Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
A természetben kitermelt tőzegnek, valamint a belőle készített komposztnak nagy szerepe van a talaj termelőképességének növelésében. Szlovákiában a bratislavai Tőzegfeldolgozó Vállalatnál már 30 éve foglalkoznak a tőzeg kitermelésével, amiből értékes szerves trágyákat készítenek. Amint azt Eduard Minaroviő mérnök, a vállalat igazgatója elmondta, a tőzeg kitermelése tulajdonképpen már 1949-ben elkezdődött Slanica na Orave mellett, de a vállalat létrehozására csak 1954-ben került sor. A vállalat tevékenysége szorosan összefüggötL a szocialista mezőgazdaság fejlődésével. Mivel a mezőgazda- sági nagyüzemek egyre több Vitahum típusú ipari kom- posztra tartottak igényt, a vállalat fokozatosan 14 üzemet hozott létre Szlovákia egész területén, s a Vitahum gyártása a kezdeti évi 22 ezer tonnáról több mint 1 millió 150 ezer tonnára nőtt. Ezt a mennyiségi növekedést a vállalat három szakaszban érte el. Az ötvenes évek közepén először a munkaerő- ellátást kellett biztosítani, a hatvanas éveket a termelési folyamatok gépesítése jellemezte, s a harmadik szakaszban, vagyis a hetvenes évek folyamán sor kerülhetett a termelés gyors felfuttatására, elsősorban a munkatermelékenység növelése alapján. A jelenlegi feladatok teljesítésére a vállalat minden szempontból jól felkészült, de a jövőben jobban figyelembe kell venni a mezőgazdasági üzemek szükségleteit. Arról van szó, hogy amíg eddig az ipari komposztot elsősorban alapvető szervesanyagforrásnak tekintették, melynek tápanyagtartalma a szükséges elemekből átlagos szinten mozgott, a jövőben az egyes talajtípusoknak és az egyes növények igényeinek megfelelően főleg a speciális kom- posztokra lesz szükség. Mindez azt jelenti, hogy a vállalat egy új fejlődési szakasz küszöbén áll, amelyben a további gyártmányfejlesztés jelentős változásokat tesz szükségessé a nyersanyagok választékának bővítésében, valamint a termelés anyagi-műszaki ellátottságában. A kitermeléshez használt gépek, a kotrók, a dózerek és a rakodók külföldről, főleg a Szovjetunióból származnak, ahol hatalmas tőzegtelepeken alkalmazzák ezeket. Ezek különlegesen nagy teljesítményű és megbízható gépek. Csupán az jelent problémát, hogy a vállalat nem áll közvetlen kapcsolatban az illetékes szovjet gépgyártó vállalatokkal, s a szükséges alkatrészek beszerezése a külkereskedelmi vállalatokon keresztül eléggé hosszadalmas. Ami a szlovákiai tózegvagyont illeti, az igazgató tájékoztatása szerint a hazai tőzeg készletnek csupán tizedrésze A bratislavai Tőzegfeldolgozó Vállalat prievalyi üzemében a kotró- és rakodógépek kezelői, a gépkocsivezetők és a gépjavítók két szocialista munkabrigádja a termelési feladatok teljesítése mellett a gépek karbantartásáról is példásan gondoskodik. Ennek köszönhetően a vállalati átlagnál tíz százalékkal jobb eredményeket érnek el a járműkapacitás kihasználásában. A felvételen Ján Michalica gépjavító, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke, aki eddig már tíz újítási javaslatot terjesztett elő, s ezek közül hatot meg is valósítottak, Anton Veteska gépkocsivezetővel (balra) és egyik T-148-as tehergépkocsi nyomócsövének a javítását végzi. ■4--------------------------------------------------------------------------található Szlovákia területén, ami azt jelenti, hogy nagyon meg kell becsülnünk ezt a csekély mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincset. Az 1979-ben végzett felmérés szerint mintegy 3,8 millió tonna tőzeg volt Szlovákia területén, s ebből csak 2,4 millió tonna a kitermelésre engedélyezett körzetekben. Az évi 250 ezer tonnás jövesztés mellett ez a készlet még ebben az évtizedben kifogyna, s a továbbiakban tőzegtelepek csak a védett körzetekben fordulnak elő Szlovákia területén. Ebből a helyzetből kiindulva a vállalat már 1975 óta keresi a tőzeg pótlására felhasználható egyéb nyersanyagokat, hogy a jövő nemzedékek is rendelkezhessenek még tőzeggel a mezőgazdasági termelés, illetve a kertészet egyes specifikus céljaira. Kísérleti jelleggel már gyakorlatilag is sikerült megoldani a tőzeg pótlását zúzott háztartási hulladékkal, amelyből évente mintegy 260 000 tonnára lehet számítani Szlovákiában. Az ilyen alapanyagból készített komposzt minősége eléri, sőt néhányszem- pontból felül is múlja a hagyományos tözegkomposztok minőségét. Az ilyen komposztok szervesanyag- és tápanyagtartalma kiegyensúlyozott, s átlagosan 10-12 százaléknyi tőzeget tartalmaznak. A tőzeget egyre inkább csak különböző speciális és drágább mezőgazdasági alapanyagok gyártására használják fel. Ilyen irányzat érvényesül az egész világon, azokban az országokban is, ahol a tőzegkészletek mennyisége kielégítő. A Cseh Szocialista Köztársaságban is ilyen irányú fejlődés kezdődött, amit Szlovákiában is követni kell. Amint azt Eduard Minaroviő külön is hangsúlyozta, termőtalajainknak csupán 12 százaléka éri el a 2,5-3 százalékos humusztartalmat. Az ennél kevesebb humuszt tartalmazó termőföldek nem nyújtanak megfelelő környezetet a talajbaktériumok életéhez és általában a talajbiológiai folyamatok számára. Ezért a szerves trágyázás alapvető feltétel a talaj termékenységének fenntartásához és fokozásához. A korszerű mezőgazdasági termelés természetesen a műtrágyát sem nélkülözheti, mint ahogy a növényvédelmi vegyszerek is nélkülözhetetlenek a kártevők és a betegségek elleni harcban. Azonban nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kemizálás az ésszerűség keretei között maradjon, mert például a nitrogénnel való túltrágyázás megzavarja a talajban folyó nitrifikációs és denitrifikációs folyamatokat, vagyis csökkenti a baktériumok által a levegőből lekötött nitrogén mennyiségét, ami a mezőgazdaság legolcsóbb nitrogénforrását képezi. Az igazgató azt is megemlítette, hogy a vállalat fennállása alatt összesen 15,2 millió tonna Vitahum típusú komposztot, 1,45 millió tonna tőzeget, s mintegy 8 millió darab csomagolt készítményt értékesítettek. A 7. ötéves tervidőszak első három éve alatt 4 millió 672 ezer tonna Vitahu- mot, 32 ezer tonna tőzeget, s csaknem négy és félmillió darab csomagolt komposztot adtak a mezőgazdasági termelőknek. A vállalat az elmúlt időszakban több kitüntetésben is részesült. Többek között ,,A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a vállalata“, valamint „Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulójának a vállalata“ megtisztelő címeknek is tulajdonosa. A központi szervek a talaj termékenységének növeléséhez való hozzájárulásukat díszoklevelek adományozásával ismerték el. A vállalat vezetősége a növekvő feladatok teljesítésében a pártszervezet, a szakszervezet és a SZISZ aktív tagsága támaszkodik. A dolgozók kezdeményező és felelős hozzáállása az üzemanyagokkal való.takarékos gazdálkodásban is megmutatkozik. A vállalaton belüli szállítások keretében évi átlagban mintegy 21 millió 770 ezer 'tonnakilométeres teljesítményt kell nyújtani, s míg az ésszerűsítések előtt, vagyis 1978-ban az 1000 tonnakilométerre jutó gázolajfogyasztás 80 kg volt, ez 1982-ben 52,3 kg-ra, 1983-ban pedig 48,7 kg-ra csökkent. Ez is azt bizonyítja, hogy lelekiismeretes munkával munden társadalmi-gazdasági problémát meg lehet oldani. MIKULÁS MATAŐEJE A tőzeget pótkocsis tehergépkocsikkal szállítják el a kitermelés helyéről. (A ŐSTK felvételei) Mindent az exportért- Hát megérkeztünk... A Sumava kapujában állunk - sóhajt fel mellettem prágai útitársam, amikor három órás út után buszunk megáll Klatovy főterén. Egy percig sem titkolom: engem lehangol a látvány. Fekete tornyok, szürke házak, omladozó árkádok, elhanyagolt kapualjak, s mindez hideg szélben, szakadó esőben. Amikor először jártam itt, akkor is irgalmatlanul esett. Igen, Klatovy a Sumava kapuja. Meg a szegfűk városa. S ahogy a közeli Susicének gyufagyára, Velharticének papírgyára, Domazlicének messze földön híres kerámiai üzeme van, Klatovy jól jövedelmező bőrfeldolgozó vállalatot mondhat magáénak. Nagyanyánk retikülje vagy apánk iskolatáskája még a gyár régi falai között készült, ahol egykor sörrel töltötték a hordókat, a mai táskákat viszont már a korszerűen berendezett, tágas műhelyekben varrják. A minőséget, a divatos formát, a tökéletes kivitelt a gyár kereskedelmi kapcsolatai is jelzik: a Szovjetunióban, Magyarországon, az NDK-ban. Lengyelországban ugyanolyan nagy a kereslet a Kozak tás’kái iránt, mint Nagy-Britanniában, Nyugat-Németországban, Ausztriában, Francia- országban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Ausztráliában és másutt. Rostislav Krälik, a Kozak igazgatóhelyettese:- Kétezerhétszázötven dolgozót foglalkoztató vállalatunk hét üzemből áll. Klatovyban elsősorban kofferokat és táskákat gyártunk, Cernoáín- ban iskolatáskákat, Tachovban bőr- és gumikesztyűket, Pacovban és Cernovicében, pénztárcákat, Dőlné Berkovicében iskolatáskákat - francia megrendelésre, továbbá öveket és szíjakat, Horni Slavkovban pedig munkakesz- tyúket. Termékeink jelentős mennyisége exportra kerül: a tőkés országok tavaly 112 millió korona értékű árut vettek tőlünk, a szocialista országoknak pedig 105 millió korona értékű árut adtunk el. Aki végigmegy a műhelyeken, elégedetten állapíthatja meg, hogy a termelés korszerű körülmények között folyik, s a dolgozók mindent megtesznek az anyagtakarékosság érdekében.- Igen, akárhova is néz, mindenütt jól működő, a követelményeknek megfelelő berendezéseket lát. Én csak a nyugatnémet bőrvágó gépekkel vagyok elégedetlen. Ez a nyolc új gép ugyanis egy kicsivel sem termel többet, mint az a hat régi, amelyet le kellett írnunk. Ami pedig az anyaggal való gazdálkodást illeti: tavaly 3 millió koronás hasznot könyvelhettünk el ezen a téren.- A táskák és kofferok mellett évente 6 millió pár munkakesztyűt is gyártanak, s ez újabb 150 millió koronás bevételt jelent a Kozáknak. Vajon mi okoz több fejtörést a gyárnak: a majdhogynem évente változó táskadfvat vagy az olyan kesztyűk gyártása, amelyek a legviszontagságosabb körülmények között sem mondják fel a szolgálatot.- A divatot mi is meg tudjuk lovagolni, azzal nincs baj. Formatervezőink még egyszer sem aludtak ef. Hogy csak a legfrissebb példát említsem: a nyugati piacon mostanában jött divatba az ún. pilótatáska, amelyet már mi is sorozatban gyártunk. Lezárásának 999 lehetősége van, s a zár csak a betáplált számkód alapján nyílik ki. Ami pedig a munkakesztyűket illeti: ismerjük a fogyatékosságainkat. Tudjuk, hogy az építők és a kohászok két-három havonta újat húznak a kezükre. Hogy a jövőben elégedettebbek legyenek: egy „pár“ általunk gyártott kesztyű három darabból fog állni. Egy bal- és két jobbkezesből.- Honnét az ötlet?- Itt született nálunk. Szocialista munkabrigádjaink jó és ésszerű újítási javaslatokkal állnak elő. A jó minőség címet is mi találtuk ki, amelynek lényege abban rejlik, hogy a dolgozó, aki elnyeri, legalább 105 százalékra teljesíti a tervet, s ezért nemcsak erkölcsi, hanem anyagi juttatásban is részesül. Még nagyobb elismerés vár arra a dolgozóra, aki a terv túlteljesítése mellett arra is vállalkozik, hogy betanuljon két új munkaműveletet, s szükség esetén helyettesíteni tudja munkatársát. A versenyláz természetesen a munkabrigádok között sem csökkent: a mi gyárunkban csak annak a csoportnak jár ki a szocialista munkabrigád cím, amely évente legalább egy hasznosítható újítási javaslatot nyújt be. Igényesek vagyunk? Igényes a megrendelő is. Ha csalódna bennünk, holnap már másutt kopogna. -szabóik J SZÚ 6 1984. IV. 27. A KÖVETELMÉNYEKHEZ mm
