Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-13 / 295. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 % 1984. XII. 13. Vita á CSKP Központi Bizottságának 12. ülésén (Folytatás a 4. oldalról) politikáját odaadóan támogatják. A munkahelyeken, a tervezőirodákban alkotó légkör alakult ki. A Škoda konszernvállalat dolgozói hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére a figyelmet az egész jövő esztendőben az 1985-ös terv, illetve az egész 7. ötéves terv teljesítésére, valamint túlteljesítésére összpontosítja. Kollektívánk vállalta, hogy az új termékek össztermeléshez viszonyított részaránya 40 százalékos lesz, a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya pedig eléri a 24 százalékot. 1985-ben 40 ezer egyéni és kollektív vállalást teszünk, illetve konkrét feladatokat jelölünk ki a legfontosabb teendők minél színvonalasabb végrehajtására. MILOSLAV BEDNÁR elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Česká Tíebová-i fűtőház mozdonyvezetőjének felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa kötelező feladatokat tűzött ki a vasúti közlekedés elé is, hogy teljes mértékben megfeleljen a népgazdaság növekvő követelményeinek és szükségleteinek. Ennek keretében intézkedéseket irányoztak elő a vasútvonalak korszerűsítésére és villamosítására, a karbantartás modernizálására és egyéb olyan területekre vonatkozóan, amelyek nélkülözhetetlenek a szállítás feladatai teljesítésének biztosításában. A vasút eleget tett a népgazdaság fejlődési szintjének megfelelő szállítási kötelezettségeinek. A jó eredményekhez hozzájárult minden szinten az irányító munka színvonalának emelkedése, a karbantartás jobb megszervezése és a munkaidő jobb kihasználása, ami végső soron tükröződik a folyamatosabb vasúti közlekedésben. A javulás ellenére alapvető fordulat nem következett be az utazás kulturáltságában, a vagonok, a vasútállomások tisztaságát, az utazóközönség tájékoztatását és az utasoknak nyújtott egyéb szolgáltatásokat illetően. A vasutasok ezzel tisztában vannak és a helyzet megváltoztatására törekednek. Ez azonban nem minden esetben függ csak tőlük. A vagonok tisztasága szorosan összefügg az ezzel kapcsolatos munka gépesítésével, megfelelő mennyiségű víz biztosításával stb. Meggyőződésünk, hogy e tekintetben a legfontosabb tényező az ember, akit meg kell győznünk arról, hogy erejét jó és hasznos ügy szolgálatába állítja, s ezzel társadalmunk névjegykártyáját állítja ki. Az emberről való gondoskodás viszonylatában az elmúlt időszakban jó munkát végeztünk. Ide sorolható például a dolgozók ingyenes étkeztetése, az új egészség- ügyi és rehabilitációs berendezések stb. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezekkel az eredményekkel nem elégszünk meg, mert döntő fontosságú az lesz, hogyan teszünk eleget az 1985-ös esztendő és elsősorban a következő ötéves terv feladatainak. Munkánkra ebből a szemszögből tekintve egyrészt olyan területekről beszélhetünk, amelyeken kizárólag a vasutasoknak kell bizonyítaniuk, másrészt pedig a munka olyan területeiről, amelyek megkívánják további népgazdasági ágazatok együttműködését. Az előbb említett vonatkozásban mindig előtérben kell állnia fegyelmünk kérdésének. Kék hadseregnek neveznek bennünket, amelyet mindig jellemzett a fegyelem. Csakhogy az esetek túlnyomó többségében elkerülhető nagyszámú baleset, amely jelentős anyagi kárt okoz és kihat a közlekedés folyamatosságára, olyan probléma, amelyet gyorsan és végérvényesen meg kell oldanunk. E tekintetben emelni kell a hozzáértő ellenőrzés színvonalát és ki kell küszöbölni nemcsak a megállapított fogyatékosságokat, hanem elsősorban azoknak okait. Ebből következik annak szüksége, hogy minden pártalapszerveze- tünkben rendszeresen foglalkozni kell a párt Központi Bizottsága Elnöksége azon levelének következetes megvalósításával, amely a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegésével szembeni harc hatékonyságának növelésére szólított fel. Természetesen a jövőben is keresnünk kell a tüzelőanyag és az energia megtakarításának, a vagonpark és a technika jobb felhasználásának további lehetőségeit. A 8. ötéves tervidőszakra történő felkészülés keretében figyelmünknek összpontosulnia kell a legforgalmasabb vasútvonalak villamosításának kérdésére, hogy összefüggő rendszerré kovácsoljuk az eddig villamosított szakaszokat. Ennek előfeltétele a biztosító technika egyidejű komplex korszerűsítése, a vágányok javítása, új mozdonyok és vagonok szállítása. Egyelőre, számos intézkedés ellenére, amelyekben megegyeztünk a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium, valamint a Szövetségi Kohászati és a Nehézgépipari Minisztérium szintjén, a gyakorlatban nem értünk el kívánatos eredményeket például a villamos mozdonyok pótalkatrészeinek szállításában. Ebben az esztendőben a szállítások tervét csak 39,1 százalékra teljesítették, s ez nem felel meg a megegyezésnek, kedvezőtlenül befolyásolja a vasúti javítóműhelyek és gépgyárak tervteljesítését. Jelenleg például a javítóműhelyekben mintegy 500-600 személyvagon vesztegel pótalkatrészhiány miatt. A jól működő közlekedési rendszer megteremtése tehát nemcsak a vasutasok ügye, hanem ehhez szükséges valamennyi ipari tárcánknak, elsősorban a Szövetségi Kohászati és az Elektrotechnikai Ipar Minisztériumának együttműködése. Közeledik az év vége, s a korábbi esztendőkhöz hasonlóan most is felmerül a csehszlovák gyártmányok külföldre szállításának, vagyis annak kérdése, hogy kevés a tehervagon, s ez nehezíti a termelőüzemek tervének teljesítését. Ismét felvetődik a be- és a kirakás ütemességének kérdése, mivel az minden jóváhagyott intézkedés ellenére mindeddig nem felel meg az igényeknek. Ezen túlmenően, kapacitásból eredő nehézségek fordulnak elő egyes közbeeső vasúti állomásokon, s a helyzetet nehezíti főleg a széles nyomtávú fedett vagonok hiánya, valamint az elkerülhetetlen vasútvonal-karbantartás, így azután az év vége felé nehézségek adódnak az áruszállításban. Ennek oka a szállítás kampányszerűsége, az, hogy rohammunka folyik a negyedév, a félév és az év végén, míg az év elejét, illetve a nyári hónapokat nem használják ki. Megállapításom szerint a vasút képes eleget tenni a népgazdaság minden szállítással kapcsolatos követelményének, de csak akkor, ha ezek nem torlódnak össze az év utolsó három hónapjában. VRATISLAV FRK elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Libčicei Csavargyár géplakatosának felszólalása Egyetértek a központi bizottság elnökségi beszámolójának azzal a megállapításával, hogy a népgazdaság fejlődésének megújított dinamikája mellett még nem használtunk ki minden lehetőséget ebben az irányban. Ez a mi vállalatunkra, a Libčicei Csavargyárra is vonatkozik, ahol munkásként és pártfunkcionáriusként dolgozok. Vállalatunk 1100 dolgozója évente csaknem 300 millió korona értékű terméket állít elő. Elsősorban csavarokat, valamint csavarok gyártására szolgáló drótot más vállalatok számára és kivitelre. A gyár egész kollektívájának odaadó igyekezete alapján a 7. ötéves tervidőszak elmúlt három évében becsületesen teljesítettük az előirányzott feladatokat. Termékeink a népgazdaság minden fontos ágazatában érvényesülnek. Tudatában vagyunk annak, hogy a csavarellátástól alapvető mértékben függ egyes ipari késztermékek gyártása, amelyek részben kivitelre, részben hazai felhasználásra kerülnek. Ezért átérezzük a szocialista társadalmunkkal szemben viselt nagy felelősségünket. Csaknem 35 éve dolgozok már a vállalatnál. Figyelemmel kísérhettem vállalatunk fejlődését a hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítását követő időszakban. A fiatalabb nemzedék előtt büszkén idézzük fel a libčicei-myjavai mozgalmat melynek keretében az ifjúsági szövetség tagjai nagy lendületet adtak vállalatunk fejlődéséhez az elsó években. Évtizedeken keresztül fénylett vállalatunk felett a vörös csillag a terv túlteljesítésének a jelképeként. Az idén egyelőre még nem fénylik. A munkások sok igyekezetébe és odaadó munkájába fog kerülni, hogy az 1984-es év végére újból kigyulladjon. A nyugat-prágai járás idei eredményei nagyon kedvezőek. Ezekhez az eredményekhez azonban vállalatunk az idén kisebb mértékben járult hozzá, mint más esztendőkben. Nem egyszerű feladat számunkra, hogy az üzemi pártbizottságban elvégezzük az okok igényes elemzését, s nyíltan és önbírálóan szóljunk saját fogyatékosságainkról is. A közép-csehországi kerületi pártbizottság legutóbbi ülése helyesen emelte ki a kádermunka jelentőségét, amely a gazdaságban és más területeken is a jó és a rossz munka alapvető forrása. Vállalatunk új vezetősége az üzemi pártbizottság és a járási pártbizottság részéről teljes támogatásban részesül. Azonban senki sem veszi le rólunk azt a felelősséget, amit az üzemi pártbizottságban az irányító munka színvonaláért, főleg a műszaki középkáderek munkájáért és a hóvégi hajrákért viselünk. Nagyobb határozottsággal kell megoldanunk a lemaradozó szakaszok problémáit. Tapasztalataink egyértelműen bizonyítják Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 10. ülésén elhangzott szavait, hogy a további fejlődést nem lehet elképzelni nehézségek és akadályok nélkül. Gátat vetünk az önelégültség bármilyen megnyilvánulásának, s a bíráló igényesség alapelvét érvényesítjük a munka, az emberek és az elért eredmények értékelésénél. Üzemi pártbizottságunk jelenlegi munkájában előtérbe került az év eleji taggyűlések előkészítése. Beszélgetések folynak a tagokkal és a tagjelöltekkel az alapszervezetek bizottságaiban és a pártcsoportokban. Tapasztalataink szerint nagyon fontos újból felülvizsgálni, hogy egyes tagjaink miként teljesítik az elmúlt évben tartott hasonló beszélgetésekből eredő kötelességeiket és feladataikat. Sajnos, olyanok is vannak, akik saját munkájuk értékeléséhez és a terv teljesítésében való részvételük felméréséhez nem léphetnek tiszta lelkiismerettel. A beszélgetések során újabb pártfeladatokat kapnak. A gazdasági funkciókat viselő kommunistáknál a beszélgetések elsősorban pártos felelősségük növelésére irányulnak az irányító és a szervező munkában, a műszaki fejlesztés feladatainak teljesítésében, a munkahelyi elvtársi kapcsolatok szilárdításában, valamint a fő cél elérésében - a terv lehető leghatékonyabb teljesítésében és a 8. ötéves tervidőszakra való fekészülésben. így váltjuk valóra központi bizottságunk elnökségének az év eleji taggyűlésekkel kapcsolatos határozatát, amely azt is feladatul adja, hogy értékeljük a kommunisták részvételét az eredmények elérésében, s pontosítsuk a pártfeladataikat. A hírközlő eszközök gyakran említették, vagy írtak róla, hogy fölöslegeink voltak főiskolát végzett szakemberekből. Mi itt alig tíz kilométerre vagyunk Prágától, s mégsincs elég szakemberünk. Nehezen tudjuk megmagyarázni dolgozóink előtt, hogy a több mint százéves hagyománnyal rendelkező vállalatunk iránt egyetlen gépészmérnök vagy közgazdasági mérnök sem érdeklődik. A magyarázat abban is kereshető, hogy a főiskolát végzett fiatalok inkább a kevésbé konfliktusos munkahelyeket részesítik előnyben különböző intézményeknél, s nem szívesen vállalnak munkát termelő vállalatoknál. Véleményem szerint a főiskolai elméleti tanulmányok és az üzemi gyakorlat szorosabb összekapcsolásának megkezdett útja az egyedüli helyes megoldás. Ugyanakkor nekünk is nagyobb gondot kell fordítanunk a szociális feltételekre. Ebből a szempontból fontosnak tartjuk, hogy két éven belül 64 lakás építését kezdjük el. A munkaerő-állomány stabilizálásához határozottan hozzájárul majd a bérrendszerek hatékonyságát növelő rendezés második szakasza, az érdemszerűség elvének érvényesítése, valamint a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elterjesztése. A figyelmet a termelési folyamat gyenge pontjaira akarjuk összpontosítani. Javítjuk a feltételeket a dróthúzó üzemben és a csomagolási részlegen. Tapasztalataink szerint a tökéletesített irányítási rendszer komplex intézkedései jól beválnak. Járásunk vállalatainál és üzemeiben csökkennek a ráfordítási költségek és a készletek. Az utóbbiak az idén átlagosan 6 százalékkal csökkentek, annál inkább bánt minket, hogy a járásban csak a mi vállalatunknál fordult elő növekedés. Az üzemi pártbizottságban foglalkozunk az okok keresésével. Vállalati szinten azonban nehezen tudjuk megoldani a közlekedési problémákat, főleg a kivitelre termelt áruk szállításánál. További jelentős ok az alapanyagok, a Trineci Vasműből érkező drót gyenge minősége. A kohászoknál nem mindig találkozunk megértéssel, hogy az üreges drótból, vagy repedésekkel gyártott alapanyagokból nem lehet jó minőségű csavarokat készíteni. Ezzel a problémával már foglalkozott egy szakembercsoport a Kohászati Másodtermelés vezérigazgatóságán, de lényegesebb javulásra nem került sor. A gyenge minőségű alapanyagok használatának az a következménye, hogy néhány tucatnyi nő kézzel válogatja egyenként a csavarokat, elválasztja a hibátlan termékeket a kiindulási alapanyag hibájából keletkező selejttől. Ez a tevékenység nem tartozik a termelés technológiai folyamatához, növeli a termelési költségeket, meghosszabbítja a gyártási folyamatot, s nemcsak gazdasági veszteségek keletkeznek, hanem az emberekben is jogos elégedetlenséget vált ki. Ezt a helyzetet már hosszabb ideje bírálják a kommunisták és a többi dolgozó. Az intézkedésekkel azonban nem lehet megoldani az alapanyag minőségét. Véleményünk szerint ezt a problémát csak egy közös komplex racionalizációs brigád létrehozásával lehet megoldani, a saját szakembereink, a vezérigazgatóság és a Tfine- ci Vasmű szakembereinek, valamint a kutatóintézetek dolgozóinak a részvételével, s azoknak a tapasztalatoknak a hasznosításával, amelyeket a Karl-Marx-Stadt-i baráti üzemünkben dolgozó elvtársak szereztek. Annak ellenére, hogy üzemi pártbizottságunk számos konkrét és névre szóló intézkedést hozott a minőség javítására és a készletek csökkentésére, ezek teljesítése nem elég következetes. Még sok olyan vezető van a vállalatunknál, akik inkább objektív okokat keresnek a fogyatékosságok indoklására, s nem az alapvető megoldáshoz folyamodnak. A terpnelés hatékonyságával szemben támasztott fokozott követelmények szükségessé teszik a szocialista munkaverseny jobb szervezését, valamint a szocialista munkabrigádok aktivizálását. Ezekből tizenkilenc működik a vállalatunknál, s dolgozóink csaknem 50 százaléka vesz részt ebben a mozgalomban, de hatékonyabban kellene kihasználni alkotó munkájukat. Ebben a vonatkozásban nagy tartalékaink vannak, amelyekre a szakszervezeti évzáró gyűlések is rámutattak. Emellett azonban jó példáink is vannak. Az energetikai dolgozók kollektívája például Vištajn elvtárs vezetésével felszámolta az üzemzavart az egyik nagy teljesítményű, külföldről behozott villanymotoron. Ennek a javításnak az elvégzésére egyetlen hazai vállalatunk sem volt hajlandó. Az említett kollektíva tekintet nélkül a munkaidőre és a pénzjutalom nagyságára úgy végezte el a motor javítását, hogy az üzemzavar nem okozott nagyobb termelési kiesést a vállalatnak. Nekünk kommunistáknak, pártos felelősséggel kell tekintenünk a terv feladataira. Ezért saját sorainkban is rendet csinálunk. A félévi komplex elemzés például 30 százalékos lemaradást mutatott ki a feladatok teljesítésében. Az új vállalati igazgató ebből levonta a szükséges következtetéseket, elmarasztalta a hiányosságokért felelős dolgozókat, egyeseket megrovásban részesített, s csökkentette a prémiumokat. Az üzemi pártbizottság teljes mértékben támogatja az intézkedéseit, s a decemberi taggyűléseken pártvonalon is felelősségre vonjuk azokat, akik elhanyagolták kötelességeik teljesítését. Erős pártkollektívánk garantálni fogja, hogy leküzdjük az átmeneti nehézségeket. FRANTIŠEK ŠTAFA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, Prága főváros polgármesterének felszólalása Az elmúlt 15 évben Prágában sok minden megváltozott és megjavult. A párt vezetőségének - élén Gustáv Husák elvtárssal - óriási történelmi érdeme, hogy épp ebben az időszakban sikerült 130 ezer lakást felépíteni. Elkészült a metró, és teljes szépségében pompázik a Nemzeti Színház felújított épülete. Megkezdődött a kommunikációs rendszer nagyszabású átépítése, elkészültek olyan közművek, amelyekről egész generációk álmodtak, s elkészült a Klement Gottwald híd is. A központi bizottság és a kormány gondoskodásának köszönhetően Prága óriási építkezési területté vált. Évről évre 12 milliárd koronát fordítanak építkezésre, felújításra és karbantartásra. Nagyon nehéz végrehajtani mindezt olyan területen, ahol több mint 1 millió ember él és dolgozik, nagyon nehéz összehangolni a beruházók ezreinek munkáját úgy, hogy az ne veszélyeztesse a város életének folyamatosságát, s legalább elfogadható maradjon a környezet. Gyakran - különösen akkor, amikor a Prágára fordított milliárdokról, vagy pedig a Prágában folyó nagyszabású építkezésekről van szó - az a benyomása az embernek, mintha már mindent megoldottunk volna. A tények azonban azt mutatják, hogy ez nincs így: például annak ellenére, hogy Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása óta Prágában 230 ezer lakás épült, a főváros hazánk 15 nagyvárosa között az utolsó helyen szerepel a lakásállomány átlagos minőségét - korát, a 3. és a 4. kategóriába sorolt lakások részarányát, a lakások felszereltségét, területét, az egyszobás lakások részarányát és egyebeket - tekintve. Még mindig 6 ezer olyan lakás van, ahol az elektromos feszültség 120 volt, s a fővárosban kell a legtovább lakásra várni. A környezetet, főleg a város- központ levegőjének szennyezettségét tekintve Prága a leginkább sújtott Eszak- Csehországhoz hasonlítható. így folytathatnánk tovább, de nem ez a célja felszólalásomnak. Tudatosítani kell, hogy a Prágára fordított óriási pénzeszközökkel sem lehetett teljesen helyrehozni a korábbi időszak során a fővárost ért kárt. Ami a főváros fejlesztésének alapvető problémáit illeti, ezek megoldásában félúton tartunk, ha pedig az összes feladatot (Folytatás a 6. oldalon) HMM.'.
