Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-14 / 296. szám, péntek
Wojciech Jaruzelski Prágában A cél: a 7. ötéves terv eredményes teljesítése (Folytatás az 1. oldalról) állóalapok jobb kihasználásában, a munkatermelékenység növekedésében és a gazdálkodó egységek veszteségének csökkentésében. A bizottságok véleménye szerint a költségvetésben kitűzött feladatok és célok összhangban állnak társadalmunk szükségleteivel, ezért a törvényjavaslat elfogadását javasolták. Alexander Bekényi azfparügyi tárca igényes feladataival foglalkozott felszólalásában. Hangsúlyozta, rugalmasan változásokat kell végrehajtani a termelés struktúrájában, és a termelési programokat úgy kell meghatározni, hogy a hazai szükségleteket és a kiviteli igényeket mennyiségi és minőségi szempontból is kielégítsük. Ľudmila Hefková rámutatott, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt rendkívül igényes célok állnak. Nem akarjuk azonban minden áron fokozni a termelést, elsősorban a termelési folyamat tényezőinek hatékonyságát kell növelnünk, s ezáltal csökkenteni a termelési költségeket - mondotta. A nemzeti bizottságok tevékenységét elemezte Michal Roháč. Rámutatott; minden feltétel adott ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok tovább javítsák gazdasági tevékenységüket. Ennek érdekében azonban az eddiginél hatékonyabb szervező, nevelő és ellenőrző tevékenységet kell kifejteniük. Dalibor Laborecky arról számolt be, hogy a Szlovák Megújhodás Pártjának tagjai hogyan járulnak hozzá a XVI. kongresszuson kitűzött program megvalósításához. A kereskedelem helyzetével és feladataival kapcsolatban Milada Kováčová megemlítette, hogy jövőre a kereskedelem árualapja 4,7 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. Gondot okoz azonban, hogy 4,6 milliárd korona értékű áru szerződésileg még nincs lekötve. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a nem megfelelő választék és termelési struktúra okozza. Ján Haško felszólalásában utalt arra, hogy a szociálpolitika megvalósítására és az egészségügyre előirányzott költségvetési kiadásokat nagyon gazdaságosan kell felhasználni. Úgy vélte, hogy a nemzeti bizottságoknak pénzügyi terveik kidolgozásakor jobban kellene felmérniük az egészségügyi létesítmények tényleges szükségleteit. Földes Vince megelégedéssel szólt az építőipar idei kedvezőbb eredményeiről, majd választókerülete, a komáromi (Komárno) járás két súlyos gondjáról beszélt. Rámutatott, hogy az egészség- ügyi létesítmények hálózata nem felel meg a követelményeknek. Helyhiány miatt nem létesíthetnek több fontos szakrendelőt. A betegek kénytelenek kivizsgálásokra a szomszédos járásokba utazni. Felhívta az illetékesek figyelmét a járásban a lakásépítéssel kapcsolatban felmerülő gondokra is. A vitában utolsóként felszólaló Jozef Širotňák a műemlékvédelem időszerű kérdéseit elemezte. Ezután határozathozatal következett. A képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztett javaslatot, s ezzel az SZSZK 1985. évi költségvetése törvényerőre emelkedett. Ezt követően František Mišeje pénzügyminiszter előterjesztette a jegyzőségi és bírósági illetékekről szóló törvények javaslatait. Rámutatott, hogy az eddigi törvények módosítását az elfogadásuk óta eltelt aránylag hosszú idő tette szükségessé. A jegyzőségi illetékek eddigi rendszere ellentétbe került a társadalom mai fejlettségi fokával. Tekintettel a magántulajdon funkciójára, kihasználásának módjára, az eddig érvényes illetékek indokolatlanul magasaknak bizonyultak. Az új törvény ezért csökkenti a jegyzői illetékek politikai és gazdasági szempontból is magas összegét. A bírósági illetékek összegét az új törvény úgy módosítja, hogy az fokozott nevelő hatást gyakoroljon, az alaptalan, elhamarkodott perek száma pedig csökkenjen. Kamii Brodziansky az SZNT bizottságai nevében a törvényjavaslatok elfogadását javasolta. Az SZNT a két törvényjavaslatot egyhangúlag jóváhagyta. Az ülés első napi tanácskozása az esti órákban ért véget. Az SZNT ma a kereskedelmi miniszter beszámolójával és az ahhoz kapcsolódó hozzászólásokkal folytatja munkáját.- rFrantišek Mišeje elvtárs beszéde A Szlovák Szooialista Köztársaság kormánya a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszti az 1985. évi állami költségvetés tervezetét. Szlovákia pénzügyi és költségvetési gazdálkodásának javaslatát a 7. ötéves tervidőszak utolsó évére vonatkozóan közvetlenül a CSKP KB 12. és az SZLKP KB legutóbbi ülését követően vitatjuk meg. A gazdasági és szociális téren kitűzött feladatok alapvető jelentőségűek a 7. ötéves tervnek, valamint a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak sikeres megvalósí- "tása s a 8. ötéves terv előkészítéséhez szükséges kiindulópontnak a megteremtése szempontjából. A gazdasági potenciál fejlődése meghatározó feltétele a pártpolitika programcéljai elérésének az életszínvonal megtartása és javítása terén. Egyúttal a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben ezzel hozzájárulunk a szocialista országok azon közös erőfeszítéseihez, amelyek a szocializmus erős gazdasági alapjának megteremtésére, s ezzel együtt a világbéke megőrzésére irányulnak. Gazdasági eredményeinket elsősorban az anyag- és az energia- igényesség csökkentésével érjük el. Visszatükröződik ebben a termelés intenzifikációs tényezőinek jobb érvényesülése is. Arra számítunk, hogy a tervhez képest másfél milliárd koronával nagyobb lesz a nyereség, vagyis egynegyedével nő. Az említett kedvező eredményeken kívül az idén is vannak fogyatékosságok, mégpedig nemcsak a terv és a költségvetés feladatainak teljesítésében, hanem - és elsősorban - abban, hogy még nem értünk el lényeges fordulatot a gazdaság hatékonyságában és teljesítőképességében. Ezenkívül ebben az évben a külkereskedelem hatékonyságában sem következett be lényeges fordulat. Az említett problémák a saját pénzügyi tartalékok elégtelen képzésében nyilvánulnak meg. E helyzet lényeges javítását tűzte ki célul a CSKP KB és az SZLKP KB nemrég tartott ülése. Az irányító- és a szervezőmunka hatékonyságának növelésén kívül nagy erőfeszítéseket kell tennünk az intenzifikálás meggyorsítására, elsősorban a tudományos és a műszaki eredmények jobb fel- használására és a külkereskedelmi kapcsolatokban való hatékonyabb érvényesítése útján. Az állami költségvetés előterjesztett tervezete a gazdaság minden tartalékának hatékony kihasználására törekszik. Elsősorban a saját erőforrásokat kell mozgósítani, amelyek több mint tíz százalékkal növekednek. A nyereségek 16 százalékos növekedését tervezzük. A nemzeti bizottságok költségvetési bevételei és kiadásai a jövő évben megközelítik a 35 milliárd koronát, ami több mint egyharmada a költségvetési kiadások teljes összegének. Az állami költségvetésnek és a nemzeti bizottságok költségvetési kiadásainak a legnagyobb részét - 55 százalékát - a társadalmi fogyasztásra fordított nem beruházási kiadások képezik. Ez megteremti a feltételeket a pártpolitika fő céljának eléréséhez, ahhoz, hogy sokoldalúan gondoskodjunk a lakosság létfeltételeinek javításáról. A jövő évben több mint 13 milliárd koronás nyereségképzést irányoztunk elő. Ehhez csaknem 90 százalékban az önköltségek csökkenésének kell hozzájárulnia. Ez megköveteli, hogy a költségek viszonylag 0,8 százalékkal, az anyagi költségek pedig 1,1 százalékkal csökkenjenek. Keressük a hatékonyabb módjait annak, hogy megnöveljük a termelők és az exportőrök érdeklődését termékeik hatékonyabb értékesítése iránt. Intézkedéseket dolgozunk ki arra, hogy a belső gazdálkodásból származó nyereség közvetlenül függjön a külkereskedelmi eredményektől. Egyre nagyobb mértékben fogjuk értékelni a szervezetek tevékenységét úgy, hogy termékeik színvonalát összehasonlítjuk a világszínvonallal. A munkatermelékenység állandó növelése, valamint az anyag- és más tartalékok jobb hasznosítása megköveteli a tudomány és a technika intenzívebb bevonását a gazdasági folyamatokba. Ezért céltudatos munkával megteremtjük a feltételeket eredményeik gyors gyakorlati alkalmazásához. 1985-ben a tudomány és a technika fejlesztésének finanszírozására 2,9 milliárd korona nem beruházási eszközt fordítunk, 6,2 százalékkal többet, mint az idén. Január elsejével lép hatályba a tudomány és a technika fejlesztésével kapcsolatos nem beruházási kiadások finanszírozásáról szóló új rendelet. Növelni kell a gazdasági szervezetek erőforrásainak hozzájárulását ehhez a folyamathoz, hogy növekedjen érdekeltségük a feladatok megoldásában. A jövő évben is nagy figyelmet fordítunk a beruházásokra. A pénzügyi és a költségvetési politika egyik alapvető célja annak előmozdítása, hogy a beruházási folyamat kihatással legyen a gyártási programokra és hozzájáruljon a tudományos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati alkalmazásához. 1985-ben a gazaasági szférában 22 milliárd koronát fordítunk beruházásokra, további 9 milliárd koronát pedig a költségvetési és a do- ~ tált szervezetek beruházásaira. A végrehajtott ármódosításokkal összhangban január elsejétől csökken a nem beruházási dotációk terjedelme. A fennmaradó 14,6 milliárd korona zöme a mezőgazdaságot és a közélelmezést érinti. A lakosság pénzbevételei a jövő évben 4,3 százalékkal, ezen belül a bérből származó bevételek három százalékkal emelkednek. A jövő évben még következetesebben akarjuk megvalósítani a CSKP KB 6. és az SZLKP KB azt követő ülésén a szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatokat. Ehhez megteremtettük a kellő tárgyi és gazdasági feltételeket. A nemzeti bizottságoknak pótolhatatlan szerepük van a szolgáltató szervezetek irányításában, hatékonyabban kell előmozdítaniuk a szolgáltatások szerkezetének, terjedelmének és minőségének javulását. 1985-ben a társadalmi fogyasztásra fordított nem beruházási kiadások 51,8 milliárd koronával növekednek. A szociális ellátás feladatai csaknem 28 milliárd koronás ráfordítást követelnek meg, ami az idei évhez képest 7,7 százalékos növekedést jelent. Az egészségügy fejlesztésére csaknem 8 milliárd koronát fordítunk, ami mutatja, mekkora figyelmet fordít az állam az egészségügyre. Továbbra is nagy mértékben finanszírozza államunk a lakásépítést és -gazdálkodást. Jövőre további 37 ezer új lakást adnak át, és csaknem 34 ezer lakás építését kezdik meg. Az 1985. évi feladatok igényesek. Teljesítésükkel valóra váltjuk a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán a gazdasági és a szociális fejlesztéssel kapcsolatban elfogadott határozatokat. A kormány nevében a Szlovák Nemzeti Tanácsnak jóváhagyásra ajánlom az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslatát. (Folytatás az 1. oldalról) Benő, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, Zdenék Horení és Marie Kabrhe- lová, a CSKP KB Titkárságának tagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke és más személyiségek. Ott volt továbbá Andrzej Jedynak, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete. Wojciech Jaruzelski tegnap kora este befejezte baráti munkalátogatását Csehszlovákiában és hazautazott. * Búcsúztatásán a Ruzynéi repülőtéren megjelent Gustáv Husák, Ľubomír Štrougal, Vasil Biľak, Jan Fojtik, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, Jindrich Poledník, Zdenék Horení, Marie Kabrhelová, és más személyiségek, köztük Andrzej Jedynak nagykövet. Csehszlovák-lengyel közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) miniszterelnök jelenlétében áttekintette a csehszlovák-lengyel gazdasági és tudományos-műszaki együttmúködés továbbfejlesztésének kérdéseit. Gustáv Husák a CSKP-nek, valamint Csehszlovákia kormányának és népének teljes támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetőségét s a Lengyel Népköztársaság kormányát és összes haladó erőit a szocialista újjászületés feladatainak teljesítésében. A két ország vezetői megelégedéssel nyugtázták, hogy a CSKP és a LEMP, valamint Csehszlovákia és Lengyelország testvéri kapcsolatai, amelyek a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapulnak, sikeresen fejlődnek, összhangban azokkal a határozatokkal, amelyeket a csehszlovák párt- és állami küldöttség múlt évi lengyelországi látogatása idején fogadtak el. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése megfelel Csehszlovákia és Lengyel- ország népe érdekeinek, s hozzájárul a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának megszilárdításához. A két vezető sikraszállt a CSKP és a LEMP, a két ország törvényhozó és kormányszervei, a Csehszlovák Nemzeti Front és a lengyel Nemzeti Megújulás Hazafias Mozgalma, a két ország szakszervezetei és más társadalmi szervezetei közti kapcsolatok további kiszélesítése mellett. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski pozitívan értékelte a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének eredményeit. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdeke e kapcsolatok további sokoldalú elmélyítése és megszilárdítása hosszú távon. Kiemelték, az együttműködés magasabb formai - elsősorban a szakosítás és a kooperáció - hatékonyabb alkalmazásának fontosságát, valamint a meglevő termelőkapacitások kihasználását a két ország szükségleteinek kielégítése érdekében. Pozitívan értékelték a termelési együttműködés bővülését a kohó-, a gép-, az elektrotechnika és a vegyipar s a közlekedés területén és más ágazatokban. Különösen fontosnak tartják az együttműködés intenzifikálását az elektronika, a mikroelektronika és a robotizálás terén. Nagyra értékelték az árucsere-forgalom 1984. évi növekedését, főként a gyártás-szakosítási és a kooperációegyezmények alapján lebonyolított szállítások részarányának fokozódását. Ez kedvező feltételeket teremt a kölcsönös kereskedelem további fellendüléséhez a következő években, örömmel nyugtázták, hogy sikeresen folytatódik az 1986-1990. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervek egyeztetése és a hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program kidolgozása, valamint a kiemelt tudományos és műszaki feladatok közös megoldásának kitűzése a kétezerig'terjedö időszakra. Mindkét fél foglalkozni fog a két ország érdekeit érintő ökológiai kérdések tanulmányozásával. Mindkét ország rendkívüli jelentőséget tulajdonít a szocialista államok KGST keretében folyó együttműködése megszilárdításának, és a KGST gazdasági csúcstalálkozóján elfogadott határozatok következetes végrehajtására törekszik. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski a többi területen való együttműködést is áttekintette, és rámutatott továbbfejlesztésének lehetőségeire. Megállapította, hogy Csehszlovákia és Lengyelország nemzetei internacionalista kapcsolatainak megszilárdítása és a szocializmus építéséről folytatott tapasztalatcsere terén fontos szerepük van a területek, a városok, az üzemek és az intézmények közvetlen baráti kapcsolatainak, és sikraszállt e kapcsolatok javításáért. Nagyra értékelte a népi Lengyelország megalakulása, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai hadművelet 40. évfordulója ünnepségeinek sikeres lezajlását, s tájékoztatta egymást a német fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója ünnepségeinek előkészületeiről. A jelenlegi nemzetközi helyzet megvitatása során Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski hangsúlyozta, hogy mindkét állam a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával szilárd szövetségben folytatja a harcot a béke megőrzéséért és az atomháború veszélyének elhárításáért. Rámutattak arra, hogy az Egyesült Államoknak és NATO-szövetsé- geseinek a katonai-hadászati fölény megszerzésére irányuló militarista irányvonala, a közepes hatótávolságú rakéták folytatódó nyugat-európai telepítése, a lázas fegyverkezés fokozása és a világűrre való kiterjesztésére tett kísérlet következtében a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és veszélyes. A jelenkor legfontosabb feladatának a nukleáris konfrontáció veszélyének elhárítását minősítették, és hangsúlyozták, hogy a fegyverkezés, elsősorban az atomfegyverkezés korlátozásának útját azok a jelentős békekezdeményezések mutatják, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983 januári prágai ülése, az 1983 júniusi moszkvai közös nyilatkozat, a KGST-tagországok 1984 júniusában tartott gazdasági csúcstalálkozója tett, s amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok további javaslatai jelentenek. A két ország vezetői rámutattak arra, hogy az enyhülés és a sokoldalú nemzetközi együttműködés politikája már sokszor bebizonyította életképességét és hasznosságát. Ehhez komoly és őszinte tárgyalások útján kell visszatérni. Örömmel fogadták a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak azt a megállapodását, hogy tárgyalásokat tartanak az atom- és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések egész komplexumáról. A két ország vezetői elítélték a revansista erők növekvő aktivitását és a revansizmus megerősödését az NSZK-ban, ami negatívan hat az európai politikai légkörre. Hangsúlyozták, hogy a jaltai és a potsdami egyezményben és más nemzetközi jogi dokumentumokban rögzített békés kapcsolatok alapjainak aláásására tett kísérletek, valamint a fokozódó militarizálás szöges ellentétben állnak az enyhülés és a nemzetközi egyetértés politikájával. Mindkét vezető nyomatékosan elutasította az Egyesült Államok és egyes más NATO-tagországok diszkriminációs intézkedéseken alapuló politikáját, a Lengyelország és más szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra tett erősödő kísérleteket. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski támogatásáról biztosította az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népek igazságos harcát függetlenségük, szabadságuk és a haladás megszilárdításáért, az imperializmus és a fajüldözés ellen, a meglevő feszültségi gócok megszüntetéséért. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski baráti munkatanácskozása szívélyes, elvtársi légkörben, az egység és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Hozzájárult a CSKP és a LEMP, Csehszlovákia és Lengyelország, valamint a két nép testvéri együttműködésének elmélyítéséhez. Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke Gustáv Husá- kot, a CSKP KB főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnököt baráti látogatásra hívta meg Lengyelországba. A meghívást köszönettel elfogadták. ÚJ SZÉ 2 1984. XII. 14.
