Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-06 / 1. szám

1 ÚJ szú TECHNIKA Érdekességek, újdonságok Edzés - lézersugárral A moszkvai fémipari kutató- intézetben új eljárást dolgoztak ki a présszerszámok lézersu­garas edzésére. A megmunká­láshoz a Kvant-16 típusjelzésű impulzusgenerátort használják fel. A lézersugárral csak a vá­gószerszámok éleit sugároz­zák be. Az előnyös hőmeg­munkálás kemény mikroszer- kezetet alakít ki a besugárzott fémrétegekben. A fémek szi • lárdsága az ötszörösére nő, a drága ötvözött acélok helyett olcsó ötvözetekből is kialakít­hatják a présszerszámokat. A Szaturnusz villámai A Szaturnusz bolygóhoz kö­zeledő, majd tőle távolodó Vo- yager-űrszondák műszerei szokatlan rádiófrekvenciás je - leket észleltek - mintha egy zivatar tombolna egy kocsi rá­diójának közelében. A jeleket hét órán át észlelték, ezután három órás szünet követke­zett, majd megismétlődtek a jelek. A Szaturnusz elek­trosztatikus kisüléseinek elne­vezett jelek egyenkénti im­pulzusokként jelentkeztek, 0,015- 0,4 másodperces idő­tartammal, a 20 kilohertztol a 40 megahertzig terjedő rezgéstartományban. Alapos elemzésükből arra a következ­tetésre jutottak, hogy hosszan tartó légköri vihar vagy vihar­rendszer villámlásainak jeleit észlelték, a Szaturnusz egyen­lítőjétől északra, és a roppant vihar csaknem 65 ezer kilomé­teres kiterjedésben tombolt. Egyelőre még korántsem vilá­gos a kép a Szaturnusz villá­mairól, ezért a kutatók most a Földről is megkísérlik megfi­gyelni a Szaturnusz rádiókisü­léseit. Gépi ásás sűrített levegővel Megkönnyíti és meggyorsít­ja a mélyépítési munkálatok elvégzését a sűrített levegővel működő ásó, egy magdeburgi (NDK) építészmérnök találmá­nya. Kétszer-háromszor gyor­sabban áshatok ki vele az ár­kok, mint a hagyományos ásókkal. A rezgő ásólap még a szilárd kőzettalajba is nehéz­ség nélkül behatol. Gomb­nyomásra egy akasztófaszerú állványon felemelkedik az ásó­lap, oldalra fordul és kiborítja a kiásott talajt. A hordozható berendezés öt perc alatt üzem­be helyezhető a helyszínen. Az elágazás láncszeme? David Pilbeam, angol ős­lénykutató és kutatócsoportja évek óta próbálja a Himalája tövében a 8 -14 millió évvel ezelőtti életet a kövületek alap­ján rekonstruálni. Manápság már pontosan tudjuk, hogy mi­lyen növények és állatok létez­tek itt annak idején. Egyebek között akkoriban éltek a mai hominoidák ' a gibbonok, em­berszabású majmok és az em­ber) elődei, a Ramapithecus és a Sivapithecus. Nemrégiben újabb nagy jelentőségű leletre bukkantak, a Sivapithecus In- dicus-ra. A mintegy nyolcmillió éves lény koponyájának elem­zése arra vall, hogy a legősibb közös elődje volt az embersza • bású majmoknak és az ember­nek a fejlődés fájának elágazá­sáról. Bizonyos jelek arra val­lanak, hogy már valahol az orángutánhoz vezető ágon he­lyezkedett el. Sikerült töredé­kekből összeilleszteni kopo­nyájának bal oldalát. Megtalál­ták továbbá erős alsó állkap­csának egy részét is, a fogak­kal együtt. Csak a további tu­dományos elemzés tisztázhat­ja rokonságát a Ramapithe- cus-szal. (d) TUDOMÁNY Szupravezető a bratislavai Kablóból A gépet mikroprocesszor vezérli (A szerző felvételei) E lső ízben 1982 őszén talál­koztam az Ange textilgép • pel. A bmói vásárváros egyik pavi­lonjában, az Elitex konszern kiállí - tási részlegének középpontjában állt. A találmányok és műszaki újdonságok nemzetközi kiállítását akkor tíz és tízezer ember látogat­ta meg, akik közül nem nagyon sokan álltak meg az Ange mellett. Talán azért nem, mert szebbek, atraktívabbak voltak körülötte. Ha valaki mégis érdeklődéssel vizs­gálta a szóban forgó gépet, az általában külföldi volt. Találkoztam itt japán szakemberek csoportjá­val, melynek tagjai nehezen tudták leplezni meglepetésüket. Körbe­járták a gépet és élénken érdek­lődtek minden iránt, amit a nem éppen figyelemfelkeltő külső takar. Az Ange 4 a kisátmérójű kötő­gépek családjába tartozik, gyártó • ja a trebici Elitex konszernvállalat. Regina, Sabina, Edis - ezek a márkanevek ebben a szakága­zatban a világszínvonalat jelzik. Az Ange 4 azonban ebben a , .tár­saságban" is kivételt jelent, noha - vagy talán éppen ezért - csak zoknikat köt. A hasonló textilgé­pektől eltérően az Ange fele annyi idő alatt, vagyis mintegy 25 má­sodperc alatt készít el egy zoknit. És nem akármilyet. A mikropro­cesszoros irányításnak köszönhe­tően a gép számtalan mintát ké­pes készíteni a különböző színű és alapanyagú fonalakból. Az Eli­tex ezzel a géppel megkezdte az elektronizálást termékei vonatko­zásában, de az Ange a mechani­kai részegységek megoldása szempontjából is kivételt képez. A gép szerkesztése során 8 talál­mány született, s fejlesztése két és fél évig tartott. Ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztési időtar­tam általában 4 -5 év, akkor ebben az esetben rendkívüli gyorsaság­ról beszélhetünk. A Strojimport külkereskedelmi vállalat, mely egyebek között a textilgépek értékesítője is, a tre- bíci Elitex vállalatról egyértelműen úgy vélekedik, hogy legjobb part­nerei közé tartozik. Ha a trebici vállalatban valaki afplől érdeklő­dik, hogy a Strojimporttat ki megy tőlük a különböző kiállításokra és vásárokra, többnyire azt a választ kapja, hogy a gépszerkesztők. Ez is azt jelzi, hogy a vállalat vezeté­se a gépszerkesztők, a fejlesztők számára olyan feltételeket teremt, melyeket sok helyütt joggal irigyel­hetnének. A termelést megelőző szakaszokban született eredmé­nyek folyamatosan kerülnek a ter­melésbe. Az Ange 4 fejlesztése azonban még a kiválónak mondható feltéte­lek között is rendkívüli volt. A kö­vetelmény, hogy a lehető legrövi­debb időn belül fejlesszék ki proto­típusát, néhány kockázati ténye­zőt is tartalmazott. A technológiai és műszaki előkészítés egyes szakaszai fedték egymást, tehát minden esetleges hiba továbbia­kat vonhatott maga után. Nagy bátorságra vallott az is, hogy az Ange 4 esetében - mely teljesen új gép - nem készítették el a gép működő modelljét. Olyan kockázat Az Ange 4 egy műszak alatt csaknem 1000 darab zoknit köt meg ez, melyért valakinek vállalnia kell a felelősséget. A Pavei Uhlír ve zette 11 tagú gépszerkesztő cso­port azonban vállalta a kockáza­tot, s csatlakozott hozzájuk a vál­lalat vezetősége is. A vállalat ve­zetése célprémiumot ajánlott a konstruktőröknek, amennyiben megtartják, vagy lerövidítik a kí­vánt fejlesztési időt. A gépszer­kesztők javasolták, hogy a jegyző­könyvbe kerüljön be az a feltétel is, miszerint csak akkor fizetik ki a prémiumot? amikor a megrende­lővel megkötik az első tétel szállí­tására a szerződést. Mikor az 1982-es évi Invex kiál­lításon megláttam az Ange 4-et, mindez már a múlté volt. A kiállí­tott gép az első két prototípus egyike volt. Az ötlet megszületése és a kiállítás között nagyon rövid idő telt el. Még az is a történethez tartozik, hogy a kiállítást követően a gép néhány műszaki szakember kíséretében az Amerikai Egyesült Államokba került. Pavel Uhlír, aki elsőként tért vissza az USA-ból, arról számolhatott be, hogy a gép rendkívüli elismerésben részesült, nem találtak rajta kifogásolnivalót. Persze, az elismerés még nem megrendelés. Viszont ez sem vá­ratott sokáig magára. A később visszautazó technikusokkal együtt megérkezett a megrendelés is. A megrendelő 1983 végéig 90 darab Ange 4-et rendelt. Az Ange 4-et a múlt év áprilisá­ban láttam viszont a trebici Elitex próbaüzemelő részlegén. Miköz­ben Pavel Uhlírzsal a gép további sorsáról beszélgettünk, az Ange 4-ről minden 27 másodpercben lekerült egy kész zokni. A gépen már elvégezték azokat az apró módosításokat, melyeket az ame­rikai megrendelők kértek, s az Eli- texben a próbasorozat gyártásá­nak előkészületei folytak. A szer­ződést már négy hónapja aláírták, de az ígért célprémiumot - 50 ezer korona a 11 konstruktőr számára - még nem fizették ki. Legutóbb a múlt év szeptember végén láttam az Ange-4-et. A tre- bíci Elitex próbaüzemelö részle­gén 8 új gép ontotta a zoknikat, olyan mennyiségben, hogy a ki­szolgáló személyzet alig győzte a gép alól elszedni. Az első soro­zatból a kilencedik példány éppen úton volt az Egyesült Államokba, hogy további érdeklődőknek mu­tathassák be. A tizedik gépet pe­dig a milánói útra készítették elő. Október 10-én kezdődött itt az ITMA 83, a textilgépek négy éven­ként megrendezett nemzetközi seregszemléje. Ezen a kiállításon is bebizonyosodott, hogy csak az elektronikai vezérléssel ellátott gépek számíthatnak sikerre. És az Ange 4-ben ez megvan. A milánói siker azonban még nem jelentette a végső győzelmet. Október vége volt, s az Egyesült Államokba a 90 darabból még csak az első húsz darabot indították útnak. Ugyan­akkor az is világos volt, hogy az év végéig eleget tesznek a megren­delésnek, melyet az észak-karoli- nai Anedin cég még tíz darabbal meg is toldott. Az Ange 4 esete példája lehet annak, miként lehet és kell a kor követelményeinek megfelelő szín­vonalú gépeket kifejleszteni, mi­ként lehetséges gyorsan reagálni a megrendelő igényeire. A trebíci- ek példája egyúttal azt is bizonyít­ja, hogy érdemes vállalni ésszerű kockázatot, érdemes megteremte­ni az alkotó légkör feltételeit. Jozef Neuschl mérnök, a fejlesztési csoport vezetője, az új szalag társszerzője kísérlethez készíti elő a vákuumkemencét. A hazai elektrotechnikai ipar számára nagy jelentősége van annak az innovált, az eddigieknél lényegesen jobb paraméretű szupravezető szalagnak, melynek próbasorozatát a bratislavai Kablo konszernvállalat ■ ban gyártották le. A termék a Kablo vállalat és a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézete elektrofizikális kutatási központjánax dolgozóiból alakult komplex racionalizációs brigád munkájának köszön­hető. A fejlesztési feladat megoldása során kialakult szoros kapcsolat­nak köszönhetően a megoldás feltételezett idejét csaknem egynegyed­résszel sikerült lerövidíteni, körülbelül egy esztendőre, s az is nagy eredmény, hogy az eredetileg igényelt értékeknél jobbakat értek el. A szupravezető anyagok előnye, hogy a villamos energiát minimális ellenállási veszteséggel továbbítják. Népgazdasági jelentőségük abban rejlik, hogy nagyfeszültségű áramok továbbítására alkalmasak. Különö­sen beválnak az erős mágneses mezők létesítésénél, melynek során a hagyományos rézanyagok használata jelentős energiaveszteséggel jár. Pavel Uhlír és társai újabb gép fejlesztésén dolgoznak, ismét meg akarják lepni a világot. Ottjártam- kor azonbán az ígért jutalmat még nem kapták meg. Azokban a na­pokban döntöttek az Elitex vezéri­gazgatóságán a jutalom kifizeté­sének időpontjáról. Reméljük, a vezérigazgatóság rugalmasab­ban érvényesíti a CSKP KB 8. ülésének határozatait, miszerint az alkotó műszaki dolgozók java­dalmazásában fel kell számolni az indokolatlan egyenlősdit. Műszaki dolgozóik már bizonyítottak. VLADIMÍR LABUDA Alexander Kalman a szupravezető szalag gyártására szol­gáló vákuumszivattyút kezeli (Felvétel: Vlastimír Andor - ÖSTK) 1984.1. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents