Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-12 / 294. szám, szerda

ČJ szú 3 1984. XII. 12. VILIAM ŠALGOVIČ 65 ÉVES Kommunista - leninista Az SZLKP Központi Bizottságának határozata Pártunk és szocialista társadal­munk életében fontos szerepük van a legfelsőbb párt- és állami szervek tisztségviselőinek és tag­jainak. Köztük Viliam Šalgovičnak, a CSKP KB tagjának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának és a Szö­vetségi Gyűlés képviselőjének, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­kének. Egész mozgalmas politikai életében azokhoz tartozott és tar­tozik, akik a forradalmi változáso­kért harcolnak, személyes példá­jukkal és szervező tevékenysé­gükkel meghatározzák a társada­lom perspektíváinak útját. Ružindoli zsellércsaládban ne­velkedett. Az alapiskola elvégzése után nyomdásztanuló. Tanítóinak, Antonín Nedvédnek és Peter Ji- lemnickýnek köszönhetően a ha­ladó szemléletű, osztályöntudatos bratislavai nyomdászok körébe került. Itt megtanulta azt, hogy mélyrehatóan felismerje a társa­dalom nagy szociális ellentmon­dásainak okait, a dolgozók tőkés iga alóli felszabadulásáért vívott harc jelentőségét. A klerikális fasiszta elnyomás időszaka kemény próbának tette ki az emberi jellemet és magatar­tást. A becsületes állampolgárok százezrei különféleképp fejezték ki tiltakozásukat azokkal szem­ben, akik a náci hatalmasok kíván­ságára katasztrófába sodorták a nemzetet. Főleg a kommunisták álltak a klerikális fasizmussal szembeni ellenállás szervezőinek első soraiban. Ez az ellenállás a Szlovák Nemzeti Felkelés idején szervezett fegyveres harcba tor­kollt. Hogy is maradhatott volna ki ebből a történelmi küzdelemből Viliam šalgovič, a fasizmus fiatal, meggyőződött ellenfele? Meggyő­ződése először elvezette az illegá­lis Hlas ľudu munkatársai közé. Röviddel később, amikor a nemzet árulói a fiatalok ezreit, s köztük őt magát is a világ elsó szocialista országa, a Szovjetunió elleni test­vérgyilkos harcba űzték, megta­gadta nekik az engedelmességet. A 101. gyalogezred antifasiszta gondolkodású katonáinak egy csoportjával 1943. május 10-én átállt a szovjet partizánok oldalára. A Ján Nále'pka százados pa­rancsnoksága alatt álló 1. cseh­szlovák partizánosztagnak a szov­jet népi bosszúállók oldalán vívott harcában megedződött Viliam Šalgovič internacionalizmusa és tettrekész csehszlovák hazafisá- ga. Miután belépett az I. csehszlo­vák hadtest soraiba, szovjet tiszti­iskolát végzett el és a CSKP tagja­ként a 3. csehszlovák önálló dan­dár politikai tisztje lett. E dandár soraiban lépett Duklánál, majd Liptovský Mikuláš, Žilina és továb­bi városok térségében a felszaba­duló haza területére. A nemzeti felszabadító harc örökéhez híven Viliam Šalgovič Csehszlovákia hősi szovjet had­sereg általi felszabadulása után egészen 1951-ig politikai dolgozó­ként nagymértékben kiveszi a ré­szét az új csehszlovák néphadse­reg építéséből. Ezzel egyidejűleg a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként cselekvóen részt vesz a kommu­nista párt és a munkásosztály poli­tikai harcában a reakciós bruzsoá- zia ellen, a politikai és a társadalmi életben a csehszlovák nép nem­zeti felszabadító antifasiszta harca vívmányainak következetes meg­valósításáért. A történelmi februári napokban, 1948-ban, a párt meg­bízásából Szlovákiában a népi mi­lícia első parancsnoka. Kommunistaként ugyanilyen ál­dozatkészen és szorgosan teljesíti azokat a feladatokat, amelyek Csehszlovákiában a szocializmus építésének a CSKP IX. kongresz- szusán jóváhagyott fő irányvona­lából következnek. A trnavai járási pártbizottság elnöksége tagjaként, majd a mezőgazdasági megbízott helyettesének, illetve az állami gazdaságok főigazgatósága igaz­gatójának tisztségében (1952-1957) minden erejét, tudá­sát és képességeit annak szenteli, hogy sikeresen elérjük a kommu­nista párt programjának egyik leg­fontosabb célját - megvalósítsuk mezőgazdaságunk szocialista átépítését, gyakorlattá váltsuk a lenini szövetkezeti tervet. Viliam Šalgovič elvtárs jelentős tevé­kenységet fejtett ki a pártaktíva céltudatos felkészítésében és ne­velésében is, hogy teljesítsük a szocialista építés igényes és bonyolult feladatait és eredmé­nyesen gyakoroljuk Csehszlová­kia Kommunista Pártjának iskola- és művelődésügyi politikáját. A szocializmus alapjainak lefek­tetése után társadalmunk átlépi a szocialista építés új szakaszá­nak küszöbét, további igényes fel­adatok teljesítéséhez fog hozzá. Ebből Viliam Šalgovič elvtárs je­lentős mértékben kivette a részét. Szlovákia Kommunista Pártja 1962 novemberében megtartott kongresszusa óta elnöke volt az SZLKP Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának. A CSKP XIII. kongresszusa után egyidejű­leg alelnöke volt a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságá­nak. Ezekben a magas párttiszt­ségekben következetesen töreke­dett arra, hogy a párt, szervei és szervezetei tevékenyéségében érvényesüljenek a lenini elvek és normák. A hatvanas évek végére rá­nyomta bélyegét a mély politikai és társadalmi válság. Šalgovič elvtárs ismét egyértelmű politikai, internacionalista magatartást ta­núsít. Egyike volt azoknak, akik rettenthetetlenül védték a szocia­lizmust, a megbonthatatlan cseh­szlovák-szovjet barátságot és szövetséget. A konszolidáció folyamata nem volt sem könnyű, sem egyszerű. A jobboldal politikai harc nélkül nem adta fel hadállásait. A CSKP KB ezért 1969. április 17-i ülésén Gustáv Husák elvtársat, a párt bevált, hú tagját állította a CSKP élére, s ezzel megteremtette a pártban és a társadalomban a viszonyok konszolidálásának előfeltételeit. Ebben a konszolidá­ciós folyamatban a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizott­sága alelnökének, valamint az SZLKP KERB elnökének tisztsé­gében - ezzel a funkcióval a párt 1970-ben bízta meg - részt vesz Viliam Šalgovič elvtárs is. A fejlett szocialista társadalom építésének programja, amelyet a CSKP XIV. és XV. kongresszu­sán kidolgoztak és továbbfejlesz­tettek, kiemelte a föderáció lenini alapelveire épülő szocialista állam funkciói fejlesztésének feladatát és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság valamennyi alkotó részé­nek tartós felvirágzására ösztön­zött. Az új államjogi rendezésben az SZSZK legfelsőbb államhatalmi szervének, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak is feladatává válik ezen igényes célok elérésének biztosí­tása. Viliam šalgovič elvtársat 1975 áprilisában kooptálják az SZLKP KB tagjai közé, megvá­lasztják Elnökségébe, majd az SZNT 1975. július 7-i ülésén-az SZSZK legfelsőbb képviseleti szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé. Viliam šalgovič elvtárs kiterjedt tevékenységet fejtett ki a kommu­nista párt politikájának gyakorlati megvalósításában. Vezetésével a Szlovák Nemzeti Tanács a csehszlovák képviseleti rend­szer részeként, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és a felkelési Szlovák Nemzeti Tanácsnak forradalmi hagyományaira építve cselekvő és alkotó módon hozzájárul a nép hatalmának elmélyítéséhez, a szocialista demokrácia bővíté­séhez, az igazgatásban és a köz­ügyek intézésében a nép részvé­tele növeléséhez. Szerény kato­nája a kommunista pártnak és hű fia a dolgozó népnek mindmáig. Viliam Šalgovič elvtárs ma, 1984. december 12-én tölti be 65. életévét. A kommunista párt és hazánkban a szocializmus további felvirágzása érdekében folytatott serény munka közepette. A nép javára végzett gyümölcsöző mun­kássága további éveiben szívünk mélyéből sok sikert és jó egészsé­get kívánunk neki. JÁN GREGOR, az SZNT alelnöke (Folytatás az 1. oldalról) tál igazolják, hogy a túlnyomó- részt pozitív irányvonalak elle­nére felelősségteljesebben kell hozzáállni néhány tartós prob­léma megoldásához, főleg a szubjektív jellegűek esetében van erre szükség. Határozot­tabb cselekedetekre van szük­ség a szerkezeti változások végrehajtásában, a külkereske­delmi hatékonyság növelésé­ben, a tudomány és technika eredményeinek gyakorlati érvé­nyesítésében, az új létesítmé­nyek üzembe helyezésében és a termelési állóalapok kihaszná­lásában. A pozitív fejlődési irányzatok­hoz kötődve az állami végrehaj­tási terv javaslata Szlovákia gyorsabb népgazdaság-fejlesz- tési ütemén alapszik, a nemzeti jövedelem 4 százalékos növe­kedésével számolunk, továbbá az összes hozzáférhető tudo­mányos-műszaki fejlesztési eredmény kihasználása alapján megvalósuló intenzív gazda­ságfejlesztés elmélyítésén. A társadalmi erőforrások nö­vekménye a külgazdasági kap­csolatok kiegyensúlyozottságá­nak biztosítására, a CSKP XVI., illetve az SZLKP kongresszusán kitűzött beruházási feladatok végrehajtására, a lakosság sze­mélyi és társadalmi fogyasztá­sának fedezésére, a lakáskörül­mények és a környezet javításá­ra irányul. Az országos fejlesz­tés kitűzött irányvonalai megkö­vetelik, hogy Szlovákia tovább növelje a tervezett erőforrás- képzésben való részvételét. Ez feltételezi, hogy következetesen folytassuk a szerkezeti változá­sok végrehajtását, a gépipar, az elektrotechnikai, a fafeldolgo­zó-ipar, a vegyipar, illetve a gyógyszeripar gyorsabb üte­mű fejlesztésével. A gyártás- és gyártmányszerkezetek módosí­tásával a tervezett társadalmi szükségletekkel összhangban biztosítsuk a robotok és mani­pulátorok, az atomenergetikai berendezések, a minőségileg igényesebb gyógyszeripari ter­mékek és a biotényezök gyártá­sának progresszívebb növeke­dését. Határozottabban szerez­zünk érvényt a CSKP KB 10. ülése és az SZLKP KB áprilisi ülése határozatának, illetve az ezekből következő intenzív fej­lesztési programoknak a terme­lés és az áruértékesítési haté­konyság növelése terén. A jövő évi feladatok igényes­sége abból következik, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó esztendejéről van szó, amely­ben döntünk a CSKP XVI. kong­resszusa és az SZLKP kong­resszusa határozata teljesítésé­nek mértékéről, illetve a 8. öt­éves terv feladatai teljesítésére való folyamatos áttérésről. Ezzel kapcsolatban erőtelje­sebben folytassuk a gazdaság intenzív fejlesztését, mindenek­előtt az energia és anyagi erő­források nagyobb fokú haszno­sításával, a munkatermelékeny­ség növelésével, az állóalapok jobb kihasználásával, valamint a gyártmányok minőségének ja­vításával és ezzel a belföldön és a külföldi piacokon való eladha­tóságuk növelésével. Az eddiginél teljesebben használjuk ki az anyagi termelé­si ágazatok fejlesztési lehetősé­geit azzal a céllal, hogy növeljük Szlovákia részvételét hazánk külgazdasági egyensúlyának szilárdításában. A szükséges behozatal megvalósítása felté­teleinek megteremtése érdeké­ben határozottabban oldjuk meg az exporthatékonyság problémáit a tudomány és tech­nika eredményeinek jobb ki­használásával. A KGST-tagor­szágok gazdasági kérdésekről való legfelsőbb szintű moszkvai tanácskozása dokumentumai­nak alapján biztosítsuk a szo­cialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttmű­ködés további fejlesztését és el­mélyítését. A külgazdasági kap­csolatok vonatkozásában terve­zett feladatokat minimálisaknak tekintsük, és ezek túlteljesítésé­re törekedjünk, valamint arra, hogy e téren növeljük a gazda­sági hasznot és a hatékony­ságot. A közlekedésben a munka- szervezés tökéletesítésére töre­kedjünk annak érdekében, hogy idejében végrehajtsuk áruérté­kesítési, főleg exportfeladata­inkat. A beruházási feladatok meg­követelik, hogy még kifejezőb­ben összpontosítsuk az érde­kelt szervek és szervezetek igyekezetét az építkezések be­fejezésére, a tervezett műszaki­gazdasági paraméterek elérésé­re, a befejezetlen beruházások számának csökkentésére, a ki­vitelezési idő lerövidítésére, va­lamint a korszerűsítési és re­konstrukciós szándékok haté­konyabb érvényre juttatására. Tovább javítsuk a beruházási folyamat valamennyi résztvevő­jének szervező és irányító tevé­kenységét. A mezőgazdasági-élelmiszeri komplexumban következetesen hajtsuk végre a CSKP KB 11az SZLKP KB októberi ülésének, valamint az efsz-ek X. kong­resszusának határozatát az önellátás mértékének növelése érdekében. E célból következetesebben hasznosítsuk az összes belső tartalékot, tegyünk meg min­dent a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzifikálásá- ért, illetve fejlesztésük kiegyen­súlyozottságáért. Fordítsunk fi­gyelmet a belkereskedelem jó minőségű élelmiszerekkel való ellátásának stabilizálására. Az idei nagyobb szemestakar- mány-termést következetesen használjuk ki e téren a tartalé­kok képzésére. Rendkívüli fi­gyelmet szenteljünk a szemes takarmányokkal való takarékos­ságnak, a mezőgazdasági vesz­teségek csökkentésének és a mezőgazdasági termények feldolgozásának, valamint az öntözőhálózat építésével és ki­használásával kapcsolatos fela­datoknak. A termelés fejlesztésének li­mitáló tényezője lesz 1985-ben is a tüzelőanyag-, az energia­erőforrás, illetve néhány anyag és nyersanyag. Ezért kell szigo­rúan végrehajtani a takarékos és ésszerű felhasználásukra irányuló programokat. Hatéko­nyan használjuk ki a tüzelőa­nyagokkal és az üzemanyagok­kal való gazdálkodás társadalmi ellenőrzése második szakaszá­nak eredményeit, s folytassuk tovább a mindennemű energia, nyersanyag és anyag fogyasz­tási normáinak ellenőrzését, il­letve objektivizálását. A terme­lési folyamatban jobban hasz­náljuk ki és dolgozzuk fel a má­sodlagos nyersanyagokat. A mindennemű munka haté­konyságának növelése és mi­nőségének javítása megkövete­li, hogy a tudomány és műszaki fejlesztési eredmények szoro­sabban kötődjenek az 1985-ös évi terv döntő szándékaihoz és feladataihoz. E feladatok túltel­jesítésére kell törekedni, tovább kell keresni a tudományos-mű- szaki megoldások aktív irányait, azzal a céllal, hogy növeljük népgazdaságunk hatékony fej­lesztéséhez való hozzájárulásu­kat, s ily módon következete­sebben teljesítsük a CSKP KB 8. és az SZLKP KB 1983. évi szep­temberi ülésének a tudomány és technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesí­téséről szóló határozatát. A CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusán az életszínvonal megőrzésére és további minő­ségi fejlesztésére kitűzött fela­datok képezik az 1985-ös terv alapvető célját. Szükséges, hogy következetesebben bizto­sítsuk a belkereskedelem jó mi­nőségű, megfelelő mennyiségű és választékú áruval történő el­látását. A termelőknek és a bel­kereskedelemnek irányító, ter­melő és kereskedelmi tevékeny­ségük javításával kell biztosíta­niuk a belkereskedelmi ellátás stabilitását. A nemzeti bizottsá­gok erőteljesebben járuljanak hozzá a lakosság által fizetett szolgáltatások jobb kielégítésé­hez, a környezetvédelem javítá­sához és az árusított élelmisze­rek higiéniájának javításához. Az 1985-ös évi állami terv fel­adatainak sikeres végrehajtása megköveteli, hogy nagyobb mértékben aktivizáljuk a párt­alapszervezetek tevékenységét az egész gazdasági szférában, e szervezeteknek a gazdasági vezetőkkel együtt a lehető leg­jobb eredmények elérésének fő szavatolóivá kell válniuk, s ezeknek kell szavatolniuk a fe­gyelem szilárdítását összhang­ban a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, er­kölcs és fegyelem megszegése elleni harc hatékonyabbá tételé­re irányuló Levelével. A pártszervek és -szerveze­tek számára a társadalmi szük­ségletek kell hogy legyenek a fő kritériumai az állami terv felada­tai lebontásának, elfogadásá­nak és minden szinten való kö­vetkezetes végrehajtásának. A jövő évi feladatok sikeres teljesítése érdekében használ­juk ki az 1985-ös év eleji párt­szervezeti taggyűléseket. E gyűlések előkészítését oly módon biztosítsuk, hogy ki­használjuk a vezető gazdasági dolgozók és a társadalmi szer­vezeti tisztségviselők széles kö­rű aktíváját. A gyűléseken elfo­gadott határozatok következe­tes végrehajtása érdekében sokoldalú politikai szervező és tömegpolitikai munkát bonta­koztassunk ki, és növeljük a pártellenőrzés hatékonyságát. Ily módon mélyítsük el a párt befolyását a terv döntő fontos­ságú, különösen igényes fela­datainak érvényre juttatása során. Minden pártszervezetnek és az összes kommunistának ki­tartó munkával és személyes példamutatással kell megnyer­nie az összes dolgozót a felada­tok teljesítésének. A dolgozók kezdeményezése és alkotó akti­vitása fejlesztésének jelentős impulzusa a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca be­tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 40. évfordulója. A szocialis­ta munkabrigádokban, a komp­lex racionalizációs brigádok­ban, az újító- és feltaláló moz­galomban összpontosuló hatal­mas erőt az állami végrehajtási terv fő feladataival összhang­ban a termelői fogyasztás to­vábbi csökkentésére, a gazda­ságosság növelésére, a meglé­vő tartalékok feltárására és ki­használására, valamint a tudo­mány és technika hozzáférhető ismereteinek kihasználására irányítsuk. Mindezen a téren használjuk ki a szakszerveze­tek, a SZISZ, valamint a Cseh­szlovák Tudományos Műszaki Társaság által irányított munka­kezdeményezést, s ily módon mélyítsük el a társadalmi ellen­őrzés hatékonyságát. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga elvárja, hogy Csehszlovákia dicső szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordu- lója Szlovákia valamennyi dol­gozóját becsületes, elkötelezett és felelősséggel végzett mun­kára, illetve a jövő évi tervfela­datok teljesítését célzó maximá­lis erőfeszítésre ösztönzi szo­cialista társadalmunk további fejlesztése és a világbéke meg­őrzése érdekében. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga jóváhagyja: 1. az SZLKP KB Elnökségé­nek beszámolóját Az SZSZK 1985. évi gazdasági és szociális fejlesztési álla­mi tervéről a CSKP Köz­ponti Bizottsága 12. ülése határozatának értelmében; 3. az SZLKP KB Elnökségé­nek, Titkárságának és bi­zottságainak az SZLKP Központi Bizottsága 1984. október 11-12-i ülése óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést; 3. Szlovákia Kommunista Pártja 1985. évi költségve­tési javaslatát; 4. Jaroslav Kanský elvtárs­nak az SZLKP KB tagjává történő kooptálását.

Next

/
Thumbnails
Contents