Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-13 / 295. szám, csütörtök
Vita a CSKP Központi Bizottságának 12. ülésén BOHUMIL URBAN elvtársnak, szövetségi külkereskedelmi miniszternek felszólalása A CSKP KB Elnökségének a beszámolója újból megmutatta, hogy a központi bizottság milyen figyelmet szentel a külgazdasági viszonyok kérdéseinek. Ezt az is indokolja, hogy a létrehozott nemzeti jövedelem egész egyharmad része a külkereskedelem közvetítésével lép az újratermelési folyamatba. A XVI. kongresszus gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb bekapcsolódását a további sikeres fejlődés objektív szükségszerűségének tekintette. Szeretnék rámutatni a KGST-országok- kal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének jelentőségére. Abban az időszakban, amikor a világkereskedelem évente 1-2 százalékkal csökkent, a KGST-országokkal lebonyolított árucserénk évente több mint 10 százalékkal növekedett. Ennek a fejlődésnek köszönhetően Csehszlovákia egyike volt az olyan államok szűk körének, amelyek az utóbbi három év alatt növelték a világkereskedelemben való részvételüket. Ez a fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy a CSKP XVI. kongresszusa utáni időszakban gyors ütemben nőve--, kedett a kereskedelmünk legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval. A Szovjetunió részaránya az egész csehszlovák külkereskedelemben ma eléri a 45 százalékot. Különösen ]elentős az a tény, hogy növekszik a kooperációs szállítások részaránya a szocialista partnereink töboségével folytatott kereskedelemben. A kongresszus feladatul adta továbbá a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a nem szocialista országokkal, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség alapján. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem a jelenlegi időszakban az egész csehszlovák külkereskedelemnek körülbelül a negyedrészét képezi. A továbbiakban három problémával akarok foglalkozni, mégpedig a szocialista és a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemmel, valamint az árucsere hatékonyságának időszerű kérdéseivel. A csehszlovák külkereskedelem háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Az idén is tovább folytatódik az a kedvező fejlődés, amelyhez minden reszort hozzájárult, elsősorban a gépipar. A kiviteli feladatok túlteljesítésével, s a tervezett különbségi mutató teljesítésével számolunk. Ennek ellenére egyes termelő vállalatoknál még nem sajátították el azt az alapelvet, hogy a szocialista piacok igényei változnak. Elsősorban nagyobb követelményeket támasztanak termékeink minőségével és műszaki színvonalával szemben. Általános jelenséggé válik, hogy számos szocialista országban megváltoztatják a fejlődés eredeti terveit és programjait. Az országok többségében a beruházások szerkezete is megváltozott. Mindez következményeiben azt jelenti, hogy velünk szemben is megváltoztak a követelmények. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a szocialista országokkal folyó kereskedelem dinamikus fejlődését, gyorsabban kell átállnunk az egyszerű árucseréről a gazdasági és ipari együttműködésre. Az említett jelenségek nemcsak Csehszlovákiára jellemzők. Készek vagyunk a KGST legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása szellemében programszerűen kihasználni a közösségünk nyújtotta előnyöket. Ami a nem szocialista országok piacait illeti, itt továbbra is diszkriminációval és különböző adminisztratív akadályokkal találjuk magunkat szemben. Főleg az Európai Gazdasági Közösség országai érvényesítenek számos korlátozást a csehszlovák kivitellel szemben, amelyek textil-, ci- pő- és ruhaipari termékekre, kohászati termékekre, villanymotorokra és a kiviteli választék mintegy húsz további tételére vonatkoznak. Egyes esetekben különböző ár-, műszaki, vám- és egészségügyi akadályokkal igyekeznek korlátozni a csehszlovák kivitelt. Az új technikai áruk behozatala területén állandóan növekszik az olyan cikkek jegyzéke, amelyeket „politikai okokból“ nem lehet eladni Csehszlovákiának. Az idei év folyamán javult a kereslet, főleg a nem gépipari termékek iránt. Aránylag jobb feltételek mellett lehetett értékesíteni a textil-, a bőr és az üvegipari termékeket, valamint a divatékszereket. A bútorok értékesítésénél fennálló problémák elsősorban a mi saját problémáink. A gépipari termékeknél a piac megélénkülése még nem nyilvánult meg teljes mértékben. Leginkább a szerszámgépek és az alakító gépek, valamint a textilipari gépek értékesítése stagnál. Tovább akarjuk fejleszteni a kereskedelmünket számos fejlődő országgal. Gazdasági helyzetük, főleg a felhalmozódott adósságállományuk azonban rontja a fizetőképességüket. A kőolaj kitermeléssel nem foglalkozó fejlődő országok beszüntették a beruházásokat, s jelentős mértékben korlátozták a behozatalukat. Újabban kiegyenlített kereskedelemre törekednek. Ez a helyzet tőlünk is megköveteli az elmúlt években érvényesített hagyományos szemlélet megváltoztatását. Az említett problémák ellenére a nem szocialista országokba irányuló kivitel idei feladatait teljesíteni tudjuk. Ez a teljesítés azonban nem az eredetileg tervezett összetételben valósul meg, ami szükségszerűen visszatükröződik a kivitel hatékonyságában. Fontos feladat a behozatali szükségletek csökkentése, s a vásárlásokra fordítható devizaeszközök gazdaságos és ésszerű kihasználásának biztosítása. A szocialista országokból származó behozatal egyenletes. A nem szocialista országokból származó behozatal területén arra törekszünk, hogy az okvetlenül szükséges nyers- és alapanyagok mellett a devizaeszközöket magas műszaki színvonalú gépek és berendezések vásárlására is felhasználjuk. Ezekkel az eszközökkel megfontoltan kell gazdálkodni, hogy ne kerüljön sor olyan termékek vásárlására, amelyeket itthon is elő tudunk állítani, vagy amelyek a szocialista országokból is beszerezhetők. A csehszlovák külkereskedelem és a termelés fő feladata az árucsere hatékonyságának a növelése. Ezt a feladatot a CSKP Központi Bizottsága is egyre gyakrabban hangsúlyozza a népgazdaság általános fejlődésével kapcsolatban. Ez helyes és logikus követelmény. Az utóbbi időben gyakrabban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mind a külkereskedelmi vállalatok vezetésének a szintjén, mind a termelő szervezetekben. Egyetértünk abban, hogy az árak területén elért bizonyos részeredmények ellenére még nem érjük el mindenhol a szükséges hatékonyságot. Ennek több oka is van, közéjük tartozik a műszaki színvonal, a kereskedelmi munka színvonala, a nagykereskedelmi árak állandóan emelkedő szintje stb. Tudjuk, hogy amíg termékeink nem felelnek meg a világpiaci versenyképesség követelményeinek, nem is érhetjük el a világpiaci árakat. Emellett útmutató, jó példáink is vannak. Ilyen jellegű az Adamovi Gépgyár konszernvállalat és a Kovo külkereskedelmi vállalat közös programja, melynek keretében a versenyképes nyomdaipari gépek gyártásáról távlatilag is úgy gondoskodnak, hogy a műszaki színvonal és az árak szempontjából továbbra is megtartsák a nemzetközi csúcsszínvonalat. A konkrét együttműködés további jó példáját nyújtja a Sfinx České Budéjovice konszernvállalat és a Merkuria külkereskedelmi vállalat kapcsolata. Közösen oldják meg a gyártmány- fejlesztés kérdéseit, közösen végeznek piackutatást, s a gyártó vállalat képviselői részt vesznek a kereskedelmi tárgyalásokon. Hasonló jó példákkal a bratislavai Kerametal külkereskedelmi vállalatnál is találkozhatunk. A jó kölcsönös viszonyok kialakulása elsősorban a vezető dolgozóktól indul ki. Meg kell azonban állapítanom, hogy számos vállalatnál még nem érték el ezt a színvonalat. Olyan kollektívák is vannak, ahol a cserearány javításának a feladatát csak a külkereskedelmi dolgozók ügyének tartják, s nem olyan feladatként kezelik, amihez már a termelés előkészítő folyamataiban kell megteremteni a feltételeket. Ezért vállalatainknál gyakrabban kell feltenni azt a kérdést, hogy milyen befektetésekkel és költségekkel termelünk, milyen munkatermelékenységet érünk el, s milyen rezsiköltséggel dolgozunk a konkurenciához viszonyítva, hogy milyen áron értékesítünk mi, s milyen árat érnek el a versenytársak. Az összehasonlításokhoz azonban ismerni kell a külföldi helyzetet. A kereskedelem és a termelés részéről elég sokan járnak külföldre. Nemrég a termelési szférával együtt olyan intézkedéseket foganatosítottunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a műszaki színvonal tanulmányozása céljából szervezett külföldi utakon az arra legilletékesebbek, a vezető konstruktőrök és technológusok vegyenek részt. A szocialista és a nem szocialista országok kiemelkedő világcégeinél szervezett néhány hetes és néhány hónapos tapasztalatszerzési kiküldetések a jövőben lehetővé teszik a technológiai színvonal jobb megismerését, ami konkrétabb javaslatokat eredményezhet a termelési együttműködés és a kooperáció fejlesztésére. Ebben még jelentős tartalékaink vannak, amelyeket jobban ki kell használnunk. A kongresszus feladatul adta számunkra, hogy aktívabban töltsük be az átvevő ösztönző szerepét, s javítsuk az együttműködést a termeléssel. Ebben az irányban számos programszerű intézkedést tettünk. A jelenlegi időszakban kísérleti jelleggel vizsgáljuk a termelő és a külkereskedelmi vállalatok szorosabb kapcsolatainak különböző formáit. A termeléssel együttműködve már második éve gondoskodunk a gyakorlati szakemberek kiválasztásáról és felkészítéséről a külkereskedelmi munkára, s a dolgozók meghatározott időre szóló kölcsönös cseréjével is emeljük az együttműködés színvonalát. Azonban nyíltan ki kell jelentenem, hogy a termelőktől nagyobb rugalmasságot várunk a megrendelők igényeinek kielégítésében, a szállítási határidők ľerôvidítésében, a szervizszolgáltatások javításában, valamint egy sor további kérdésben. Amit a termeléstől elvárunk, azt magunk között is érvényesíteni kell. Fel kell számolni az egyes kereskedelmi szervezeteknél tapasztalható rutinmunkát és merevségeket, s nagyobb súlyt kell helyezni a munka eredményességére. Az 1985-ös évre már aláírtuk a kereskedelmi megállapodásokat a Szovjetunióval A Plzeňi Škoda termelési-gazdasági egység gazdasági eredményei a 7. ötéves tervidőszak első négy esztendejében nem rosszak. Noha a termékszerkezetet jelentősen átalakítjuk, és csökkentjük az anyag- és energiaigényességet, az árutermelés 11,5 százalékkal növekedett, a saját termelési érték és a nyereség növekedési üteme pedig több mint 15 százalékos. Jelentős mennyiségű anyagot és energiát takarítottunk meg. A megtakarítás mértéke az energiánál évi 3 százalék, az anyagfelhasználásban pedig évi 5 százalék. A tervidőszak eddigi négy esztendejében a nem szocialista országokba már 2,3 milliárd koronával nagyobb értékű terméket szállítottunk, mint az egész 6. ötéves tervidőszakban. A 7. ötéves tervidőszakban - az előző tervidőszak átlagához viszonyítva- több mint 60 százalékkal növeljük a nem szocialista országokba irányuló exportot. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésének köszönhetően a Szovjetunióba irányuló kivitelt - 1980-hoz viszonyítva- 72 százalékkal növeltük. Termelési-gaz - dasági egységünk exportjának 38 százaléka a Szovjetunióba kerül. Az idén teljesítjük az állami terv kötelező feladatait, és a legfontosabb építkezéseken is megvalósul a 74 legfontosabb tervszándék zöme. 1985-ben üzembe helyezik a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű kettes számú áramtermelő részlegét, és az üzembe helyezésre előkészítik a Dukova- nyi Atomerőmű második blokkját. A technológiai rész fő szállítójaként különösen törődünk az irányító és koordináló tevékenység tökéletesítésével. Szilárdítjuk a fegyelmet, csökkentjük az időveszteségeket és a részlegek szerelésének időtartamát. Termelési-gazdasági egységünk kidolgozta azt a tervet, amelynek végrehajtásával a Dukovanyi Atomerőműben keletkezett hőenergiát fűtésre hasznosítják Brnóban. A tervet már jóvá is hagyták. Nagy mennyiségű nemes tüzelőanyag takarítható meg a terv végrehajtásával, a többi előnyről nem is beszélve. A végrehajtást azonban - egyelőre - nem iktatták be a 8. ötéves tervbe. Nagyon igényes feladatok várnak ránk 1985-ben. Az árutermelés 5 százalékkal, a saját termelési érték több mint 6 százalékkal, a nyereség pedig 15 százalékkal növekszik a terv értelmében. A konszern főleg energetikai berendezések gyártásával foglalkozik, és teljes beruházási egységeket is gyártunk hazai és külföldi megrendelésre. Az energetikában mind az atomerőművek építésével, mind pedig a 100 és 200 megawattos blokkok főjavításával és innoválásával kapcsolatos teendőket teljesítjük, különös figyelmet fordítva a kisebb fútőértékű tüzelőanyagok hasznosítására és a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére. A továbbiakban folytatjuk az atomerőmű-berendezés exportot a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, illetve Lengyelország számára. A konszern kapacitásának jelentős részét olyan exportfeladatok teljesítésére használjuk fel, amelyek célja a nem szocialista országokból érkező megrendelések kielégítése. Itt hagyományos energetikai berendezések exportjáról van szó elsősorban. Folytatjuk az egyiptomi megrendelések teljesítését, és - más akciókkal együtt - megkezdjük a brazíliai Lacerdoba irányuló erő- m űberendezés-száll ítást. Az elkövetkező évekre olyan intézkedéseket foganatosítunk, amelyek végrehajtásával hozzájárulunk nemzetközi verseny- képességünk erősítéséhez, miközben kapacitásfelesleg mutatkozik a világpiacon. A nem szocialista országokba irányuló exportban az energetikai berendezések szállítása a legelőnyösebb akciók közé tartozik. A versenytárgyalásokon úgy érhetünk el bizonyos előnyöket, hogy a külföldi partnerekkel az erőműépítéssel kapcsolatos kérdésekben kibontakoztatjuk a konzultáés a szocialista országok többségével, amelyek a tervvel összhangban jó feltételeket alakítanak ki az árucsere növeléséhez. Ahhoz azonban, hogy a KGST legmagasabb szintű tanácskozásának útmutatásait valóra váltsuk, új hozzáállásra van szükség a feladatok teljesítésében. A terv a nem szocialista országokkal kapcsolatban bizonyos szerkezeti változásokkal számol, a tüzelőanyagok és a fa kivitelének csökkentésével és a késztermékek kivitelének növelésével. Ez igényes terv, de a gépipar szakaszán is teljesíthető. További fontos feladat a hatékonyság növelése. Ezt a külföldi kereskedelmi kirendeltségeink, valamint külkereskedelmi vállalataink aktívabb munkájával, s á kereskedelmi dolgozók szakmai és politikai továbbképzésével is elő akarjuk segíteni. Ebben az irányban programot dolgoztunk ki, s tudjuk, hogy mit akarunk elérni. ciós tevékenységet. Már néhány éve törekszünk arra, hogy az ilyen berendezések konzultánsaiként érvényesüljünk. Olyan termékeknél és szakágazatokban is az export növelésére törekszünk, amelyeket, illetve amelyek termékeit nem szocialista országokba régebben csak kis mértékben, illetve egyáltalán nem szállítottunk. Törődünk a kivitel választékának bővítésével. Az energetikának van egy fontos, politikai szempontból is jelentős területe, amelynek szükségleteit termelési-gazdasági egységünk nem elégíti ki teljesen, és ezzel problémákat okoz számos ágazatban. A fűtőművek, az ipari hőt gyártó berendezések, illetve a vízlágyító berendezések gyártására gondolok. Az igények aránytalan mértékű megnövekedése azzal függ össze, hogy a legtöbb helyen a gyengébb tüzelőanyag használatára tértek, át. Az ilyen tüzelőanyagok égetése kb. kétszer akkora berendezést igényel, mintha olajat vagy földgázt égetnek a kazánban. Az is gondot okoz, hogy a hőtermelési szférában a fejlesztés nem volt elég koncepciózus és összehangolt. Nincs még egy ország a világon, ahol egy-egy városban annyi és annyiféle kazánnal felszerelt fűtőmű üzemelne, mint nálunk. Előfordul, hogy lakótelepen több tucat kazánt is üzemeltetnek. A városokban, a lakótelepeken, az ipari üzemekben még ma is több száz kis egységet építenek, és ez még a 8. ötéves tervidőszakban is folytatódik. Az ipar és a lakások számára külön-külön fűtőmű állítja elő a meleget. Mivel e koncepció néhány év alatt nem változtatható meg, meg kellett találnunk az igények gyors kielégítésének módját. A konszernen belül szakosítottuk a kazánok és a kazánberendezések gyártását. Az egész konszernben arra törekszünk, hogy a lehető leggyorsabban növeljék a kazánok és a kazánberendezések gyártását. A ČKD Dukla az idén 40 millió koronával túlteljesíti a kazángyártási feladatokat. A konszern keretében központilag folyik a szerelőkapacitás irányítása és átcsoportosítása, illetve a szerelőberendezések kihasználásának biztosítása. Az igények hallatlanul megnövekedtek, így további intézkedésekre van szükség. 1985-ben és a 8. ötéves tervidőszak nagyobbik részében még jelentős mennyiségű kisebb hőforrást kell importálnunk Lengyelországból, Magyarországból és Romániából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem vagyunk felelősek a népgazdaság igényeinek kielégítéséért. A jövőben csak az jelentheti a végleges megoldást, hogy a hóellátás integrálásával rátérünk nagyobb kazánegységek gyártására. Ez jelentős tüzelőanyag-megtakarítással és a kezelés egyszerűbbé tételével jár. Az ilyen fűtőművek a korábbiaknál jobban au- tomatizálhatók. Központi szervezetet kellene létrehozni, amely felelős lenne Csehszlovákiában a gazdaságos hóellátásért. A nehéz szerszámgépek gyártása fontos szakágazat, amely a gépiparban hozzájárul a progresszív technológiák meghonosításához. Az utóbbi időszakban gyártott integrált megmunkálóközpontok, illetve egész munkahelyek eredményesen dolgoznak mind hazánkban, mind külföldön. Ezeket 1983 óta csehszlovák vezérlőrendszerekkel szereljük fel. A mintapéldány vizsgálata során kiderült, hogy bizonyos, gyorsan végrehajtható átalakítások után a hazai gépirányító rendszer éppen olyan jól működik, mint az importált rendszerek. A progresszív szerszámgépvezérló-rend- szerekre kimondott embargóból származó problémák így hazai erőforrások felhasználásával megoldhatók. Igényes feladatokat kell végrehajtanunk. Azonban az a legfontosabb, hogy a konszern kollektívája szilárdan támogatja a párt politikáját. Az emberek érzik és meggyőződtek róla, hogy a CSKP következetesen a nép javát szem előtt tartó politikát követ. A dolgozók hisznek a pártban, (Folytatás az 5. oldalon) JAN LUDVÍK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Plzeňi Škoda termelési-gazdasági egység vezérigazgatójának felszólalása új szú 4 1984. XII. 13.
