Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-20 / 16. szám
* A termelőn és a feldolgozón is múlik- „Igyon több tejet, fogyasszon rendszeresen jó minőségű tejtermékeket“ - olvasom a plakátokról. A reklámszövegek szerkesztői még hozzáfűzik, hogy ezek az élelmiszerek megfelelnek az ésszerű táplálkozás alapelveinek. Állításukkal egyetérthetünk. Jómagam is szívesen iszom a tejet hidegen, forralva vagy más állapotban. Tejiparunk igyekszik bővíteni a választékot, de hozzá keli tennünk, hogy még távolról sem elégíti ki a fogyasztók igényeit. Ezért voltam kíváncsi a tejtermékek bővítésével kapcsolatos eredményekre és célokra a Milex galán- tai (Galanta) üzemében. Milyen eredményeket értek el eddig? Milyen tényezők akadályozzák a gyártmányfejlesztés, illetve az új termékek gyártási programjának gyorsabb megvalósítását? Fogas kérdésekre adott olykor kelletlenül választ Milan Bocák mérnök, a galán- tai üzem igazgatója és Bergendi Jenóné, a feldolgozás irányítója. Az egyik oldalon a túltermelés - a mezőgazdasági vállalatok március 10-ig 260 ezer liter tejet adtak el terven felül a felvásárlási körzetben -, a másik oldalon az elég gyakran kifogásolható minőség és a silány választék okoz gondot. Mi az oka az ellentéteknek? Az igazgató elsősorban arra panaszkodott, hogy a mezőgazdasági vállalatok egy része nem szállít teljesen kifogástalan tejet üzemükbe. A kimutatás szerint az év elejétől a felvásárolt tejnek csak a 76 százaléka volt első osztályú. Egyes időszakokban még ezt az arányt sem érte el. Akadnak olyan mezőgazdasági vállalatok is, amelyek feldolgozásra alkalmatlan tejet adnak el, és vissza kell küldeni. Ez tehát a tényállás. És hogy miért nincs több első osztályú tej? Az igazgató szerint elsősorban a gondozók hibájából. Számos mezőgazdasági vállalatnál nem mossák meg fejés előtt a tehenek tőgyét. Még mindig előfordul, hogy a tejet vizezik. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál nincsenek megfelelő hűtőberendezések. Még az olyan fejlett mezőgazdasági vállalatnál, mint az Abrahámi vagy a Sopornai Efsz, sem fejezték be a korszerű berendezésekkel ellátott tejhűtőközpont építését. így a tejet nem tudják kellő hőfokra lehűteni és megindul benne a nemkívánatos erjedés. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdasági vállalatok többsége kifogástalan tejet szállít a feldolgozó üzemeknek. Például a Zsigárdi (Ziharec), a Tesedíkovói, a Deáki (Dia- kovce) Efsz évek óta első osztályú tejet ad el. Többször is feltettem a kérdést: vajon miért? Az igazgató tanácsolta, kérjek választ valamelyik mezőgazdasági vállalat vezetőjétől.---------------------------------------------p.- Mi csak első osztályú tejet adunk el - mondja Tonkó Pál mérnök, a Deáki Efsz elnöke (A szerző felvételei) Végül is Tonkó Pál mérnökkel, a Deáki Efsz elnökével hánytuk-vetettük meg, hogyan lehet rendszeresen jó minőségű tejet termelni és eladni. Első helyre helyezte a munka- és a technológiai fegyelem megtartását. Évekkel ezelőtt zoo- technikus volt, tudja, hogyan kell bánni az emberekkel. Nem kell fukarkodni sem a bírálattal, sem a dicsérettel, és rendszeresen ellenőrizni kell az állatgondozók munkáját. Ha nem használ a figyelmeztetés, a meggyőzés, akkor az anyagi megrovást kell alkalmazni. Ez az egyik oldala az éremnek. A másik pedig az, hogy a termeléshez, illetve a tej tisztán tartásához meg kell teremteni a lehető legkedvezőbb feltételeket. Megmutatta a ragyogó tisztaságú tejgyújtőközpontot. Elmagyarázta, hogy a tejszállító csöveket rendszeresen tisztítják. A tejet egyszer a fejő, utána kétszer pedig a tejgyűjtő központ dolgozója szűri. A tejet az előírásnak megfelelően 3-4 fokra hűtik le, Pszota Miklós, a galántai tejüzem ellenőre március 15-én 3 fokos tejet mért, ami megfelel a hűtési normának. Dr. Lengyel Tibor, az állattenyésztési ágazat vezetője szintén a megfelelő gondozás jelentőségéről beszélt. Az istállókban tisztítják, mossák a teheneket. A tisztaság is beletartozik a teljesítmény és minőségi normákba. Az a fejő, aki a minőségi normákat teljesíti, az év végén 4—5 ezer korona prémiumot is kap. Ellenkező esetben anyagi elmarasztalásban részesül. A minőség és zsírtartalom alakulása tehát ebben a szövetkezetben is sok tényező függvénye. Az elnök szerint annyi és olyan összetételű takarmányt termelnek, amennyire a szarvasmarha-állománynak szüksége van. A silókukorica és a széna első osztályú. Takarmányrépa is van bőven, mert 120 tonna volt a hektárhozama. Cukorrépából 47 tonnát termeltek hektáronként^ amiből szintén nagy mennyiségű karéj és szelet maradt takarmánynak. A megfelelő összetételű takarmány kedvezően hat a zsírtartalom alakulására is. A múlt évben az eladott tej átlagos zsírtartalma 4,02 százalék volt. A tehenek tejhozama pedig 4329 liter. Ezzel az eredménnyel a galántai járásban a tejtermelési versenyben az első helyre kerültek. A jó minőségű tejért és azért, hogy minden hektár után 1090 liter tejet adnak el, 317 ezer korona jutalmat kapnak. Az elnök véleménye szerint a jövőben még jobban megszilárdítják a munka- és a technológiai fegyelmet. Igyekeznek elejét venni, hogy esetleg egy fejő felelőtlensége miatt az egész szállítmány tejet alacsonyabb minőségi osztályba sorolják. Előtérbe kerül az egyéni ellenőrzés. 4 L- Jobb minőségű tejet várunk a mezőgazdasági vállalatoktól - mondja Milan Bocák, a galántai tejfeldolgozó üzem igazgatója A galántai tejfeldolgozó üzem igazgatója szintén ezt vallja, s az első lépéseket már meg is tették ennek érdekében. Tavaly 60 ezer korona prémiumot irányoztak elő a tej minőségének javítására. Sajnos, egyetlen mezőgazdasági vállalat sem használta ki. Idén erre a célra 160 ezer koronát fordítanak. A pénz egy részéből a mezőgazdasági vállalatoknál kis laboratóriumokat létesítenek, hogy a helyszínen ellenőrizhessék a tej minőségét, más részét pedig a minőség díjazására fordítják. Persze, hiába a kiváló minőségű tej, ha a tejfeldolgozó üzem nem fordít állandó figyelmet a választék bővítésére. Ga- lántán az innovációs terv keretében megkezdték a Váh párolt sajt gyártását a legjobb minőségű tejből. A terv szerint évente 250 tonnát gyártanak belőle. A második félévben, de legkésőbb a karácsonyi ünnepek előtt az üzletekbe szállítják a málna, eper és más szörppel ízesített tejet. Egyelőre nehézségeik vannak a szörp beszerzésével. A bmói Lakrum vállalat vezetői ígérték, hogy leszállítják a szükséges mennyiséget. A gépi berendezések sem a legtökéletesebbek. Régen meghibásodott például a sajtadagoló és -csomagológép. Balogh Sándor újítócsoportja igyekszik legyártani a javításhoz szükséges alkatrészeket. Az igazgató jutalmat tűzött ki annak a csoportnak, amely üzemképessé teszi ezt a gépet. Ladislav Vanóo mérnök, az üzemi újítócsoportokat irányító bizottság vezetője szerint hosszabb, kemény munkával megjavítható ez a gép. Mások nem bíznak benne. A munka viszont tovább folyik, és remélhető, hogy sikerrel végződik. A tejtermékek minőségének javítása tehát a termelőktől és a feldolgozóktól egyaránt függ. Az ezt gátló okokat mindkét oldalon ismerik, most már a problémák megoldásán a sor, hogy a fogyasztók minél jobb és többféle tejterméket vásárolhassanak az üzletekben. BÁLLÁ JÓZSEF Ijszú- Harminc év alatt mindent meg lehet szokni - mondja nyugodt, érces hangon. - Még azt is, hogy borsónyi csomókkal a kezén, állva dolgozik az ember. A csarnok másik oldalán egy hetvenkilenc éves nénike varrogat. Mindenki ismeri őt a gyárban. Azt mondja, amíg csak bír és lehetővé teszik neki, ó dolgozni fog. Naponta 25-30 pár kesztyűt varr meg, s ez nagyszerű teljesítménynek számít.- Gyárunk a gyermekgondozási szabadságon levő anyáknak és a távoli falvakban élő nőknek is biztosít munkalehetőséget - mondja Karel Bednár műhelyvezető.- Jelenleg hétszáz dolgozónk van; de ezeknek csupán a kisebb része kismama - többségüknek ez az egyetlen munkalehetősége. Ötvennyolc falu asszonyait örvendeztettük meg, amikor elhatároztuk, hogy bővíteni fogjuk házi bedolgozóink számát. Képzelje csak el, hány kiváló munkaerőről kellene lemondanunk a szülési szabadság letelte után, ha nem lenne ilyen lehetőségünk a foglalkoztatásukra. Sokan ugyanis olyan messzire laknak a gyártól, hogy a gyerek mellett nem vállalhatnák a naponkénti utazást, ezért aztán akaratlanul is meg kellene szakítaniuk a munkaviszonyt. Otthon természetesen akkor dolgoznak, amikor kedvük és idejük van, s elég, ha kéthetente vagy havonta egyszer utaznak be, hogy leadják a kész kesztyűket. A gépeket a gyár kölcsönzi nekik, tehát erre sincs gondjuk.- S a gyár honnét szerzi be a varrógépeket?- Mi gyártjuk azokat is... Rájöttünk ugyanis, hogy így kifizetődőbb. Az angoi gépek nagyon drágák voltak és rengeteg fennakadást okozott az alkatrészhiány is. Most már tudjuk: a varrógépgyártással is a saját malmunkra hajtjuk a vizet. Nincs olyan KGST-ország, ahonnét ne lenne megrendelésünk, de Jugoszláviába is legalább annyit szállítunk, mint például a Szovjetunióba vagy az NDK-ba.- A gyár hírnevét, úgy tudom, elsősorban a sportkesztyűk öregbítik a nagyvilágban.- Igen, a sízök, a jégkorongozók és a golfozók körében igen keresettek a kesztyűink, s erre nagyon büszkék vagyunk. A legutóbbi megrendelést a finnországi Joffától kaptuk, s bár a kívánt modellt egyik napról a másikra képesek vagyunk legyártani, eladni csak 3-4 hónappal később tudjuk, mert az árkalkuláció sajnos még mindig' nem megy olyan gyorsan, mint szeretnénk. Hogy miért, ne kérdezze, ezen én is csak dohogni tudok.- Arra azonban, gondolom, választ tud adni, hogy mi lesz a sorsa a színes bőrnyiradéknak, amely vágás közben a földre hull. Kidobják?- Volt idő, amikor semmire senr tudtuk felhasználni, évekkel ezelőtt azonban a Svittel kötöttünk szerződést, ahol apró cipő- és ruhadíszeket készítenek belőle. De szívesen küldünk az alapiskoláknak is bárhová feladunk egy nagy csomaggal, ahol igényt tartanak rá.-Ha azt mondom: konkurrencia, melyik gyár jut az eszébe?- Nem fogja elhinni: a tőkés országok közül egyik sem veszi fel velünk a versenyt - valahogy megrekedtek a háború előtti gyártási szinten. Egyedüli konkurensünk a Pécsi Kesztyűgyár. Magam is úgy tapasztalom, hogy Pécsett mindig mutatósabb kesztyűk készülnek, mint nálunk. Úgy látszik, mi valamivel kevesebbet adunk a divatra. (szabó) 584. IV. 20. A Serény munka folyik a sajtcsomagoló részlegen (Karel Kouba felvétele) Évente öt és fél millió
