Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-08 / 291. szám, szombat

Vita a CSKP Központi Bizottságának 12. ülésén új szú 5 1984. XII. 8. JOSEF KORČÁK elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSSZK kormánya elnökének felszólalása A CSSZK kormánya rendkívüli figyelmet fordított a jövő évi terv előkészítésére. Felelősen megvizsgáltuk az egyes reszor­tok javaslatait, mérlegeltük a lehetőségein­ket, hogy miként tudnánk a legjobban telje­síteni a pártunk XVI. kongresszusán kitű­zött feladatokat. Olyan tervet fogadtunk el, amely a 7. ötéves tervidőszak céljaiból és a hosszú távú előirányzatokból indul ki. Milyen mérleggel lépünk a további idő­szakba? Az ötéves terv első négy évének eredményei azt bizonyítják, hogy a fő irá­nyokban sikeresen haladunk, s számos területen felülmúljuk a kitűzött célokat. Ezek a tények az ötéves terv helyes kon­cepcióját igazolják. Az egyensúly felújítása alapján az utóbbi két évben meggyorsult az anyagi források termelése. Megmutatkozott, hogy gazdaságunk ké­pes alkalmazkodni a megváltozott feltéte­lekhez, s az energia és a nyersanyagok takarékosabb fogyasztása mellett is fejlő­dik. A nemzeti jövedelem négy évre elő­irányzott növekedését túlteljesítjük. A sike­rek közé számíthatjuk az önköltségek csökkentését, a munkatermelékenység nö­vekedését és a nyereségi terv teljesítését. Vállalataink exporttermelésének az aránya állandóan növekszik, s országos viszony­latban megközelíti a termelési érték felét. A mezőgazdaságban sikerült pótolni a tervidőszak kezdetén keletkezett lemara­dásokat. Az építőipar is eleget tesz a terv­mutatóknak. Piacunk az alapvető élelmi­szerekből és az iparcikkekből egészében véve jól el van látva. A létrehozott források arányában telje­sítjük a kongresszusi határozatokat a szo­ciálpolitika területén. Az elért eredmények pozitívak, nem akadályozzák azonban, hogy bírálóan tekintsünk számos tartósan fennálló problémára. Sok gondot okoz a környezet károsodása, az ipari anyagi­műszaki alap jelentős részének elavultsá­ga, az építőipari kapacitások hiánya és a lakásalap karbantartásának az elhanya­golása. Keressük azokat a forrásokat és lehetőségeket, hogy miként lehetne meg­gyorsítani e halaszthatatlan kérdések meg­oldását. Rendkívül költséges és hosszú távú be­ruházásokról van szó, amelyek végrehajtá­sához az eddigi eszközök nem elégsége­sek. Tudatában vagyunk saját gyengesé­geinknek és hibáinknak is. Állandóan talál­kozhatunk a fegyelmezetlenség jelensé­geivel, az irányítás hatékonyságának ala­csony színvonalával, s egyesek kényelmes magatartásával. A közlemény jogosan bí­rálja ezeket a jelenségeket. Ha lassú üte­mű is a javulás, képesek vagyunk az ilyen jelenségek felszámolására, s a jövőben még határozottabban és következetesen akarunk erre törekedni. A jövő évi tervet reálisnak tartjuk, habár az igényes követelményeket támaszt a gazdasággal szemben. Az igazsághoz tartozik, hogy nem minden vállalatnál vi­szonyulnak kellő felelősséggel ezekhez a megnövekedett feladatokhoz, hogy gyak­ran aláértékelik saját lehetőségeinket, s na­gyobb forrásokat igényelnek a teljesítmé­nyek megfelelő arányú növelése nélkül. A kormány elmarasztalóan bírálta azt a tényt, hogy a CSSZK területén az év három negyedévében 88 ipari vállalat, vagyis minden hetedik nem teljesítette a ter­melési tervet. Korunk növekvő szükségleteit jogosan fejezhetjük ki a bonyolultság és az igé­nyesség fogalmával. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni ezeket a tényeket. Nem válik azonban egyes vezető gazdasági dolgozók becsületére, ha felnagyítják az objektív nehézségeket és akadályokat. A vezető tisztségekben olyan emberekre van szük­ségünk, akik belső meggyőződésük alap­ján vállalják a feladatokat, s azért töltik be ezeket a pozíciókat, hogy meg is birkózza­nak velük. A párt kevés segítséget kap azoktól, akik gazdaságpolitikánk céljait szavakban ugyan elismerik, de a feladatok teljesítése során kerülő utakon járnak, s inkább arra gondolnak, hogy miként lehetne megindo­kolni az' esetleges sikertelenségeket, s nem a lehetőségek bátor keresésére összpontosítják a figyelmüket. A gazda­ságpolitikában sem kerülhetjük el a kocká­zatot. Ez a jövő évi tervre is vonatkozik. Az nem baj, hogy a problémákról nyíltan be­szélünk, de ezek nem válhatnak az alibista magatartás és a káros óvatoskodás palást­jává. A cseh kormány a jövő évi tervben arra törekszik, hogy minél jobban megerősítse a csehszlovák gazdaságot. A nemzeti jö­vedelem 2,9 százalékos növekedésével számolunk, mégpedig csaknem kizárólag az intenzifikálás és a gazdasági hatékony­ság további növelése által. Termelési ága­zatainkban a saját termelési értékben szá­mított munkatermelékenységet 3,7 száza­lékkal akarjuk növelni, miközben tovább csökken a termelés alapanyag- és energia- szükséglete. További lépést akarunk ten­ni az önellátás fokozásában az élelmisze­rek termelésében, s az építőipar kapacitá­sait a beruházások időszerű feladataival összhangban akarjuk fejleszteni. Gazdasági céljaink elérésében a tudo­mányos-múszaki fejlesztés tervéből indu­lunk ki, amely a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatok teljesítésére irányul. Ezt nemcsak a központ, hanem az egész gazdasági szféra kötelességének tartjuk. Nem lehetünk elégedettek egyes miniszté­riumok és termelési-gazdasági egységek eddigi magatartásával ezen a területen. Az irányítás minden szintjén érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a tervet és annak egyes mutatóit csak a tudományos-műsza- ki haladásról való állandó és céltudatos gondoskodás alapján lehet teljesíteni. Nem kevés gondunk van a könnyűipar­ban is, amely hagyományos ágazataink közé tartozik. Nagyra értékeljük, hogy ezen a szakaszon minimális befektetésekkel si­került növelni a termelést a belkereskede­lem számára, s hogy a kiviteli termelés is növekszik. A fogyasztási cikkek Szovjet­unióba irányuló kivitelének növekvő meny- nyisége dolgozóink képességeit bizonyítja, s összhangban van azzal a célunkkal, hogy növeljük ennek az ágazatnak a súlyát a gazdaságunkban. Elsősorban a textil- és a cipőipar gyorsabb ütemű fejlesztéséről van szó. Ezt nemcsak termelési és gazda­sági kérdésnek, hanem politikai ügynek is tekintjük. Ez az ágazat nevezetessé tette a cseh munkás és technikus szakértelmét és találékonyságát, s népünk tudatában a becsületes és kiváló, itthon és külföldön egyaránt elismert munka példájaként sze­repel. A rekonstrukciók és korszerűsítések széles programjának előkészítése során ezeket a hagyományokat akarjuk folytatni és továbbfejleszteni. Egyes termékeinknél eredményes gyárt­mányfejlesztési programokat hajtottunk végre. Nem tagadjuk azonban, hogy a fo­gyasztási cikkek egy részének a minősége nem felel meg sem a hazai, sem a külföldi vásárlók jelenlegi igényeinek. A bel- és a külkereskedelem igényeit nem könnyű összhangba hozni. Támogatjuk a kivitel növelését, s megteremtjük hozzá a szük­séges kapacitásokat, az anyagi és a szer­vezési feltételeket. A jövőben azonban nem akarjuk lehetővé tenni újabb hiánycik­kek keletkezését. Sok függ a termelés és a kereskedelem együttműködésétől, ame­lyek közösen viselik a felelősséget az ellá­tás jó színvonaláért. Nem kevés dolog a bírálat jogos tárgyát képezi. A rugalmat­lanság és a bürokratikus akadályok miatt például túl hosszú út vezet a termelőtől a fogyasztóig. Ugyanakkor a termelő válla­latok is nagyon lassan reagálnak a keres­letre, s nem elég gyorsan változtatják a vá­lasztékot a piac igényeihez igazodva. A pi­ac alapvető árucikkekből való ellátásának fogyatékosságait nem lehet a végtelensé­gig a kivitel szükségességével indokolni. A konkrét esetek megoldása során nem egyszer tapasztalhattuk, hogy a termelés és a kereskedelem nem használt ki minden lehetőséget, s a kezdeményezés helyett a könnyebb utat választották. A reszortiz­mus határozottabb felszámolósával, s a társadalmi érdekek következetesebb érvényesítésével a termelés és a kereske­delem területén az állampolgárok nagyobb elégedettségére kell törekedni. Az építőiparban is elkezdődött a beruhá­zások szerkezetéhez való alkalmazkodás folyamata. A sikerek közé tartozik, hogy egyes döntő fontosságú létesítményeket határidőben sikerült átadni, eredményesen teljesítjük a lakásépítés tervét, s a külföldi versenyben is sikerült helytállni. Nem tűr­hetjük el azonban a lakásalap és a középü­letek karbantartásának elhanyagolását. A központilag irányított és a helyi építőipar­nak gyorsabban kell alkalmazkodnia ah­hoz, hogy az új lakásépítések mellett a re­konstrukciós és karbantartási munkák is folyamatosak legyenek. Az építőipar továbbra is döntő mérték­ben kihat a lakásalap és általában az épületállomány minőségére, a lakáskultú­rára és az életszínvonalra. Ez azonban nemcsak az építőipari dolgozók ügye. Az új anyagok és technológiai berendezések szállításában a gépipar, a vegyipar és a további ágazatok is fontos szerepet ját­szanak. Itt sincs minden a legnagyobb rendben, s nem kevés változtatásra van szükség az eddigi gyakorlatban. Folyamatban veyi a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok lebontása a mező- gazdaságban és a közélelmezést biztosító további ágazatok területén. Az idén, mező- gazdaságunk történetének legnagyobb ga­bonatermését értük el, amely megközelí­tette a nyolcmillió tonnás szintet. Azonban ez a színvonal sem meríti ki a lehetősége­inket. A gabonatermesztés példája alapján a burgonya- és a cukorrépa-termesztés színvonalát is fel kell lendítenünk, amint az Ľubomír Štrougal elvtárs az efsz-ek X. kongresszusán hangsúlyozta. A gazdaságpolitika megvalósításában pótolhatatlan szerep hárul a nemzeti bizott­ságokra. Az utóbbi négy évre vonatkozó mérlegük kedvezően alakult. A központi bizottság 6. ülése óta sok minden javult a nemzeti bizottságok tevékenységében, habár nem lehetünk elégedettek e változá­sok ütemével. Eredményesen valósulnak meg a nemzeti bizottságok választási programjai, amiből jelentős gazdasági és politikai haszon származik. A szerzett ta­pasztalatokat arra akarjuk kihasználni, hogy az új választási programok szorosab­ban kapcsolódjanak a 8. ötéves tervidő­szak tartalmi felépítéséhez. A Z akciók keretében végzett önkéntes munka a nemzeti bizottságok tevékenysé­gének és az állampolgárok tömeges aktivi­A barnaszénfejtés, amelynek döntő ré­sze az észak-csehországi barnaszén me­dencében történik, alapvető feltétele a villa­mosenergia gyártásának és a lakosság ellátásának. Ezért az észak-csehországi barnaszénmedence dolgozói nagy erőfe­szítéseket tesznek az ország tüzelőanyag és energiaalapja további fejlesztésére. Az év elejétől november végéig a me­dence dolgozói 3 millió 30 ezer tonnával túlteljesítették a szénfejtés tervét, a földle- takaritási munkálatokét pedig 21 millió 100 ezer köbméterrel. Az idén összesen mint­egy 72,5 millió tonna szenet fejtünk és a földletakarításban első ízben akarjuk túl­lépni a 200 millió köbmétert. A 7. ötéves < tervidőszak négy éve alatt a fejtési felada­tokat teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Ugyanígy a világítógáz gyártásában is. A KU 800 kotrógép használatával tovább növeljük a földletakarítási munkálatokat. A gyártókkal együtt további intézkedése­ket teszünk a gépek teljesítőképességének növelésére. Medencénkben már több mint 200 kilométernyi szállítószalag működik: A földletakarításban automatizált irányítási rendszert akarunk bevezetni. Behatóan foglalkozunk a dolgozók szakképzettségé­vel, korösszetételével és azzal, hogy az egyes munkahelyek szociális pszichológiai tényezői milyen hatást gyakorolnak a telje­sítőképességre és a technológiai berende­zések kihasználására. Az idén az építési munkálatokban ta­pasztalt lemaradás miatt nem teljesít­jük a termelési tervet az atomerőművek­ben. Annak érdekében, hogy ne kelljen fölöslegesen szabályozni az áramfogyasz­tást, a lemaradást azáltal kell pótolni, hogy a barnaszenet feldolgozó hőerőművekben nagymértékben túl kell teljesíteni a tervet. Az új fejtési területek előkészítése a 8. ötéves tervidőszakra megköveteli, hogy következetesen teljesítsük a feladatokat az új fejtóhelyek kiépítésében, mivel ezeknek kell pótolni a már kimerített bányákat. Ugyanakkor szükséges, hogy a kivitelezők minél előbb behozzák lemaradásukat az atomerőmüvek építésében s így az atom­erőművek a tervben előirányzott termelé­sükkel hozzájáruljanak az ország energia- szükségletének kielégítéséhez. Az atom­erőművek termeléskiesését nem lehet hosszú távon barnaszénfejtéssel pótolni. Mivel egyes bányák kimerültek, nem szá­molhatunk a jövőben a barnaszénfejtés olyan növekedésével, mint amilyent az idén elértünk. Szükségesnek tartjuk, hogy a következő években lényegesen több tüzelőanyagot és energiát takarítsunk meg. Áprilisban a kerületi pártbizottság a CSKP KB 10. ülésének határozataiból kiindulva részletesen elemezte a barna­szénmedence helyzetét, a pártszerveze­tek, a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervek és szervezetek konkrét intézkedéseket hoztak. Pártszerveink és szervezeteink és a gazdasági vezetők fi­gyelmének középpontjában a tudomá- nyos-műszaki haladás eredményeinek ha­tékony érvényesítése áll. Ezt mindenek­előtt a beruházások révén akarjuk elérni. A szénmedencében a következő évek­ben is nagy beruházásokat valósítunk meg a külszíni bányák szükséges rekonstruk­ciójával, az új bányák építésével és a tech­nológiai berendezések felújításával kap­csolatban. Ennek érdekében számos in­tézkedéseket hoztunk és valósítottunk meg. A kerület irányítószerveivel együtt arra törekszünk, hogy megteremtsük a be­ruházási és termelési feltételeket ahhoz, hogy 1985-ben mintegy 70 millió tonna tásának tartós formái közé tartozik. A kö­vetkező években nagyobb gondot akarunk fordítani a környezet fejlesztésé^. Az ál­lampolgárok érdekében tovább fokozzuk a nemzeti bizottságok szerepét a területi és az ágazati tervezésben. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználják a jogkörüket, s növekedjen a felelősségük a helyi jellegű és az országos ügyekben. Az 1985-ös évi tervjavaslatot a párt és a szocialista állam reális gazdaságpolitikai programjának tekintjük. Végrehajtásához megvannak a feltételeink. Jelentős forrá­sokra támaszkodhatunk, de az akadályo­kat és a nehézségeket is tudatosítjuk. Meg vagyunk róla győződve, hogy képesek va­gyunk a fogyatékosságok felszámolására és a kitűzött célok elérésére. A tartalékok jobb kihasználásával és a dolgozók kezde­ményezésének a fejlesztésével eleget te­szünk a csehszlovák gazdaság fejleszté­sében, valamint a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítésében reánk háruló felelősségnek. szenet fejtsünk. A 7. ötéves terv eredeti előirányzatánál háromnegyed millió tonná­val több szenet fejtünk jövőre. Ez nem lesz könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy több fejtési szakasz kimerült. A követ­kező évben és a 8. ötéves tervidőszakban sem számolunk új bánya megnyitásával, a fejtési kapacitások csökkenését a meglé­vő bányákban folyó fejtés intenzifikálásával kell pótolnunk. Az észak-csehországi barnaszénme­dencében a következő években nagymér­tékben koncentrálni kell a fejtést, ami vi­szont megköveteli, hogy nagyobb igénye­ket támasszunk az egész termelési folya­mat irányításával szemben. Az észak­csehországi kerületi pártbizottság nagyra értékeli a bányák pártalapszervezeteinek szervező és ideológiai-nevelő munkáját. Az egységes komplex tervek, amelyeket lebontanak a pártalapszervezetek és a gazdasági vezetőség évi terveibe, bevál­tak és pozitív szerepet töltöttek be abban, hogy sikerült megoldanunk a 7. ötéves tervidőszak elején keletkezett bonyolult üzemeltetési és műszaki problémákat. Az 1983-ban és 1984-ben elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy sikerült javíta­nunk az irányító munkát, elvtársi együttmű­ködést építettünk ki a kollektívák között, ami nélkül nem tudnánk leküzdeni a termé­szet által elénk állított akadályokat, a válto­zó geológiai és időjárási feltételeket. Az igényes fejtési feladatok megkövetelik, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a mun­ka és társadalmi aktivitásnak, annak, hogy bővítsük a dolgozók részvételét az irányí­tásban és az ellenőrzésben. A párt és a szakszervezeti funkcionáriu­sok, a gazdasági vezetők novemberben találkoztak a szocialista munka hőseivel, szénmedencénk élenjáró dolgozóival. Megvitatták, hogyan használjuk ki az eddigi tapasztalatokat az 1985. évi felada­tok teljesítése során, tanácskoztak az olyan munkaformákról, amelyek lehetővé teszik a folyamatos üzemeltetést s belső tartalékaink hatékonyabb kihasználását. Ezen a tanácskozáson megállapodtunk abban, hogyan fejlesszük tovább a munka­kezdeményezést a vállalati és az egész szénmedence keretében folyó szocialista verseny bővítésével, a szervező munka tökéletesítésével és az érdekeltség foko­zásával. Értékelni akarom azokat az intézkedé­seket, amelyeket a párt központi bizottsá­gának elnöksége, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa ho­zott a bányászok élet- és munkafeltételei­nek további javítására. Ezek az intézkedé­sek hozzájárultak a munkaerők stabilizálá­sához. A szénmedencében több mint 3000 ideiglenes alkalmazott dolgozik. Megte­remtjük a feltételeket, hogy őket fokozato­san saját szaktanintézeteink végzett tanu­lói váltsák fel. Új szaktanintézetet építünk 4500-5000 ipari tanuló számára. Az egyes munkahelyek feltételeivel összhangban al­kalmazni fogjuk a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás eddig szerzett tapasztalatait és ezzel megteremtjük a felté­teleket ahhoz, hogy a dolgozók részt vegye­nek az irányításban. A munkakezdeménye­zés fejlesztését összekapcsoljuk a hozras- csot fejlesztésével. Felelősségteljesen és lelkiismeretesen akarjuk előkészíteni a pártalapszervezetek év eleji tagsági gyűléseit, hogy ezeken konkrét, névre szóló és ellenőrizhető intéz­kedéseket hozzanak a 7. ötéves tervidő­szak utolsó éve feladatainak hiánytalan teljesítése érdekében. MIROSLAV BAUER elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a mosti Észak-csehországi Barnaszénbányák vezérigazgatójának felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents