Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-20 / 16. szám

H

erman Ottó ismert magyar néprajz- kutató A madarak hasznáról és káráról című könyvében ezt írja: ,,Nemigen van a földkerekségnek oly népe, amely a madarak életének megvigyáizá- sában és magyarázásában vetekedhetnék a magyarral... A nép tudása és bölcsessége őseredetű példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalatainak világos tanúságtétele."

Hiszek Herman Ottó szavainak igazságában. Jómagam csak egy mátyusföldi kis község nyelvét vizsgálva oly gazdag f)éldatárat gyűjtöttem, hogy magam is meglepődtem. Ezekből a „virágokból“ szeretnék most bemutatni egy csokorra valót, közös gyönyörűségünkre. A mondásokat nyelvi környezetükben mutatom be, néhány tájnyelvi sajátság meghagyásával.

MADÁR. Ha valaki nagyon örül, ezt mondják róla: Te, az olyan boldog volt, úgy örült annak a magnónak, hogy madarat lehetett volna vele fogatni. Cirkuszi mutatványt látva: Én osztén oda föl nem mennék, úgy billeg azon a kötélen, mint valami madár. Ha valaki teljesen szabad, nem köti őt senkihez semmi felelősség: Ez annyit utazik, amenyit csak akar. Meg is teheti, hisz szabad, mint a madár, se kutyája, se macskája. Vagy: No most csak igazán elmondhatom magamról, hogy olyan szabad vagyok, mint a madár. A gyerekek elmentek pionírtáborba, az asszony meg elutazott az anyjához. Ha valaki kevés táplálékkal is beéri: Egy ilyen öregnek már mi költ, ez nem nagy igényű. Ez már csak annyicskát eszik, mint a madár. Fényképezéskor - hogy ne vágjanak túlságosan komoly képet és a megfelelő irányba nézzenek - így szólnak a gyerekekhez: Mosologjatok, röpül a madárka... Ha szokatlan helyen, esetleg idegenben találkoznak valamely ismerőssel, ezt mondják: Hát te meg hun jársz itt, ahun a madár se jár?! Ha valami már nyílt titok, de a beszélőtársnak még nincs róla tudomása: Nem tudsz róla?! Pedig már a madarak is azt csiripelik. Az ember a saját jellemét is elárulja azáltal, hogy kik közül választ magának barátot: Meglátszik, hogy kivel barátkozik. Hiába, madarat tolláról, embert barátjáról. Nem szép dolog az, ha az ember a hozzá legközelebb állókat rágalmazza: Csúnya madár az, amellik a maga fészkibe piszkít.

BAGOLY. A későn fekvőre vagy éj- szakázóra ezt mondják: Mindennap éjfél után jár aludni, már olyan, mint az éjjeli bagó. Vagy: Olyanok vagytok, mint az éjjeli bagók, mindig sötéttel gyüttök. Esetleg így is megemlegetik: Nincs itthon az éjjeli bagó, ki fog engem fölkelteni?! Bosszúság kifejezésére: Hogy a bagó vigye el! Kisgyerek ijesztgetésére is előfordul: Jó legyél, mert elvisz a bagó. Vagy: Hú, én nem megyek ki, mert elvisznek a bagók! Ha este tisztán hallani a bagoly kuvikolását, jósolnak belőle: Igen csuvikkol a bagó, valaki meg fog halni. Ha olyantól hallanak dorgáló szavakat, akiben a kifogásolt hiba szintén megtalálható, sőt talán még nagyobb mértékben is, így vágnak vissza: Mit beszélsz, te, bagó mondja verébnek, hogy nagyfejű! Ha két lehetőség közül is választhatnak, de a választás mindenképpen rossz, ezt mondják: Fához a bagót, vagy bagóhoz a fát.

CSIBE. Az édesanyjukat követő kisgyerekekről mondják: ügy mentek utána azok a csöppségek, mint csibék a kotló után. A nyafogó, állandóan panaszkodó gyerekre, ritkábban felnőttre így pirítanak rá: Annyi bajod van, mint a sebes fenekű csibének! Ha pedig a fiatal okosabb akar lenni a felnőttnél, így intik ót rendre. A csibe ne akarjon okosabb lenni a tyúknál!

FECSKE. A fecskék repüléséből következtethetünk az időjárásra: Alacsonyát repülnek a fecskék, meglátjátok, eső lesz. Régi tapasztalat, hogy egy ember nem elegendő ahhoz, hogy a rossz gyakorlatot jóra változtassa. Magam hiába akarok rajta változtatni, egy fecske nem csinál nyarat. Vagy: Hidd el, hogy családos ember meggondolja. Mert egy fecske nem csinál nyarat.

GALAMB. A szelíd, jámbor emberre mondják: Szelíd, mint a galamb. A kövérkés, általában fiatal nőre vagy gyerekre pedig: Olyan, mint a töltött galamb. Ha valakinek nincs módjában gyakran utazgatni: Én is munkába vagyok, nem röpülhetek mindennap haza, mint a galamb. A veszekedő, civakodó házastársakra mondják: Ezek is úgy élnek, mint a galambok. Hun az egyik röpül, hun a másik. Vagyis hol az egyik megy haza a szüleihez, hol a másik, de mindig visszatérnek egymáshoz. Ha valaki semmit sem tesz boldogulása érdekében, így világosítják fel, hogy a csodára nem várhat: Csak szépen menj és érdeklődd meg. A sült galamb nem fog a szádba repülni. Vagy: Ha én azt vártam volna, hogy a sült

galamb a számba röpüljön, hát megníz- hetném magam. A galamb szót megtaláljuk egy kedves gyermekjátékunkban is, melyet ketten játszanak. Az egyik hanyatt fekszik, kezét hátra teszi a feje mellé, lábát keresztben fölemeli. A másik gyerek fél talpával rálép társa tenyerére, ráfekszik a lábára, mire a fekvő játékos kezének és lábának együttes lendületével előrehajítha őt. Vagyis: Galambot rúg. Ha valahol nagy a jövés-menés, ezt mondják: Lassan már olyan lesz ez a ház, mint a galambdúc. Vagy: Én nem tudom, mi ez, de máma itt akkora a forgalom, mint a galambházban. A szelíd természetű embefrel kapcsolatos megjegyzés: No, ennek is galambepéje van. A nagy szemű jégesőre: Arra Biksébe akkora jegek estek, mint a galambtojás. A szerelmesen enyelgő fiatalokra pedig ezt mondják: Turbékolnak, mint a galambok.

GÖDÉNY. A nagyon sokat ivó embert a gödénnyel hasonlítják össze: Ftágyün, hát annyit iszik, mint a gödény! Máskor meg nem iszik egy csöppet se.

HOLLÓ. A kivételes jó tulajdonságokkal rendelkező emberre mondják: Máma már a rendes mesterember olyan ritka,

mint a fehér holló. A cinkostársak, azonos beosztású emberek egymásnak általában nem szoktak ártani: Nem árulják el ezek egymást, ne félj te attól. Holló a hollónak nem vájja ki a szemit.

KACSA. Ha valaki sokat iszik: Te, nem gondolod, hogy már ölég, hisz annyit iszol, mint a kácsa. Ha pedig mohón fal: Nyeli, mint a kácsa a nokedlit. A vénlegény bosszantására mondják, amikor nem akar megnősülni: Elissza a kácsák elől a vizet. Ha valaki gyakran mosakodik: Mindig mosakodik, mint a kácsa. A lihegő emberre: Annyira ki volt fulladva, hogy úgy pihegett, mint a kácsa. Ha pedig a meglepetéstől alig tud megszólalni: Úgy meglepődtem, hogy csak hápogtam, mint a kácsa, nem tudtam, mit mondjak.

KAKAS. A harcias természetű emberre mondják: Úgy nekiugrott annak a szegény embernek, mint a kakas. Jó, hogy be nem húzott neki egyet. A verekedő, egymásba akaszkodó gyerekeket pedig ezzel a mondattal választják szét: Szét kakasok! Az aktív nemi életet élő férfiak ritkábban híznak el: - Nízd meg a Gyu- szit, azon nincs egy kila fölösleg se. - Hiába, jó kakas nem hízik. A szerelmes ember ösztönei szerint cselekszik: Ha egyszer tetszik neki, hát mit csináljon?! A kakas is fut a tyúk után. Aztán a kakas jelenti be a vendéget is: Kukorít, a kakas, vendég gyün. Az esőt is, ha világos nappal kukorékol: Kukorékolnak a kakasok, meglátjátok, eső lesz. A saját portáján, hatáskörében mindenkinek joga van intézkedni: Kakas is úr a maga szemétdombján. Ha szerelmes párt látnak, s a legény megcsókolja a leányt, ezt mondják: Megbünteti, mint kakas

a tyúkot.

LIBA. Ha valaki szemtelenül felel visz- sza: Kikérem magamnak, hogy így beszélj velem, nem legeltettünk együtt libákat. Ha valaki a betegségétől el van kábulva, s a járása is bizonytalan: Úgy le vagyok gyengülve, csak szédölgök, mint a liba. Vagy: En nem tudom, mi van velem, olyan vagyok, mint a szédült liba. Ha pedig többszöri próbálkozás után sem sikerül - például nagyobb városban - rátalálni a meghatározott helyre, ezekkel a szavakkal mondanak le szándékukról: Hagyjuk a csudába, nem fogunk itt egész nap keringölni, mint a szédült libák! A naiv, hiszékeny, tudatlan falusi nővel kapcsolatban lenéző kifejezés: Nemhiába faluról van, de buta is, mint a liba. Vagy : Mit akarnak itt ezek a falusi libák? Esetleg így: Ilyen buta falusi libával csak nem kezdesz ki?! így is: Érettségizett nő hogyan lehet ilyen buta liba?! Az ostoba nőre: Olyan, mint a vak liba, csak níz, níz, de nem tudja, hogy mit lát. A kanyargós

útra: Mint a liba nyaka, úgy meg van görbülve ez az út. Ha valaki kifulladt, liheg: Úgy pihákolsz, mint a liba, mikor szemet kap. Ha valakinek óvatosan az elevenére tapintanak, mire megszólal, s ezzel elárulja magát: Mit szabadkozol, tudom én, amit tudok. Egy másik megjegyzi: Tudod, a liba is, ha fejbe ütik, hát gágog.

LÚD. Ha valaki úgy érzi, hogy túl sokat evett: Úgy jóllaktam, mint a lúd. A gyengébbek is legyőzhetik az erősebbet, ha sokan vannak: Ennyi növel jobb, ha vigyázol, mert sok lúd disznót győz. Ha már adunk valamit, adjunk bőven, ha pedig csinálunk valamit, csináljuk alaposan: Ha lúd, hát legyen kövér!

PACSIRTA. Ha valaki szépen tud énekelni, így ismerik el: Nagyon szép hangja van. Az úgy énekelt, mint a pacsirta.

PAPAGÁJ. A rikító színű, cifra öltöző- tű személyre mondják: Ebben a ruhában akarsz menni?! Hisz úgy nízel ki, mint a papagáj. Ha valaki sokat fecseg: Hogy ez mennyit beszél! Szünet nélkül pirittyel, mint a papagáj, csak mondja, mondja.

PÁVA. A büszke, öntelt vagy túlságosan cifra öltözetű nőkkel kapcsolatban mondják: Mért köll oda olyan cifra ruhában bevonulni, mint a páva?! Vagy: Sétál, mint a páva. Olyan kevély, mint a páva. Esetleg: Mit fityegteted itt magad, mint a páva?!

PINTY. Remekül, kifogástalanul, gyorsan: Még te beszélsz, hisz ez úgy megy neked, mint a pinty. Igaz, hogy kis tömzsi

ember, de van benne erő. Úgy fölkapja a zsákot, mint a pinty. Hej, gyerek, akkor ám nem ilyen világ volt... Ha gyüttek a röpülök, úgy futottunk a bunkerba, mint a pinty!

PIPISKE. Rátarti járású fiatal nőre, vagy kisasszonyoskodó férfira: Úgy megy, mint a pipiske. Falura nem való ilyen pipiske.

RIGÓ. Ha valaki szépen tud fütyülni: Fütyül,' mint a rigó.

SAS. Akinek szokatlanul éles látása van: Olyan a szeme, mint a sasnak, mindent észrevesz.

SZAJKÓ. Ha valaki valamely szöveget megértés nélkül ismételget: Azért, kislányom, te is raplis vagy. Ha egyszer kitalálsz valamit, olyan vagy, mint a szajkó, mindig csak azt hajtogatod.

SZARKA. A tolvaj természetű emberről mondják: Ezt nem lehet egyedül sehova se beengedni, mert lop, mint a szarka. A helyben topogó, forgolódó embert is a szarkához hasonlítják: így van az, ha az ember nem lát. Egyszer innej gyün a hang, másszor onnaj, én meg csak itt forgok, mint a szarka. Ha valaki többre vállalkozik, mint amennyire az erejéből telik, s várható, hogy elöbb-utóbb kudarcot vall: Nekifogott annak a hatalmas háznak, osztán most meg nincs pénze rá. így van ez. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.

TYÚK. Aki este túl korán fekszik le aludni: Ó, ezt osztán el nem csaljátok a mulatságba. Ez a tyúkokkal jár aludni. Az ostobára: Megvínültél, de annyi eszed sincs, mint egy futkározó tyúknak. Ha valaki valamihez egyáltalán nem ért: Úgy ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez. Vagy: Ez a mostani számtan olyan magas nekem, mint tyúknak az ábécé. Fenyegetésben: Úgy összetörlek, mint tyúk a töre- ket. Ha valaki túlságosan sokat panaszkodik: Ennek mindig annyi baja van, mint a sebes fenekű tyúknak. A gyáván félrehúzódó gyerekekről: Ezek a tápészok (maflák) úgy el lesznek ott nyomva, hogy no! Úgy fognak ott ülni a sarokban, mint az ázott tyúkok. Ha valakinek az arca az erős hidegtől vagy láztól kipirosodik, vagy ha valaki szégyenében elpirul: Piros vagy, mint a tyúk a farka alatt. Hebehurgya nőre: Mit akar itt ez a kerge tyúk?! Síró gyerek csúfolására mondják, ha a sírás oka nevetséges apróság: Rád nízett a fekete tyúk, sírjak? Luca-napi jó tanács, hogy a tyúkok tojjanak: Máma nehogy ám varrjatok, mert bevarrjátok a tyúkok fenekit! Ha valaki mindenben saját magát helyezi előtérbe: Persze, mert csak az a valami, amit ő csinál. Ennek a tyúkja mindig nagyobbat tojik, mint a másé. Vagy: Hagyd ötét, ezt ki nem beszéled, ennek a tyúkja mindig nagyobbat tojik, mint a másé.

VARJÚ. Ha valaki fölöslegesen sopánkodik: Mit károgsz, mint a varjú! Ha valakinek az arcbőre az átmeneti rosz- szullét miatt kifehéredik, illetve a fehér bőrűre: Te Laci, te olyan fehér vagy, hogy a varjúkat nekem fog költeni rólad elkergetni. A varjúk viselkedéséből az időjárásra is lehet következtetni: Igen gyülekeznek a varjúk, biztos hó lesz. Már a hollóknál is említettük, hogy a cinkostársak nem szoktak egymásnak ártani: Tudod, hogy van az. Varjú a varjúnak nem üti ki a szemit.

VÉRCSE. A gyorsaság, kapzsi mohóság kifejezésére: Amikor meghallotta, hogy nekem is megvan, hát kapott rajta, mint a vércse.

VERÉB. A csapzott emberre: Mire hazaértünk, úgy níztünk ki, mint az ázott verebek. Akinek mindkét oldalon pállott a szája széle: Olyan vagy, mint a gund- zsás veréb. Ha valamiből csipegetve fogyasztanak: Büdös kölkek, úgy ledzsu- bálták a szőlőt, mint a verebek. Betegről beszélgetve: - És eszik rendesen? - Éppen az a baj, hogy nem eszik. Csak csipeget, mint a veréb. A harácsoló emberre: Ez olyan kapzsi, hogy tíz fillérért képes volna a verebet elhajtani Galántá- ig. Ha valaki fázik: - Fáztok? - Hát nincs valami melegünk. Gubbasztunk, mint a verebek. Vagy: - Mi van veletek, csak nem fáztok? - Miért? - Hát mert úgy össze vagytok húzódva, mint az ázott verebek. A szüleikre várakozó gyerekekre: Olyanok, mint a verebek, így lesnek e, hogy mikor gyüvök.

Herman Ottóval kezdtem, vele is fejezem be. Népéhez intézve szavait szárnyas barátainkról többek között ezeket mondja: ,,A madár boldogságában látod a magadét, akit szíved kíván és legjobban szeret, az néked galamb.

Hűséges párod, mely meghal, haelsza- kasztják, neked gerlicemadarad; mind ennek, úgy a te szíved is megszakad.

És legnagyobb bánatodban úgy keseregsz te is, mint a fiaveszett madár."

A szólások és közmondások valóban nyelvünk legszebb virágai.

GÁGYOR JÓZSEF

A/yetwnk'

kjféMvMyd

Szólások és közmondások a madarakról

Gyökeres György felvétele Az élő népszokások sorozatból