Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-23 / 12. szám

F ebruári az emlék, egy kora reggeli munkásautóbusz-járathoz kötődik. Az éjszakai kiadós havazás után vagy húszperces késéssel futottunk be a ga- lántai (Galanta) végállomásra, s ez az utasok némelyikének nem kis gondot okozott.- Késünk, nem érek be idejében a munkába - mondta valaki órájára pil­lantva.- Pedig még tízórait is akartam venni - így a másik, majd rá a harmadik.- Szinte már látom a főnök hitetlenke­dő ábrázatát. Mire megszerzem az iga­zolást, aláírást, háromszor annyit vesz­tek, mint a mostani késéssel. Voltak, akik hallgattak, esetleg titkon szinte észrevétlenül elmosolyodtak a megjegyzéseken. Ez utóbbiak minden bizonnyal később kezdték a munkát, így a késés nem okozott számukra gondot. Persze, az is lehet, hogy a mosolygók hivatalos munkakezdete is hét óra volt, s a Trenőíni Szerszámgépgyár galántai Tamás Szidónia: Fél nyolcra járok munkába, nem kell a gyerekeket fél hét után elküldeni az iskolába felelően kezdi és végzi a műszakot. Ki­használják a lehetőséget az édesanyák, akik bölcsődébe, óvodába hordják a ki­csiket, de esetenként azok is, akiknek valamilyen személyes elintéznivalójuk van, vagy mondjuk délutánra az ugyan­csak négyig dolgozó szerelőt várják.- Mi változott, lett könnyebb, illetve nehezebb a rugalmas munkaidő beveze­tése óta?- Hirtelen mindent nem is tudok felso­rolni, de talán a legfontosabbakat sikerül - kezdte, rövidke időt nyerve ezzel a gon- * dolkodásra. - Kevesebb lett az admi­nisztráció. Nem kell évente vagy félszáz kivételi kérelmet elbírálni. Elmaradtak a kilépők és az ezekkel kapcsolatos mun­kák. Közvetlenebb lett a beosztottak és a vezetők kapcsolata, nyugodtabbak az emberek, hiszen mindenki tudja, hogy nem kell lehetetlen okokat keresni ügyei­nek elintézésére, és senki sem jön idege­sen a munkába, mert késett, esetleg nem vette fel a túlzsúfolt autóbusz. És nekünk üzemében dolgoznak. Az autóbusz késé­séből pedig nem csináltak tragédiát, mi­vel adott esetben a hétórás munkakezde­tet egy, két, sót három negyedórával is későbbre tehetik. Mert - ahogy mondják- rugalmas a munkaidejük. A rosszban is lehet jó A mindennapok termelő gyakorlatában ritkán használt kifejezés a rugalmas munkaidő, így természetes, hogy tartal­ma sem közismert. Beszéljünk tehát in­kább magáról a „gyerekről“, mint annak nevéről.- A rugalmas munkaidő lényege egy­szerű és érthető - kezdte Milos Horváth mérnök, a szervezési osztály vezetője.- Reggel nyolctól délután kettőig tart a törzsmunkaidő, s erre a közismert elő­írások érvényesek. Héttől nyolcig és kettő után, a peremidóben negyedórás időkö­zökben külön írásos engedély nélkül, de a mester, vezető tudtával kezdhető, illet­ve befejezhető a munka. Naponta hat órát kötelező, tíznél többet nem lehet dolgozni. Nem élhetnek e lehetőséggel a több műszakos munkahelyeken, és azok, akik beosztásukból eredően félfo­gadást tartanak. Elmondta az osztályvezető azt is, hogy a rugalmas munkaidőt 1978 utolsó ne­gyedévében vezették be, de a mostanitól teljesen eltérő indokból.- Egy konferencián, amelyen üze­münk igazgatója is jelen volt, az egyik kutatóintézet munkatársa tartott előadást a rugalmas munkaidő előnyeiről. Mivel nálunk a gépeket hajtó villanyáram nél­külözhetetlen, és akkoriban éppen csök­kentett volt a reggeli fogyasztás, azoknak a dolgozóknak, akiknek a későbbi kezdés az utazás vagy valamilyen más szem­pontból megfelelt, a munkaidő rugalmas­sá tételével ezt lehetővé tettük.- Kezdetben volt bizalmatlanság, de megértettük az intézkedés fontosságát és jelentőségét - vette át a szót Farkas Ferenc, az üzemi pártbizottság elnöke.- S hetek, hónapok elteltével felesleges lett minden magyarázat. Vezetők és be­osztottak egyaránt belátták, hogy a rend­szernek számos előnye van, és az áram- fogyasztás korlátozásának feloldása után nemhogy megszüntettük, hanem tökéle­tesítettük és véglegesítettük a rugalmas munkaidőt. így lett a kellemetlen kény­szerből egy jó dolog. Ötéves tapasztalat: bevált Az üzem közel kilencszáz dolgozójá­nak mintegy fele dolgozik egy műszak­ban. Közülük sokan élnek a rugalmas munkaidő adta lehetőségekkel. Vala­mennyi esetet természetesen lehetetlen felsorolni, így Ján Vravko, a személyzeti és káderosztály vezetője is csak a típus­példákat összegezte.- Sok a bejáró dolgozónk, köztük olya­nok, akiknek a hétórás munkakezdéshez az egy órával is korábban induló busszal kellene utazniuk, és így esetleg már fél hétre munkában lennének, tétlenségre kényszerítve. Akinek jobban megfelel, az a későbbi autóbusszal jön, s ennek meg­Mária Talamonová: Eszembe se jut, hogy csak azért, mert arra lehetősé­gem van, később jöjjek munkába (A szerző felvételei) sem kell szabódni a közlekedési vállalat­nak, hogy ezt vagy azt az autóbuszt I indítsa öt-tíz perccel később, esetleg ko­rábban. Lényeges, hogy nem lazult ! a munkafegyelem és a termelésre sincs káros hatással. Sőt éppen fordítva, hi­szen mindenki tudja, hogy messzemenő­en humánus dologról van szó, s dolgozó­társainak ártana, ha visszaélne a lehető­séggel. És hogy rosszat is említsek, de csak idézőjelben, a jelenléti kártyák ellenőrzése lett nehezebb, mivel az idő­pontok nem sablonszernek. Egyik ügyes újítónk viszont sablont készített a külön­bözőség összegezésének megkönnyíté­sére. Túlóra, autóbusz, család, öntudatos fegyelem Amint az alábbi vélemények bizonyít­ják, egyik sem kakukkfióka, a rugalmas munkaidő e távoli fogalmakat is csokorba köti. Bondor Sándor mérnök, gazdasági igazgatóhelyettes:- Aki a bérszámfejtésben járatos, tud­ja, hogy rendszeres időközönként renge­teg a munka, máskor meg annyival keve­sebb. Nekünk ez nem okoz gondot, a le­hetőségekkel élve jól hasznosítjuk a munkaidőt. Amikor kell, délután ötig, hatig is dolgozunk, máskor pedig ugyan­ennyivel lerövidítjük a munkaidőt. A fel­adatot mindig időre és túlórák nélkül végezzük el. Az osztály huszonöt dolgo­zójából tizenkilenc nő, köztük édesanyák, így többen egyénileg is kihasználják a későbbi munkakezdés lehetőségét. A vezető figyelme és az órákra szétírt napi kötelező kimutatás az elvégzett munkáról a biztosíték, hogy a továbbma- radók is becsületesen dolgoznak. Tamás Szidónia az egyik édesanya, aki az osztályon dolgozók közül fél nyolc­ra jár munkába:- Jó ez a lehetőség, nem kell a tíz és egynéhány éves gyerekeket fél hét után elküldeni az iskolába. Délután pedig a korábban kezdő férjem van velük. De az sem mellékes, hogy mindig jelen lehe­Tonkó István: Nem kell igazolásokért és aláírásokért szaladgálnom, azonnal munkához láthatok tek a szülői értekezleteken, hiszen amit ma kihagytam, azt legközelebb bepó­tolom- Bejáró vagyok, s ha késik az autó­busz, vagy nem vesz fel, nem kell szem­lesütve és szégyenkezve jönnöm, és iga­zolásokért, aláírásokért sem kell szalad­gálnom, hanem azonnal munkához lát­hatok - mondta Tonkó István, a szer­számműhely dolgozója, aki naponta Fel- sőszeliből (Horné Saliby) utazik. Ivan Pazma múhelymester észrevéte­lei is pozitívak:- Nekem, mint vezetőnek a rugalmas munkaidő nem okoz problémát. Sőt, ép­pen fordítva, nem kell eltávozási engedé­lyekkel, igazolások helyességének ellen­őrzésével stb. foglalkoznom, kevesebb a papírmunka. Tapasztalatom alapján mondhatom, hogy csak azért, mert vala­kinek aznap lustálkodni támadt kedve, senki sem jön később. Mindenki tudja, hogy ez visszaélés lenne, így elsősorban munkatársai szigorával találná magát szemben.- Amíg kicsi voltak a gyerekek, én is később jártam munkába - szólt közbe Mária Talamonová, adminisztrátor. - Nem volt kis dolog, hogy egy órával tovább aludhattak. Csak természetes, hogy a megértést és a lehetőséget igye­keztem munkámmal ellensúlyozni. Most már hétre járok, s eszembe sem jut, hogy csak azért, mert arra elméletileg lehető­ségem van, később jöjjek munkába. Ez­zel azoknak az édesanyáknak ártanék, akiknek most van szüksége e nagyon is emberi lehetőségre. Összegezés helyett Ennyi a lényeg, a vélemény. Érdekelt volna még, hogy hol, melyik üzemben van hasonló, de erre a szerszámgépgyár vezetői nem tudtak válaszolni. Tudomá­suk szerint a gyakorlatban nagyon kevés helyen érvényesítik a rugalmas munka­időt. Ók is elméletből tanulták meg a do­log lényegét, nem gyakorlati példából. Viszont az elmúlt évek egyértelmüven igazolták, hogy megérte. Az igaz, valami­vel több lett a vezetők munkája, követke­zetesebb irányítás, ellenőrzés szükséges - például a napi kötelező kimutatás a végzett munkáról de a termelésben e többletfáradság sokszorosan megté­rül. A dolgozók érdekeit pedig felesleges külön boncolgatni, annyira kézzelfogha­tó. EGRI FERENC ülkereskedeiem: áruk és szol­gáltatások országok közötti cse­réjének összessége, a nemzetközi mun­kamegosztásba való bekapcsolódás leg­fontosabb eszköze. Iránya szerint lehet kivitel, reexport, behozatal és átmenő tranzit kereskedelem. A szocialista or­szágok külkereskedelme az egyenjogú­ság, a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és segítségnyújtás elveire épül, célja a szocialista gazdaság hatékonyságának és az életszínvonalnak az emelése“ - ír­ja a Közgazdasági Kislexikon. - Ezt a célt viszont csak úgy tudjuk elérni, ha a ter­melés és a külkereskedelmi ügyletek kö­tésével, illetve közvetítésével foalalkozó vállalatok közti kapcsolatot rugalmasab­bá tesszük. Ennek érdekében tavaly né­hány termelő és külkereskedelmi vállala­tunknál kísérletet vezettünk be a külke­reskedelmi kapcsolatok irányítására vo­natkozóan. Az eltelt egy év rövid idő ahhoz, hogy értékeljünk és egyértelmű következtetéseket vonjunk le, de az a tény, hogy az idén a próbálkozásba más vállalatok is bekapcsolódtak, jó rész- eredményekre utal. Nemrégiben egy olyan külkereskedelmi vállalatot - az OMNIÁ-t - látogattam meg, amely a kí­sérletbe csupán az idén kapcsolódott be- A termelő- és külkereskedelmi válla­latok kapcsolatának javítására vonatkozó kísérletet tavaly vezették be. Az OMNIA miért csak az idén csatlakozott?- A kísérlet céljait és várható eredmé­teink hat csoportot foglalnak magukba, melyeknek keretében hűtőszekrények, kály+iák. mosógépek, csapágyak, rádiók, tévékészülékek, konyhai és fürdőszoba­csaptelepek, világítótestek, raktári anyagmozgató gépek, hegesztő és vágó­tünk szerződést, s ezáltal tagjaivá váltunk a külkereskedelmi kapcsolatok javítására szolgáló kísérletnek a csapágygyártás­ban. Célunk elsősorban az, hogy a nem­zetközi piacokon a lehető leghatéko­nyabban használjuk ki lehetőségeinket. Arra törekszünk, hogy a megváltozott nemzetközi gazdasági és politikai feltéte­lek között - gondolok itt a fejlődő orszá­gok eladósodására, a politikai konfliktu­sokra a Közel-Keleten, a tőkés országok gazdaságának védelmét szolgáló egyre erősödő korlátokra - ne csak a külkeres­kedelmi vállalatok, hanem a gyártók is közvetlenül érdekeltek legyenek a külföl­di ügyletek eredményességében.- A kísérlet a külkereskedelmi és ter­melő vállalatok kétféle együttműködését teszi lehetővé. A gazdasági összekap­csolódás esetében a külkereskedelmi vállalat az ügyleteket a saját neve alatt, de a termelő vállalat számlájára bonyolít­ja le. A szervezési összekapcsolódás viszont a gyártóval közös termelési-gaz­dasági egységbe való tartozást tételez fel. önök az együttműködés melyik for­máját részesítették előnyben?- Az OMNIA és a Povazská Bystrica-i Gördülőcsapágy-gyár konszern együtt­. m ­BESZÉLGETÉS A KÜLKERESKEDELEM TÖKÉLETESÍTÉSÉT CÉLZÓ KÍSÉRLETRŐL nyeit egyáltalán nem vontuk kétségbe - válaszolta Jozef Tóth mérnök, az OMNIA kereskedelmi- és integrációügyi igazgatója -, sőt még csak nem is mások tapasztalataira vártunk. Hogy ideiglene­sen mégis félreálltunk, annak az az oka, hogy a kísérlet tevékenységünk sokrétű­ségéből adódóan alapos előkészítést igényel. Ehhez legalább dióhéjban el kell mondanom, hogy külkereskedelmi ügyle­szerszámok kivitelét és behozatalát szer­vezzük meg. Ezen kívül pedig külföldi és hazai vállalatok együttműködését is elő­segítjük. Az említett ügyletekben több mint 80 ország a partnerünk. Ebből is láthatjuk, hogy még a legegyszerűbb munkaszervezési változás is nagy fel­adatot ró a vállalat vezetőségére. Alapos előkészítés után a Povazská Bystrica-i Gördülöcsapágy-gyár konszernnel kötőt-

Next

/
Thumbnails
Contents