Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-17 / 7. szám
PJOTR SZTA- RONOSZOV: Lenin és Krupszkaja kirándulása a svájci hegyekben (1935) Lenin alakja a szovjet grafikában A moszkvai Központi Lenin Múzeum egyik terme a ,.Lenin a képzőművészetben“ feliratot viseli. A kiállított műveket gyakran cserélik, hiszen Vlagyimir lljics Leninről számtalan műalkotás készült. Most a legutóbbi válogatásról szólunk, amely a szovjet emberek számára oly drága lenini arcvonásokat megörökítő rajzokból, metszetekből, rézkarcokból, litográfiákból adott ízelítőt. Sok papírlap már megsárgult, múzeumi ereklyének, történelmi dokumentumnak számít. A művek alatt ismerős aláírások, monogramok sorakoznak: Alekszej Troickij, Nyikolaj Piszkarjov, Nyikolaj Scseglov, Pjotr Sztaronoszov, Nyikolaj Zsukov, Vlagyimir Noszkov, Jurij Rjazanov és még sokan mások. A legkülönbözőbb irányzatokat, alkotói felfogást, stílust képviselik. Valamennyi kép Vlagyimir lljicset ábrázolja: a gondolkodó homlokot, a figyelmet, végtelenül komoly, összpontosító, kissé mégis pajkos tekintetet, a fáradtan lecsukódó szemet, a gondolatokba merülő, szabályos arcot. A kiállítást szemlélve tetteinek, lelkivilágának sokoldalúságában, zseniális nagyságának sokrétűségében ismerjük meg Lenint, a gondolkodót és a forradalmárt. A fennállásának 60. évfordulóját ünneplő múzeum gyűjteményében több mint háromezer Lenint ábrázoló grafikai alkotást tartanak nyilván. Alekszej Troickij (1878-1948) 60 évvel ezelőtt, 1924 szomorú januári napjaiban készített rézkarcot Leninről. A portrén szinte élnek a szemek, olyan ember bölcsességétől sugároznak, aki egész életét az elnyomott emberiség felszabadításának szentelte. A finom karcvonalak hűen tükrözik az arc legfinomabb részleteit is. Nyikolaj Piszkarjov (1892-1959) metszetén Vlagyimir lljics portréjának a felvonuló tömeg szolgáltat hátteret. A művész a tömegben elhelyezi Marx Károly alakját is, mintegy hangsúlyozva, hogy Marx tanításait zseniális követője valósította meg. Pjotr Sztaronoszov (1839-1943) életműve a szovjet könyvgrafika leg- mívesebb oldalai közé tartozik. Pjotr Sztaronoszov, a „világrengető“ történelmi események szemtanúja, kijárta az élet nehéz iskoláját, lelkesen üdvözölte az októberi forradalom győzelmét, a békéről és a földről hozott első lenini dekrétumokat, amelyek nemcsak Oroszország népét, hanem az egész világot fellelkesitették. Ez időtől kezdve a művész a fiatal szovjet köztársaságnak szenteli tudását. 1934-ben Sztaronoszov nagyszerűen komponált és kidolgozott fametszet-sorozatot készít. Ez a több, mint 40 darabból álló, bonyolult tematikájú metszetsor elsőként örökíti meg a valósághoz hűen Lenin életét és munkásságát történelmi következetességgel. Munkája során a művész számtalan történelmi dokumentumra támaszkodhatott, fényképeket, múzeumi és levéltári anyagokat tanulmányozott, megismerkedett Lenin életével, rokonainak, közeli barátainak, forradalmi harcostársainak visszaemlékezéseivel. Erről a sorozatáról szólva Sztaronoszov kijelentette: „... ez az egész munka nagy politikai iskola volt számomra“. A sorozat első metszetein Pjotr Sztaronoszov az Október előtti nagy tömegmegmozdulásokat ábrázolja. íme, az 1905-ös barikádok. Felettük a forradalom vörös zászlaja leng, rajta felirat: „Vesszen az önkényuralom!" Ez a metszet mintegy bevezeti a többit. A következő lapok Lenin életének egy-egy fontos eseményét örökítik meg. Iljics a szentpétervári munkáskörben, a cári börtönben, az 1906-os tüntetésen tartott beszéde... És itt van Vlagyimir Iljics és felesége, Na- gyezsda Krupszkaja az emigrációban, Svájcban. A sorozat második része az 1917- es eseményeket idézi. A művész megörökíti Lenin lelkes fogadtatását, amikor visszatér a hosszú emigrációból, beszédét a páncélkocsi mellvédjéről a Finn pályaudvar előtt: téren, beszédét Kseszinszkaja palotájának erkélyéről. Megörökíti Lenint a razlivi sáskunyhónál, ahol az 1917-es júniusi események után rejtőzködött az Ideiglenes Kormány kopói elől. Peregnek a történelem lapjai, elérkezik az októberi forradalom előestéje: Lenin útban Pétervárra, katonák az Okopnaja Pravdával kezükben, barát- kozások a fronton, a Téli Palota ostroma és végül - Lenin beszéde a Szovjetek II. összoroszországi Kongresz- szusán, amint bejelenti a szovjethatalom létrejöttét. Nyikolaj Zsukovot (1908-1973) a Szovjetunióban és külföldön is jól ismerték, mint olyan grafikust, aki müveihez Lenin életéből, forradalmi munkásságából merít témát. Lenin- sorozata jellegzetes, igaz és pontos ábrázolású, mesteri rajzokból áll. Zsukov a nagy forradalmi vezér halhatatlan alakjának szentelte alkotói munkásságát; ez egész életének meghatározó eleme lett. Maga így beszélt erről: ,, önállóan alkotni a nagy Lenin alakját, mégpedig úgy, hogy elképzelésed megegyezzen a közönség, a nép elképzelésével, ez a legfontosabb - az élet megtalált igazsága. Ennek megtalálása az a cél, amely felé közeledve, bennünket, művészeket, nagy öröm tölt el.“ Juríj Rjazanov (sz. 1936) linómetszetét, az Alapítókat mély szimbolika hatja át: az alkotó kifejezi, miként váltak valóra Marx, Engels és Lenin tanításai, s az oroszországi népek évszázados álmai az 1917-es forradalomban. Ennek a Lenin-sorozatnak a darabjai a megismételhetetlen vonásait viselik magukon, Lenin halhatatlanságáról szólnak, összeáll belőlük Lenin életének és tetteinek képzőművészeti krónikáka. VLAGYILEN SABELNYIKOV Fel nőttoktatásu nk jelene és jövője H azánkban közel húsz éve foglalkoznak a felnőttoktatás elméleti kérdéseivel, s ez alatt komoly erőfeszítéseket tettünk a nevelömunka szocialista céljainak, tartalmának, módszereinek és szervezeti formáinak kialakítása érdekében. A fejlődés első szakaszában a szocialista nevelés céljainak, elveinek meghatározása volt előtérben. Ebből a szakaszból még mindig megmaradt valami, amelyet úgy nevezhetünk, hogy megrekedés egy bizonyos klasszikus jellegű neveléstudománynál. Ez inkább az általános, iskolaszerű pedagógiát helyezi előtérbe, megfeledkezve a fejlett szocialista társadalom igényéből fakadó újabb alkalmazott neveléstudományi ágról, amelyet felnőttoktatásnak nevezünk. Ennek az applikált tudományágnak ma már három része van, mégpedig az iskolaszerű felnőttoktatás, a dolgozók iskolán kívüli nevelése és oktatása, továbbá az üzemek és külöhböző más munkahelyek továbbképző intézeteiben történő nevelés és oktatás. Nem áll most módunkban részletesen elemezni azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a felnőttoktatás terén értünk el az eltelt két évtized során, ezért csupán a 7. ötéves terv három esztendejének az eredményeiről számolunk be. Ezeket az eredményeket volt hivatva értékelni az a tudományos szimpozion, amelyet a Prága melletti Stirinben tartottak meg az elmúlt hetekben. Ezen a tanácskozáson a hazánkban működő négy felnőttoktatási és népművelési tanszék meghívott munkatársai s más intézmények képviselői vettek részt. Az egyik legjelentősebb eredménynek azt tartjuk, hogy tavaly Prágában megjelent az Emil Liveőka és Jarolim Skalka által összeállított felnőttoktatási és felnőttnevelési szakszótárt (Slovník pedagogiky dospelych). Ez a kiadvány 2100 címszót tartalmaz, célja elősegíteni a hivatásos és a nem hivatásos szakemberek munkáját. A felfigyeltető publikációk közé tartoznak azok az egyetemi jegyzetek is, amelyeket az Emil Liveőka vezette munkacsoport írt, illetve állított össze. Ezek közül az egyik a pedagógiai kibernetika legújabb eredményeit tartalmazza a felnőttoktatás terén, s a vezetéselmélet kérdéseit taglalja. Ezek és más hasonló kiadványok bizonyára nagy segítséget nyújtanak a felnőtt- oktatás területén dolgozó, kutató szakembereknek és az egyetemi hallgatóknak is. A szakemberek és a hallgatók is már évek óta igénylik a felnőttoktatás elméleti kérdéseivel foglalkozó könyv megjelentetését. E téren jelenleg csupán egy jugoszláv szerzői munkaközösség által összeállított és 1969-ben szlovák nyelvre fordított szakkönyv és egy cseh kiadvány (Miloá Rehák munkája) áll rendelkezésünkre. Két éve látott napvilágot az az egyetemi jegyzet, amely a felnőttek neveléséről szól. S rövidesen megjelenik az egészségügyi dolgozók továbbképzését elősegítő pedagógiai segédkönyv. A jelentős publikációk közül feltétlenül meg kell említenünk az Ondrej Pavlik akadémikus vezetésével készített Szlovákiai Pedagógiai Szaklexikont, amely a tervek szerint két kötetben, idén augusztusban és jövő év májusában jelenik meg, s mintegy 6000 címszót tartalmaz. A lexikon felöleli á hazai neveléstudomány valamennyi tárgyát és segédtudományát, valamint a fontosabb nemzetiségi vonatkozású iskolaügyi, pedagógiai és népművelési adatokat. A lexikon készítésében egy nemzetiségi albizottság is részt vett, amely elsősorban a hazai magyar vonatkozású címszavakat dolgozta ki. Az említett tanácskozáson sok szó esett a közeljövő legfontosabb feladatairól is. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a kutatási feladatoknak minden tekintetben összhangban kell lenniük a társadalom igényeivel. Egyik legfontosabb célunk a dolgozók szakmai továbbképzésének megszervezése. A szakemberek egybehangzó véleménye alapján a kutatás területén is törekednünk kell a minőségi munkára. A jövőben az eddigi kilenc kutatási témakör helyett mindössze négy területen folytatódik, illetve mélyül el a kutatás. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a következő tervidőszakban elméleti síkon is továbbfejlesszük a felnőttoktatásban alkalmazott oktatási és önképzési módszereket, formákat. Az önművelésben napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik a felfedezésen alapuló megismerési folyamat, amelyet alkotó - kreatív - folyamatnak is nevezünk. Hazánkban Ladislav Öuriő egyetemi docens foglalkozik elsősorban a kreativitás lélektani szempontjaival. E téren tovább kell lépnünk, mert a kreativitás pedagógiai és lélektani vonatkozásainak kutatásában hazánkban még szerény eredményeket érünk el. A kutatási terv második csoportjába tartozik a dolgozók iskolaszerű oktatása és továbbképzése, az ezzel kapcsolatos elméleti kérdések megoldása. Célunk az, hogy a továbbképzés színvonalas és korszerű legyen. A harmadik témakörhöz soroljuk a dolgozók motivációjának, érdeklődési körének vizsgálatát, elsősorban azt, hogy társadalmi, vállalati vagy egyéni jellegü-e a tanulás motiváltsága. A negyedik témakörbe soroljuk azokat a feladatokat, amelyek a felnőtt ember személyiségének fejlesztését célozzák, s ennek lehetőségét vizsgálják a különböző továbbképzési formákban. N álunk jelenleg, mint már említettem, négy egyetemen, Prágában, Bratislavában, Olomoucban és Preáovon foglalkoznak a felnőttoktatás elméleti kérdéseivel. Fontos, hogy az említett feladatok sikeres megoldása érdekében összehangoljuk ezeknek az intézményeknek a munkáját. Szeretnénk szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, a szocialista országok szakembereivel. A Komensky Egyetem Bölcsészkarának neveléstudományi tanszéke évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tart fent szovjet, magyar és lengyel szakemberekkel. A Károly Egyetem neveléstudományi tanszéke szovjet és NDK-beli intézményekkel működik együtt. Közös célunk az, hogy a szocialista integráció további elmélyítésével járuljunk hozzá a felnőttoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek sikeres megoldásához. Dr. PERHÁCS JÁNOS, kandidátus GYURÁK ÉVA: Munkások
