Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
V ÚJ szú ED f984.1.6. Orosz nyelvoktatás - új program szerint írta: Marta Vlacihová, az SZSZK oktatási miniszterének helyettese P ártunk 1976. évi oktatáspolitikai határozata az orosz nyelv tanítását a kommunista nevelés egyik leghatékonyabb eszközének tartja, ezért e kérdést kiemelt feladatként kezelik iskoláink. E határozat szellemében kidolgozott új oktatási dokumentumok feladatul adják: alapiskoláinkban az orosz nyelvet olyan színvonalon kell tanítani, hogy a tanulók szóban és írásban egyaránt képesek legyenek megértetni magukat a legfontosabb kérdésekben, a gimnáziumok tanulói viszont olyan nyelvismeretre tegyenek szert, hogy az egyetemeken és főiskolákon orosz nyelven is hallgathassanak előadásokat vagy szakkönyveket tanulmányozhassanak. Ennek megfelelően a két oktatási minisztérium számos intézkedést hozott az orosz nyelvoktatás hatékonyságának fokozására. Legfőbb célunk, hogy valamennyi iskolatípusban és -fokon bevezessük az orosz nyelvtanításának új programját. Szinte gyökeres változás történt az orosz nyelv tanításában az említett oktatáspolitikai határozat megvalósítása után. Társadalmunk jelenlegi és távlati szükségleteit figyelembe véve ez a dokumentum hangsúlyozza az orosz nyelv jelentőségét, hiszen általa a tanulók megismerhetik a Szovjetunió népeinek életét, gyorsabban elsajátíthatják a fejlett szovjet tudomány, technika és kultúra eredményeit, s szót érthetnek a szocialista közösség többi népével és nemzetével. Az új oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló dokumentum bevezetése, azaz 1976 óta új felfogásban tanítjuk ezt a tantárgyat is. Hosszan tartó és alapos előkészületek után láttunk hozzá országszerte az orosz nyelv egységes programjának valóra váltásához. M elyek az új program alapillérei? Az új felfogás értelmében az orosz nyelvet elsősorban kommunikatív eszköznek tekintjük, a hangsúly tehát a nyelv aktív elsajátításán van, ezért úgy kell tanítanunk, hogy általa fejlesszük a tanulók megismerési készségét, erkölcsi és akarati tulajdonságaikat, esztétikai érzéküket, formáljuk eszmei-politikai nézeteiket és szocialista meggyőződésüket. Az orosz nyelv tanításának három célja van: kommunikatív, ismeretterjesztő és nevetési. Mindhárom célnak természetesen egységesen és egyidejűleg teszünk eleget. Olyan aktív nyelvi készségeket kell kialakítanunk, melyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a különféle szó- és írásbeli kommunikációs szituációban képesek legyenek az orosz nyelv kielégítő gyakorlati alkalmazására. Az orosz nyelv tanítását komplex módon értelmezzük, az összes nyelvi készség fejlesztésével, melyben a szóbeli megnyilvánulásra és olvasásra helyezzük a súlyt. Nem hanyagoljuk el persze az írás elsajátítását sem, ennek mértékét azonban az iskola típusától tesszük függővé. Az orosz nyelvtanításban a fő követelmény, hogy ne a nyelvről tanítsunk, hanem a nyelvet tanítsuk. Ha a sokoldalúság követelményéből indulunk ki, akkor a tanulóknak úgy kell elsajátítaniuk az orosz nyelvet, hogy közben általános műveltségüket, ismereteiket is gyarapítsák a Szovjetunió népeinek életéről, történetéről, kultúrájáról. Az orosz nyelvtanítás során lehetőség nyílik a Szovjetunió népei iránti tisztelet, a proletár internacionalizmus szellemének megfelelő nevelés céljainak megvalósítására. Az alapiskola a nyelvi készségek gyakorlati elsajátításának alapjait teremti meg, úgy, hogy a tanulók képesek legyenek orosz nyelvtudásukat bármely középiskolában tökéletesíteni. A középiskola a nyelvi jártasságokat továbbfejleszti, az iskola típusától függően a tananyagot szakmai nyelvvel, fordítással és orosz le- élezéssel bővíti. Az orosz nyelv kom- r likatív funkciójának hangsúlyozása , . i jelentheti a nyelvi jártasságok kialakításának elhanyagolását. Helyes nyelvi készség nem fejlődhet ki a lexikális, fonetikai, nyelvtani és helyesírási készségek elsajátítása nélkül. A gimnáziumban a tananyagnak szerves része az irodalmi olvasás, a szakközépiskolákban és szakmunkásképző intézetekben pedig az irodalmi-kulturális rész. Az irodalmi szemelvények, a zenével, a képzőművészettel kapcsolatos szövegek fejlesztik a tanulók szókincsét, beszédkészségét, s egyidejűleg nevelési célt is tartalmaznak. Ezek a szövegek bővítik a tanulók ismereteit, fejlesztik ízlésüket és esztétikai érzéküket, ösztönzik érdeklődésüket az orosz és szovjet irodalom, a szovjet filmek és drámai művek iránt. Az orosz nyelvtanítás programja a korszerű idegen nyelvi oktatás didaktikai elvein alapszik, vagyis az aktív kommunikáción, figyelembe véve az anyanyelvi sajátosságokat is. Az oktatás a tudatos gyakorlásra szorítkozik, melynek során ügyelünk a munka módszereire és formáira, a korszerű didaktikai eszközök megválasztására; az oktatási folyamat irányításában olyan módszereket alkalmazunk, melyek ösztönzik a tanulók nyelvi aktivitását, fejlesztik önállóságukat. Fontos, hogy a tanulók megtanulják kezelni a szótárakat, a társalgási kézikönyveket, az újságokat, a szakszövegeket, tehát az összes információforrást. Közismert, hogy az orosz nyelvet jelenleg az alapiskola valamennyi osztályában és az összes szakmunkásképzőben új tantervek alapján tanítjuk A kísérleti oktatás befejezése után, 1984. szeptember 1-én az új program bevezetését megkezdjük a gimnáziumok és a szakközépiskolák első évfolyamaiban is. Milyen eredményeket mutathatunk fel az új irányelvek szerinti oktatásban és milyenek a tapasztalataink? A tanulók előmenetele, tudásszintjének felmérése, a különféle versenyek sikerei azt igazolják, hogy az orosz nyelv új koncepció szerinti tanítása kedvező eredményeket hozott. Az egyik legfontosabb, s politikailag és pedagógiailag legértékesebb eredmény, hogy a tanulók döntő többsége szívesen tanulja az orosz nyelvet, gátlások nélkül igyekszik beszélni oroszul, még ha hibásan is, hogy önállóan olvassák az Ogonyok és a Druzsba folyóiratokat, tömegesen bekapcsolódnak az orosz nyelvi vetélkedőkbe, a középiskolák tanulói pedig a szovjet szakfolyóiratok rendszeres olvasóivá válnak. Ezt jelentős fordulatnak és céljaink elérésében Ígéretes kezdetnek tekintjük. Az alapiskolában a legjobb eredményeket az ötödik osztályban érjük el, ahol már négy éve új tantervek alapján tanítunk. A tanulók didaktikai tesztek segítségével történt tudásszint-felmérése ismereteik jó és emelkedő színvonaláról tanúskodik A 6. osztályosok nagyon jó eredményeket érnek el szóbeli megnyilvánulásaikban, viszonylag gyöngébbek azonban írásbeli munkáik és a hangos olvasás eredményei. Míg a mostani hatodikosok orosz nyelvi beszéde sokkal jobb, mint például korábban a nyolcadikosoké és kilencedikeseké, addig helyesírásuk nagyjából egyforma. N agy haladást és pozitív eredményeket értünk el a szakmunkás- képző intézetekben, ahol az 1976/77-es tanévtől tanítunk új tantervek szerint. Ezek az eredmények annál értékesebbek, hogy az orosz nyelvet itt új tantárgyként vezettük be, tehát meg kellett teremtenünk a tanulás személyi és tárgyi feltételeit is. A felmérések azt mutatják, hogy a pedagógusok többsége fel tudta kelteni a szakmunkástanulók érdeklődését az orosz nyelvtanulás iránt. Az új tantervek szerint tanítás eredményeként emelkedett a tanulók tudásszintje, az olvasott szöveget megértik és ismereteiket alkalmazni is tudják. A felmérések során azonban arra is fény derült, hogy meglehetősen nagyok a különbségek az egyes szakmunkásképző iskolák tanulóinak ismereteiben, sőt az iskolákon és az egyes osztályokon belül is. Gyönge eredményeket mutatnak fel az építő-, a bánya- és a kohóipari, helyenként a mezőgazda- sági szakmunkásképzőkben. A legjobb eredményeket azok az intézetek érik el, ahol az orosz nyelv érettségi tantárgy. Az orosz nyelv új tantervek szerinti kísérleti tanítása során elért eredmények a gimnáziumokban arról tanúskodnak, hogy itt is javult a tanulók viszonya az orosz nyelvhez. Aktívabbak lettek a tanítási órákon, hiszen az új tananyag és pedagógiai módszerek jobban megfelelnek érdeklődésüknek és szükségleteiknek. Ez pedig kedvezően hat az eredményekre. Erről tanúskodnak az írásbeli felmérések és az érettségi vizsgák eredményei. A diákok megértik az ismeretlen orosz szöveg lényegét, az olvasottakat el tudják mondani, nyelvi megnyilvánulásaik jó színvonalon vannak, bár nem hibátlanok. Szükséges azonban nagyobb teret hagyni a tanulók írásbeli készsége fejlesztésére, az elsajátított ismeretek rögzítésére és a tantárgyközi kapcsolatok megszilárdítására. A szakközépiskolák eredményei átlagosak. Kedvezőtlenül befolyásolja az elért színvonalat a tananyag terjedelme. Ebben az iskolatípusban a diákoknak meg kell tanulniuk a szakmai nyelvet is, mely igényes. Egészében véve jó eredményeket érnek el az élet felvetette kérdések nyelvi megfogalmazásában, sok tanuló azonban a szakszövegek megértésében, a szótárhasználatban nem éri el a kívánt színvonalat. Ezért mind a szakmunkásképző intézetekben, mind a szak- középiskolákban nagyobb figyelmet kell szentelni a szakszöveggel való munkának. Ezt figyelembe kell venni a tankönyvek szerkesztésekor is. A szakmunkásképző intézetek tantervét és tananyagát úgy kell módosítani, hogy az megfeleljen a tanítási időnek, az adott szakmának és a tanulók gyakorlati szükségleteinek. A magyar, a lengyel és az ukrán tanítási nyelvű alap- és középiskolákban az orosz nyelv új tantervét ugyanakkor vezették be, mint a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskolákban. Ezekben az iskolákban azonban külön tantervek és tankönyvek alapján tanítjuk az orosz nyelvet, mivel itt alacsonyabb az orosz nyelv heti óraszáma. Ezért a tanulókkal szemben támasztott követelmények is mások. Míg a lengyel, különösen pedig az ukrán iskolákban jó eredményeket érnek el, addig a magyar iskolákban bizonyos nehézségek mutatkoznak, mivel ezekben az orosz nyelv további idegen nyelvként szerepel, így a tanulóknak problémáik vannak az írással és a kiejtéssel. Tudatában vagyunk ennek, s továbbra is szorgalmazzuk megoldásukat. A tanulók orosz nyelvi tudásukról évről évre különféle versenyeken adhatnak számot; ilyen például a Puskin- emlékverseny, az orosz nyelvi tantárgyolimpiák, a barátság melódiái néven ismert zenei vetélkedő. A legtehetségesebbek külföldön képviselnek bennünket; például 1981-ben a IV. nemzetközi orosz nyelvi olimpián Moszkvában a részt vevő 20 csehszlovák versenyzőből 14-en arany, hatan pedig ezüstérmet szereztek s ezáltal Csehszlovákia a 39 részt vevő ország között előkelő helyre került. Az eredmények elérésében nagy érdemük van a pedagógusoknak is, akik nemegyszer a szabad idejüket is feláldozva foglalkoznak a tanulókkal. Nagyra értékeljük azoknak a pedagógusoknak a munkáját is, akik szovjetbarát klubokat vagy orosz nyelvi szakköröket vezetnek, s megszervezik a tanulók orosz nyelvű levelezéseit. Az elmondottakból is kiderül, hogy az új tantervek szerinti orosz nyelvtanításban iskoláinkban sikeres és helyes irányban haladunk. Az új úton azonban még csak az első lépéseket tettük meg, helytelen lenne tehát, ha sikereinket túlbecsülnénk, vagy önelégültségbe esnénk, netán hibáinkat lepleznénk. Eredményeink elemzése során fogyatékosságaink is felszínre kerültek. A jövőben ezért úgy kell kiválasztanunk a tananyagot, hogy jobban megfeleljen az egyes témaköröknek és nyelvi szituációknak, az alapiskolák tanterveiben nagyobb figyelmet kell szentelni a tantárgyközi kapcsolatoknak; baj, hogy a gimnáziumi tantervekben elkülönül a nyelvi és az irodalmi rész, a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek tanterveiben pedig az irodalmi és a szakmai rész; a középiskolák tanterveiben következetesebben kell érvényesíteni a folytonosságot, hogy a középiskolai tananyag az alapiskola tantervére épüljön. Fontos, hogy mérsékeljük a tanulók túlterhelését, ami miatt iskoláinkat a közvélemény jogosan bírálja. Valamennyi iskolatípusban és -fokon csökkenteni kell a tananyag terjedelmét a gyakorlatok számát, rövidíteni az olvasmányokat. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása érdekében célszerűbben kell alkalmazni a tanítási segédeszközöket. Persze, a legjobb tanterv, tankönyv, módszertani sedégkönyv és didaktikai segédeszköz sem sokat ér, ha a pedagógusok nem számolnák fel a fogyatékosságokat. Előfordul, hogy az orosz nyelvszakosok tudása hézagos, beszédük, írásuk hibás, a tanítási órákon elavult módszereket alkalmaznak, egyesek nem ismerik az új pedagógiai dokumentumokat. Pedig az új tantervek szerinti tanításban csak az érhet el sikereket, aki ismeri is ezeket, szakmailag-eszmeileg és módszertanilag felkészült, nyelvtudása jó és állandóan továbbképezi magát. A pedagógus a tanítási órákon a jövőben már nem magyaráz vagy előad, hanem az oktatómunka irányítója, szervezője. Az orosz nyelvtanítás hatékonyságának fokozásában nagy szerepe van a pedagógusok felkészítésének illetve továbbképzésüknek. A tanárjelöltek felkészítésében elsősorban az orosz nyelv gyakorlati alkalmazására kell helyezni a súlyt. Fontos, hogy a hallgatók megismerjék az orosz nyelvtanítás korszerű irányzatait, elsajátítsák az új didaktikai módszereket és alkalmazásukat. T udatosítjuk, hogy az orosz nyelvtanítás céljainak teljesítésével jelentős társadalmi feladatnak teszünk eleget. Megvalósításához feltételeink megvannak; párt- és állami szerveink törekvéseinket teljes mértékben támogatják, s pedagógusaink szakmai felkészültsége is megfelelő. Az igényes feladatoknak azonban csak állandó önképzéssel, a felmerülő módszertani kérdések aktív és tevékeny megoldásával tehetünk eleget. (ŐSTK-felvétel)
