Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-24 / 8. szám
ÚJ szú 3 '1984. 11.24. (Folytatás az 1. oldalról) osztályszövetségének, nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista közösségének politikai megnyilvánulása a Nemzeti Front. A jövőben is politikai rendszerünk bevált formájának tekintjük... ez a szocialista demokrácia széles megegyezési alapja, amelyet fejleszteni és tökéletesíteni fogunk“. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig abból indult ki, hogy a szocializmus építésének legfontosabb eszköze a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeit szolgáló szilárd állam kiépítése, s olyan politikai rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a szocialista demokrácia fejlődését. Törődik azzal, hogy a proletár- diktatúra állama minden funkcióját teljesítette. Meg kell érteni, hogy a proletárdiktatúra államának nemcsak osztályelnyomó funkciója van, hanem elsősorban gazdaságszervez ő és politikai nevelő feladatokat lát el. A párt folyamatosan törődik azzal, hogy a szocialista állam minden feladatát teljesítse, mert a hatvanas évek fejleményei, s különösen az 1968-1969-es évek eseményei számtalan tanúsággal szolgáltak, bizonyítva, hogy a szocialista állam élesen körvonalazott osztályjellegének és tevékenységének lebecsülése a szocializmus alapvető értékeit veszélyezteti. Ezért a CSKP a szocialista állam, a képviseleti szervek, a nemzeti bizottságok működésével kapcsolatos revizionista és liberális elképzelésekkel, az osztályszempontból közömbös megközelítéssel szemben az állam osztályjellegét hangsúlyozta, érvényt szerezve az alapelvnek, miszerint a szocialista állam a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szerve, a demokrácia pedig a munkás- osztály és a dolgozók demokráciája. A párt állandóan hangsúlyozza, hogy a szocialista állam megszilárdítása és a szocialista demokrácia erősítése elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A szocialista állam demokratizmusa szociális és osztályalapokban gyökerezik, s ezt nem érheti el a világ egyetlen burzsoá állama sem. Munkásosztályunk februári győzelmének nagyon jelentős forradalmi hagyatéka a csehek, szlovákok és a nemzetiségek testvéri, internacionalista viszonyának kialakítása és továbbfejlesztése. A hatalomhoz jutott munkásosztály alakította ki azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy a nemzetiségi kérdés a lenini alapelveknek megfelelő megoldást nyerjen. Az elmúlt években a CSKP állandóan figyelemmel kísérte nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. Pártunk a XV. kongresszuson büszkén állapíthatta meg, hogy leküzdöttük a nemzeteink életében és az állam egyes részei között meglevő nagy gazdasági, politikai és kulturális különbségeket. ,,A nemzetiségi politika területén elért sikerek, a csehek, szlovákok és az állam területén élő nemzetiségiek internacionalista barátsága és egysége a párt és a nép küzdelmének, a forradalmi munkás- mozgalomnak legjelentősebb történelmi vívmánya“. Nem engedhetjük meg a bizalmatlanság és a nacionalizmus feléledését, őriznünk kell vívmányainkat és egységünket, ez 1948 februárjának üzenete, időszerű parancsa. Forradalmi tapasztalataink bizonyítják, hogy a munkásosztály csak a burzsoázia és védelmezői ellen folytatott éles, folyamatos ideológiai harcban döntheti meg a burzsoázia uralmát és építheti fel az új társadalmat. A harcban nem ismerhetünk megalkuvást, mert a kizsákmányoló társadalom felszámolása megköveteli a burzsoá ideológia vereségét, az új értékek, a marxista-leninista világnézet elsajátítását. Az 1968-1969-es csehszlovákiai események igazolják, hogy ideológiai téren nem lehet meghátrálni, a burzsoá ideológiával szemben nincs helye a megalkuvásnak. Ellenkezőleg, „erre a korszakra - mondotta az SZKP KB júniusi ülésén Andropov elvtárs - két teljesen ellentétes világnézet és két politikai irányzat konfrontációja nyomja rá bélyegét - a szocializmus és az imperializmus szembenállása, amely oly erős és oly éles, hogy az egész háború utáni időszakban nincs megfelelője. A világ néhány milliárd emberének szívéért és gondolkodásáért folyik a harc. Az emberiség jövője jelentős mértékben függ ezen ideológiai harc eredményeitől. Ezért rendkívül fontos, hogy érthetően és meggyőzően el tudjuk mondani az igazat a szocialista társadalomról, békepolitikájáról és előnyeiről a legszélesebb tömegeknek az egész világon“. Pártunk ,is egyik fontos feladatának tartja a szocialista ember személyiségének formálását a marxista-leninista világnézet alapján. A jövőben is fontos lesz számunkra, hogy az emberek ismeretei meggyőződéssé váljanak, ez irányítsa tevékenységünket, magatartásunkat, polgártársaink tanúsítsanak magas fokú öntudatot, minden erejüket és képességüket a közös ügynek szenteljék - a szocializmus építésének. Ideológiai téren pártunk minden igyekezete az öntudatos, kezdeményező, munkaszeretó ember kinevelésére irányul, aki egyéni érdekeit az egész társadalom érdekével összekapcsolva gondoskodik az emberek neveléséről, családjáról, szem előtt tartja az üzem, a lakóhely, az egész társadalom érdekeit. A munkahelyeken, a munkakollektívákban, a komplex racionalizációs brigádokban és a szocialista munkabrigádokban egyre több az olyan ember, akinek munkája is, egyéni élete is példamutató. Többet adnak a társadalomnak, mint amennyit elvárnak tőlük, felülmúlják önmagukat, a hibákkal szemben kérlelhetetlenek, egész életükkel a szocializmust szolgálják. E tulajdonságok fejlesztése a párt'szervek és -szervezetek, a társadalmi szervezetek, az állami és gazdasági szervek folyamatos feladata. Február forradalmi hagyatéka arra kötelez, hogy igyekezetünket a szocialista társadalom további sikeres fejlődését biztosító döntő szakaszára, a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére összpontosítsuk. Alapvető célja a népgazdaság dinamikus fejlődésének biztosítása, a lakosság szociális biztonságának, eddig elért életszínvonalának megtartása és javítása. Szocialista hazánk fejlődése a szocialista társadalmi rendszer erejének és előnyeinek szemléltető példája. Ezért az idei feladatok teljesítésénél is a múltban lerakott jó alapokból indulunk ki. A növekvő igények, a kor követelményei, a társadalmi szükségletek és a világban folyó versengés természetesen nem engedik meg, hogy megelégedjünk az elért eredményekkel. „Megkövetelik az adott lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást és irányítást - mondotta Husák elvtárs újévi beszédében, - hogy jelentőséget tulajdonítunk a tudományos-technikai haladás üteme felgyorsításának és a nemzetközi szocialista integrációban való részvétel elmélyítésének. A szocializmusban az egész társadalom és az egyén számára is érvényes az az egyszerű alapelv, hogy ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgoznunk“. Kiemelte, hogy az áldozatos alkotó munka hazánk békéjének és biztonságának záloga. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy az emberek munkájának minden eredménye, minden erőnk és valamennyi eszközünk a békés célokat, az állampolgárok jólétét szolgálja. A béke érdekében nem engedhető meg, hogy az agresszív imperialista erők megzavarják a világ jelenlegi stratégiai egyensúlyát, veszélyeztessék Európa háború utáni elrendezését, országunk és a szocialista államok biztonságát. Népünk ezért fogadja megértéssel az elkerülhetetlen védelmi intézkedéseket, megértve, hogy ezek a munkásosztály és a dolgozó nép 1948 februárjának forradalmi küzdelmeiben kiharcolt vívmányait védik. A CSKP vezette munkásosztály a Csehszlovák Köztársaság fennállása óta olyan külpolitikai orientációért küzd, amely biztosítja az ország önállóságát, szuverenitását és szabad fejlődését. A népi demokratikus Csehszlovákia fejlődésének meghatározó nemzetközi tényezője népünk szövetsége és barátsága a Szovjetunió népeivel, egész politikai, gazdasági és erkölcsi támogatásuk. Nekik köszönhetjük felszabadításunkat a német fasizmus igája alól. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink, a szocialista nagyhatalom ereje és nemzetközi tekintélye akadályozta meg, hogy az imperialista erők 1948 februárjának eseményeibe beavatkozzanak a csehszlovák burzsoázia képviselőinek érdekében. A Szovjetunióval kötött szövetségünket, népünk és munkásosztályunk rendíthetetlen akaratát, a szovjet nép baráti érzelmeit a Kassai Kormányprogram rögzítette és 1948 Győzelmes Februárja végleg megpecsételte. Klement Gottwald nemzetközi szempontból méltatva február jelentőségét, ezeket mondta: „A februári események teljes és egyértelmű döntést Klement Gottwald kormányelnök a Nemzetbiztonsági Testület és a Népi Milícia üzemi alakulatainak 1948. február 28-án tartott díszszemléjén (ŐSTK-felvételek) jelentenek abban az értelemben, hogy népi demokratikus köztársaságunk nemcsak kitart az eddigi rendszer, a Szovjetunióval és a többi szláv nemzettel kötött barátság mellett, hanem azt a gyakorlatban is egyre határozottabban megvalósítja“. A CSKP, Február forradalmi hagyatékához hűen, minden kongresszusán egyértelműen hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünk alapköve a Szovjetunióval és a szocialista államokkal való barátság, szövetség és együttműködés volt, és az marad a jövőben is. Az az egész folyamat, amelyben a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőtt át, bebizonyította, hogy a marxista-leninista tanítás életképes és nemzetközileg érvényes. A folyamatban - specifikus körülmények között, s olyan országban, ahol fejlettek a termelési viszonyok, erős a munkásosztály, számottevőek a kispolgári rétegek, nagy hagyományai vannak a polgári demokráciának - egyértelműen bebizonyosodtak mind a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, mind a szocializmus építésének törvényszerűségei. A CSKP ezzel járult hozzá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatainak bővítéséhez, segítséget nyújtva a kapitalista országok kommunista pártjainak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak kidolgozásához. xxx A CSKP, tanulva a szocialista építés folyamatának tapasztalataiból, a dicső Február szellemi hagyatékához hűen, következetesen őrizni fogja népünk és a munkásosztály forradalmi vívmányait. A mű, amelyet 1948 februárjától a CSKP vezetésével megalkottunk, mindnyájunkat kötelez. Ezt a művet továbbra is áldozat tosan és sokoldalúan fejlesztjük, mélyítjük és szilárdítjuk. Dr. JÁN MACHYNIAK kandidátus I A szovjet emberek megkülönböztető vonása, hogy ugyan- M úgy viszonyulnak a közös ügyhöz, mint a saját magukéhoz. „Az állam mi vagyunk“ - vallják a szovjet emberek. S ezek nem pusztán szavak, hanem a szocialista társadalomban élő állampolgár és az állam új típusú viszonyának a lényege. Az 1977-es szovjet alkotmány óriási lépés volt e kapcsolatok fejlődése útján, amely a fejlett szocializmusnak megfelelően gazdagítja a szovjet ember jogi státusát. Az 1977-es alkotmány, miközben megőrzi és megerősíti a legfontosabb állampolgári jogokat - a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez és a társadalombiztosításhoz való jogot az 1922-es és 1936-os alkotmányok szellemében -, tovább bővíti a törvények áltaf garantált jogokat, mégpedig a fejlett szocializmus lehetőségeit figyelembe véve. Vegyük például a lakáshoz való jogot. Nem elegendő, ha csupán az alkotmányba iktatjuk ezeket a jogokat, hanem elsősorban arra van szükség, hogy kellő feltételeket teremtsünk ehhez. így festenek az elidegeníthetetlen jogok Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában, amelyet olyan nagy előszeretettel idéznek az amerikai elnökök, amikor más népeket oktatnak ki a „demokráciára“ - az alábbiak olvashatók:-Természetesnek tartjuk az alábbi igazságokat: minden ember egyenlőnek születik, és a teremtő bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruház fel minden embert. Ezekhez az alábbiak tartoznak: az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés... íme így néznek ki az 1982-83-as statisztika alapján az „elidegeníthetetlen jogok“:-több mint 12 millió ember munkanélküli, 6,5 millió ember csökkentett munkaidőben dolgozik, holott szívesen dolgozna teljes munkaidőben. Hárommillió munkás szintén állástalan, de nem veszik őket számításba, mivel már lejárt a munkanélküli segélyeik folyósításának az ideje;- nyolcmillió ember - a munkaügyi minisztérium adatai szerint - a létminimum alatti jövedelemből él, ebből 31,5 millióan kifejezetten szegények;-a leglényegesebbek közül 12 millióan rendszeresen éheznek, vagy alultápláltak;- több mint 2 millió embernek nincs lakása;- évente több mint 27 ezer ember lesz öngyilkos és számuk a gazdasági problémák fokozódásával egyenes arányban nő;-évente 13 millió ember esik bűncselekmény: támadás, erőszakos cselekmény vagy fegyveres rablás áldozatául;- a 9 millió szociális segélyben részesülő gyemnek közül 4,5 millió gyermek alultáplált;- évente 100 ezer ember hal meg szakmai ártalmak következtében. „Ezekben a számokban - írja az adatokat idéző Political Affairs című folyóirat - több átfedés is van. De még ha figyelembe is vesszük ezeket az átfedéseket, még mindig 76 millió 549 ezer 300 emberről van szó. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik ember szenved a nélkülözéstől, a kilátástalanságtól, a betegségtől vagy életük megcsúfolásától, illetve a megaláztatástól. íme, így néz ki egy boldog ország!... És ez még nem a teljes kép. Polgári törvény - avagy az érem másik oldala A burzsoá törvénykezés szigorúan büntet minden olyan kísérletet, amely a fennálló tőkés rendszert igyekszik megváltoztatni. így például az amerikai törvénykönyvben (18. fejezet, 4. paragrafus) az alábbi olvasható: „Az a személy, aki felkelést szít, szervez, az Egyesült Államok hatóságai, törvényei ellen, részt vesz ilyen felkelésben és izgatásban, vagy segíti, illetve helyesli azokat, tíz évi börtönbüntetésre, vagy tízezer dollárig terjedő pénzbírságra ítélhető.“ Az NSZK büntető törvénykönyvének 131. paragrafusa így hangzik: „Aki nyilvánosan támogat vagy terjeszt hamis vagy elferdített tényeket - tudva, hogy azok ilyenek - abból a célból, hogy megrágalmazzon állami intézményeket vagy felső szervek döntéseit, azt pénzbüntetésre vagy két évig terjedő szabadság- vesztésre lehet ítélni.. Első látásra - a törvény a kormányt, az államot védi, és erre szükség is van. De a kormány, az állam bpgyan él ezekkel a törvényekkel? Mind a mai napig több ezer politikai fogoly van börtönökben az Egyesült Államokban. Csak néhány újkeletű példa. Charleston városában (Nyugat-Virginia állam) a bíróság elé állították Fred Cartert, a bányászok szakszervezetének egyik vezetőjét. Az volt a bűne, hogy a bányászok munkafeltételeinek megjavításáért harcolt. Az egész világ reménye Emlékezetünk szerint az amerikai kormányzat kommunistaellenes „keresztes hadjárata“ - nem az első eset. „A történelem szemétdombjára“ - ahová a jelenlegi amerikai elnök küldte a szocializmust - már számos, a „bolsevizmus gyors elhalásáról“ szóló prognózis került. Osztályellenségeink azonban nem nyugszanak. „Tudják - mondta 1919-ben az amerikai szocialista Rose Pastor Stokes -, hogy a szabadság Oroszországban meggyújtott fáklyája bevilágítja az egész világot és a kapitalizmus sötét éjszakája szerteoszlik. Tudják, hogy ha engedik Oroszországot, akkor új rend jön létre. A nép földet, ipart és egyenlő lehetőségeket kap, azaz eljön az az idő, amikor megszűnik a kizsákmányolás és nem lesznek háborúk a népek között. Ezért van az, hogy akik emberemlékezet óta a nép vérén, könnyein és bánatán szedték meg magukat, olyannyira meg akarják semmisíteni a szocialista Oroszországot - az egész világ reményét és a kapitalizmus bánatát." A szocializmus történelmi küldetése - az ember felszabadítása a kapitalista kizsákmányoláson alapuló munka alól - a szovjet emberek mindig, is büszkék voltak. Ez a küldetés tette lehetővé számukra, hogy átvészeljék a legnehezebb megpróbáltatásokat is, és munkájukkal erősítsék a szocializmus vívmányait. Minden szovjet ember tudja, hogy munkája nemcsak a haza javát szolgálja, hanem a világ forradalmi folyamatához való hozzájárulás egyben. A Szovjetunió a nem is oly távoli múltban megmentette a világot a fasiszta pestistől. A hős szovjet hadsereg szétverte a hitleri harci gépezetet és elhozta a szabadságot Európa népeinek... Manapság a létező szocializmus országai a békeharc döntő erejeként, az enyhülés, minden nép és az egész emberiség érdekeinek védelmezőiként lépnek fel. (Fáklya) »ft wmm lüi A valóságos és áljogról
