Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-12 / 294. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója az SZSZK 1985. évi gazdasági és szociális fejlesztési állami tervéről Az SZLKP Központi Bizottságának 1984. december 10-i ülésén előterjesztette Pavol Hrivnák, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke (A beszámoló első részét la­punk tegnapi számában kö­zöltük.) A 7. ötéves tervidőszakhoz képest számolunk azzal, hogy többet szállít a hazai piac számá­ra, valamint szocialista kivitelre. A terv kiindulva az adott kapacitás­ból és a nyersanyagadta lehe­tőségekből, elsősorban a texilipari másodtermelés, az üveggyártás növelésére orientál, s kisebb ér­tékben a lábbáli gyártásra, össz­hangban azzal a hosszú távú cél­lal, hogy többet szállítson a hazai piac számára és szovjet exportra. A 7. ötéves tervidőszakhoz ké­pest szerkezeti változással szá­molunk a kötöttáru javára, amely iránt a kereskedelem érdeklődést tanúsít. A gyártott választék minő­ségét kedvezően befolyásolja majd a pamut- és a kötöttáru to­vábbi tökéletesítése azáltal, hogy a jövő esztendőben teljes kapaci­tásával működni fog a ružombero- ki pamutgyár új részlege, amely pamutszálat gyárt. A minőséget javítani fogja a trenčíni Merina gyapjúszálat gyártó új részlege is. Ez főleg a kötő- és a pamutipar­ban fog megnyilvánulni. A magas műszaki-gazdasági szintet elérő árucikkek hányada az 1984-ben várt 13,7 százalékhoz képest 1985-ben kell hogy elérje a 14,5 százalékot. Az említett ágazatok legfonto­sabb kötelességeinek egyike kö­vetkezetesen teljesíteni a konszo­lidációs programokat, ami főleg a fafeldolgozó iparra vonatkozik. Az SZLKP KB ülésein már nem egyszer hangsúlyozta, hogy ezek­nek a feladatoknak az illetékes üzemek vezető kommunista dol­gozói figyelmének homlokterében kell állniuk. Feltétlenül szükséges elsősorban jobban kihasználni a termelési kapacitást Žilinában a fehérítetlen farost termelésére, Királyhelmecen (Kráľovský Chl­mec), Vranovban, továbbá a šariši fakombinátban és a žarno- vicai falemezgyárban a bútor gyártására. Sürgető fontosságú a bútor választékának és minősé­gének javítása, hogy javuljanak értékesítési feltételei és jobb ex­portárakat érjünk el. A jövő esztendő terve fontos feladatokat foglal magába a tüze­lőanyag-energetikai bázis szilárdí­tására. Feltételezi, hogy átadják rendeltetésének a Dolina Bánya 5. szakaszát, amelynek termelési kapacitása évente 140 ezer tonna barnaszén és lignit. Ez pótolja majd a Szén- és Lignitbányák Konszernjében a már kimerült bá­nyákat. A gajaryi kóolaj-gyüjtóközpont üzembe helyezésével évente biz­tosítjuk 60 ezer tonna főolaj fejté­sét. A tranzit gázvezetéken négy, egyenként hat megawatt teljesít­ményű géppel bővítik a Veľké Zlievce-i és az Ivánka pri Nitra-i kompresszorállomást. Az energetikában a Jaslovské Bohunice-i V-2 Atomerőmű 440 MW-os második blokkjának, a král’ovái vízi erőmű két 22,4 MW-os egységének, valamint a Žilina III. hőerőműben egy 25 MW-os egység üzembe helyezé­sével számolunk. A Bratislava II. hőerőmű kazángazdaságának tel­jesítménye óránként 2x75 tonna gőzzel növekszik. A hálózati energetikai rendszer a Nové Mesto nad Váhom-i és a šacai transzformátorállomásban bővül, s emellett a 400 kV-os Sokolnice-Záhorie távvezeték épí­tésének a befejezésével is számo­lunk. Az 1985-ös évben üzembe kell helyezni továbbá áramelosztó transzformátorállomásokat össze­sen 305 MVA teljesítménnyel, 110 kV-os vezetéket 55 km hosszú­ságban, valamint több 22 kV-os vezetéket és elágazást. Reális fel­adatokról van szó, amelyek telje­sítéséhez a tervben kialakítjuk a szükséges feltételeket. Az SZLKP KB legutóbbi ülésén részletesen megtárgyaltuk a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok teljesítésének biztosí­tását a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumban, hosszú távú céljaink szempontjából. Ép­pen ezek az ülések vitatták meg és hagyták jóvá a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító to­vábbi ágazatok hosszú távú fej­lesztési programját. Egyúttal a program ágazatközi jellegét is leszögezték. Ezért az SZLKP KB Elnöksége ennek az ülésnek a figyelmét azokra a kérdésekre irányítja, amelyek a jövő évi igényes felada­tok szempontjából a legfontosab­bak, s amelyek az eddigi évekhez viszonyítva néhány új vonással tűnnek ki. A mező-, az erdő- és a vízgazdálkodás fejlődése A mezőgazdasági termelésben a terv céljai a növénytermesztés kiemelt fejlesztéséből indulnak ki, s feltételeket teremtenek a takar­mánytermelés és az állattenyész­tés kiegyensúlyozott fejlesztésé­hez. Továbbra is kulcsfontosságú feladat marad a gabonaprobléma és a fehérjeprobléma megoldása. Ezek megoldásától függ az állatte­nyésztési termékek magasabb fo­gyasztási szintjének a megtartása, amely meghaladja a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott szintet. Habár a gabonafélék idei csúcs­hozamával sikerült csökkenteni az ötéves tervidőszak előbbi éveiben keletkezett lemaradást, továbbra is feltételeket kell teremteni a hek­tárhozamok, s a gabonafélék ve­tésterületének növeléséhez, hogy elérjük a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési szintet. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani főleg a szemes kuko­rica hozamainak a növelésére, ahol lemaradás mutatkozik az alapvető gabonafélék hektárhoza­maihoz viszonyítva, növelni kell továbbá a szántóföldi takarmány- növények termelését, s javítani a tömegtakarmányok minőségét. Ezek a gabonafélék és a fehérje- takarmányok termelésében az önellátás fokozásának döntő for­rásai. További sürgős feladat a cukor­répa-termesztés intenzitásának és minőségi színvonalának eme­lése. A lehető legjobb összhangról kell gondoskodni a gyümölcs- és zöldségfélék belkereskedelmi szükségletei és termelésük között. Agrotechnikai intézkedésekkel nö­velni kell a burgonya hektárhoza­mait, csökkenteni a betakarítási, a kezelési és a raktározási veszte­ségeket, hogy lényeges mérték­ben javuljon az étkezési burgonya minősége. Ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexumban a veszteségek csökkentését a nö­vénytermesztés szakaszán az in- tenzifikálás és az ésszerűsítés legfontosabb feladatának kell te­kinteni. A mezőgazdasági üze­mekben ez a vezető gazdasági dolgozók, a pártszervezetek, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek elsőrendű feladata. A növénytermesztés feladatait körülbelül 1 százalékkal kevesebb műtrágya felhasználásával kell teljesíteni, mint amennyivel az ötéves tervben számoltunk. Ezzel szemben a veszteségek csökken­tése és a hozamok növelésében rejlő tartalékok mozgósítása érde­kében a növényvédelmi vegysze­rek mennyisége 10 százalékkal haladja meg az ötéves tervben előirányzott szintet. Az állattenyésztés feladatai alapjában véve az idei szinten ma­radnak, miközben 7 százalékkal kell csökkenteni az abraktakarmá­nyok fajlagos fogyasztását. Az ál­lattenyésztésben a tervezett ter­melési feladatok teljesítéséhez, valamint az abraktakarmányoknak az ötéves tervben előirányzottnál takarékosabb hasznosításához még határozottabban kell érvényesíteni az utóbbi két évben bevezetett intenzifikációs irányzatokat. Sür­gős feladat, hogy az abraktakar­mányok forrásait, az ésszerűsíté­sekkel megtakarított forrásokat is beleértve, ne a vágóállatok és a baromfi termelési tervének túl­teljesítésére használjuk fel, ha­nem a szükséges üzemi készlete­ket és tartalékokat hozzuk létre belőlük a takarmányalapban, hogy stabilabb alapokra helyezhessük az állattenyésztés fejlesztését a 8. ötéves tervidőszak éveiben. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy élelmiszerpiacunk konszoli­dált helyzetben van. A jelenlegi időszakban az élelmiszeripari ter­mékeknél a minőség, a szerkezeti összetétel és a választék kérdése kerül az előtérbe. Az élelmiszer- ipari termelés fejlesztési tervében ezért igényesebb feladatokat tű­zünk ki a nyersanyagok hasznosí­tásában és a választék fejleszté­sében, valamint a termékek hasz­nálati értékének javításában, hogy azok jobban összhangban legyenek az élelmiszerkereskede­lem követelményeivel. A tervben feltételezett nyersanyagforrások lehetővé teszik, hogy az élelmi­szeriparban a 7. ötéves terv fela­datait teljesítsük és túlszárnyaljuk. Ebben az összefüggésben a bel­kereskedelmi dolgozók felelőssé­gét is hangsúlyozzuk a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátásá­nak biztosításában. Az erdőgazdaság minden ága­zatában a fával takarékosan kell gazdálkodni. Az 1985-ös tervben ez a fa mérlegelosztású rendszerében nyilvánul meg, az egyes feldolgo­zó ágazatok számára tervszerűen elosztott mennyiségekben. A fával való takarékosabb gazdálkodás­nak természetesen az erdőgazda­sági dolgozókkal való szorosabb együttműködésben is meg kell nyilvánulnia, akiknek megkülön­böztetett gondot kell fordítaniuk az erdőállomány egészségi állapotá­nak javítására, s általában az er­dészeti termesztési munkákra. A vízgazdálkodás területén az 1985-ös terv gondoskodik a CSKP XVI. kongresszusán, az SZLKP kongresszusán, valamint a 7. öt­éves tervben előirányzott feladatok teljesítéséről, de aktívabban kell eljárni a vízforrások és a szenny­víztisztítók építésében. A Magyar Népköztársasággal együttműkö­désben tovább folytatódik a Gab- číkovo-Nagymaros-i Dunai Víz­műrendszer építése, az államközi szerződés azon toldalékéval össz­hangban, amely az első gépcso­port üzembe helyezésének a ha­táridejét 1990-re tűzte ki. A Veľké Kozmálovce-i vízmű építése biztosítja a mochovcei atomerőmű technológiai vízzel való ellátását. Az SZSZK vízhiányos körzeteiben nagy befogadóképességű víztáro­zók épülnek, ilyen lesz a starinái víztározó Kelet-Szlovákiai, vala­mint a Nová Bystrica-i víztározó Közép-Szlovákia északi része számára. Fokozatosan haladnak az árvízellenes építési munkák a Garamon és az Ipolyon, s foly­tatják a kelet-szlovákiai síkságon a vízgazdálkodási viszonyok ren­dezését is. A közületi vízvezetékek és a csatornahálózat építésével kia­lakulnak a feltételek ahhoz, hogy növekedjen a lakosság közületi vízvezetékből ellátott aránya. Ezen a területen az SZLKP KB Elnöksége a lakosság jogos köve­telményeinek a megoldását rend­kívül fontos feladatnak tekinti. A környezetvédelem területén a halaszthatatlan problémák meg­oldása 1985-ben szükségessé te­szi, hogy további építkezéseket soroljunk be a kedvezőtlen helyzet javítására a koncentrált vegyipar­ral és gépiparral rendelkező kör­zetekben. A strážskei Chemko vállalat, valamint a novákyi Wil­helm Pieck Vegyipari Művek öko­lógiai építkezéseiről, továbbá a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Devínská Nová Ves-i szennyvíztisztítók építéséről stb. van szó. Közvetlen hatást fejt ki az a 22 ökológiai építkezés, amelye­ket 1985 folyamán fokozatosan üzembe helyeznek. A fontosabb építkezések közé tartozik a hűtó- víz-olajtalanító berendezés a bra­tislavai Slovnaft vállalatnál, a szennyvíztisztító a novákyi W. P. Vegyipari Müvekben, a lubeníki magnezitüzem vízgazdálkodási problémáinak megoldása, a ka­zánház portalanítása a Žiar nad Hronom-i SZNF Aluminiumgyár- ban, a rotációs kemencék portala­nítása a ladcei cementgyárban, a širokái fémkohászati -üzemben stb. Az eddigi fejlődés alapján az­zal számolunk, hogy 1985 végéig csökkenni fog a Duna, a Vág és a Nyitra szennyezettsége. Az SZLKP KB Elnöksége elvár­ja, hogy e program teljesítésével párhuzamosan sokkal nagyobb fi­gyelmet fognak fordítani az ökoló­giai építkezéseken tapasztalható rendetlenségek felszámolására, a berendezések üzemképességé­nek szilárdítására, valamint a ter­vezett paraméterek elérésére. A tudományos-műszaki előrehaladás Tisztelt elvtársak! Amint azt az anyagi termelés egyes ágazatainak fejlődéséből láthatjuk, arra törekszünk, hogy eredményesen hasznosítsuk a műszaki fejlesztés azon ered­ményeit, amelyek segítségével jobban értékesítjük a nyers- és az alapanyagokat, a tüzelőanyagokat és az energiát, s jelentős munkae­rő-megtakarításokat érünk el. A műszaki fejlesztés állami terve 308 fejlesztési eredmény haszno­sításával számol, amelyek első­sorban a progresszív technológiai eljárások bevezetésére, az állami célprogramok teljesítésére és a gyártmányfejlesztésre irányul­nak. Ezek közé tartozik a legprog­resszívabb elektronikai berende­zések, közöttük a számítástechni­kai berendezések, az aktív félve­zető elemek gyártására szolgáló technológiai berendezések, a mik­roprocesszorok és a memória­áramkörök minőségvizsgáló be­rendezéseinek a gyártása. A ter­melés műszaki-gazdasági para­métereinek javítása szempontjá­ból nagy jelentősége van a speciális vegyszerek gyártásának és a nagy szakértelmet igénylő vegyipari termelés fejlesztésének. Az építőiparban a figyelem első­sorban az anyag- és energiataka­rékos szerkezetű épületekre, a mezőgazdaságban a nagyobb termóképességű kukoricahibridek és búzafajták elterjesztésére, a nagyobb termelőképességű ál­latfajták intenzív tenyésztésére, valamint az ésszerű talajművelési módszerek alkalmazására irányul. Azonban ha a tudományos-mű­szaki fejlesztés eredményeit az iparilag fejlett államokéhoz hason­lítjuk, elmondhatjuk, hogy ennek sokkal jelentősebb szerepet kell betöltenie. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évére előirányzott tervvel további lépést akarunk tenni a termelési folyamat hatékonyságának növe­lésében a munka javításával a ter­melés előkészítési, végrehajtási és befejezés utáni szakaszában. Fokozatosan javul a termékek mű- szaki-gazdasági színvonala. Amíg 1981 -ben a legmagasabb minősé­gi osztályba sorolt termékek rész­aránya nem egészen 10 százalé­kot ért el az árutermelés egész terjedelméből, addig az 1985-ös évi tervben csaknem 15 százalé­kos aránnyal számolunk Szlovákia ipari árutermelésében. Annak ér­dekében, hogy fokozódjon termé­keink versenyképessége az igé­nyes külföldi piacokon, s jobban kielégíthessük a hazai piac egyre igényesebb követelményeit, azzal számolunk, hogy az első minőségi osztályba sorolt termékek gyártá­sának növekedési üteme legalább kétszeres mértékben megelőzi a többi értékelt termék gyártásá­nak növekedési ütemét. Azzal is számolunk, hogy a magas műsza­ki-gazdasági színvonalú termékek gyártásának növekedése csak­nem négyszeres mértékben előzi meg az árutermelés átlagos növe­kedési ütemét. Az állami és az ágazati minőségvizsgáló intéze­tektől emellett eljárjuk, hogy igé­nyesebb és objektívabb mércék­kel értékeljék a termékek minősé­gét és a külföldi piacokon való érvényesülésüket. A kutatási-fejlesztési alapnak, a főiskolákat és a Szlovák Tudo­mányos Akadémiát is beleértve, ahol aránylag széles körű támoga­tásban részesül a természettudo­mányok és a műszaki tudományok kísérleti alapjának fejlesztése, gyorsabban kell megoldania azo­kat a feladatokat, amelyek első­sorban az anyagi termelés fejlesz­tésére irányuló állami célprogra­mok teljesítésére irányulnak. A gyártmányfejlesztés és a tech­nológiai innovációk meggyorsítá­sához nagyobb hozzájárulást vá­runk az alapkutatási céltervek megvalósításától. Továbbra is gondoskodni kell a tervszerű irányítás elmélyítésé­ről, s a tudományos-műszaki fej­lesztés állami tervének, valamint a reszortok gazdasági terveinek tárgyi részeit a befejezett és befe­jezés előtt álló kutatási feladatok eredményeinek gyors gyakorlati hasznosítására kell irányítani. Ezért ezt a tervet úgy kell kidol­gozni, hogy következetesen tartal­mazza a CSKP KB 8. ülésének a határozataiból, az SZLKP KB ezt követő ülésének a határozataiból, valamint a 8. ötéves tervidőszak előkészítési irányelveiből és a gazdaság 1995-ig előirányzott fejlesztésének alapvető céljaiból eredő feladatokat. A pártszerve­zetek részéről fokozott figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre, ellenőrizni kell az intézkedések teljesítését, s ezek elhanyagolása esetén le kell vonni a szükséges következményeket. A terv rendkívüli figyelmet szen­tel az építőipar fejlesztésének, fő­leg a minőség javításának, minde­nekelőtt a kiemelt építkezéseknek és a megkezdett építkezések szá­ma csökkentésének. Reméljük, hogy a jóváhagyott bérpolitikai in­tézkedések is hatékonyan alátá­masztják ezeknek a céloknak az elérését. Az összpontosított beruházá­sok területein, Prágában, Bratisla­vában és az észak-csehországi kerületben a kiemelt feladatok tel­jesítése a megkötött szállítói-meg- rendelői kapcsolatokból indul ki. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozzuk, hogy az egyik fontos fel­adat a Bratislava, az SZSZK fővá­rosa fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldása. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksé­ge ezzel kapcsolatban megköve­teli az SZSZK kormányától és szerveitől, valamint az SZSZK Fő­városi Nemzeti Bizottságától, hogy következetesen folytassák a pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítését. Egyúttal meg kell teremteni a feltételeket a felgyülemlett problémák céltuda­tos megoldásához a következő időszakban is. A komplex lakásépítésben telje­sítenünk kell a CSKP XVI. kong­(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÓ 4 1984. XII. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents