Ö tvenhat éves. Betonozó munkacsoport élén dolgozik. Harmincöt esztendeje a bratislavai Priemstav alkalmazottja. Hatvantól párttag, a szakszervezetben az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke... Kissé rendhagyóan alakult az élete. Nemrégiben azonban egy kedves eseményt tartogatott számára. De ne vágjunk a dolgok elébe... Sötét öltöny, nyakkendő, sima arcvonások. Lapos János legelső ismertetőjelei. A beszélgetésre egy értekezletről hívják ki. Később mintha magyarázatképpen mondaná:- Nem ismerne rám, ha munka közben keresne. Sokszor annyi a beton az arcomon, hogy a felismerhetetlenségig megváltozom. De a többiek sem néznek ki másképp. Mi már ezt megszoktuk, közülünk senki sem fél a munkától. Nincs gyenge ember a partiban, s ha mégis akad, az rövid időn belül elszökik onnan. Gbelyben, a Nafta vállalat beruházásán alapozunk, vibrációs cölöpözéssel. Életének képzeletbeli könyvében lapozunk. Mindjárt a legelső oldalról idéz:-<• Csallóközben, Nagyudvarnokon (Dvorníky na Ostrove) születtem. Gimnáziumba Dunaszerdahelyre (Dunajská Streda) jártam, de a háború németországi fogságba sodort. Negyvenhatban kerültem haza. Egy évig otthon éltem, aztán felkerültem Bratisla- vába. Pontosan 1949. március 14-én lettem a Priemstav alkalmazottja. Először munkás voltam, aztán évekig normázó, majd munkagazdálkodási osztályvezető...- Most meg betonozó. Elég ritka manapság, hogy valaki az íróaéztal mellől munkásbeosztásba kerüljön. Mi idézte elő ezt a váltást és hogyan élte át belülről?- Újszerű munka volt akkoriban üzemünkben a vibrációs cölöpözés, vagyis az alapozás korszerűbb módja. Még szabványunk sem volt hozzá. Mikor kidolgoztam, túl szigorúnak tartották. Be akartam bizonyítani, hogy teljesíthető. Először csak ideiglenesen engedtek ki *az építkezésre. Olyan teljesítményt kellett produkálnunk, amit már máshol elértek, mert korábban honosították meg a módszert. Tizennégy napra mentem a partiba. Ezalatt felkészültem, munkacsoportot szerveztem. Bevallom, a legelején mindenféleképpen fogadtak. Időbe telt, amíg megértették, hogy segítő szándékkal mentem közéjük. Idővel aztán annyira belejöttünk, hogy teljesítményünkkel gyakran felülmúltuk a többi munka- csoportét. Tudja, sokan arról beszélnek: ez nincs, az nincs, és emuimra leállnak miatta. Ez csak kibeszélés. Kicsit „spekulálni" kell, s mindig akad munka, előre sok mindent el lehet készíteni.- Partijukban ez már bevált gyakorlat?- Mióta brigádrendszerű elszámolásban dolgozunk, mindenképpen. Hiszen a teljesítmény szerint kapjuk a fizetést. Megnőtt a kollektíva szerepe. De sok még az időveszteség, legtöbbször azért, mert nincs beton. Ez mind fékez bennünket, s a lemaradást magunknak kell behozni.- Mi a legfontosabb a cölöpözésnél?-Minden fontos benne, nem lehet rangsorolni az egyes műveleteket. Sőt még a munkát sem lehet nagyon ellenőrizni. Mert az átadásnál ki venné észre, hogy kilenc helyett csak hatméteres mélységbe eresztettük a cölöpöt. Csak később derülhetne ki. Becsületes embernek kell csinálnia ezt a munkát. Akárcsak a naplóvezetést, amellyel rögzítjük a cölöpözés mozzanatait.- Jegyzetelés közben egyszer sem kívánkozott vissza az irodába?- öt éve vagyok munkás, de nem vágytam vissza még soha. Elfáradok ugyan, de reggelre mindig kipihenem magam.- Hány cölöpözést csinált végig?- Egy hónap alatt hatvan-hetvenet... most valahol a három- ezerötszázadiknál tartok. Hosszas lenne a sok helyszín felsoro-, lása...- Mennyire tűri a vándoréletet?- Szerencsére már megszoktam. Fiaim felnőttek, családot alapítottak. A fiatalabb velem van a partiban. Ő olyan, mint az apja.- Felsorolná szakmájának legfőbb ismérveit...- A pontosság és a becsületesség. Minden kész cölöp kívülről jól néz ki, de ha nincs rendesen elkészítve, évek múltán jön meg a baj. A mi csoportunknak ilyen esete még nem volt.- Mikor érzi jól magát?-Volt mikor visszaküldtem a betont, mert már a színéről láttam, hogy nincs benne elég cement... Ha jó a beton és rendszeresen érkezik, akkor estére nem leszünk annyira fáradtak. De ha napközben keveset csinálunk meg, és nem megy úgy a munka, ahogy szeretnénk, sokkal fáradtabbaknak érezzük magunkat.- Szabad idejét mivel tölti?- ötvenöttől lakom Bratislavában, az Ivánkái úton, közel a repülőtérhez. így megszoktam már a zajt. Nemrég hétvégi házat vettem Partizánske mellett, és először bizony nem tudtam elaludni a csendben. Szeretek gombázni, tizenöt éve tekézek, most már a fiaimmal együtt és még mindig versenyszerűen.- Elégedett embernek tartja magát?- Annak örülök, hogy lesz mit mindenfelé mutogatnom az unokáimnak. Ezt is, azt is építettem. Ebben a korban már többször gondol az ember arra, hogy eleget csinált-e az életében. Mit mondjak? Van elég belőle ...- Vágyai, tervei?- Nincs különösebb vágyam. Elég lesz, ha látom, hogy a fiaimat becsületes munkásként tartják számon. Mióta a Priemstav- ban vagyok, még nem voltam betegállományban. Egyszer 14 napra kiírtak, de eldobtam az igazolást, és inkább munkába mentem, mert folyton csak azon járt az eszem, hogy mi történik a távollétemben.- Honnan ez a szívós természet?- Amikor fogságban voltam Németországban, minden pillanatban meghalhattam volna. Azt túléltem, most meg nem bírnám ki? Szégyenkeznem kellene magam előtt... Lapos János nemrégiben a bratislavai Prímáspalota Tükörtermébe kapott meghívót, ahol „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést tűzték a mellére. Ezzel magas társadalmi elismerésben részesült. Visszacsengenek találkozásunkkor mondott szavai:- Egymagám, a többiek nélkül ezt sohasem értem volna el. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJ szú 6 1984. V. 11.
