Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-02 / 9. szám

► ÚJ szú 1984. III. 2. r­A világon az első telefonbeszélge­tés 1876 márciusában, Bostonban zajlott le. Graham Bell és az assziszten­se, Tom Watson beszélgetett egymás­sal. És világhódító útjára indult Bell mes­ter találmánya, a telefon, amely nélkül ma már elképzelhetetlennek tartjuk minden­napi életünket. A bostoni beszélgetés után egy évvel a Duna partján, Bratisla- vában is megszólalt a telefon. Igaz, akkor még csak egyetlen ház két helyisége között létesült távbeszélő kapcsolat. Egy évszázada azonban a mai Obchodná utcán felépült az első telefonközpont, amely már a város húsz különböző pont­ján levő telefonállomást kötötte össze, így Bratislava lett Európa első városa, ahol telefonálhattak, ahol elsőnek létesült te­lefonközpont. Az igazán gyors ütemű fejlődés megin­dulását a városban 1940-tól számíthat­juk, amikor megépült itt az első automata telefonközpont, hatezer állomás kapcso­lását téve lehetővé. Aztán egyre-másra épültek a telefonközpontok. 1950-ben Bratislavában 7820 telefonállomás volt, 1970-ben 54 812, 1980-ban 86 372, s Szlovákiában 1983. XII. 30-án 943 107 telefonállomást tartottak számon, a 7. ötéves tervidőszak végére pedig már egy­millió telefonnal számolnak. Ez a nagy­arányú növekedés a posta részéről óriási befektetéseket, erőfeszítéseket igényelt, s igényel még az elkövetkező időszakban is. Hiszen az egymillió telefon gyakorlati­lag azt jelenti, hogy minden otthonban, minden családnál lehet telefonkészülék. Ez a tétel nemcsak a fővárosra érvényes, hanem egész Szlovákiára is. Pedig európai viszonylatban a helyzet Bratislavában ma sem nevezhető rossz­nak. Ugyanis a város a telefonsűrűséget illetően már évekkel ezelőtt megelőzte Szófiát, Budapestet, Moszkvát, Varsót, az NDK fővárosát, Madridot. Bratislavá­ban hasonló a helyzet mint Prágában és csak valamivel kevesebb telefon jut egy lakosra, mint Lisszabonban vagy Rómá­ban. Azonban, mint minden viszonyítás, ez is sántít, hiszen vannak európai váro­sok, ahol száz lakosra száznál több tele­fonkészülék jut. Például Stockholmban száz lakosra százhúsz, Zürichben 112. Ám, ha a terveket sikerül valóraváltani - s ebben a posta illetékesei derűlátóak - akkor Bratislava is rövidesen felzárkó­zik az élvonalba. M indehhez persze új, korszerű és még több telefonközpont felépíté­sére van szükség, akárcsak arra, hogy a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait gyorsan és jól alkalmazzák a gyakorlatban. Arról nem is beszélve, hogy a telefonközpontok, telefonvonalak, telefonállomások építése, lefektetése, beszerelése fölöttébb költséges vállalko­zás. Talán kevesen tudják, hogy egy-egy magán- vagy munkahelyi telefon- állomás beszerelése 40 (negyven) ezer koronába kerül. Ebből a magánelőfizető - miután bekapcsolták otthonába a tele­fonkészüléket - mindössze kétezer koro­nát térít meg. A negyvenezerhez képest ez valóban elenyésző összeg. De egyéb tekintetben is olcsó nálunk a telefon, a telefonálás. Az talán már inkább köztu­dott, hogy Európa és a világ országaiban A bratislavai te­lefonközpont­ban dolgozó lá­nyok, asszo­nyok naponta 7500 hivást kapcsolnak pestet, Moszkvát, Szófiát, Berlint, Buka­restet, az NSZK-t, Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Svájcot is lehetett ily módon hívni. Az automatikus kapcsolásnak két nagy előnye van. Az első, hogy az előfizető várakozás nélkül kitárcsázhatja a külföldi számot. A második: olcsóbb így a beszél­getés. Ugyanis, amíg a „telefonoskisasz- szonyok“ segédletével zajlott le egy-egy hívás, addig három perc volt egy mini­mum beszélgetésnyi idő, s azért az árat akkor is meg kellett fizetni, ha a partnerek mondjuk csak másfél percet beszéltek. Most viszont egy magyarországi hívás ára négy másodpercenként egy korona, görögországi hívás esetén két másod­percenként, Romániát hívva három má­sodpercenként ugrik egy-egy koronát az előfizető számlája. Ma már Albánián kívül minden európai országot lehet ily módon hívni, sőt az ázsiai országok közül Szíriát is. Ez év januárjától pedig Csehszlováki­ából közvetlenül kitárcsázható az USA 49 állama. Elég kitárcsázni a 7001 -es szá­egy-egy helyi beszélgetés ára attól füg­gően emelkedik, hány percig (másodper­cig) beszélget az előfizető. Magyarorszá­gon például, vagy másutt is, egy-egy nyilvános - sőt, egyéni - telefonállomás­ról is egy egységnyi árért csak három percig lehet beszélni. Három perc eltelté­vel újabb pénzérmét kell bedobni, vagy pedig automatikusan kikapcsol a telefon. Csehszlovákiában a helyi hívások esetén akár egy percig, akár némi túlzással mondva egy hétig beszél az előfizető, csak egy (1) koronát fizet. Ennek persze, van előnye is, hátránya is. Előnye termé­szetesen az olcsóság, hátránya pedig az, hogy a gyéren elhelyezett utcai nyilvános telefonfülkék előtt sorban kell állni, hiszen az éppen beszélgetőnek nem érdeke, hogy tömören közölje mondanivalóját. Mint azt a távközlés illetékeseitől meg­tudtuk, ezen az elkövetkező időszakban sem kívánnak változtatni. V áltozott viszont sok minden, s meg­int csak az előfizetők javára. A te­lefonösszeköttetések gyors lebonyolítá­sában az első nagy és jelentős változás 1969 szeptemberében történt, amikor Bratislava és Prága között létrejött a köz­vetlen távolsági vonal, vagyis az előfizető a 72-es szám kitárcsázásával automati­kusan hívhatta akármelyik prágai előfize­tőt. Aztán egy újabb jelentős dátum: 1975. VI. 24. Ezen a napon kilenc óra harminc perckor a 743-as hívószám ki­tárcsázásával létrejött két ország - Cseh­szlovákia és Ausztria között az automati­kus kapcsolás. Egy év múlva már Buda­mot, s mondjuk, aki New York-ba akar hívni, még a 212-töt, s hozzá a hívott fél számát, s máris az amerikai kontinensen csörög a telefon. Itt tesszük hozzá, hogy néhány hete már Kanada is hívható ily módon. Hogy mennyibe kerül egy - mondjuk - három perces beszélgetés? Nos, nem is túl sokba. Három perc ára 180 korona - tehát egy másodperc egy korona. Azért mondom, hogy nem is túl drága, mivel még 1950-ben egy másod­perces beszélgetésért az USA-ba 1700 (ezerhétszáz) koronát kellett fizetni. H ogy mindez megvalósulhatott, ah­hoz a postának óriási fejlesztés megvalósítására volt szüksége. Olyan telefonközpontok létrehozása, amelyek elegendő vonalat biztosítanak a külföldre irányuló beszélgetésekhez, amelyek gyorsan, szinte hibátlanul kapcsolnak. Mindehhez csak a telefonközpontok má­sodik generációja bizonyult megfelelő­nek. S csupán érdekességként jegyzem meg, hogy Kubával minden beszélgetés műholdak segítségével történik, az Egye­sült Államokkal pedig részben műhold­dal, részben a tengerfenéken elhelyezett kábelek segítségével. A hívások a Majna menti Frankfurt telefonközpontján ke­resztül zajlanak. Laikusán mondva: meg­érkezik a hívás Frankfurtba, majd ott a relék és a számítógépek másodpercek töredékei alatt eldöntik, van-e szabad földi vonal vagy nincs. Ha nincs, akkor a hívást azonnal a műholdakon keresztül továbbítják. Bennem is és bizonyára még sokak­ban felvetődött a kérdés: jó, jó, hogy közvetlenül hívható már Európa, sőt, újabban már az USA is, ám Bratislavából mondjuk Komáromba (Komárno) még mindig csak telefonközponton keresztül, közvetve hívhatunk. Vajon mikor lesz közvetlen, automatikus telefonösszeköt­tetés a két város között? Nos, a posta, a távközlő szervek illeté­kesei is számítottak erre a kérdésre, s megnyugtató választ adtak. Amint elké­szül a .fővárosban az új telefonközpont, már Komárom is közvetlenül hívható lesz. Ez valószínűleg ez év végén, legké­sőbb 1985 első felében várható. De ak­korra már nemcsak Komárom lesz be­kapcsolva az automatikusan hívható há­lózatba, hanem Szlovákia minden egyes telefonállomása. Pillanatnyilag legjobb a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben: oda, illetve onnan már minden állomás közvetlenül hívható. A gyors ütemű mű­szaki fejlesztésnek köszönhetően a 7. ötéves tervidőszak végére nemcsak az egész ország kapcsolódhat be közvetlen távolsági telefonokat lebonyolító hálózat­ba, hanem szinte a minimumra csökken a telefoneiőfizetésre várakozók száma, amely ma még több tízezerre tehető. Bratislavában elsősorban az új lakótele­peken építenek gyorsított ütemben tele­fonközpontokat, mindenekelőtt a Petrzal- ka-Lúky lakótelepen, ahol ma még a nyil­vános telefonállomások száma is igen kevés. Ez nemcsak a már meglévő kis telefonközpont kapacitása miatt van így, hanem azért is, mert a Tesla illetékes vállalata kevés ilyen telefonkészüléket gyárt. Pillanatnyilag mindössze 2283 nyilvános telefon van Szlovákiában. Az év végére ez a szám 2514-re emelkedik. A Bratislavában járók tudják, milyen gond a nyilvános telefonállomásokról történő hívás. Ez nem is csoda, hiszen mindösz- sze 656 nyilvános állomás van, amelynek szinte a fele - vagy még több - általában nem működik. E riportra készülődve vé­gigjártam a szűkén vett belváros nyilvá­nos telefonfülkéit. Huszonnégy készülék­ből csupán tizennégy működött, s a tizen­négyből hat csak a harmadik tárcsázás - harmadik bedobott korona után - kap­csolta a hivott számot. Az illetékesektől megtudtam, hogy ezeket a telefonokat naponta, kétnaponta, hetente ellenőrzik. Hiába minden erőfeszítésük: az emberek nem bánnak megfelelően a készülékek­kel, megrongálják, teletömik nem megfe­lelő pénzérmékkel, szétszerelik vagy el­lopják a kagylót, széttépik, elviszik a tele­fonkönyvet. .. S végezetül szóljunk még néhány szót a jövő új slágeréről, a rádióte­lefonról, amelyet már szerte a világban alkalmaznak. Tervezik a rádió- (vagy) autótelefon bevezetését Bratislavában és Kassán (Koáice). Ez azt jelenti, hogy az autóba beszerelhető telefonokról tárcsá­zással lehet majd - a városkörzeten belül járva - minden hálózatba bekapcsolt ha­zai és külföldi előfizetőt hívni. Tervezik a nyomógombos telefonok beszerelését is, amelyeket a stropkovi Tesla üzem gyárt. Egyelőre keveset, ám ha több lesz belőlük, akkor már üzletekben is megvá­sárolhatók lesznek. Akárcsak a többféle formában és színben gyártott telefonké­szülékek. A telefon térhódítása tehát folytatódik. A fejlesztési tervek megvalósítása mellett a posta számára azonban az sem mellé­kes, hogy milyen a pillanatnyilag működő telefonvonalak, telefonállomások minő­sége. Mert még ezen a téren is van tennivaló. ZOLCZER JÁNOS A gép által kivetített egyetlen mikrokártyára a telefonkönyv 136 oldala fér rá (A szerző felvételei) A nyilvános telefonok közül általában csak min­den második működik HALLD, BRIM...

Next

/
Thumbnails
Contents