Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-14 / 296. szám, péntek

ŰJSZÚ 3 1984. XII. 14. TÉLI SZÜNET A BÉCSI TÁRGYALÁSOKON A harmincnegyedik forduló sem hozott előrelépést (ČSTK) - Bécsben tegnap be­fejeződött a közép-európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgya­lások 34. fordulója. A szocialista országok nevében André Wie- land, az NDK képviselője mondott beszédet. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának köz­leményére hivatkozva elmondotta: a párbeszéd jelenlegi állását, táv­latait nem lehet elszakítani a nem­zetközi helyzet egészétől. A nem­zetközi kapcsolatokban lehetsé­ges a helyzet jobbra fordulása, ezt azonban eddig gátolják az Egye­sült Államoknak és szövetségese­inek lépései, amelyek a katonai fölény megszerzésére irányulnak. Mindenekelőtt az egyes nyugat­európai országokban a rakétatele­pítés folytatásáról van szó. Ennek az irányvonalnak a de­stabilizáló jellegét erősíti az a tény, hogy a NATO-országok nem vá­laszoltak konstruktív módon a szocialista országok számos javaslatára. Ez vonatkozik a bécsi tárgyalásokra is. A szocialista országoknak a lá­zas fegyverkezés megakadályo­zására törekvő irányvonalával tel­jesen ellentétes az, ami jelenleg Ausztria nem áll el az erőműépítési tervtől (ČSTK) - Ausztriában tegnap tovább erősödtek a tiltakozó akciók a hainburgi vízerőmű építése ellen, amelynek felépítését a csehszlovák határ közelében, a Dunán tervezik. A tiltakozó mozgalom olyan erőteljes, hogy képviselőit kénytelen volt fogadni Fred Sinowatz kancellár is. A vizerömü ellerczői követelik, hogy az építkezésről népszavazást tartsa­nak. Sinowatz kancellár azonban már tegnap megerősítette, hogy kormánya kész megvalósítani az építkezést. Az osztrák környezetvédők a tervezett víz­erőmű területén tegnap is igyekeztek megakadályozni az előkészítő munká­latokat, elsősorban az ártéri erdők ir­tását. * A természetvédelmi világalap teg­nap azzal vádolta meg Ausztriát, hogy képviselői félrevezették a nemzetközi közvéleményt, amikor december 5-én a nyugat-európai tanácsban azt közöl­ték, hogy az építkezésről még nem született végleges döntés. A bejelen­tést követő napon kiadták a hivatalos építési engedélyt és hozzáláttak a ter­mészetromboláshoz. Kiprianu-Denktas találkozó lesz (ČSTK) - Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár bejelentette, megállapo­dás született Szpirosz Kiprianu cipru­si államfő és Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője közötti találkozóról. A január 17-én sorra kerülő tárgyalá­sokon a hosszan húzódó ciprusi prob­léma rendezésének lehetőségeiről lesz szó. Ciprus gyakorlatilag 1974 óta ket­téosztott: Törökország ekkor foglalta el a szigetország északi részét. A ciprusi törökök tavaly önkényesen-és torveny- ellenesen kiáltották ki az ún. Észak­ciprusi Török Köztársaságot. Vezető indiai szakértők szerint a gáz eredeti rendeltetésű feldol­gozása a legjobb módszer hatás­talanítására. Ha más vegyszerek­kel próbálnák semlegesíteni, fenn­állna az újabb gázszivárgás ve­szélye­A mérgező gáz fennmaradó ré­szének semlegesítése öt napig fog tartani, s a helyi kormányzat közölte, hogy kész biztosítani az üzem közvetlen környékén élő kb. 125 ezer ember esetleges ideigle­nes evakuálását. A szigorú bizton­sági intézkedésekről adott garan­ciák ellenére a város lakossága nagyon tart a további mérge­zéstől. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy 2500 személy vesztette életét és további 125 ezer szenvedett károsodást. a NATO szerveiben történik. Egy­re veszélyesebb terveket fogad­nak el, és olyan fegyverkezési programokat tűznek ki, amelyek kizárják a hagyományos katonai erő csökkentésének lehetőségét. Az NDK küldöttségvezetője a 34. forduló eredményeit összegezve kijelentette, hogy e forduló sem hozott semmilyen konkrét lé­pést a közép-európai katonai szembenállás csökkentése ér­dekében. A bécsi tárgyalásokat január 31 -én újítják fel. George Shultz amerikai külügy­miniszter az USA küldöttségének legfontosabb célját lényegében már szerdán érzékeltette, amikor Brüsszelbe érkezése után élesen bírálta a holland és a belga kor­mányt, amiért ezek a rakéták tele­pítéséről szóló döntést elhalasz­tották. Washington azt szeretné, ha e két ország követné Nagy- Britannia, Olaszország és az NSZK példáját, s igent mondana az új amerikai fegyverek telepíté­sére. A belga rádió tegnap reggeli értesülései szerint az amerikai küldöttség az európai partne­rek számára kellemetlen újabb követeléssel állt elő. Min­denekelőtt a szocialista országok­kal folytatott kereskedelem csök­kentéséről, vagyis a szocialista or­szágokba irányuló korszerű nyu­Szerdán az amerikai képviselö- ház egyik bizottsága is foglalko­zott a bhopali mérgezéssel. A köz­ponti kérdés az volt, hasonló ve­szély fenyegeti-e a Nyugat-Virgi- niában levő ilyen üzem környékét is. Az amerikai képviselőket nem nagyon nyugtatta meg Ronald Wishartnak, a Union Carbide társaság elnökének nyilatkozata, hogy a virginiai üzemkomplexum­ban a biztonsági intézkedések ha­sonlóak, mint Bhopalban voltak. Ez azt jelenti, hogy a tragikus mérgezés itt bármikor megis­métlődhet. A kétségeket tovább növeli az a tény, hogy a társaság virginiai üzemében 1982 óta sem­milyen ellenőrzésre sem került sor, s például, az elmúlt hónapok­ban Midleportban (New York ál­PSOE-kongresszus (ČSTK) - Madridban tegnap megkezdődött a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt (PSOE) XXX. kongresszusa. A kongresszuson számos külföldi küldöttség is részt vesz. A CSKP küldöttségét Július Varga, a CSKP KB tagja, a köz­ponti bizottság osztályvezetője ve­zeti. A kongresszus négynapos ta­nácskozásának - amely 1982 óta az első tanácskozás - fő témája a gazdasági problémák és Spa­nyolország NATO-beli tagsága. A kongresszus először ült össze azóta, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt a parlamenti válasz­tásokon aratott győzelme után két éve Felipe González vezetésével kormányra került. gat-európai technológiák kivitelé­nek a korlátozásáról van szó. Lord Carrington bejelentette: a tegnapi, zárt ajtók mögött folyta­tott tárgyalások fő témája a janu­ári szovjet-amerikai genfi tár­gyalásokon követett amerikai álláspont megvilágítása volt. A NATO történelmében először vettek részt a tanács ülésén a kü­lönböző fegyvernemek főpa­rancsnokai. Shultz tárgyalásai bizonyítják, hogy a nyugat-európai rakétate­lepítés folytatása az Egyesült Államok egyik legfontosabb célja Brüsszelben. Belga kor­mánykörök szerint sem Martens kormányfőtől, sem Tindemans külügyminisztertől nem sikerült azonban semmilyen ígéretet kicsi­karnia. lám a Union Carbide társaság üzemében szintén metáncianid- szivárgásra került sor, amely meg­mérgezett 30 iskolást és tanító­jukat. A moszkvai Pravda tegnapi számában arról ír, hogy megbo­csáthatatlan az a cinizmus, amellyel az amerikai társaság ve­zető képviselői kezelik a bhopali mérgezési ügyet. Az AFP francia hírügynökség tájékozott források­ra hivatkozva ugyanis azt közölte, hogy az USA-ból és más NATO- tagállamokból Bhopalba érkezett egy orvoscsoport, köztük hat olyan személy, akik valójában az illetékes hadügyminisztériumok vegyi háborúval foglalkozó szak­emberei. Ezek nem azért jöttek Indiába, hogy a katasztrófa ál­dozatainak nyújtsanak segítsé­get, hanem azért, hogy megfi­gyeljék a gáz hatását az emberi szervezetre. Vagyis a bhopali tragédiát kísérletként kezelik. Ehhez minden kommentár felesle­ges - szögezi le a Pravda. A nyugatnémet Zöldek pártja a környezet színéről kapta nevét, de sokak szerint más érte­lemben is „zöld“: éretlen még ar­ra, hogy egységes politikai erő­ként, kormányzati felelősséget vállalva, konkrétan hozzá tudjon járulni célkitűzései megvalósításá­hoz, legyen szó a környezet- szennyezés enyhítéséről vagy az amerikai rakéták felszámolásáról. A párt múlt hét végi hamburgi kongresszusa is megmutatta: ez a - még mindig inkább mozgalom- jellegű - tömörülés eléggé hetero­gén, s csak ízlelgeti azt a szere­pet, amely az NSZK politikai életé­ben szinte robbanásszerűen sza­kadt rá. Az öt éve alakult pártot kezdet­ben senki sem vette komolyan. Népszerűsége azonban rohamo­san nőtt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a mind sú­lyosabb követ­kezményekkel fenyegető - s az embereket közvetlenül érintő- környezetszennyezés ellen lé­pett fel, s az amerikai rakétatelepí­tés legelszántabb ellenzői közé tartozott. Amikor az 1983 márciusi választásokon a Zöldek bekerül­tek.a szövetségi parlamentbe, már nem lehetett kétséges: olyan erőt képviselnek, amellyel a mindenko- ri kormánynak számolnia kell! A lavina megindult, eddig hat tar­tományi parlamentben jutottak mandátumhoz, tehát bizonyos mértékben már befolyásolhatják a napi politikát, főleg helyi jellegű kérdésekben. Veszélyes örvénybe kerültek, és - ahogy a Dér Spiegel írja- soraikban nő a kísértés: a tilta­kozás helyett vegyenek részt egy leendő kormányban. Éppen ez a Zöldek nagy dilemmája, amely megosztja őket. Nem vitás, hatal­mas nyomás nehezedik rájuk a je­lenlegi kormánypártok, de az SPD, a sajtó és talán a közvéle­mény részéről is. A politikusok és a lapok szinte már kampányszerű­en hajtogatják: „félnek, mert gyengék“, „valljatok színt!“ „nem akarják bepiszkítani kezüket“ stb., ami persze főleg a Zöldek lejáratá­sát célozza. Tény, hogy a sorozatos botrá­nyok miatt megcsappant a hagyo­mányos pártok befolyása, s ebből egyedül a Zöldek húznak hasznot, mivel az ő kezük valóban tiszta. Magukat alternatívának tartják a jelenlegi hatalmi rendszerrel szemben. Logikusnak tűnhet ezekután az a vélemény, miszerint nem határolhatják el magukat mindentől, ha a jelenlegi keresz­tényliberális koalíció egyetlen le­hetséges alternatívája a „zöld-vö­rös“ együttműködés, vagyis a Zöl­dek és a Szociáldemokrata Párt koalíciója. „Talán nem kellene megragadniuk minden alkalmat (ČSTK) - A mauritániai fővárosban, Nouakchottban a rádió szerda este hivatalos közleményt sugárzott az or­szágban végrehajtott vértelen pucs- csal kapcsolatban. A közlemény szerint a szerdai ese­mények a nemzeti megújulás katonai bizottságának, az ország legfelsőbb szervének az átalakítását jelentik. A közlemény szerint az új kormány célja ,,a kormányzás stílusának, a köz­életi erkölcsnek a javítása és az állam­ba vetett bizalom felújítása“. Egyes hírügynökségek szerint az új államfő elutasítja a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaság elismerését, amelyet a Mauritániával szomszédos Nyugat-Szaharában a Polisario Front kiáltott ki. Az előző kormány elismerte ezt a köztársaságot, amit Marokkó- mivel igényt tart Nyugat-Szaharára- nem jó szemmel nézett. Az egész országban kijárási tilal­arra, hogy legalább valamelyest megváltoztassák a társadalmat, s így megelőzzék a legrosszab­bat?“ - t^szi fel a kérdést a ham­burgi magazin. Hasonló a vélemé­nye a Zöldek ún. „reálpolitikus“ szárnyának, amelynek egyik ve­zéralakja, Ottó Schily parlamenti frakciótag így nyilatkozott: „Naiv dolog azt hinni, hogy kívülről töb­bet lehet tenni, mint belülről.“ A másik tábor, az ún. „funda­mentalisták“ viszont nem „reálpo­litikának“, hanem „reformizmus­nak“ nevezik azt, amit Schilyék akarnak, tehát az SPD-vel való kormányzati együttműködést. Rai­ner Tampert, a párt országos el­nökségének tagja a hamburgi kongresszuson előterjesztett refe­rátumában szembehelyezkedett minden koalíciós törekvéssel, s azt hangoztatta: „Az SPD az NSZK-ban uralkodó tőkés társa­dalmi rendszer egyik fő támasza, és aki e rendszert meg akarja változtatni, nem léphet szövetség­re annak támogatóival“. Emellett ez a tábor azzal is vádolja az SPD-t, a Zöldekre csupán azért van szüksége, hogy visszaszerez­ze a hatalmat... Látható, a két csoport között az ellentétek túl nagyok, s ez termé­szetesen csak árthat a pártnak. Vezetői ennek tudatában lehet­nek, ezért a hamburgi kongresz- szuson bizonyos értelemben kompromisszumos határozat szü­letett: a küldöttek elfogadták az országos elnökség javaslatát, mi­szerint a párt rövid- és középtávon elutasít bármilyen részvételt egy szociáldemokrata vezetésű kor­mányban. Ugyanakkor a határozat nem zárja ki a „zöld-vörös“ együttműködést tartományi és községtanácsi szinten, ami maxi­mum, pl. egy szociáldemokrata tartományi kormány külső támo­gatását jelentheti. P ersze, a Zöldekre nézve ez sem jár veszélyek nélkül, példa erre a hesseni eset: itt az atomerőművek kérdése miatt a Zöldek megvonták támogatásu­kat a kisebbségi SPD-kormánytól, ami rossz fényt vetett rájuk. Igaz, elég sok idő van még 1987-ig, a következő országos parlamenti választásokig, de addig minden­képp el kell dönteniük a Zöldek­nek. hogyan tovább? Egyelőre a „teljes ellenzékiségtől“ remélik további megerősödésüket. Ahogy Petra Kelly, a párt egyik alapító tagja nyilatkozta: „Erőnk az ellen­zékiségben van. Nem tudom, mi­ért nem maradhatnánk pontosan ott, ahol vagyunk, s miért ne hagy­hatnánk a többi pártot, hogy jöjje­nek ők hozzánk ...“ PAPUCSEK GERGELY mat rendeltek el és lezárták a repülő­teret a nemzetközi forgalom előtt. Az országban a helyzet különben nyu­godt, az üzletek nyitva tartanak, nor­mális kerékvágásban folyik a munka. A legutóbbi jelentések szerint az ország éléről elmozdított Mohamed Huna Üld Haidala alezredes a kongói fővárosban, Brazzaville-ben tartózko­dik Az ország élére Szid Ahmed Taya alezredes, korábbi miniszterelnök, a fegyveres erők eddigi vezérkari főnö­ke került. Az eddigi államfő Haidala alezredes, a hatalomátvétel idején Burundi fővá­rosában, Bujumburá- ban tartózkodott a 11. francia-afrikai csúcsér­tekezleten. Az új államfő ez év márciusáig töltötte be a miniszterelnöki tiszt­séget. Az akkori kor­mányátalakításkor le­váltották - a kormány irányítását Haidala ál­lamfő vette át -, Tayát pedig vezérkari főnök­ké nevezték ki. Haidala egyébként - jegyzik meg a hírügynökségi jelentések - 1980-ban ugyancsak államcsíny­nyel került hatalomra. Az 1 millió 700 ezer lakosú Mauritánia Afrika északnyugati részén terül el a Szahel-övezetben, területének nagyobbik része sivatag. Az afrikai kontinens északi és középső területeit sújtó szárazság következté­ben ebben az évben élelmiszerszük­ségletének mindössze 5 százalékát termelte meg. Japán hajlandó kikötői közül néhányat amerikai harci repülógép-anyaha- jok rendelkezésére bocsátani. Az alsóház állandó külügyi bizottságában jelentette be ezt szerdán Abe Sintaro japán külügyminiszter. Kijelentette, hogy a konzervatív kormánynak nem lesz kifogása az ellen, hogy Jokoszuka vagy Szeszebo kikötőben atommeghajtású amerikai repülőgép-anyahajók horgonyozzanak. Az atomfegyvereket hordozó amerikai hadihajók jelenléte ellen egyre gyakrabban tiltakozik a haladó japán közvélemény. A japán békemozgalom aktivistái nemrégen a Tomahawk-rakéták ellen tiltakoztak a jokotai amerikai támaszpont előtt. (Telefoto: ČSTK) A bhopali katasztrófa Virgíniában is megismétlődhet Az Indiába érkezett Pentagon-szakértők kísérleti nyúlként kezelik az áldozatokat (ČSTK) - Szerda óta kb. 20 ezer ember hagyta el a közép-indiai Bhopal várost, ahol december 3-án metáncianid-szivárgásra, s ennek következtében tömeges mérgezésre került sor. Az elvándorlás új hullámát az a hír váltotta ki, hogy szombaton a Union Carbide amerikai társaság helyi üzemében részlegesen felújítják a terme­lést, hogy likvidálják a megmaradt mérgező gázt. A fókuszban a januári genfi eszmecseréken követendő amerikai álláspont megvilágítása Zárt ajtók mögött tanácskoznak az atlanti tömb külügyminiszterei (ČSTK) - Brüsszelben tegnap megkezdődött a NATO Tanácsának kétnapos ülése. A 16 tagország külügyminiszterei most először ültek össze az új főtitkár, Lord Carrington vezénylete alatt, hogy megtárgyal­ják a kelet-nyugati kapcsolatok alakulására vonatkozó legfontosabb állásfoglalásokat. Ellenzékben az erő? A VÉRTELEN PUCCS UTÁN NYUGODT A HELYZET MBEMNP*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents