Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
+ Megfelelő mennyiségű szóróanyag és gépi eszköz áll rendelkezésre fjem kétséges, hogy a téli hónapokban a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága nagyban függ az utak állapotától. Éppen ezért a járási útkarbantartó vállalatok számára sem lehet közömbös, hogyan készülnek fel a téli időjárás okozta útakadályok gyors eltávolítására, a biztonságos és folyamatos közlekedésre. Ezzel kapcsolatban kerestük fel a közelmúltban a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Útkarbantartó Vállalatot. Bőgi Sándor mérnök, a járási útmester készségesen körbe kísért a szépen rendben tartott telepen, ahol megszemlélhettük a „bevetésre“ készen álló gépeket és felszereléseket. így többek között 19 autóra szerelhető hóeke, egy nagy teljesítményű hómaró, 9 autóra szerelt VSV-6-os szóróberendezés, 6 tehergépkocsi, rakodógép és -eszköz sorakozott katonás rendben az udvaron. A csúszásveszély csökkentésére, az első és másodosztályú utak szórására 1350 tonna ipari só, iletve ennél jóval agresszívabb TONACAL vagyianyag, míg a többi alsóbbrendű út szórására mintegy 2000 tonna őrölt kő és 4500 köbméter salak áll a járás 11 tárolóhelyén rendelkezésre. A továbbiakban elmondotta, hogy a hatáskörükbe tartozó 634,7 kilométer hosszúságú úthálózat téli karbantartására komplex ütemtervet dolgoztak ki a jnb közlekedési szakosztályával közösen. Ebben a munkatervben pontosan és részletesen személyekre és gépekre szétírták a járás három útmestéri körzetében (Dunaszerdahely, Somorja - Samo- rín, Nagymegyer - Calovo) szükség esetén elvégzendő feladatokat. De meghatározták benne a szerződéses alapon gépeket biztosító, „bedolgozó“ efsz-ek, állami gazdaságok és egyéb üzemek kötelességét is, hogy az adott útszakaszon szükség esetén mikor, milyen gépekkel látnak hozzá az útakadályok, illetve a csúszásveszély elhárításához. Kikerültek a legveszélyesebbnek tartott útszakaszokra mintegy 28 km hosszúságban a műanyagból és fából készült hófogó falak, palánkok is. Mindhárom útmesteri körzetben november közepétől állandó jellegű készültségi szolgálat van, mely a kapott előrejelzések alapján nyomban akcióba tud lépni és riaszthatja a többieket is. A beszélgetésbe bekapcsolódó Kostra László, a jnb közlekedési szakosztályának dolgozója pedig arról szólt, hogy jó a kapcsolat és az együttműködés a két szerv között, s felkészülve tekintenek a téli feladatok elé. Az erőket mindig az utak fontossági szorrendje szerirt csoportosítják, vagyis ez azt jelenti, hogy a hóakadályok elhárítása, utak szórása mindig az első és másodosztályú illetve a településeket összekötő létfontosságú utakkal kezdődik. MÉRMSTVÁN Az autógyárak ma már mindent megtesznek, hogy a kocsiból való kilátás a lehető legjobb legyen. Ugyanakkor az autósok körében mind jobban kezd eluralkodni az öncélú szenvedély. Olykor megdöbbenéssel szemlélhetjük a szélvédőre ragasztott, zsinórra függesztett, semmire sem jó, semmire sem való, és még csak nem is esztétikus díszítő kellékeket. Pedig ezekkel az autós mesterségesen beszűkíti saját látóterét, s ezáltal jelentős mértékben fokozza a balesetveszélyt. Mélyreható és sokoldalú vizsgálatsorozat alkalmával érzékletesen nyomon követhették, hogy az ütemesen váltakozó kápráztatáskor a szembejövő autósor reklektorai, az utat övező fák mögül elő-elóbukkanó napfény, a gyorsan mozgó árnyékok (például a szélvédő homlokterében ütemesen himbálódzó dísz) hatására a szemhéj reflexszerúen vibrál. Ha a forgalmi helyzet megváltozik - kanyarból hirtelen kibukkanó jármű, elénk ugró ember stb. könnyen baleset következhet be. Az ablaktörlő mozgásakor például a szemhéj rezgése az előbbi érték ötszörösére is növekedhet, ami azt jelenti, hogy a mért időszak nyolc százaléka alatt vakon autózik a kocsi irányítója. Végezetül szólni kell az autóablakokban feleslegesen felhalmozott útiholmiról, és az autók belső, oldalsó fogasain elhelyezett nagyobb ruhadarabokról is. Mind leszűkítik a vezető látóterét. S végeredményben ezért emelnek kifogást a szakemberek a hátsó ablakfüggönyök és az első szélvédő felső szélén húzódó, ún. napfény- védő-sávok ellen is, mondván zavarják a kocsiból való megfelelő kilátást. A Siemens cég immár Egyiptomba, Argentínába, Dániába, Kuvaitba és Ausztriába is szállítja a speciális segélykérő telefonoszlopokat. Az „anyaországban“ eddig mintegy 8000, Ausztriában pedig már 600 helyen - elsősorban autópályák és különösen frekventált autóutak mentén - telepítették őket. A képen látható legújabb változat azonban már nemcsak segélykérő telefonhívásra alkalmas, hanem a kiegészítő fényforrás révén az úton és az útkörnyezetben kialakult rendkívüli helyzetre, veszélyekre - torlódás, baleset, jegesedés, köd - is figyelmezteti a gépjárművezetőket. 1. Újdonság az NDK-ban a Wartburg-Trans. A kocsi rakfelületének a hossza 1700 mm, a hátsó fal lenyitásakor ez már 2060 mm-re növekszik, a szélessége 1400 mm, a kerekek között 990 mm. Az oldalfalak 350 mm magasak, a rakfelület mélysége 560 mm. Hasznos terhelhetősége 550 kg, (ebből 400 kg a rakfelületen). Maximális sebessége 120 km/ó, fogyasztása 8-10 liter. A háromhengeres, kétütemű motor hengerűrtartalma 992 cm3, teljesítménye 37 kW (50 LE). 2. A beépített fejtámla a szériában készülő Trabantok tartozékává vált, ezáltal is növelve a benne ülök biztonságát. 3. A Trabant gyár a most készülő limuzinjain a hátsó ülés melletti ablakokat nyithatóvá tette. Ugyanakkor a hátsó szélvédőbe fűtöszálat is beszereltek. Az üresjárat szabályozása Különösen városi forgalomban kellemetlen, sőt, balesetveszélyes olyan autóval közlekedni, amelynek állandóan leáll a motorja. Ezért igyekezzünk a hibát minél előbb megszüntetni. Amíg erre mód nem nyílik, addig húzzuk ki annyira a szivatót, hogy ne álljon le a motor. A hibát rendszerint az üresjárati fúvóka dugulása okozza. Kiszerelése és tisztítása igen egyszerű. Ennek előfeltétele, hogy ismerjük a helyét. A gyári kézikönyv vagy a szakember tájékoztathat erről. Lényeges szempont ugyanis az, és ez a továbbiakra is vonatkozik, hogy ne végezzünk felesleges szerelést. Útközbeni javításoknál ez különösen fontos. A kicsavart fúvóka furatát egy sodrott vezetékből kihúzott vékony szállal szúrjuk át. Ezt követően a beömlő részből fújjuk ki a visszatolt szennyeződést. Ha ezt nem tesszük, vagy nem sikerül eltávolítani a fúvóka belső üregéből a szennyeződést, előfordul, hogy visszaszerelés után hosz- szabb vagy rövidebb idő múlva a benzin áramlása újra á furatba sodorja, és ismét „elmegy“ az üresjárat. A porlasztó meghibásodása, sőt, egyéb okok miatt a gyújtás, a szelepelállítódás, a nagymérvű hömérsékletváltozás miatt szükségessé válhat az üresjárat szabályozása. A művelet nagyon egyszerű, teljesen kezdő autós is el tudja végezni, s ha nem sikerül tökéletesen, akkor sem idéz elő semmiféle hibát vagy zavart, és még mindig jobb, mint ha a motor állandóan leáll. Kétféle állítócsavar szolgál a szabályozásokra. A gázkarnál lévő (bal oldali) ütköztető csavar a mennyiségi szabályozást végzi, azaz jobban avagy kevésbé engedi vissza a gázkart, illetve a fojtószelepet. Beljebb az óramutató járásával megegyezően forgatva a csavart, a fordulatszám emelkedni, ellenkezően pedig csökkeni fog. Lényegében ugyanazt a szerepet tölti be, mint amit a lábunkkal végzünk a gázpedál mozgatásával, csak finomabban és kisebb határok között. Ha leáll a motor, illetve alacsony a fordulatszám, ezt a csavart ajánlatos beljebb csavarni, ha pedig magas a fordulat, akkor kifelé hajtani. A másik üresjárati állitócsavar a keverék minőségét szabályozza. Befelé csavarva szegényíti, kifelé dúsítja az üresjárati keveréket. A keverék minségének a szabályozásához már nagyobb gyakorlat szükséges, azért is, mert befolyásolja a CO-mennyiséget. Ha üresjáratban kihagyással üzemel a motor (ez dús keveréket jelent), csavarjuk beljebb a szabályozó csavart. A keverék szegényedésével a fordulatszám emelkedni fog. Amennyiben ez magasabb lesz a kívántnál - állítsuk utána, illetve csavarjuk kijjebb a gázkar ütköztető csavarját. (am) A törlő hibái Az ősz, no meg a tél beálltával az ablaktörlőt egyre gyakrabban kényszerülünk. Kifogástalan minőségük a saját magunk, a közlekedésben részt vevő többi gépjármű, a gyalogosok, a kerékpárosok biztonságát egyaránt szolgálja. Az autósok nagy többsége, sajnos, egyáltalán nem törődik az ablaktörlő karbantartásával. Pedig az elmúlt forró nyár napsütésének a hatására erősen károsodott a gumilapát. De egyéb sérülést is szenvedhetett a portól és egyéb szennyeződéstől. Összeállításunkban most egy-egy jellegzetes hibát mutatunk be, sőt egyben tanácsot is adunk elhárításukra. 1. A lapát nem töröl egyenletesen, azaz a gumi nem az egész mezőt tisztítja meg, hanem annak bizonyos részeit. Oka: a kar nincs megfelelően rögzítve, húzzuk meg tehát a rögzítőcsavart. Előfordulhat az is, hogy elkopott a törlő mechanizmusa. Ezen a hibán csak a teljes csere segít. További ok lehet az is, hogy a lapát nem megfelelő nyomással fekszik fel az üvegre. Ilyen esetben feszítsük meg a rugót. Ha pedig maga a kar deformálódott, akkor cseréljük ki újra. 2. A lapát csíkot húz. Valószínű okok: olajos, zsíros maradványok találhatók a szélvédőn. (Rovarmaradványok.) A szélvédőt tisztítsuk meg alaposan mosószerrel, de magát a gumit is. Ha a lapát esetleg nem fekszik fel párhuzamosan a szélvédőre, utánhajlítással segíthetünk^ bajon. 3. A lapát vége szakadt. Igen gyakori eset, de az is előfordulhat, hogy a közepén szakad be (különösen jeges, ráfagyott szélvédőn). A gumi elöregedése is előidézheti ezt a jelenséget. Egyértelmű a cseréje. A legtöbb típusnál ma már külön is megvásárolható a gumilapát, nem szükséges tehát az egész kart beszerezni. 4. A lapát ugrál, és a mező tengelyére merőlegesen csíkokat húz. Többnyire zaj is kíséri a jelenséget. Ok: a kar vége nem párhuzá- mos a szélvédő síkjával. Hajlítsuk a végződést párhuzámosra. De lehet a lapát kopottsága is a hiba. Cseréljük ki. Az is előfordulhat, hogy a gumilapátot befogó lemezprofil és a kar vége közötti kötés elkopott. Ilyen esetben az egész kart cseréljük ki. 5. Fátyol képződés. A törlés után finom vízcseppek maradnak vissza a szélvédőn. Túl éles szögben törli a lapát a felületet. Hajlítsuk úgy a kart, hogy megközelítőleg merőlegesen töröljön. 6. Csíkok a látómezőben. Finom, párhuzamos vízcsíkok maradnak a törlés után a szélvédő üvegen. Oka: sérült gumilapát. Cseréljük ki újra. 7. Ködös csík a törlőmezóben. Helyenként a lapát vékony vízfilmet képez, ezért a kilátás romlik. Oka: a törlökar nem egyenletes nyomással fekszik fel a szélvédőre, elhajlott a kar, vagy rossz a rugó. Ilyenkor ajánlatos az egész kart rugóstól együtt kicserélni. 8. Tökéletlen a tisztítás. A menetszél megemeli a lapátot, ezért szigetszerű vízképződmények maradnak a mezőben. Oka: a lapátra felhajtóerő hat. Vizsgáljuk meg, hogy a rugó elég feszes-e, ha nem, cseréljük ki. Ha ez sem segít, tegyünk széltereló lapátot a szélvédőkarra. 9. A lapát zajosan működik. Igen jellegzetes hangokat is „előállíthat“ az ablaktörlő működés közben. Ok: a szélvédő nem elég nedves, túl nagy a súrlódás a gumilapát és szélvédő között. A „zenélést" előidézheti a gumit befogó lemez kopottsága is. Csak a csere segít. 10. A látómező csökken. Főleg a mező szélein észlelhetjük ezt a jelenséget. Az oka: a lapát két végén nem megfelelő a ráfekvő nyomás. Vizsgáljuk meg a rugó feszességét, esetleg cseréljük ki az egész kart. 11. Nem szabályos a mező. Váltakozik a mező nagysága, esetleg zajosan működik a törlő. Valószínű, hogy nem a típusnak megfelelő a lapát. Cseréljük ki gyári eredetire. (L) * Jk ÚJ SZÚ 16 1984.1. 6.
