Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-04 / 18. szám

NÖVELJÜK A PARTCSOPORTOK AKCIÓKÉPESSÉGÉT Az érsekújvári (Nővé Zámky) járási pártbizottság hatás­körébe tartozó szövetkezeti alapszervezetekben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a kommunisták megértsék a termelés intenzifikációs tényezői érvényesítésének fon­tosságát, illetve hogy erőteljesebben szorgalmazzák e tényezők érvényesítését. Állandóan arra törekszünk, hogy minden párttag aktívan bekapcsolódjék alapszerve­zetének tevékenységébe. E téren sikereket érünk el, ami a konkrét pártfeladatok kijelölésének köszönhető. A politi­kai szervező munka súlypontja a pártcsoportokba helyező­dött át. A járásban jelenleg 179 állandó pártcsoport működik, ezek közül 49 a növénytermesztésben, további 49 pedig az állattenyésztésben dolgozik. Az Udvardi (Dvory nad Zitavou) Efsz-ben 14 pártcsoportot hoztak létre, és ezek közül a Ján Stefiik vezette szakosított növénytermesztési csoport éri el a legjobb eredményeket. 1983-ban 116,7 százalékra teljesítették a termelési tervet: zöldségből 103,8 százalékra, gyümölcsből 150 százalékra, szőlőből 127 százalékra tettek eleget a feladatoknak. A Mikulási Állami Gazdaságban is eredményesen dolgozik az 5 párt­csoport. A legjobb eredményeket a Jozef Master vezette kommunista kollektíva éri el. Ez a pártcsopori főleg az állatállomány jövedelmezőségének növelésében, a tömegtakarmányok jó hasznosításában jeleskedik. A Dolny Ohaj-i szövetkezetben az Anton Konvicka által irányított pártcsoport a legjobb, ennek tagjai az állatte­nyésztésben dolgoznak. A növénytermesztési pártcsoportok erőteljesen hozzá­járultak a gabonaprogram megvalósításához. Gyűléseiken megvitatják az egyes dolgozókra eső, a taggyűlések, illetve a pártbizottságok határozataiból eredő feladatokat. Gondoskodtak az agrotechnikai határidők, valamint a vetésforgó betartásának ellenőrzéséről, vállalták, hogy gondoskodnak a növényvédelmi munkák kifogástalan vég­rehajtásáról, hozzájárultak a betakarítási és terménykeze­lési veszteségek csökkentéséhez, illetve a növényter­mesztés szervezésével kapcsolatos teendők végrehajtá­sához. Ján Barák pártcsoportja például - amely az Érsek­újvári Efsz-ben dolgozik - őszi búzából 6,3 tonnás, tavaszi árpából 5,5 tonnás, szemes kukoricából pedig ugyancsak 5,5 tonnás hektárhozamot ért el. További lehetőséget látunk abban, ha a pártcsoportok­ban elhangzott hozzászólásokról, javaslatokról és bíráló megjegyzésekről nem feledkezünk meg, hanem a pártbi­zottságok munkájukban hasznosítani fogják azokat. A pártcsoportok vezetői sem feledkezhetnek meg ezekről a javaslatokról, hozzászólásokról; valamennyit továbbíta­niuk kell a gazdasági vezetőkhöz, hogy hasznosítsák a dolgozók tapasztalatait. Az állattenyésztésben dolgozó pártcsoportok munkája az állatgondozás tökéletesítésére, az állategészségügyi intézkedések betartására, a növen­dékállatok és más állatok elhullásának csökkentésére, a minél hatékonyabb takarmánygazdálkodásra és az újra­termelési folyamat más területeken történő biztosítására irányul. A Ján Simunek vezette pártcsoport például (az Érsekújvári Efsz-ben dolgozik) 1983-ban 4400 literes fejési átlagot ért el tehenenként, 1984-re pedig vállalta, hogy e mennyiséget 4650 literre növeli. A szarvasmarha-hizla­lásban darabonként és naponta 0,96 kg-os súlygyarapo­dást érnek el. Csökkentették a fajlagos szemestakarmány­fogyasztást, amely a tejtermelésben literenként 0,31 kg, a szarvasmarha hizlalásban 1,78 kg, a sertéshizlalásban pedig 3,82 kg (1 kg súlygyarapodásra átszámítva). Megállapíthatjuk, hogy a pártcsoportok többsége kellő felelősségtudattal működik, és hozzájárul a járás gazda­sági eredményeinek javításához. Tagjaik aktívan dolgoz­nak, és példamutatóan teljesítik munkahelyi kötelességei­ket. Viszont vannak pártcsoportok, amelyek tevékenysé­gében még számos probléma és fogyatékosság is előfor­dul. Különösen az okoz gondot, hogy egyenetlen a munka­végzés színvonala, és helyenként még kísért a formaliz­mus. Gyakran kell még az alapszervezeti bizottságokat figyelmeztetni, törődjenek többet a pártcsoportok munkájá­val, hiszen számukra ez kötelező. Szükség van az aktivitás rendszeres értékelésére, és a szervezőmunkában joggal igénylik a segítséget. Gyakrabban el kell beszélgetni a pártcsoportok tagjaival, különösen azokkal, akik a kérdé­sek megvitatás^során kevésbé aktívak, és húzódoznak az állásfoglalástól. Szükség van az ilyen problémák megol­dása során a segítségnyújtásra. A termelés különböző területein működő pártcsoportok többsége rendszeresen tanácskozik. Hasznos gyakorlattá vált, hogy a feladatokat a gazdasági vezetők jelenlétében vitatják meg, mivel így jobban tájékozódhatnak a vezetés szándékairól, és ilyenkor lehetővé válik, hogy egyéneknek is konkrét pártfeladatokat jelölnek ki. A jövőben többet törődünk azzal, hogy a konkrét pártfeladatok kijelölése ne kampányszerűen történjék, a feladatok ne legyenek formá­lisak. Kijelölésük során az adott időszak leglényegesebb teendőire kell összpontosítani. A mezőgazdasági csúcsmunkák időszakában ideigle­nes pártcsoportokat hozunk létre, amelyek a földeken dolgozó kommunistákat egyesítik, hogy gondoskodni tud­junk az egységes szemlélet érvényesítéséről, amikor a mezőgazdasági év leglényegesebb teendőit hajtjuk végre. 1983-ban 99 ilyen ideiglenes pártcsoport alakult a járásban. Ezek összesen 540 párttagot és -tagjelöltet egyesítettek. A legjobb ideiglenes pártcsoport a Tardos- keddi (Tvrdosovce) Efsz-ben működött. A Stefan Masáni vezette csoport figyelemre méltó eredményeket ért el aratás idején a gépek csoportos alkalmazásában. Kiváló teljesítményt nyújtott a Komjaticei Efsz-ben létrehozott, Lubomír Krajmer vezette pártcsoport is. Az őszi mezőgazdasági munkák időszakában 70 ideig­lenes pártcsoport dolgozott 423 párttagot és -tagjelöltet egyesítve. A legjobbak a következők voltak: a Tardoskeddi Efsz Tibor Vani vezette pártcsoportja és a Komjaticei Efsz Jozef Öepedy vezette ideiglenes pártcsoportja. Azt tapasztaltuk, hogy a pártcsoportok vezetői számára célszerű módszertani képzést szervezni, amelynek során a konkrét feladatokra és a lenini munkastílus alkotó érvényesítésére fordítják a figyelmet. Egységes Jegyzetfü­zetet vezettünk be a vezetők számára. Ezzel egyszerűbbé vált a pártcsoportokkal kapcsolatos dokumentáció. Meg­győződtünk arról is, hogy az adminisztratív munkát a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, és csak a legszükségesebb adatok rögzítésére kell szorítkozni. Célszerű, ha minden pártcsöport egyszerű, keretjellegű munkatervet dolgoz ki, amelynek a pártalapszervezet munkatervéből kell kiindulnia. Ázzál, hogy a pártcsoportok üléseit tervszerűvé és rendszeressé tesszük, nem gátoljuk meg a felmerült problémákra való rugalmas reagálást. Nagy figyelmet fordítunk a pártcsoportok munkája során szerzett tapasztalatok összegezésére. Ezek a tapasztala­tok hozzájárulnak a csoportok tevékenységének tökélete­sítéséhez. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a pártcsopor­tok munkája az eddiginél sokkal hatékonyabbban befolyá­solja az egész pártéletet. Ez megköveteli, hogy az alap­szervezeti pártbizottságok felelősebben törődjenek a párt­csoportok tevékenységének irányításával. Nagy felelőssé­get igényel a pártcsoportvezetők kiválasztása is. Ezzel megteremtjük a jobb munkaszervezés káderfeltételeit. Az alapszervezeti pártbizottságoktól elvárjuk, hogy rendsze­resen ellenőrizzék, módszertanilag és tartalmilag irányít­sák e legalapvetőbb pártszervezési láncszem munkáját. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságban működő párt­csoportok még erőteljesebben befolyásolják a termelés intenzifikálását, az egész újratermelési folyamat gazdasá­gosabbá tételét, és gondoskodjanak a kezdeményező­készség kibontakoztatásáról. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága tevé­kenységének célkitűzéseivel összhangban a kommunisták figyelmét a növénytermesztés erőteljesebb intenzifikálá- sára, e szakágazat fokozott ütemű fejlesztésére és az állattenyésztés szükségleteinek kielégítésére összponto­sítjuk. A gazdálkodó vállalatokat arra ösztönözzük, hogy erejük és eszközeik összpontosításával növeljék az öntö­zött terület részarányát. Ez a részarány jelenleg 12 száza­lékos, és ezzel nem lehetünk elégedettek. A pártcsoportok az idén még erőteljesebben hozzájárul­hatnak az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalata­inak közkinccsé tételéhez. így elősegíthetik a vállalatok gazdálkodása közötti színvonalbeli különbségek kiegyen­lítését. Ez azt jelenti, hogy a jobban működő vállalatok irányában kiegyenlítődhet a termelés intenzitása, az irá­nyítás és a tudományos-műszaki ismeretek érvényesíté­sének színvonala. A pártcsoportok a lehető legközelebb állanak a munkahelyi kollektívákhoz, így hatásuk is közvet­lenül és hatékonyan érvényesülhet. Azt is fontosnak tekintjük, hogy többet törődjenek a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításával. Ennek során nagyobb mértékben ki kell használni a járás élenjáró vállalatainak tapasztalatait. Ilyen vállalat pl. az Udvardi és az Érsekújvári Efsz, valamint a Palárikovói Agrokomplex. Meggyőződhettünk arról, hogy ahol magas színvonalú az állattenyésztés, ott a növénytermesztés színvonala sem lehet alacsony. Ez a növénytermesztési és törzstenyésztési munka, illetve a dolgozókról való gondos­kodás színvonala közti összefüggéseket tárja fel. Tisztában vagyunk vele, hogy a mezőgazdaság előtt álló feladatok teljesítése megköveteli: a pártalapszerveze- tekben és a pártcsoportokban dolgozó kommunisták is emeljék tevékenységük színvonalát. E munkára fel kíván­juk őket készíteni. Úgy irányítjuk a kommunistákat, hogy tevékenységükkel kedvező irányban befolyásolják az egész járás mezőgazdasági vállalatainak fejlődését. JAROMÍR VALENT, az SZLKP Érsekújvári Járási Bizottságának vezető titkára Látogatás a lubochnai Kollár-házban Személyes élménye valószínűleg már keveseknek van az 1921-es lubochnai eseményekről. Itt tartotta meg kongresz- szusát Szlovákia és Kárpát-Ukrajna szo­ciáldemokratáinak balszárnya. Á kong­resszus résztvevői elfogadták a Kommu­nista Internacionálé 21 teltételét, amely­nek legfőbb pontja az volt, hogy egy országban csak egy kommunista párt működjön. Marek Gulen föbeszámolójá- ban leszögezte, hogy Csehszlovákiában soknemzetiségű a proletariátus, amely­nek internacionalista egységre van szük­sége. A ruzomberoki Liptói Múzeum munka­társai a helyszínen - a lubochnai Kollár­házban - ahol a kongresszus ülésezett, emlékszobát rendeztek be. Még akkor, amikor a kogresszus résztvevői és szem­tanúi tényekben megbízható és pontos tájékoztatást nyújthattak az emlékszoba létrehozásához. Az emlékszobában korabeli fényké­pek, dokumentumok mutatják be azt a politikai harcot, amely a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után szinte azonnal elkezdődött a hatalmat megra­gadó csehszlovák burzsoázia és az el­nyomott munkásosztály között. Viharos május elsejei tüntetéseken ké­szült fényképek bizonyítják, hogy a részt­vevők a béke mellett szálltak síkra, a fel­vonulók a termelőeszközök, a bankok, a nagybirtokok államosítását követelték. Az emlékszobában látható dokumen­tumok között van a Pravda chudoby első példányának egyike. Ez szintén még a lubochnai események előtt, 1920. szeptember 15-én jelent meg Ruzombe- rokban. A balszárny e sajtóterméke a Kommunista Internacionáléba tömörült többi munkáspárt sajtójának példájára jelent meg. A hónapokkal későbbi l ubochnai ese­ményeket dokumentáló képeken Josef Schiffel és Marek Óulen portréja, mellet­tük egy csoportkép a küldöttekről. Egy falragaszon a 149 küldött - 88 szlovák, 36 magyar, 15 nemet, 6 ukrán és 4 zsidó baloldali szociáldemokrata - névsora. A hatalmi szervek képviselője is odaállt a fényképezőgép elé, aki még ott is szuronyos puskával a kezében védel­mezte a „demokráciát“, legalábbis jelké­pesen. Liptó akkoriban Szlovákia többi vidé­kéhez képest viszonylag fejlett iparral rendelkezett. Már üzemelt a ruzomberoki textilgyár, a Liptovsky Mikulás-i bőrgyár, továbbá üveggyár és több fűrésztelep. Ezzel magyarázható, hogy itt élesebb volt az osztályharc. Például hatezer mun­kás vett részt az egész országra kiterjedt 1920-as decemberi általános sztrájkban, amelyet azonban a burzsoázia vérbefoj- tott. A munkásosztálynak ez azzal a tör­ténelmi tanulsággal szolgált, hogy az uralkodó osztály nem oldja meg a mun­kásság alapvető problémáit, nem szünte­ti meg a kizsákmányolást, a nyomort, ezért a proletariátusnak saját pártra van szüksége. Ennek az új típusú marxista -leninista pártnak az alapjait rakta le Szlovákiában a lubochnai kongresz- szus. KOVÁCS ELVIRA 1984. v. 4. A lubochnai Kollár-ház Az emlékszoba egy részlete . (Archív és Emanuel Lovás felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents