Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-02 / 9. szám
► ÚJ szú 1984. III. 2. rA világon az első telefonbeszélgetés 1876 márciusában, Bostonban zajlott le. Graham Bell és az asszisztense, Tom Watson beszélgetett egymással. És világhódító útjára indult Bell mester találmánya, a telefon, amely nélkül ma már elképzelhetetlennek tartjuk mindennapi életünket. A bostoni beszélgetés után egy évvel a Duna partján, Bratisla- vában is megszólalt a telefon. Igaz, akkor még csak egyetlen ház két helyisége között létesült távbeszélő kapcsolat. Egy évszázada azonban a mai Obchodná utcán felépült az első telefonközpont, amely már a város húsz különböző pontján levő telefonállomást kötötte össze, így Bratislava lett Európa első városa, ahol telefonálhattak, ahol elsőnek létesült telefonközpont. Az igazán gyors ütemű fejlődés megindulását a városban 1940-tól számíthatjuk, amikor megépült itt az első automata telefonközpont, hatezer állomás kapcsolását téve lehetővé. Aztán egyre-másra épültek a telefonközpontok. 1950-ben Bratislavában 7820 telefonállomás volt, 1970-ben 54 812, 1980-ban 86 372, s Szlovákiában 1983. XII. 30-án 943 107 telefonállomást tartottak számon, a 7. ötéves tervidőszak végére pedig már egymillió telefonnal számolnak. Ez a nagyarányú növekedés a posta részéről óriási befektetéseket, erőfeszítéseket igényelt, s igényel még az elkövetkező időszakban is. Hiszen az egymillió telefon gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden otthonban, minden családnál lehet telefonkészülék. Ez a tétel nemcsak a fővárosra érvényes, hanem egész Szlovákiára is. Pedig európai viszonylatban a helyzet Bratislavában ma sem nevezhető rossznak. Ugyanis a város a telefonsűrűséget illetően már évekkel ezelőtt megelőzte Szófiát, Budapestet, Moszkvát, Varsót, az NDK fővárosát, Madridot. Bratislavában hasonló a helyzet mint Prágában és csak valamivel kevesebb telefon jut egy lakosra, mint Lisszabonban vagy Rómában. Azonban, mint minden viszonyítás, ez is sántít, hiszen vannak európai városok, ahol száz lakosra száznál több telefonkészülék jut. Például Stockholmban száz lakosra százhúsz, Zürichben 112. Ám, ha a terveket sikerül valóraváltani - s ebben a posta illetékesei derűlátóak - akkor Bratislava is rövidesen felzárkózik az élvonalba. M indehhez persze új, korszerű és még több telefonközpont felépítésére van szükség, akárcsak arra, hogy a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait gyorsan és jól alkalmazzák a gyakorlatban. Arról nem is beszélve, hogy a telefonközpontok, telefonvonalak, telefonállomások építése, lefektetése, beszerelése fölöttébb költséges vállalkozás. Talán kevesen tudják, hogy egy-egy magán- vagy munkahelyi telefon- állomás beszerelése 40 (negyven) ezer koronába kerül. Ebből a magánelőfizető - miután bekapcsolták otthonába a telefonkészüléket - mindössze kétezer koronát térít meg. A negyvenezerhez képest ez valóban elenyésző összeg. De egyéb tekintetben is olcsó nálunk a telefon, a telefonálás. Az talán már inkább köztudott, hogy Európa és a világ országaiban A bratislavai telefonközpontban dolgozó lányok, asszonyok naponta 7500 hivást kapcsolnak pestet, Moszkvát, Szófiát, Berlint, Bukarestet, az NSZK-t, Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Svájcot is lehetett ily módon hívni. Az automatikus kapcsolásnak két nagy előnye van. Az első, hogy az előfizető várakozás nélkül kitárcsázhatja a külföldi számot. A második: olcsóbb így a beszélgetés. Ugyanis, amíg a „telefonoskisasz- szonyok“ segédletével zajlott le egy-egy hívás, addig három perc volt egy minimum beszélgetésnyi idő, s azért az árat akkor is meg kellett fizetni, ha a partnerek mondjuk csak másfél percet beszéltek. Most viszont egy magyarországi hívás ára négy másodpercenként egy korona, görögországi hívás esetén két másodpercenként, Romániát hívva három másodpercenként ugrik egy-egy koronát az előfizető számlája. Ma már Albánián kívül minden európai országot lehet ily módon hívni, sőt az ázsiai országok közül Szíriát is. Ez év januárjától pedig Csehszlovákiából közvetlenül kitárcsázható az USA 49 állama. Elég kitárcsázni a 7001 -es száegy-egy helyi beszélgetés ára attól függően emelkedik, hány percig (másodpercig) beszélget az előfizető. Magyarországon például, vagy másutt is, egy-egy nyilvános - sőt, egyéni - telefonállomásról is egy egységnyi árért csak három percig lehet beszélni. Három perc elteltével újabb pénzérmét kell bedobni, vagy pedig automatikusan kikapcsol a telefon. Csehszlovákiában a helyi hívások esetén akár egy percig, akár némi túlzással mondva egy hétig beszél az előfizető, csak egy (1) koronát fizet. Ennek persze, van előnye is, hátránya is. Előnye természetesen az olcsóság, hátránya pedig az, hogy a gyéren elhelyezett utcai nyilvános telefonfülkék előtt sorban kell állni, hiszen az éppen beszélgetőnek nem érdeke, hogy tömören közölje mondanivalóját. Mint azt a távközlés illetékeseitől megtudtuk, ezen az elkövetkező időszakban sem kívánnak változtatni. V áltozott viszont sok minden, s megint csak az előfizetők javára. A telefonösszeköttetések gyors lebonyolításában az első nagy és jelentős változás 1969 szeptemberében történt, amikor Bratislava és Prága között létrejött a közvetlen távolsági vonal, vagyis az előfizető a 72-es szám kitárcsázásával automatikusan hívhatta akármelyik prágai előfizetőt. Aztán egy újabb jelentős dátum: 1975. VI. 24. Ezen a napon kilenc óra harminc perckor a 743-as hívószám kitárcsázásával létrejött két ország - Csehszlovákia és Ausztria között az automatikus kapcsolás. Egy év múlva már Budamot, s mondjuk, aki New York-ba akar hívni, még a 212-töt, s hozzá a hívott fél számát, s máris az amerikai kontinensen csörög a telefon. Itt tesszük hozzá, hogy néhány hete már Kanada is hívható ily módon. Hogy mennyibe kerül egy - mondjuk - három perces beszélgetés? Nos, nem is túl sokba. Három perc ára 180 korona - tehát egy másodperc egy korona. Azért mondom, hogy nem is túl drága, mivel még 1950-ben egy másodperces beszélgetésért az USA-ba 1700 (ezerhétszáz) koronát kellett fizetni. H ogy mindez megvalósulhatott, ahhoz a postának óriási fejlesztés megvalósítására volt szüksége. Olyan telefonközpontok létrehozása, amelyek elegendő vonalat biztosítanak a külföldre irányuló beszélgetésekhez, amelyek gyorsan, szinte hibátlanul kapcsolnak. Mindehhez csak a telefonközpontok második generációja bizonyult megfelelőnek. S csupán érdekességként jegyzem meg, hogy Kubával minden beszélgetés műholdak segítségével történik, az Egyesült Államokkal pedig részben műholddal, részben a tengerfenéken elhelyezett kábelek segítségével. A hívások a Majna menti Frankfurt telefonközpontján keresztül zajlanak. Laikusán mondva: megérkezik a hívás Frankfurtba, majd ott a relék és a számítógépek másodpercek töredékei alatt eldöntik, van-e szabad földi vonal vagy nincs. Ha nincs, akkor a hívást azonnal a műholdakon keresztül továbbítják. Bennem is és bizonyára még sokakban felvetődött a kérdés: jó, jó, hogy közvetlenül hívható már Európa, sőt, újabban már az USA is, ám Bratislavából mondjuk Komáromba (Komárno) még mindig csak telefonközponton keresztül, közvetve hívhatunk. Vajon mikor lesz közvetlen, automatikus telefonösszeköttetés a két város között? Nos, a posta, a távközlő szervek illetékesei is számítottak erre a kérdésre, s megnyugtató választ adtak. Amint elkészül a .fővárosban az új telefonközpont, már Komárom is közvetlenül hívható lesz. Ez valószínűleg ez év végén, legkésőbb 1985 első felében várható. De akkorra már nemcsak Komárom lesz bekapcsolva az automatikusan hívható hálózatba, hanem Szlovákia minden egyes telefonállomása. Pillanatnyilag legjobb a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben: oda, illetve onnan már minden állomás közvetlenül hívható. A gyors ütemű műszaki fejlesztésnek köszönhetően a 7. ötéves tervidőszak végére nemcsak az egész ország kapcsolódhat be közvetlen távolsági telefonokat lebonyolító hálózatba, hanem szinte a minimumra csökken a telefoneiőfizetésre várakozók száma, amely ma még több tízezerre tehető. Bratislavában elsősorban az új lakótelepeken építenek gyorsított ütemben telefonközpontokat, mindenekelőtt a Petrzal- ka-Lúky lakótelepen, ahol ma még a nyilvános telefonállomások száma is igen kevés. Ez nemcsak a már meglévő kis telefonközpont kapacitása miatt van így, hanem azért is, mert a Tesla illetékes vállalata kevés ilyen telefonkészüléket gyárt. Pillanatnyilag mindössze 2283 nyilvános telefon van Szlovákiában. Az év végére ez a szám 2514-re emelkedik. A Bratislavában járók tudják, milyen gond a nyilvános telefonállomásokról történő hívás. Ez nem is csoda, hiszen mindösz- sze 656 nyilvános állomás van, amelynek szinte a fele - vagy még több - általában nem működik. E riportra készülődve végigjártam a szűkén vett belváros nyilvános telefonfülkéit. Huszonnégy készülékből csupán tizennégy működött, s a tizennégyből hat csak a harmadik tárcsázás - harmadik bedobott korona után - kapcsolta a hivott számot. Az illetékesektől megtudtam, hogy ezeket a telefonokat naponta, kétnaponta, hetente ellenőrzik. Hiába minden erőfeszítésük: az emberek nem bánnak megfelelően a készülékekkel, megrongálják, teletömik nem megfelelő pénzérmékkel, szétszerelik vagy ellopják a kagylót, széttépik, elviszik a telefonkönyvet. .. S végezetül szóljunk még néhány szót a jövő új slágeréről, a rádiótelefonról, amelyet már szerte a világban alkalmaznak. Tervezik a rádió- (vagy) autótelefon bevezetését Bratislavában és Kassán (Koáice). Ez azt jelenti, hogy az autóba beszerelhető telefonokról tárcsázással lehet majd - a városkörzeten belül járva - minden hálózatba bekapcsolt hazai és külföldi előfizetőt hívni. Tervezik a nyomógombos telefonok beszerelését is, amelyeket a stropkovi Tesla üzem gyárt. Egyelőre keveset, ám ha több lesz belőlük, akkor már üzletekben is megvásárolhatók lesznek. Akárcsak a többféle formában és színben gyártott telefonkészülékek. A telefon térhódítása tehát folytatódik. A fejlesztési tervek megvalósítása mellett a posta számára azonban az sem mellékes, hogy milyen a pillanatnyilag működő telefonvonalak, telefonállomások minősége. Mert még ezen a téren is van tennivaló. ZOLCZER JÁNOS A gép által kivetített egyetlen mikrokártyára a telefonkönyv 136 oldala fér rá (A szerző felvételei) A nyilvános telefonok közül általában csak minden második működik HALLD, BRIM...
