Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-04 / 18. szám
TUDOMÁNY wmmmm TECHNIKA A szemesekből való teljes önellátás stratégiai céljának eléréséhez arra van szükség, hogy 1 lakosra számítva körülbelül 1 tonna gabonát termeljünk. Ezt a jelenlegi hozamok mellett akkor tudnánk biztosítani, ha további 500 ezer hektárral növelhetnénk a mezögzadaság földalapját. Mivel ez lehetetlen, ezért csak a hektárhozamok további növekedésében bízhatunk. Ez viszont reális út, hiszen a jelenlegi fajtakísérletekben szereplő búzafajták és fajtajelöltek potenciális termőképessége már eléri a 8-10 tonnát. Az elmúlt évben például az Iris búzafajta a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet állomásain Vérovany- ban 12,01, Senicában 10,36, Dőlné Plachtincében pedig 10,48 tonnás hektárhozamot adott. A szemes kukoricánál ennél is kedvezőbb a helyzet, itt a hibridek termőképessége már a 14-16 tonnát is elérte. HOGYAN TOVÁBB A HEKTÁRHOZAMOK NÖVELÉSÉBEN Öntözés nélkül a TOMV-335-ös hibrid a vrakunai fajtaellenörző állomáson 12,74 tonnát, ugyanitt öntözéssel a TO-440-es, 15,25, a CE 420-as pedig 15,06 tonnát adott. Ugyanakkor az éghajlati és az agrotechnikai feltétélek egyre nehezebben tudnak felzárkózni a növények növekvő igényeihez. Főleg az időjárás kedvezőtlen alakulása és a csapadékhiány rontja a fajták potenciális érvényesülését. Ez a körülmény az öntözhető területek gyarapításával is csak lassan és korlátozott mértékben javítható. Félő, hogy a jövőben a nyersanyagok fokozódó kimerülése következtében a műtrágyák gyártása is drágulni fog, ami úgyszintén negatívan hat majd a hektárhozamok alakulására. A növénynek megvan az a képessége, hogy alkalmazkodjon a konkrét környezeti feltételekhez, amelyek így bizonyos korlátok közé szorítják a terméshozamokat. De ismeretesek ma már olyan jelenségek is, hogy egyes rendhagyó növényi formák többet képesek produkálni normális társaiknál. Ilyen például a gyümölcsfáknál előforduló mutáció, amely természetes úton is létrejöhet, de vesszők vagy hajtások sugárkezelésével mesterségesen is előidézhető. Ilyen mutáns-spúr például a Starkrimson almafajta, amely rövidebb internódiumokat, szártagokat képez, így sűrűbben helyezkednek el a hajtáson a rügyek, s a függőleges helyzetben levő vesszők is differenciálódnak, berakódnak termő rügyekkel. Az emberi szervezetben a hormonális zavarok gyakran súlytöbbletet idéznek elő. Az ilyen jellegű hormonális zavar azonban a növényeknél és a tenyésztett állatoknál hasznos is lehet. Újabban céltudatosan idézünk elő a növényeknél hormonális zavarokat. Ismeretes például az az intézkedés, amikor a búzát szárbaindulás idején CCC készítménnyel (Retacel) permetezzük, hogy rövid szártagok fejlődjenek, ne fejlődjön ki túl hoszszú szalma esetleg a mag rovására, s ne dőljön meg. Magyarországon mélyebben kutatni kezdték, hogy mi zajlik le a növényben egy-egy ilyen szár- tagrövidítő permetezés hatására. Elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen összefüggés van az adott környezeti feltételek - a talaj fizikai tulajdonságai, nedvességtartalma stb. - és a szártagrövidítő permetezés fiziológiai hatásai között. Ilyen értelemben vizsgálták a növények gibberellinsav-szintézisét, az auxionok termelését és poláris transzportját, a gyökércsúcsokban lezajló folyamatokat, az egyidejű nitrogénes fejtrágyázás hatását, a különböző mikroeleme? és serkentő komplexumok hatását, s főleg a gyökér és a föld feletti szárrészek növekedésében és fejlődésében bekövetkező megkülönböztetett változásokat, s ezek gyakorlati kihasználásának lehetőségeit. Habár a növény életfolyamata a szár- tagrövidítö kezelés időszakában nagyon bonyolult, de megfigyelhető és megérthető. Ismeretes például az érés előtti időszak időjárásának a hatása a terméshozamra. Sok kutató kimutatta, hogy például a magképződés folyamán a gibberellinsav-szintézishez kedvező hőmérsékleti viszonyok (az alacsonyabb hőmérséklet) 40 százalékkal is növelhetik a gabonafélék szemtermését. Ebben a generatív fázisban a gibberellinsav és az auxionok (ezek szintén hatnak a magméret alakulására) képzésére úgy tudunk hatni, ha legalább 1 alkalommal nitrogént vagy nitrogén túlsúlyú komplex generatív hatóanyagot juttatunk ki levéltrágyázás formájában. Ezt a mi gyakorlatunkban többnyire csak repülőgépes nitrogéntrágyázással helyettesítjük, amit minőségre való trágyázásnak nevezünk. A kutatók vizsgálatokat folytattak a vetőmagvak fiziológiai magvigorával (erőteljességével, életerejével) kapcsolatban is, mert a nagy termések alapvető feltétele a vigoros csíranövényeket biztosító vetőmag. Mivel a bokrosodás végén végrehajtott CCC kezelés növeli az oldalhajtások számát, s ez vetőmagtermelés esetében nem kívánatos, a retar- dálást itt 1-2 nodusz közötti fejlettségi állapotban és vigorhatóanyaggal együttesen alkalmazva végezzük. Végül pedig hangsúlyozni szeretném, hogy a re- tardálás nálunk is elterjedt, ismert és használt művelet a nagy szalmájú búzafajtáknái. Ugyanakkor nem eléggé közismertek és világosak azok a hormonális folyamatok, amelyek a növényben ez idő tájt lezajlanak. Ha nem találjuk el a retardálás dózisát és idejét az adott környezeti feltételekben, eltúlozhatjuk, árthatunk is vele. Vagy a csapadékviszonyok is úgy alakulhatnak, hogy nem segítik elő az erőteljes gyökérnövekedést, esetleg nincsenek borús idők a termésérés idején, aminek következtében a kezelésektől nem várhatunk számottevő hozamnövelő hatást. A bevezetőben említettem, hogy vannak nagyon jó fajtáink, de ezek potenciális termőképessége a gyakorlatban csak 50-60 százalékban van kihasználva. így ez a téma nagyon érdekes. Ezért kerül sor ez évben ilyen hormonális kísérletre magyarországi szakemberek együttműködésével az Ekecsi (Okoc) Efsz-ben, 100 ha területen, valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló intézet nagymegyeri (Calovo) fajtakísérleti állomásán MV-8-as búzafajtával. Az elért eredményekről majd idejében beszámolunk a szakmai nyilvánossáqnak. BELUCZ JANOS mérnök, a mezőgazdasági tudományok kanditátusa A brnói Welding '84 kiállításon sorrendben már a negyedik aranyérmet nyerték el a nyit- rai (Nitra) Kovoplast helyi ipari vállalat dolgozói, ezúttal a félautomata hegesztő új típussorával. Az új készülékeket a hegesztési paraméterek beprogramozására szolgáló berendezéssel látták el, ami lehetővé teszi, hogy beiktassák az automata gépsorokba. Az új aranyérem - akárcsak az előző kettő - a vállalat Pavel Kosicky vezette újítókollektívájának munkáját dicséri. A felvételeken Pavel Kosicky és a félautomata hegesztőkészülék látható. (Felvétel: ŐSTK — Amand Absolon) Csupasz uránium-atommagok Az atomfizikusok az utóbbi tíztizenöt évben úgy próbálják az atommagok belsejében uralkodó viszonyokat, az atommagokat alkotó részecskék között működő erőhatásokat jobban megismerni, hogy az atommagokat nagyon nagy energiára felgyorsítva vizsgálják. Ehhez az atomokat ionizálni kell: az atommagról le kell választani a hozzá tartozó, a gyorsítást is, meg magát a vizsgálatot is zavaró elektronokat. Az atomról nagyon könnyű leválasztani a legkülső elektronhéj elektronjait (a vegyértékelektronokat); ez már a vegyi reakciókban is végbemegy. Nehezebb ez a feladat Érdekességek, újdonságok ÚJ szú 17 1984. V. 4. ROVAROK IMMUNVÉDELME Új ismereteket szerzett egy svéd kutatócsoport a rovarok immunvédelméről. Baktériumok befecskendezésével kiváltva az immunreakciót, molyok testfolyadékában 12 addig elő nem forduló fehérjét találtak - nyolcat sikerült is részletesebben elemezni belőlük. Csak kettőről bizonyosodott be a baktériumpusztító hatás. Minden jel szerint még további, eddig nem azonosított anyagnak is kell lennie a rovarok testfolyadékában, amely védekező reakciót indít el. Ezt az is bizonyítja, hogy a rovarok testfolyadéka bizonyos enzimeknek és más kis molekulájú vegyieteknek már ellenálló baktériumokat is elpusztított a kísérletek során. SZUPERSÜRÜPLAZMA Lézer-bombázással a plazma rendkívüli sűrítését, kompresszióját sikerült elérni a Le- begyevről elnevezett moszkvai fizikai intézetben Nyikolaj Bá- szov professzor irányításával. A Delfin elnevezésű berendezés egyszerre több lézernyalábot zúdított hidrogénizotópok tablettáira, és ezen a módon sikerült összesűríteni a plazmát, amely 25 millió fokos hőmérsékletre hevült fel. A mindössze ezermilliomod másodpercig tartó robbanást másodpercenként több ezer képkockát készítő filmkamerával örökítették meg. MINI-TÉVÉ Mindössze 425 gramm a tömege a Leningrádban kifejlesztett legújabb tévékamerának. A tányémagyságú készülék fekete-fehér képei kont- rasztosak és rendkívül élesek. A közönséges váltóáramú hálózat áramával működik, teljesítményfelvétele csupán egy watt. A műszaki élet sok területén alkalmazható minitévének a tudományos kutatás sok ágában is hasznát vehetik. Kiegészítő egységgel rögzíteni is lehet a felvételeit. VALAMI EGÉSZEN ÚJ A MÜ- ANYAGKÉMIÁBAN... Az amerikai Du Pont vállalat alapjaiban új műanyaggyártó eljárás felfedezését jelentette be - több évtized óta az elsőt. A GTP (group transfer polime- risation = polimerizálás csoportos láncátadási reakcióval) eljárással nagyon pontosan szabályozhatják a polimer molekulák méretét és felépítését. Az eljárást először akril-mű- gyanták és gépkocsi fényező- szerek előállítására használják fel, de sok termék előállítására, egyebek között például ragasztók gyártására is hasznosíthatják. A jelek szerint például szobahőmérsékleten kezelhető és rendkívül tartós akril- mügyantákat állíthatnak elő vele. Az új eljárás minden részletét szabadalmaztatták. ÖNÉLEZO SZERSZÁMOK A New York-i kutató- és fejlesztőközpontban olyan újfajta vágószerszámot fejlesztettek ki, amely még a legkeményebb anyag megmunkálása közben is élezi önmagát. A kopó szerszámból parányi részek válnak le, s így mindig új, éles, tiszta vágóélek képződnek. A vágólapkát wolfrámkarbid porból és kötőanyagból állítják elő, különleges formába sajtolva és nagy hőmérsékleten kezelve. Az új szerszámot elsősorban titán munkadarabok megmunkálására használhatják fel. A kísérletek során a titán megmunkálása közben percenként 244 méteres vágási sebességet értek el az újfajta szerszámmal, ami az ötszöröse az eddigieknek. (d) sűrített szén Az NSZK-ban a Salzgitter vállalatnak sikerült szénből olyan terméket készítenie, amely - egyelőre erőművekben és egyéb ipartelepeken, később házi központi fűtőberendezésekben is - pótolhatja majd a fűtőolajat! A Densecoal nevű termék - ez annyit jelent mint sűrített szén vagy szénsűrítmény - 75 százalékban finomra őrölt szénből és vele összekevert 24 százalék vízből, továbbá 1 százalék olyan vegyi adalékból áll, amelynek összetételét - érthető okok miatt - titokban tartják. Az így készített anyag viszkózus és folyékony, akár a fűtőolaj, a fü- töértéke is amazéhoz hasonlít, s csővezetékben anélkül szállítható, hogy erre előzőleg keverőműben elő kellett volna készíteni. Az új termék fölöslegessé teheti a szénnek gázzá és olajjá váló bonyolult és költséges átalakítását. (DaD) a beljebb elhelyezkedő elektronokkal. S minél belsőbb és minél több elektront akarunk eltávolítani, annál nehezebb a dolgunk. A Berkeley Laboratóriumatomfizi- kusainak - első ízben - sikerült olyan gyorsított atommagnyalábot létrehozniuk, amely a legnehezebb természetes atomnak, a 238-as tömegszámú, 92-szeres töltésű (vagyis 92 elektronú) urániumnak a teljesen lecsupaszított, tehát valamennyi elektronjától megfosztott atommagjaiból áll. Urániumfémből villamos kisüléssel ionizált atomokból indulnak ki. Közöttük vegyesen vannak különböző számú vegyértékelektrontól megfosztott urániumok. A gyorsítás céljára ezek közül az ötszörösen ionizáltakat választják ki. A gyorsítás a Super-HILAC nevű nehézion-gyorsítóban kezdődik. Gyorsítás közben az ionokat olajgőzön vagy folyékony szénlapokon engedik át. Ezekben az ütközésekben az ionok újabb elektronjaikat vesztik el. Minél több elektronjától fosztottak meg valamely atomot, ez annál jobban gyorsítható. így az eltérő mértékben ionizált atomok a gyorsítás során jól szétválaszthatók. Végül a nehézion-gyorsítót 68-szorosan ionizált, a fénysebesség 13 százalékára gyorsított uránium-atommagok hagyják el. Ezt a nyalábot vezetik azután be további gyorsításra az intézet Bevatron nevű gyorsítójába. Ebben az urániumionokat vékony rézlemezekben és más anyagokban kényszerítik újabb ütközésekre, hogy maradék elektronjaikat is elveszítsék. A végeredmény: 92-szeresen ionizált, tehát teljesen csupasz, a fénysebesség 87 százalékára gyorsított uránium-atommagok nyalábja. Vele például azt vizsgálhatják, hogy milyen fokig érvényesek a könnyebb atommagokra kidolgozott elméletek az ennyire nehéz atommagokra. (New Scientist) Ksssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss>
