Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-24 / 8. szám

PÁRTMUNKA A BEHOZATALI IGÉNYEK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A hlohoveci Slovakofarmában valóság az, ami sok helyütt csupán követelmény, netán jámbor óhaj: a gazdasági vezetők eredményes tömegpolitikai munkája. Számos üzemben e követelményt megol­dottnak tekintik, amikor egy-egy gazdasági vezetőt előadással bíznak meg a pártoktatás keretében, vagy felkérik, írjon cikket az üzemiJapba. A hloho­veci példa meggyőzően bizonyítja, hogy a kommu­nista gazdasági vezetők tömegpolitikai munkájának legeredményesebb területét mindennapi tevékeny­ségünkben kell keresnünk. Akkor születnek a legsi­keresebb megoldások, amikor a problémák fölötti töprengésbe nem formálisan bevonják a munkatár­sak széles körét, amikor baráti beszélgetések során megosztják gondjaikat beosztottjaikkal és választ keresnek, ötletet várnak azoktól, akik majd a gya­korlatban megvalósítják az új elképzeléseket. Richard Frimm docens, a tudományok kandidá­tusa, a vállalat igazgatója a kérdésről így beszél:- Évente legalább tízmillió korona olyan nyere­séggel lehet számítani, amely közvetlenül a dolgo­zók kezdeményezéséből ered. Tavaly az év elején például a nyereségi irányszámok teljesíthetetlensé- géröl beszélt minden műszaki és gazdasági vezető. Végül a nyereség tervét magasan túlteljesítettük, 30 százalékos növekedést értünk el. Ez az eredmény éppen azokból az apróbb-nagyobb szellemes meg­oldásokból adódik, amelyeket az alsóbb szintű vezetők a többi dolgozóval karöltve találnak és valósítanak meg. Az emberek mindig rájönnek valamire... S ezzel reálisan számítani lehet. Ahhoz azonban, hogy az igazgató kész tényként vehesse számba a dolgozók ötletességét és kezde­ményezését, kell egy állandóan ható ösztönző erő­nek léteznie. Ilyen erőt a pártszervezet munkájában keresünk és találunk. Ján Káőer, az SZLKP üzemi bizottságának elnöke mondja:- Ha végigtekintünk az újítások és szabadalmak során, amelyek tavaly valósultak meg, szembeötlő, milyen sok köztük a pártonkívüliek aktivitásának eredménye. Legjobb újítónk tavaly ugyancsak pár- tonkívüli volt, Jozef Nevydal mérnök, aki különféle megoldásokkal 2 479 302 koronával növelte a vál­lalat gazdálkodásának mérlegét. Az ilyen eredmé­nyeket a pártmunka dicséretének tekintjük, s úgy vélem, jogosan. Egyik fő feladatunk a párt gazda­ságpolitikájának megvalósításában éppen az, hogy a pártonkívüliek legszélesebb körét bevonjuk törek­véseink segítésébe, támogatásába. A vállalat kiváló eredményeket ért el a többi közt a behozatali igényesség csökkentésében. Míg 1981-ben egy korona árutermeléshez 18 fillérért kellett behozatali anyagokat felhasználni, addig ez a szám 1982-ben 15 fillérre, tavaly pedig már 13 fillérre csökkent. A gyógyszeripar természetesen nem képes kielégíteni saját szükségleteit minden fajta vegyszerből. Csupán a hlohoveci gyár több mint 250 fajta gyógyszert és kozmetikai cikket készít, ami óriási mennyiségű félkészárut és nyers­anyagot igényel. Vegyiparunk struktúrája sem vál­tozott még annyira, hogy mindezt kielégíthesse. S bár a gyógyszergyárnak van saját vegyipari részlege is, több alapanyagot be kell hozni. Ezt a szükségességet tetézi, hogy a választékot a gyár önszántából nem változtathatja meg, hiszen fő"fel­adata a lakosság egészségügyi megelőző és gyó­gyászati ellátásának biztosítása. Az orvos nem veheti figyelembe, hogy a hlohovcei gyárnak milyen problémái vannak, amikor gyógyszert ír elő. Készül­jön bár a gyógyszer importanyagból, ha a betegnek erre van szüksége, ezt kell előírnia. Ez arra kény­szeríti a gyárat, hogy gazdaságtalan termékeket is gyártson, mert az egészségügynek egyszerűen szüksége van erre is. De a gyár gazdasági mutatói ugyanolyanok, mint akárhol másutt, itt is ugyanazok a szabályozók és szabályok érvényesek. Ezért állandóan újabb és gazdaságosabb gyártási eljárá­sokat kell kitalálni, gyorsabban és nagyobb ará­nyokban fejleszteni az exportképes és nyereséges árufajták gyártását, melyek majd „megfizetik“ a rá­fizetéses, ám szükséges gyógyszerek gyártását is. Ezt az alapgondolatot kell a pártszervezet tömeg­politikai munkája során meggyökereztetni minden dolgozó tudatában, mert csak így nyílik meg az út a kezdeményezés előtt, így válik a kezdeményezés a hatékonyság közvetlen segítőjévé. Milyen tonnákat ölt az a tömegpolitikai munka, amelytől ilyen eredményeket várnak el? A legszem- léltetóbb talán Ondrej Gattnar kandidátus, igazga­tóhelyettes ez irányú tevékenysége, bár hasonló módon dolgozik több más kommunista vezető is. Gattnar mérnök egy-egy „forró“ probléma felmerü­lésekor munkaidő után baráti beszélgetésre hívja meg olyan munkatársait a kutató és termelőrészle­gekből, akikről tudja, hogy értenek a szóban forgó problémához. Az öt-hat tagú társaság baráti be­szélgetés keretében keres megoldásokat a felvetett kérdésben. Amikor azután visszatérnek munkahe­lyükre, ugyanezt teszik más munkatársaikkal is. Még mielőtt igazgatói vagy igazgatóhelyettesi utasí­tásban megjelenne a feladat, már a dolgozók széles köre gondolkozik megoldásán. Az ilyen megoldáso­kat a vezetők mindig a pártbizottságon egyeztetik, s így az illetékes munkahely kommunistái pártmeg­bízatásként támogatják az ötlet megvalósítását. Az eredmények azután magukért beszélnek. A vállalat egyik kiváló eredménye a pentoxifylin nevű anyag gyártásának megoldása. Ez az anyag Agaparin retard néven hatásos gyógyszerként kerül forgalomba és kivitelre. Egy nyugatnémet cég ta­valy 400 kg-ot rendelt belőle, s idén már hét és fél tonnára tett megrendelést. Ez a szer is komplex ésszerűsítési brigád munkájának eredménye. A bri­gádba bevonták a legjobb szakértőket, a gyógysze­részeti főiskolát és a modrai gyógyszerészeti kuta­tóintézet munkatársait is. Ennek a szernek az érdekessége egyébként, hogy nem a gyár import­igényét csökkentette, hanem az országét, mert gyártásával más, hasonló szerek behozatalát tette feleslegessé. A párttagok és pártonkívüliek kapcsolatáról, együttműködéséről és a párt vezető szerepének érvényesüléséről a kísérleti termelési részleg alap­szervezetében ismerkedünk. Az alapszervezet el­nöke Milan Chmelka karbantartó géplakatos. A szervezetben 52 párttag és tagjelölt dolgozik. A határozatokat és konkrét pártmegbízatásokat nem szövegezik általánosan úgy, hogy „deviza­megtakarításokat kell elérni“, hanem úgy, hogy az egységes eljárási terv minden egyes feladatához külön odasorolják a devizamegtakarítás követel­ményét is. így a feladat a pártszervezet, a gazdasá­gi vezetés, a szakszervezetek és az ifjúsági szerve­zet közös feladatává válik. Negyedévenként ellen­őrzik teljesítését. Milan Chmelka a pártszervezet vezető szerepének érvényesüléséről ezt mondja:- A tavalyi eljárási tervnek a devizamegtakarítá­sok szempontjából egyetlen olyan pontja sem volt, amelyet ne teljesítettünk volna. Egyébként ezen a részlegen dolgozik a kiváló pártonkívüli újító Jozef Newdal mérnök is. Kiváló­nak tartja az együttműködést a pártalapszervezettel és a kommunista gazdasági vezetőkkel egyaránt. Egy-egy probléma megoldására olyan közvetlen beszélgetések ösztönzik, mint amilyeneket például a kereskedelmi igazgatóhelyettessel, Stefan Pikna mérnökkel folytat, aki pontosan ismeri az anyagok kereskedelmi értékét és a behozatali nehézségeket egyaránt, ötleteket kap például az üzemi pártbizott­ság elnökétől is, és a megoldások műszaki oldalát Ladislav Lauko kommunista művezetővel együtte­sen dolgozzák ki. A közös munkáról így beszél:- Elém a feladat először nem utasításként érke­zik, hanem mint megoldásra váró probléma. A prob­léma megoldatlansága önmagában ösztönző erejű. De sohasem lehet egyedül megoldani, mindig cso­portban, több tudományos és műszaki szakértő bevonásával. így született meg a borkő lerakódását akadályozó szer gyártási eljárása, a különféle szív- betegségek elleni gyógyszerek készítésének mód­ja, például az exportált Trimepranolé. Higyje el, sokkal egyszerűbb így, jobb megoldásokat keresve dolgozni, mint új gépeket és embereket igényelni. A termelés fokozásához - például a pentoxifylin esetében - további gépek ^s emberek beszerzése hosszadalmasabb lett volna, mint az új eljárás kitalálása és megvalósítása. Ráadásul az ilyen megoldások keresésénél mindig akad olyan rész- probléma, amelyet az előző eljárással szemben gazdaságosabban sikerül megoldani. Az ilyen mun­kában a legjobb az együttműködés például Milan Mandúch és Karol Siska mérnökökkel, a már emlí­tett Ladislav Lauko művezetővel és másokkal is. Karol Siska mérnököt munka közben zavarjuk. A fiatal párttagjelölt három konkrét pártfeladatot teljesít: növeli szakképzettségét, ellátja a szakszer­vezeti műhelybizottság elnöki tisztjét és aktívan dolgozik az ifjúsági Fényszóró járási vezetésében. A műhelybizottsági tisztség az, amelynek gyakorlá­sa során a legjobb módja nyílik a gazdaságosság növelésére irányuló törekvések támogatására. Per­sze közvetlen munkájában a példamutatás, a fel­adatok megbízható teljesítése segít a leginkább abban, hogy megnyerje az újszerű megoldásoknak munkatársait. A Gasterin gyomororvosság és a Cardion szívgyógyszer gyártási módszereinek keresésében például kivívta pártonkívüli munkatár­sai elismerését. A pártonkívüliek a munka közvetlen eredményein látják és tapasztalják, hogy az ilyen munkától nö­vekszik a munka hatékonysága, ez teszi lehetővé a gazdasági terv teljesítését. Az eredményes mun­ka a leghatásosabb vonzóerő a pártszervezet gaz­dasági törekvéseinek támogatására. ÁDÁM PÉTER A mikor benyitottam Bu- benko Andráshoz, a buzitai (Buzica) alapiskola pedagógusához, éppen az osztálykönyvbe jegyzett be va­lamit. A negyvenöt éves peda­gógus délelőtt tanít s az igaz­gatóhelyettesi teendőket végzi, délutánonként az iskola kézi­labdázóival és kosarasaival foglalkozik (az eredményekből ítélve: nem alacsony szinten, nem „letudásból“). Előadó­ként bekapcsolódik a helyi SZISZ-tagok eszmei-politikai nevelésébe, a buzitai és restei kommunisták rendszeres okta­tásába, élő kapocsként műkö­dik a Kassa (Koáice)-vidéki já­rási pártbizottság és a restei pártalapszervezet között, aktív tagja a hími vadásztársulatnak, elnöke a Szlovák Vadászszö­vetség járási bizottságának és tagja a szövetség központi bi­zottságának, továbbá a Szo­cialista Akadémia és a CSE- MADOK járási bizottságainak. A közelmúltban fejezte be a családi ház építését... Ö azok közé a tanítók közé tartozik, akik szívesen vállalják a közügyet szolgáló többlet- munkát. Beszélgetünk a Kanyapta mentének járási és kerületi szemszögéből is előkelő he­lyen álló mezőgazdaságról, az Bubenko Andrásnak nyolc testvére volt. Közülük öten pe­dagógiai pályán dolgoznak, ketten mérnökként vesznek részt a termelésben, egy pedig felsőbb szintű mezőgazdasági középkáder.-Tulajdonképpen én a ta­nulás szeretetét a családi ház­ból hoztam magammal. Nálunk az újság- és a könyvolvasás napirendi dolog volt, ezt láttuk apámtól is, a fiatalabb testvé­rek pedig az idősebbektől. Ezenkívül a tanulásban is igye­keztünk, egyikünk sem akart lemaradni a többitől... Azzal, hogy Szináról Buzitá­ra, a szülőfalujával, Hímmel, továbbá Alsó- és Felsőlánccal, valamint Restével egyazon csereháti domboldalhoz lapuló központi községbe költözött, az iskolán kívüli tevékenysége tovább bővül. Bővül, mert újabb feladatokkal bízzák meg, ugyanakkor pedig azért is, mert érdekli e vidék sorsa, neki is szívügye az, hogy a Kanyap­ta mente is dinamikusan fej­lődjön.- Úgy tudom, jelenleg négy helyen kapcsolódik be a felnőt­tek eszmei-politikai oktatásá­ba. Nyilván sok időt vesz igénybe a felkészülés, vagy egy gyakorlott oktatónak - ha A KAPCSOLATTEREMTÉS MEGHATÁROZÓ Egy pártelőadó portréja (A szerzó felvétele) ottani községek településfej­lesztési gondjairól és sikerei­ről, szót ejtettünk, a kultúrélet- ről, valamint a buzitai iskolából kikerülő fiatalok figyelemre méltó társadalomépítő munká­járól, s végül a legfontosabbról, amit hosszú évek óta nagyon elkötelezetten végez, a pártok­tatásról. Hogy miért e témakör­nél kötünk ki? Azért, mert a la­kosság eszmei-politikai neve­lése meghatározója a kis és nagy közösségek életalakulá­sának, meg azért is, mert Bu­benko András az idén jubilál - oktatóként húsz évvel ezelőtt kapcsolódott be a felnőtt lakos­ság politikai nevelésébe.- Szinán (Sena) tanítottam, amikor 1964-ben az ottani köz­ségi pártalapszervezet elnöke megkért, tartsak néhány elő­adást én is. Egy kicsit ugyan tartottam e feladattól, hiszen nagyon fiatal és csak két éve voltam párttag, tapasztalatom se volt sok. De azért megbir­kóztam a feladattal.-Az alapiskola elvégzése után hol folytatta a tanulást?- A Nagykaposi (Veiké Ka- puáany) Mezőgazdasági Szak- középiskolában. Ma is szíve­sen emlékszem vissza az itt töltött évekre, s főleg Jakab Sándor tanár mély gondolato­kat tartalmazó politikai előadá­saira. Majd a Nyitrai Pedagógai Főiskolán szereztem testne­velési- és természetrajz-sza­kos diplomát. Az alapszakké­pesítésemet a polgári nevelés­sel bővítettem. Később pedig elvégeztem a Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemét is. ráadásul pedagógus - már minden a kisujjában van?- Minden előadásra készü­lök, de az is igaz, hogy nem mindegyikre egyformán. Egy- egy időszerű társadalompoliti­kai kérdést némileg máskép­pen, más példák említésével, vagy más nézőpontból meg­közelítve kell vizsgálni, meg­magyarázni a tanítók körében, mint a kis létszámú restei párt- szervezetben, vagy a buzitai SZISZ-szervezetben, illetve a helyi Május 1 Efsz kommu­nistáinak pártoktatásán. Per­sze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyazon témát négyféleképpen magyarázom. A lényeg, az előadás vezérfo­nala marad, viszont hogy elő­adásomat ne üres tekintetekkel, de odafigyelve hallgassák, a példákat, a tényeket igyek­szem mindig a csoport össze­tétele szerint megválogatni.- Hogyan ad elő, szabadon, vagy felolvassa az előadást?- Előfordul, hogy olykor-oly­kor én is felolvasok, idézek a forrásmunkából. Tudom, hogy nem szabad sokat, mert akkor a hallgatók figyelme csökken. A felolvasás nem jó módszer, mert olvasni minden­ki tud. A hallgatóknak az élő kapcsolat, a párbeszéd kell. Szeretem, ha az előadáson nemcsak én, az oktató beszé­lek, hanem a hallgatók is el­mondják nézeteiket. Az sem zavar, ha esetleg „túl sokat“ akarnak megtudni.- Mi van akkor, ha a kérdés­re nem tud választ adni?- Mi tagadás, én sem va­gyok mindentudó. A gazdasági kérdésekben nem vagyok any- nyira jártas. Ha valamire nem tudok kielégítő választ adni, ak­kor segít a többi eioaoo, mono­juk Péter Endre, Bodnár And­rás, Sirilo István, Tóth Ernő, vagy a Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskola hozzánk is el-eljáró tanárai, így Lengyel Zoltán, Tóth János, vagy más szakavatott pártoktató. Bubenko András, a pedagó­gus és a pártelőadó elégedett embernek vallja magát. Ha nem lenne az, aligha csinálná olyan lelkesen mindazt, amit a szőkébb és tágabb közösség fejlődésének érdekében vállal. GAZDAG JÓZSEF TORHHIQEK

Next

/
Thumbnails
Contents