Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-17 / 7. szám

PJOTR SZTA- RONOSZOV: Lenin és Krupszkaja ki­rándulása a svájci he­gyekben (1935) Lenin alakja a szovjet grafikában A moszkvai Központi Lenin Mú­zeum egyik terme a ,.Lenin a képzőművészetben“ feliratot viseli. A kiállított műveket gyakran cserélik, hiszen Vlagyimir lljics Leninről szám­talan műalkotás készült. Most a leg­utóbbi válogatásról szólunk, amely a szovjet emberek számára oly drága lenini arcvonásokat megörökítő raj­zokból, metszetekből, rézkarcokból, litográfiákból adott ízelítőt. Sok papír­lap már megsárgult, múzeumi erek­lyének, történelmi dokumentumnak számít. A művek alatt ismerős aláírások, monogramok sorakoznak: Alekszej Troickij, Nyikolaj Piszkarjov, Nyikolaj Scseglov, Pjotr Sztaronoszov, Nyiko­laj Zsukov, Vlagyimir Noszkov, Jurij Rjazanov és még sokan mások. A legkülönbözőbb irányzatokat, alko­tói felfogást, stílust képviselik. Vala­mennyi kép Vlagyimir lljicset ábrázol­ja: a gondolkodó homlokot, a figyel­met, végtelenül komoly, összpontosí­tó, kissé mégis pajkos tekintetet, a fá­radtan lecsukódó szemet, a gondola­tokba merülő, szabályos arcot. A kiál­lítást szemlélve tetteinek, lelkivilágá­nak sokoldalúságában, zseniális nagyságának sokrétűségében ismer­jük meg Lenint, a gondolkodót és a forradalmárt. A fennállásának 60. évfordulóját ünneplő múzeum gyűjteményében több mint háromezer Lenint ábrázoló grafikai alkotást tartanak nyilván. Alekszej Troickij (1878-1948) 60 évvel ezelőtt, 1924 szomorú januári napjaiban készített rézkarcot Lenin­ről. A portrén szinte élnek a szemek, olyan ember bölcsességétől sugároz­nak, aki egész életét az elnyomott emberiség felszabadításának szen­telte. A finom karcvonalak hűen tükrö­zik az arc legfinomabb részleteit is. Nyikolaj Piszkarjov (1892-1959) metszetén Vlagyimir lljics portréjának a felvonuló tömeg szolgáltat hátteret. A művész a tömegben elhelyezi Marx Károly alakját is, mintegy hangsúlyoz­va, hogy Marx tanításait zseniális kö­vetője valósította meg. Pjotr Sztaronoszov (1839-1943) életműve a szovjet könyvgrafika leg- mívesebb oldalai közé tartozik. Pjotr Sztaronoszov, a „világrengető“ törté­nelmi események szemtanúja, kijárta az élet nehéz iskoláját, lelkesen üdvö­zölte az októberi forradalom győzel­mét, a békéről és a földről hozott első lenini dekrétumokat, amelyek nem­csak Oroszország népét, hanem az egész világot fellelkesitették. Ez időtől kezdve a művész a fiatal szovjet köz­társaságnak szenteli tudását. 1934-ben Sztaronoszov nagysze­rűen komponált és kidolgozott famet­szet-sorozatot készít. Ez a több, mint 40 darabból álló, bonyolult tematikájú metszetsor elsőként örökíti meg a va­lósághoz hűen Lenin életét és mun­kásságát történelmi következetes­séggel. Munkája során a művész számtalan történelmi dokumentumra támaszkodhatott, fényképeket, múze­umi és levéltári anyagokat tanulmá­nyozott, megismerkedett Lenin életé­vel, rokonainak, közeli barátainak, forradalmi harcostársainak visszaem­lékezéseivel. Erről a sorozatáról szól­va Sztaronoszov kijelentette: „... ez az egész munka nagy politikai iskola volt számomra“. A sorozat első metszetein Pjotr Sztaronoszov az Október előtti nagy tömegmegmozdulásokat ábrázolja. íme, az 1905-ös barikádok. Felettük a forradalom vörös zászlaja leng, rajta felirat: „Vesszen az önkényuralom!" Ez a metszet mintegy bevezeti a töb­bit. A következő lapok Lenin életének egy-egy fontos eseményét örökítik meg. Iljics a szentpétervári munkás­körben, a cári börtönben, az 1906-os tüntetésen tartott beszéde... És itt van Vlagyimir Iljics és felesége, Na- gyezsda Krupszkaja az emigráció­ban, Svájcban. A sorozat második része az 1917- es eseményeket idézi. A művész megörökíti Lenin lelkes fogadtatását, amikor visszatér a hosszú emigráció­ból, beszédét a páncélkocsi mellvéd­jéről a Finn pályaudvar előtt: téren, beszédét Kseszinszkaja palotájának erkélyéről. Megörökíti Lenint a razlivi sáskunyhónál, ahol az 1917-es júniu­si események után rejtőzködött az Ideiglenes Kormány kopói elől. Pe­regnek a történelem lapjai, elérkezik az októberi forradalom előestéje: Le­nin útban Pétervárra, katonák az Okopnaja Pravdával kezükben, barát- kozások a fronton, a Téli Palota ostro­ma és végül - Lenin beszéde a Szov­jetek II. összoroszországi Kongresz- szusán, amint bejelenti a szovjethata­lom létrejöttét. Nyikolaj Zsukovot (1908-1973) a Szovjetunióban és külföldön is jól ismerték, mint olyan grafikust, aki mü­veihez Lenin életéből, forradalmi munkásságából merít témát. Lenin- sorozata jellegzetes, igaz és pontos ábrázolású, mesteri rajzokból áll. Zsukov a nagy forradalmi vezér halhatatlan alakjának szentelte alko­tói munkásságát; ez egész életének meghatározó eleme lett. Maga így beszélt erről: ,, önállóan alkotni a nagy Lenin alakját, mégpedig úgy, hogy elképzelésed megegyezzen a közönség, a nép elképzelésével, ez a legfontosabb - az élet megtalált igazsága. Ennek megtalálása az a cél, amely felé közeledve, bennün­ket, művészeket, nagy öröm tölt el.“ Juríj Rjazanov (sz. 1936) linómet­szetét, az Alapítókat mély szimbolika hatja át: az alkotó kifejezi, miként váltak valóra Marx, Engels és Lenin tanításai, s az oroszországi népek évszázados álmai az 1917-es forra­dalomban. Ennek a Lenin-sorozatnak a darab­jai a megismételhetetlen vonásait vi­selik magukon, Lenin halhatatlansá­gáról szólnak, összeáll belőlük Lenin életének és tetteinek képzőművészeti krónikáka. VLAGYILEN SABELNYIKOV Fel nőttoktatásu nk jelene és jövője H azánkban közel húsz éve foglalkoznak a felnőttokta­tás elméleti kérdéseivel, s ez alatt komoly erőfeszí­téseket tettünk a nevelömunka szocialista céljainak, tartal­mának, módszereinek és szervezeti formáinak kialakítása érdekében. A fejlődés első szakaszában a szocialista nevelés céljainak, elveinek meghatározása volt előtérben. Ebből a szakaszból még mindig megmaradt valami, ame­lyet úgy nevezhetünk, hogy megrekedés egy bizonyos klasszikus jellegű neveléstudománynál. Ez inkább az álta­lános, iskolaszerű pedagógiát helyezi előtérbe, megfeled­kezve a fejlett szocialista társadalom igényéből fakadó újabb alkalmazott neveléstudományi ágról, amelyet felnőttoktatásnak nevezünk. Ennek az applikált tudomány­ágnak ma már három része van, mégpedig az iskola­szerű felnőttoktatás, a dolgozók iskolán kívüli nevelése és oktatása, továbbá az üzemek és külöhböző más munkahe­lyek továbbképző intézeteiben történő nevelés és oktatás. Nem áll most módunkban részletesen elemezni azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a felnőttoktatás terén értünk el az eltelt két évtized során, ezért csupán a 7. ötéves terv három esztendejének az eredményeiről szá­molunk be. Ezeket az eredményeket volt hivatva értékelni az a tudományos szimpozion, amelyet a Prága melletti Stirinben tartottak meg az elmúlt hetekben. Ezen a tanács­kozáson a hazánkban működő négy felnőttoktatási és népművelési tanszék meghívott munkatársai s más intéz­mények képviselői vettek részt. Az egyik legjelentősebb eredménynek azt tartjuk, hogy tavaly Prágában megjelent az Emil Liveőka és Jarolim Skalka által összeállított felnőttoktatási és felnőttnevelési szakszótárt (Slovník pedagogiky dospelych). Ez a kiad­vány 2100 címszót tartalmaz, célja elősegíteni a hivatásos és a nem hivatásos szakemberek munkáját. A felfigyeltető publikációk közé tartoznak azok az egyetemi jegyzetek is, amelyeket az Emil Liveőka vezette munkacsoport írt, illetve állított össze. Ezek közül az egyik a pedagógiai kibernetika legújabb eredményeit tartalmazza a felnőttoktatás terén, s a vezetéselmélet kérdéseit taglalja. Ezek és más hasonló kiadványok bizonyára nagy segítséget nyújtanak a felnőtt- oktatás területén dolgozó, kutató szakembereknek és az egyetemi hallgatóknak is. A szakemberek és a hallgatók is már évek óta igénylik a felnőttoktatás elméleti kérdéseivel foglalkozó könyv megjelentetését. E téren jelenleg csupán egy jugoszláv szerzői munkaközösség által összeállított és 1969-ben szlovák nyelvre fordított szakkönyv és egy cseh kiadvány (Miloá Rehák munkája) áll rendelkezésünkre. Két éve látott napvilágot az az egyetemi jegyzet, amely a fel­nőttek neveléséről szól. S rövidesen megjelenik az egész­ségügyi dolgozók továbbképzését elősegítő pedagógiai segédkönyv. A jelentős publikációk közül feltétlenül meg kell emlí­tenünk az Ondrej Pavlik akadémikus vezetésével készített Szlovákiai Pedagógiai Szaklexikont, amely a ter­vek szerint két kötetben, idén augusztusban és jövő év májusában jelenik meg, s mintegy 6000 címszót tartalmaz. A lexikon felöleli á hazai neveléstudomány valamennyi tárgyát és segédtudományát, valamint a fontosabb nemze­tiségi vonatkozású iskolaügyi, pedagógiai és népművelési adatokat. A lexikon készítésében egy nemzetiségi albizott­ság is részt vett, amely elsősorban a hazai magyar vonatkozású címszavakat dolgozta ki. Az említett tanácskozáson sok szó esett a közeljövő legfontosabb feladatairól is. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a kutatási feladatoknak minden tekintetben összhangban kell lenniük a társadalom igényeivel. Egyik legfontosabb célunk a dolgozók szakmai továbbképzésé­nek megszervezése. A szakemberek egybehangzó véle­ménye alapján a kutatás területén is törekednünk kell a minőségi munkára. A jövőben az eddigi kilenc kutatási témakör helyett mindössze négy területen folytatódik, illetve mélyül el a kutatás. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a következő tervidőszakban elméleti síkon is tovább­fejlesszük a felnőttoktatásban alkalmazott oktatási és önképzési módszereket, formákat. Az önművelésben nap­jainkban egyre fontosabb szerepet játszik a felfedezésen alapuló megismerési folyamat, amelyet alkotó - kreatív - folyamatnak is nevezünk. Hazánkban Ladislav Öuriő egyetemi docens foglalkozik elsősorban a kreativitás lélek­tani szempontjaival. E téren tovább kell lépnünk, mert a kreativitás pedagógiai és lélektani vonatkozásainak kutatásában hazánkban még szerény eredményeket érünk el. A kutatási terv második csoportjába tartozik a dolgozók iskolaszerű oktatása és továbbképzése, az ezzel kapcso­latos elméleti kérdések megoldása. Célunk az, hogy a továbbképzés színvonalas és korszerű legyen. A harmadik témakörhöz soroljuk a dolgozók motiváció­jának, érdeklődési körének vizsgálatát, elsősorban azt, hogy társadalmi, vállalati vagy egyéni jellegü-e a tanulás motiváltsága. A negyedik témakörbe soroljuk azokat a fel­adatokat, amelyek a felnőtt ember személyiségének fej­lesztését célozzák, s ennek lehetőségét vizsgálják a külön­böző továbbképzési formákban. N álunk jelenleg, mint már említettem, négy egyete­men, Prágában, Bratislavában, Olomoucban és Preáovon foglalkoznak a felnőttoktatás elméleti kérdései­vel. Fontos, hogy az említett feladatok sikeres megoldása érdekében összehangoljuk ezeknek az intézményeknek a munkáját. Szeretnénk szorosabbra fűzni kapcsolatain­kat, a szocialista országok szakembereivel. A Komensky Egyetem Bölcsészkarának neveléstudományi tanszéke évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tart fent szovjet, magyar és lengyel szakemberekkel. A Károly Egyetem neveléstudományi tanszéke szovjet és NDK-beli intézmé­nyekkel működik együtt. Közös célunk az, hogy a szocia­lista integráció további elmélyítésével járuljunk hozzá a fel­nőttoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek sikeres megoldásához. Dr. PERHÁCS JÁNOS, kandidátus GYURÁK ÉVA: Munkások

Next

/
Thumbnails
Contents