Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-12 / 294. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója az SZSZK 1985. évi gazdasági tirjszó 5 1984. XII. 12. és szociális fejlesztési állami tervéről (Folytatás a 4. oldalról) resszusának és az SZLKP kong­resszusának határozatát, össze­sen 121 000 lakást kell befejezni, ebből 1985-re 25 100 lakás jut. A megkezdett építkezések szá­mának csökkentésével összhang­ban 1982-ben az építkezések be­fejezése túlsúlyba került az új épít­kezésekkel szemben. 1985-ben is több építkezést fejezünk be, mint amennyit megkezdünk. A CSKP KB Elnöksége a közel­múltban megvitatta az építőiparral kapcsolatos állásfoglalás ellenőr­ző jelentését. Ebből az alkalomból ismételten hangsúlyozta, hogy nö­velni kell az ágazat teljesítményét és hatékonyságát és a munka- szervezésben minden szinten ren­det kell teremteni. Nagyobb figyelmet kell szentel­ni a szállítmányok végrehajtásá­nak az építkezések folyamatos ki­vitelezésével és az átadási határ­időkkel összefüggésben. Ennek következtében, főleg a szállítói­megrendelői kapcsolatok második szakaszában, a szállítóknak és a beruházóknak olyan eljárásban kell megállapodniuk, amely lehe­tővé teszi az építkezés tervszerű kivitelezését, befejezését és a megkezdett építkezések számá­nak csökkentésére vonatkozó program megvalósítását. Az említett feladatok követke­zetes teljesítésével kell megolda­nunk a hasonló termelési profilú vállalatok eltérő eredményeinek kiegyenlítését. Az 1985. évi beruházási terv a 7. ötéves terv beruházáspolitikai szándékaira épül:- az új építkezésben orientá­lódni az olyan hatékonyabb léte­sítményekre, amelyek nagyobb mértékben hozzájárulnak az ész- szerűsítési programok megvalósí­tásához, az exporthoz, az import- korlátozó lépésekhez és a haté­kony szerkezeti változáshoz; .- a beruházásokat eredménye­sebben felhasználni az építkezési költségvetésekben nem szereplő gépek haladó korszerűsítését szolgáló és a gyorsan megtérülő akciókra;- gyors ütemben befejezni az építkezéseket, üzembe helyezni őket és csökkenteni a befejezetlen építkezések számát. A hosszabb távra szóló elkép­zelésekkel összhangban a terv számol a gépek fokozott szállítá­sával, hogy fedezzük a korszerű­sítő és a gyorsan megtérülő akci­ók szükségleteit és biztosítsuk a bépek gyorsabb megújítását. A terv fokozott mértékben orientálja a munkát és a szállítá­sokat a prioritást élvező építkezé­sekre, gyorsabban összpontosítja a kapacitást a kötelező feladatok­ra, a komplex lakásépítésre és korlátozza a kis építkezéseket. A tervben összesen 113 kiemelt állami feladat szerepel (összkölt­ségvetésük 56,7 milliárd korona, ebből az építőipari munkálatok 36,5 milliárd koronát tesznek ki). Ezeken az építkezéseken a befe­jezett munkálatok és a szállítások volumenje 8,4 milliárd koronát képvisel, ebből az építőipari mun­kálatok értéke 4,2 milliárd korona. A következő esztendőben 32 létesítményt helyeznek üzembe. A fontosabbak közül a követke­zőkről van szó: a kassai (Košice) malom, a Slovenská Lupča-i Bioti- ka P-2-es penicillin részlege, a tranzit gázvezeték 4 kompresz- szorállomása és 36 kilométernyi vezetéke, a král’ovái vízi erőmű, a Trnavai Gépkocsigyár süllyesz­tők kovácsoló részlege, a čadcai Tatra üzem 13 812 négyzetméter­nyi és a sninai Vihorlát 8100 négy­zetméternyi termelési felülete. A munka és a szállítás összvo- lumenjéből az állami és a célprog­ramokra 4,2 milliárd korona összeget tartalékolnak. A terv a tudomány és a technika fejlesz­tési feladatainak megvalósítására, eltekintve a nem beruházási esz­közökből épülő üzemektől, 1,1 milliárd koronát tartalékol. A jövő évi terv az anyagi-beru­házási eszközöket olyan építkezé­sek megkezdésére orientálja, amelyek hozzájárulnak a tüzelő­anyag-energetikai bázis fejleszté­séhez, ^tüzelőanyag és az ener­gia fogyasztásának ésszerűsíté­séhez, a kivitel fokozásához, az import-megszorító intézkedések­hez, továbbá az alap- és a nyers­anyagok további hasznosítá­sához. A nem termelési szférában az új építkezésekkel megfelelőkép­pen kívánjuk ellátni azokat a sza­kaszokat, amelyektől a társadalmi fogyasztás és általában a lakos­ság életszínvonala függ. Elsősor­ban a szociális ellátás, az egész­ségügyi szolgáltatások, a vízveze­ték- és a csatornahálózat, a szak­munkástanulói intézmények léte­sítményeinek, a bratislavai közle­kedési rendszernek, a környezet- védelmi létesítményeknek építé­séről, valamint a komplex lakás­építést szolgáló akciókról van szó. A kezdődő építkezések nagy­ságrendjére döntő mértékben hat az, hogy megkezdődik a Mochov- ce 2. atomerőmű második lépcső­jének, továbbá a tranzit gázveze­ték új szakaszának, valamint a tüzelőanyag-energetikai bázis egyéb létesítményeinek építése. A vegyiparban 770 millió korona költségvetéssel megkezdődik a parafinoldó gyárnak, a bratisla­vai Slovnaftban pedig 454 millió korona költséggel a Hydrokrak el­ső szakaszának építése. A mező- gazdaságban, összhangban a pártszervek határozataival, na­gyobb feladatokat kell teljesíteni az öntöző és a lecsapoló berende­zések építésében. Az élelmiszer- iparban húsfeldolgozó és pékter­mékeket gyártó létesítményeket építünk. A többi ágazatban a terv elsősorban környezetvédelmi, va­lamint Bratislava, az SZSZK fővá­rosa további fejlődését biztosító építkezések megkezdésével szá­mol. Rendkívül kedvezőtlen a hely­zet az építkezések előkészítése terén. A beruházók ugyan hozzá akarnak fogni az új építkezések­hez, de ennek nem teremtik meg az előfeltételeit. Erről tanúskodott az 1985-1986-ban kezdődő épít­kezések tervdokumentációjának ellenőrzése, valamint a szállítói­megrendelői kapcsolatok helyzete is. Még mindig kevés az előkészí­tett korszerűsítő akció. A beruhá­zók a késedelmet azzal igyekez­nek ellensúlyozni, hogy kivétele­ket kérnek az érvényes előírások alól. Amennyiben azonban rendet akarunk teremteni az építkezés­ben, akkor igazodni kell az új épít­kezések tervbe iktatásának min­den szükséges feltételéhez. Ez az egyik magyarázata annak, hogy több építkezés csak tartalékként szerepel a jövő évi tervben. Szá­mos beruházó egyben nagyon le­maradt az olyan szakképzett dol­gozók szervezett és rendszeres felkészítésében, akik kezdettől fogva képesek az új üzemekben feladataik teljesítésére. Ezért főleg az építkezések ter­vezést megelőző és tervezési elő­készítése határidőinek megtartá­sával kapcsolatban szilárdítani kell és el kell mélyíteni az állami valamint a tervfegyelmet. A párt- szervezeteknek az irányítás min­den szintjén e tekintetben követ­kezetesebben kell élniük a gazda­sági vezetés fölötti ellenőrzés jo­gával, és a fegyelem megsértése esetében pártvonalon le kell von­niuk a következtetéseket. A 7. ötéves tervidőszakban és természetesen 1985-ben is két te­rületre összpontosulnak a külke­reskedelem fejlesztésének alap­vető szándékai: Először is fokozatosan meg kell újítani a külkereskedelem egyen­súlyát, növelve a gazdaság s főleg a feldolgozó ipar exportképessé­gét. Az SZSZK kormánya központi szervei által a 7. ötéves tervidő­szak első éveiben elért eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy eb­ben a vonatkozásban a feladato­kat nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik. A külgazdasági kapcsolatok egyensúlyi helyzete fokozatos megújításának másik útja az im­portigényesség csökkentése. Ez kifejezésre jut a devizális import fizikai volumenjének csökkentésé­ben az importot kiváltó termelés­nek valamint a szocialista álla­mokból való behozatalnak növe­kedésében. Másodszor a nemzetközi integ­rációs folyamatokban növelni kell a gazdasági hatékonyságot, fő­leg a nemzetközi szocialista in­tegrációnak, ennek keretében el­sősorban a Szovjetunióval való integrációnak elmélyítésével. A legfelsőbb párt- és kormány- szervek már több ízben figyelmez­tettek arra, hogy a nemzetközi munkamegosztásban és különös­képpen a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk útján jobb eredményeket kell elér­nünk. A tudományos-műszaki fej­lődés hatékony alkalmazása, va­lamint a következetes szakosítás ugyanis a további intenzív gazda­ságfejlesztés döntő tényezője. Az 1985. évi terv az SZSZK kormányának központi szerveit il­letően a szocialista kivitel 3,8 szá­zalékos növelésének feladatát szabja meg, s ezzel egyidejűleg azt, hogy az 1984. évi tervhez képest 0,27 ponttal kell javítani a különbségmutatót. A nem szo­cialista exporttal összefüggésben ez a mutató az 1984. évi tervhez képest 1,5 ponttal növekszik. Ez túlnyomórészt a vegyipari terme­lés és kivitel növekedésének, to­vábbá a fafeldolgozó iparban a fel­dolgozott nyersanyag növekvő ná- nyadának köszönhető. Tekintettel az eddigi fejlődésre, feltétlenül biztosítani kell a különbség mutató igényelt szintjének elérését, még­pedig a minőség javításával, főleg a műszakilag haladó gyártmányok hányadának növelésével. Színvonalasabban kell végezni a külkereskedelmi és a termelő szervezetek kereskedelmi tevé­kenységét és javítani kell együtt­működésüket is. Az ellenőrző szervek számos felmérése e tevé­kenység jelentős tartalékait tárta fel. Az SZSZK kormánya által irá­nyított szervezetek az idén várha­tó szinthez képest 6,2 százalékkal kell hogy növeljék az exportot. Ugyanakkor a nem szocialista ex­portnak a terv szerint 8,6 száza­lékkal kell növekednie. A prognó­zis az, hogy a világkereskedelem egy helyben fog topogni, sót, visz- szafejlódik, s ilyen körülmények között ez igényes feladat. Más lehetőségünk azonban nincs, másképp nem tudunk helytállni a nehéz külgazdasági feltételek között. Ellenkezőleg, az 1985-ös esztendő próbának teszi ki erőn­ket, mivel a 8. ötéves tervidőszak­ban még nehezebb külgazdasági feltételekkel számolhatunk. Le­szögezhetjük, hogy a szocialista gazdasági integráció, s vele együtt a tudományos-műszaki fejlődés 1985-ben alapja lesz a CSSZSZK és így egyben a Szlovák Szocia­lista Köztársaság gazdasága inten- zifikálásának, összhangban azok­kal a feladatokkal, amelyeket a legmagasabb szintű gazdasági tanácskozáson fogadtak el. Tisztelt elvtársak, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítése, szociális biztonságérzetüknek szi­lárdítása pártunk gazdaság- és szociális politikájának célja volt és célja ma is az újratermelési folya­mat bonyolultabb gazdasági felté­telei között. A dolgozók mozgósí­tása az anyagi erőforrások gyara­pítására és minden munka haté­konyságának növelésére, tükrö­ződni fog valamennyi lakossági réteg életszínvonalának javulásá­ban és tökéletesítésében. Ezzel egyidejűleg az újratermelési folya­matban elmélyül az életszínvonal aktív szerepe. Az SZLKP KB Elnöksége ezzel kapcsolatban szükségesnek te­kinti hangsúlyozni, hogy a pártpo­litika fő céljának elérése nemcsak az óhajoktól és a programtól függ, hanem elsősorban minden ember derekas, becsületes, elkötelezett munkájától. Ezért minden munka­helyen következetesen meg kell valósítani a CSKP XVI. kongresz- szusának a munka minősége és hatékonysága javítását célzó stra­tégiai irányvonalát. „Gazdasá­gunknak megvannak az előfeltéte­lei ahhoz, hogy jobban és tökéle­tesebben termeljen, jobban és tö­kéletesebben elégítse ki a társa­dalom szükségleteit. Ezeket a le­hetőségeket egyre jobban ki kell használnunk." - emlékeztetett Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 12. ülésén mondott zárszavában. Az 1985. évi terv az életszínvo­nal területén ezért az olyan pozitív tényezőkből indul ki, mint az anya­gi források képzése dinamikájá­nak fokozatos növelése, a gazda­ságosság fokozása, a tartalékok kiaknázása és a társadalmi munka jobb hasznosítása. A terv azzal számol, hogy a személyi fogyasztás 1985-ben egy lakosra számítva tovább nö­vekszik több mint 2,2 százalékkal és 1980-hoz viszonyítva 4,8 szá­zalékkal lesz nagyobb. Ezzel elér­jük a CSKP gazdaság- és szociál­politikájának célját - megtartjuk és tovább javítjuk a lakosság élet- színvonalát. A párt- és állami szervek a jobb gazdasági eredmé­nyekből kiindulva néhány bérin­tézkedést hagytak jóvá és határo­zatot hoztak a gyermekes csalá­dok, az anyák, a nyugdíjasok és a betegek életfeltételeinek javítá­sára. Ennek következtében 1985- ben a lakosság szociális bevétele 7,7 százalékkal nö. Az 1985. évi terv megfelelő esz­közöket irányoz elő az oktatásügy, az egészségügy, a szociális ellá­tás, a szocialista kultúra fejleszté­sére és a társadalmi fogyasztás egyes ágazatai anyagi-műszaki bázisának bővítésére. Hangsú­lyozzuk, hogy ezen a téren is gaz­daságosan kell felhasználni az eszközöket, itt is a maximális gaz­daságosságra kell törekedni. Amint a CSKP KB Elnökségé­nek beszámolója a központi bi­zottság 12. ülésén megállapította, a nemzetközi helyzet kiéleződése az amerikai imperializmus miatt megköveteli, hogy a tervben és a költségvetésben számoljunk szocialista hazánk biztonságának és védelmi erejének megszilárdí­tásával. A terv céljait és feladatait fejezi ki az SZSZK jövő évi állami költ­ségvetése is. A költségvetés biz­tosítja a gazdaságfejlesztés és a társadalmi fogyasztás pénzügyi fedezetét. Azzal számolunk, hogy 1985-ben a szükséges pénzügyi eszközök 4,9 milliárd koronával való növekedését teljes mérték­ben fedezni tudjuk a bevételek növekedésével, mindenekelőtt az SZSZK gazdasági szférájában. Ezek a bevételek 24,2 százalékkal lesznek nagyobbak. A bevétel ilyen növekedését a nyereségkép­zés 16,5 százalékos, a rentabili­tásnak 5,95 százalékról 6,84 szá­zalékra való növelése fedezi. A kiadások növekedésének pénzügyi fedezése mindenekelőtt a beruházások területén attól függ, hogyan teljesítjük feladatain­kat a nyereségképzésben, esetleg hogyan növeljük nyereségünket. Hasonló szemszögből kell meg­ítélnünk a nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodását, en­nek eredményétől függ, hogyan tudják majd a nemzeti bizottságok kielégíteni szükségleteiket a vá­lasztási programok megvalósítá­sában és a Z-akcióban. Hatékonyabb irányítást és szervező munkát Elvtársak! A gazdaságfejlesztés feladatai­nak megvalósítása 1985-ben megköveteli, hogy hatékonyabban alkalmazzuk a tervszerű irányítási rendszert és a közvetlen szervező munkát azoknak az alapelveknek az értelmében fejtsük ki, amelye­ket a CSKP KB Elnökségének be­számolója tartalmazott a CSKP KB 12. ülésén, és amelyeket az irányítási rendszer további tökéle­tesítésének fő irányvonalai című dokumentum határoz meg. Az irá­nyításnak ezeket az alapelveit a 8. ötéves tervidőszakra konkrét sza­bályokra és rendeletekre bontjuk le, miközben ügyelünk arra, hogy ezek respektálják a szlovákiai gazdaságfejlesztés sajátságos feltételeit. A 7. ötéves terv és az 1985 évi feladatok eddigi teljesítésének elemzéséből kiindulva az illetékes irányítószervek tevékenységét mindenekelőtt ezekre a problé­mákra kell irányítani: 1. A terv feladatait alkotóan le kell bontani az egyes vállalatok és szervezetek feltételeire. Hangsú­lyozzuk az alkotó lebontás köve­telményét, tehát a feladatok, az irányszámok stb. nem bonthatók le gépiesen az alacsonyabb szin­tekre. A tervet valóban a konkrét lehetőségekből kiindulva, a párt gazdaságpolitikájának szellemé­ben kell lebontani. A terv lebontása során követke­zetesen meg kell tartani az érde­mek figyelembevételének elvét azon termelési-gazdasági egysé­gek és vállalatok esetében, ame­lyek más szervezetekhez hason­lítva a kezdeményező tervezés keretében progresszívebb felada­tokat fogladtak el. 2. A szállítói-megrendelői kap­csolatok pontosítása során a leg­fontosabb termékek állami tervben rögzített szállítmányaiból kell kiin­dulni, ügyelve arra, hogy a végle­ges vállalati tervek kidolgozásáig meg kell oldani a nyitott problé­mákat. 3. A kötelezettségvállalási moz­galmat és a szocialista versenyt céltudatosabban a fejlesztés mi­nőségi oldalaira kell irányítani. A vállalatok vezetőségének az üzemi szakszervezeti bizottságok­kal, a SZISZ és a tudományos­műszaki társaság vállalati szervei­vel és a többi társadalmi szerve­zettel együtt meg kell határozni a tervteljesitéssel kapcsolatos leg­fontosabb feladatokat és problé­mákat, ezekre kell irányítani a dol­gozók kezdeményezését. 4. Az egyes negyedévekben és hónapokban egyenletesebben kell teljesíteni a termelési feladatokat, következetesebben kell megszün­tetni a „hajrákat“ és túlórákat, ami megköveteli, hogy a termelés szervezői átgondoltabban készít­sék elő és szervezzék meg a mun­kafolyamatokat, az ellátást stb. s ugyanakkor sokkal határozottab­ban javítsák a munkafegyelmet. 5. Következetesen érvényesíte­ni kell a hozrascsotot és az érde­mek szerinti javadalmazást a vál­lalatokkal és az egyénekkel szem­ben. Ez azt jelenti, hogy jobban kell differenciálni a jó és az átlagos vállalatok, kollektívák és dolgozók között. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a brigádszerú munka- szervezés és javadalmazás for­máit. Ilyen szempontból kell meg­valósítani a bérrendszer gazdasá­gi hatékonysága növelésének má­sodik szakaszát, ami megteremti a feltételeket a kezdeményező ter­vezés szélesebb körű érvényesí­téséhez és a magasabb tarifadíjak bevezetéséhez szükséges forrá­sok kialakításához. 6. A gazdaság fejlesztése és végeredményében a társadalom valamennyi szükséglete kielégíté­sének mértéke az eddiginél még jobban a hatékonyság növelésétől függ, miközben hatékonyabban kell kihasználni az intenzív fejlesz­tés tényezőit. Ezek nemcsak a jö­vő év, hanem a következő időszak feladatai is. A 8. ötéves terv előké­szítése során az egyes ágazatok és vállalatok konkrét feltételeinek figyelembe vételével ezek megol­dására kell összpontosítani a fi­gyelmet. Elemezni kell a gazdál­kodás színvonalát, a munkaered­ményeket és programot kell kidol­gozni arra vonatkozóan, hogy a hatékonyságban és a munkater­melékenységben fokozatosan elérjük Csehszlovákia élenjáró termelési-gazdasági egységeinek és vállalatainak színvonalát. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents