Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-07 / 290. szám, péntek

Ó J szú 5 1984. XII. 7. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1985. évi állami tervéről (Folytatás a 4. oldalról) reskedelmi partnereinknek, a Szovjetuniónak és a többi szo­cialista országnak piaca mind igé­nyesebb. A gyártmányok maga­sabb műszaki-gazdasági színvo­nalával, minőségével, a választék­kal, a szervizszolgálattal és a ke­reskedelmi szolgáltatásokkal szembeni nagyobb igényei telje­sen jogosak és összhangban áll­nak hazánk gazdasági érdekeivel csakúgy, mint az egész szocialista közösség érdekeivel. A nem szocialista országokkal való külkereskedelmi kapcsolat feladatai csak kis mértékben ha­ladják meg az erre az esztendőre feltételezett szintet. Ezt nemcsak a külső feltételek magyarázzák, hanem nagymértékben termelé­sünk és külkereskedelmi szerve­zeteink lassú alkalmazkodása is az igényes piacok változó feltéte­leihez. Ugyanakkor továbbra is feltétlenül korlátoznunk kell a tü- zelő- és a nyersanyag kivitelét és meg kell teremtenünk a feldolgozó ágazatok, főleg a gépipar export- hatékonysága növelésének előfel­tételeit. Termelő szervezeteink és a kül­kereskedelem előtt álló döntő fon­tosságú feladat a nem szocialista export hatékonyságának növelé­se, noha politikai hátterű okok kö­vetkeztében problémák és akadá­lyok merülnek fel. Gyártmányaink a külföldi piaco­kon konkurrenciára találnak. Ezt a konkurrenciát elsősorban úgy kell felfognunk, mint a termelés felhívását arra, hogy gyorsan emelje a gyártmányok műszaki­gazdasági színvonalát s így azok versenyképessé váljanak. A világ­kereskedelem helyzete megkíván­ja, hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a külkereske­delmi szervezetek rugalmasabban reagáljanak a kereskedelmi felté­telek változásaira, keressék a ke­reskedelmi ügyletek nem hagyo­mányos formáit, új kereskedelmi kapcsolatokat s a behozatalt meg­felelőképpen kombinálják az ex­porttal. Ez az eljárás fontos a be­ruházási egységek szélesebb kö­rű exportálási lehetőségeinek fel­tárása szempontjából is. Ezzel kell elsősorban rugalmasan és átfogó módon összehangolni a kínálatot, idejében megbeszélni a megren­deléseket, s azoknak rugalmasan eleget tenni a termelésben. A nem szocialista export hely­zetére való tekintettel továbbra is feltétlenül számolnunk kell a be­hozatal szabályozásával. Előny­ben részesítjük az olyan import­gyártmányokat, amelyeket haté­konyan, nagyon eredményesen használunk fel, s amelyek export­szándékaink támaszát fogják je­lenteni. A behozatal tervezett szintje biztosítja a népgazdaság tervszerű fejlesztésének szükség-1 létéit. A jövő esztendőben a nem szo­cialista országokból 14 százalék­kal fog növekedni a gépek import­ja a beruházások számára, első­sorban korszerűsítésükre. Ez csak akkor járhat a feltételezett sikerrel, ha az ilyen gépeket hatékonyan felhasználják, ha idejében és a múlthoz képest tüzetesebben kidolgozzák a terv- és a kivitelezői dokumentációt, mivel főleg az ez­zel kapcsolatos hiányosságok kö­vetkeztében nem használtuk fel az importra tervezett eszközök egy részét. Huzamosabb ideig nem le­het beletörődni abba, hogy az im­portált gépeket idejében nem he­lyezik üzembe, illetve nem érik el velük a tervezett paramétereket. A további hatékony kivitel bizto­sítja a devizaeszközöket a na­gyobb behozatalra. A nem szocia­lista országokból a korszerű tech­nika fokozott importjára jobban fel kell használni a devizális hiteleket, azzal a feltételekkel, hogy a na­gyobb export útján legfeljebb há­rom éven belül megtérülnek. A nemzeti jövedelem - az anyagi és kulturális színvonal emelésének alapja Elvtársak, az anyagi és a kulturális színvo­nal emelésének alapvető erőforrá­sa a nemzeti jövedelem. Ez teszi lehetővé a lakossági pénzjövede­lem dinamikus, 3,8 százalékos nö­vekedését, úgyhogy eléri csak­nem a 420 milliárd korona szintjét, beleértve a bér- és a szociális intézkedéseket is. Ezekről az in­tézkedésekről a központi bizottság tájékoztatást kapott korábbi ülé­sén. Ezzel összhangban megvaló­síthatjuk a CSKP XVI. kongresz- szusának az életszínvonallal kap­csolatos határozatait. A személyi fogyasztás összehasonlítható árakban 2,2 százalékkal fog növe­kedni és szintje a következő év­ben több mint 6 milliárd koronával szárnyalja túl a 7. ötéves terv előirányzatát. A társadalmi fo­gyasztás 5,2 százalékkal lesz na­gyobb, s ez az előző évekhez képest * gyorsabb növekedési ütem. A gyermekes családok, a nyug­díjasok támogatását és a beteg- biztosítást célzó új intézkedések­kel több mint 5 milliárd koronával növekszik a szociális ellátásból származó pénzjövedelem és szintje meghaladja a 85 milliárd koronát. A bérvolumen 2,5 százalékkal, a népgazdasági átlagbér hozzá­vetőleg 1,8 százalékkal lesz naT gyobb és hozzávetőleg eléri a 2960 korona szintjét. A gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek következetesen síkra kell szállniuk azért, hogy a bér, a prémium és a jutalom közvetlenül a dolgozó, a munka­kollektíva eredményeitől, teljesítő- képességétől és a munka minősé­gétől függjön. Ugyanakkor szá­molhatunk azzal, hogy a dolgozók túlnyomó többsége támogatja ezeket a bérpolitikai elveket, a bé­rezésben és a jutalmazásban igényli a rend megszilárdítását. A gazdasági irányítás minden szintjén - a párt-, a szakszervezeti szervek és szervezetek cselekvő részvételével - meg kell teremteni a hatékonyság és a gazdaságos­ság további növelésének előfelté­teleit. Biztosítani kell a munkater­melékenység növekedését, ami alapvető előfeltétele a bérvolumen gyarapodásának, az egyéni kere­set és ezáltal az életszínvonal nö­vekedésének. A jövő év kezdetétől fokozato­san megvalósítjuk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelé­sének második szakaszát, amely­nek nagy politikai, szociális és gazdasági jelentősége van. Célja lényegesen elmélyíteni a javadal­mazás szocialista alapelveit, s a bérezésben érvényt szerezni az érdemeknek és a differenciá­lásnak. A második szakasz meg­valósításához csak azok a vállala­tok és szervezetek foghatnak hoz­zá, amelyek eleget tesznek a fel­tételeknek, sjobb gazdálkodással, valamint a tartalékok feltárásával előteremtik az ehhez szükséges béreszközöket. Arra törekszünk, hogy a pénzjö­vedelem alakulása megfeleljen a nemzeti jövedelem gyarapításá­nak, a béreszközök pedig a válla­latok és a szervezetek gazdasági eredményeinek. A lakosság vá­sárlóerejét biztosítani kell a hazai piacon a megfelelő volumenű és választékú árukínálattal és fizetett szolgáltatásokkal. Feltételezzük azt, hogy a lakos­ság a jövő esztendőben az ideihez képest 4 százalékkal több árucik­ket vásárol, csaknem 12 milliárd korona értékben. Ezzel számolnia kell mind a termelésnek, mind a kereskedelemnek. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy javuljon a helyzet a hazai piacon, jobb és nagyobb legyen az élelmiszer és az ipari árucikkek választéka. Az ipari árucikkek minden fon­tos csoportjában jobban fogjuk ki­elégíteni a lakosság keresletét és szükségleteit. A hazai piacra kerül például 116 ezer személygépko­csi, ami az előző évekhez képest jóval több. A háztartások ipari fo­gyasztási cikkekkel való magas fokú ellátottságára való tekintettel elsősorban az igényelt gyártmá­nyok szállítását növeljük. Ez főleg a mélyhűtőkre vonatkozik, ame­lyekből 9 százalékkal több, 180 ezer darab kerül a piacra, továbbá a színes tévékészülékekből 62 százalékkal több, vagyis 226 ezer darab, a magnetofonokból 13 szá­zalékkal több, ami megfelel 120 ezer darabnak, a kerékpárokból 9 százalékkal több, vagyis 583 ezer darab. A CSSZSZK kormá­nya feladatul adta, hogy a hazai piacon a kínálat javítása érdeké­ben javaslatokat dolgozzanak ki a textil- és a cipőipar üzemeinek korszerűsítésére és bővítésére. Az ipari szövetkezeteknek és a helyi iparnak is nagyobb mérték­ben kell hozzájárulnia ahhoz, hogy több és tarkább összetételű textil, készruha, illetve igényelt fogyasz­tási árucikk kerüljön a piacra. Nö­vekszik a fehérnemű, a lábbeli és a kötöttáru behozatala is. Ebben az esztendőben számos pozitív példáját tapasztalhattuk annak, hogy egyes vállalatok olyan árut kezdtek termelni a ha­zai piac számára, amely nem sze­repel termelési programjukban, de feladatul kapták, hogy összterme­lésük értékének legalább 1 száza­lékát ilyen áru tegye ki. Számos termelő azonban nem teljesíti ezt a feladatot és az ilyen szállítmá­nyok volumenje még mindig ala­csony. Feltétlenül szükséges, hogy az említett feladat teljesíté­sében lemaradó termelő vállalatok legalább ebben a minimális 1 szá­zalékos mértékben eleget tegye­nek feladatuknak, mégpedig együttműködésben a kereskede­lemmel. Az élelmiszerpiac helyzete ma­gas fogyasztási szint mellett lé­nyegében állandósult. Javulni fog piacunk ellátottsága déligyü­mölccsel. A mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar pozitív fejlődése lehetővé teszi az élelmi­szerkínálat további javítását. Nem szabadna előfordulnia annak, hogy egyes szokványosán gyár­tott élelmiszeripari termékek nem mindig kaphatóak. Ezek felesle­ges fogyatékosságok, okaikat a kereskedelemben és a terme­lésben kell keresnünk és határo­zottan le kell velük számolnunk. A korszerű, műszakilag tökéle­tes, jobb használati tulajdonsá­gokkal rendelkező gyártmányok­nak, továbbá a kiváló minőségű és az innovált árucikkeknek nagyobb termelése és kínálata a termelő és a kereskedelemi vállalatok, illetve szervezetek gazdasági érdeke. Ez hozzájárul a jó gazdasági eredmé­nyekhez és javítja fejlődésük kilá­tásait. Súlyt helyezünk a gyártmá­nyok megbízhatóságára, a keres­kedelemben a kiszolgálásnak és az eladás kulturáltságának szín­vonalára. A termelés kötelessége növelni saját ellenőrző tevékeny­ségének hatékonyságát, össz­hangban a CSKP Központi Bi­zottsága Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határo­zatával, amelynek célja a népgaz­daságban és az államigazgatás­ban tökéletesíteni az ellenőrzést. A kereskedelemnek széles mére­tekben kell érvényesítenie az áru­cikkek termeléstől való minőség­igényes átvételét, emelnie kell en­nek az átvételnek a színvonalát, szavatolva azt, hogy a kereske­delmi hálózatba nem kerülnek rossz minőségű gyártmányok. Ez nagyon fontos, politikailag kényes feladat. A hazai piacon az árukínálat bővítésével egyidejűleg jobban ki kell elégíteni a lakosság fizetett szolgáltatásokkal kapcsolatos igé­nyeit. Ez elsősorban a személyi jellegű, továbbá a lakással, a köz­lekedéssel, a távközléssel kap­csolatos szolgáltatásokra vonat­kozik. Ebben a vonatkozásban szükséges, hogy a nemzeti bizott­ságok és a szövetkezetek cselek- vőbben teljesítsék a központi bi­zottság 6. ülésén kitűzött felada­tokat. Jóval több anyagi eszközt fordí­tunk olyan lakossági szükségletek jobb kielégítésére, amelyeket tár­sadalmi erőforrásokból fedezünk. Ide tartoznak főleg a szociális ellá­tás, az iskola-, az egészségügy és a kultúra költségei. A társadalmi fogyasztás szintje lakosonként és évente 11 600 korona. Ez több mint öthavi átlagos pénzjövede­lemnek felel meg. Az elmúlt években újraértel­meztük a tankötelezettség előtti korú gyerekek nevelésének kér­dését és megvalósítottuk az alap­iskolák tartalmi átépítését. A jövő esztendőben már a megfelelő életkorú gyerekeknek 97 százalé­ka járhat óvodába. Az ötéves terv előirányzatát túlteljesítettük az is­kolán kívüli gondoskodás és az iskolai étkeztetés viszonylatában is. Fokozatosan megvalósítjuk a közép- és a főiskolák nevelési­oktatási rendszere fejlesztésének feladatait. A tanítók országos kon­ferenciáján az intenzifikálásnak és a tudományos-műszaki haladás átfogó megvalósításának feltételei között foglalkoztak a nevelési-ok­tatási folyamat alapvető kérdései­vel és feladataival. Számolunk azzal, hogy tovább javulnak a mind sokoldalúbb egészségügyi gondoskodás anya­gi feltételei. Az egészségügyi férő­helyek száma az előző évekhez képest nagyobb mértékben fog növekedni. Befejezzük, illetve megkezdjük további kórházak, krónikusan beteg embereket gyó­gyító intézetek és sok más egész­ségügyi berendezés építését. Az egészségügyi szolgáltatá­sok javítására és rugalmasságuk növelésére fel kell használni a jó­váhagyott béreszközöket és a dol­gozók nagyobb számát. Az egész­ségügyi dolgozók száma a 7. öté­ves tervidőszakban összesen 31 ezer fővel növekszik. A következő évben egy orvosra 273 lakos jut, ami az ötéves tervidőszak kezde­téhez képest 13 százalékos javu­lás. Az egészség- és az iskola­ügyben is hatékonyan kell felhasz­nálni minden eszközt a tevékeny­ség további javítására. Az ötéves tervidőszak lakás- programjának teljesítése érdeké­ben a következő esztendőben be­fejezik 107 ezer lakás építését, ami csaknem 16 ezerrel több az idei szintnél. Ezáltal hozzávetőleg 300 ezer ember lakáshelyzete ja­vul. A lakással, a lakásépítéssel, valamint a lakásállag karbantartá­sával kapcsolatos költségek a kö­vetkező esztendőben csaknem 28 milliárd koronát tesznek majd ki. Ennek az összegnek jelentős há­nyadát társadalmi erőforrásokból teremtjük meg. Sürgetően fontos, hogy a nem­zeti bizottságok és az építőipari szervezetek átfogó módon bizto­sítsák a lakásépítést, beleértve a színvonalas lakáskörülmények­hez szükséges valamennyi létesít­mény építését. Bizonyos javulás ellenére e tekintetben még mindig nagyok a problémák mégpedig az átadásra kerülő lakások és egyéb létesítmények minőségét tekintve is, amiről a kollaudációs hibák nagy hányada tanúskodik. A következő esztendőben meg­kétszereződnek a szocialista szer­vezetek kezelésében levő lakásál­lag korszerűsítésének feladatai. A 7. ötéves tervidőszakra ezzel kapcsolatban megszabott felada­tot azonban még így is csak 50 százalékra teljesítjük. A lakásszínvonal emelése fon­tos politikai feladat. A nemzeti bi­zottságoktól, a kivitelezőktől, a komplex lakásépítés és lakás­korszerűsítés minden résztvevőjé­től azt szorgalmazzuk, hogy te­gyék meg a jelenlegi helyzet javí­tásához feltétlenül szükséges lé­péseket. A nép anyagi és kulturális szín­vonala tökéletesítésével egyidejű­leg megvalósítjuk a környezeti vi­szonyokkal kapcsolatos problé­mák megoldását. A következő esztendőben 2 milliárd korona be­ruházásával számolunk önálló ökológiai építkezések megvalósí­tásán. Befejezzük néhány, a környezet védelmét szolgáló fontos létesít­mény építését, például szennyvíz- tisztítók, kén-, gáz- és porfelfogó üzemi berendezések építését. Ez­zel egyidejűleg a következő évben számolunk több mint 50 olyan fon­tosabb építkezéssel, amelynek megvalósítása közvetlenül össze­függ a környezeti viszonyok javítá­sának szándékával. Alapvető megoldásra a 8. ötéves tervidő­szakban kerül sor. Ekkor nemcsak megkétszerezzük az erre a célra szánt eszközöket, hanem az ener­giatermelés súlypontját is áthe­lyezzük a hőerőművekből az atom­erőművekbe, energetikai erőfor­rásként korlátozzuk a nehéz fűtő­olajok felhasználását és változta­tunk a termelés szerkezetén, ami nagyon kedvezően fog megnyilvá­nulni egész ökológiai helyze­tünkön. A lakosság szerteágazó szük­ségleteinek kielégítésében és a jobb létfeltételek megteremtésé­ben helyettesíthetetlen szerepük van a nemzeti bizottságoknak. Nagy anyagi erőforrásokkal és be­ruházási eszközökkel rendelkez­nek. Közvetlen befolyást gyakorol­nak olyan fontos területek fejlődé­sére és tevékenységére, amilyen az egészség- és az iskolaügy, a lakásgazdálkodás, a közétkez­tetés, a vízgazdálkodás, a helyi közlekedés stb. Sokat tettek már, de a különböző szintű nemzeti bizottságra még sok feladat vár. Ezért olyan sürgetően és elkerül­hetetlenül fontos a lakosság cse­lekvő részvételével következete­sebben megvalósítani a központi bizottság 6. ülésének határozatait. Gyarapodott országunk gazdasági ereje Elvtársak, a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve gazdasági és szociális fejlő­dése szándékaival és feladataival foglalkozva zárjuk le a nyolcvanas évek első felének azt a jelentős és fontos időszakát, amelyben szá­mos bonyolult problémát kellett megoldanunk azzal a követel­ménnyel összefüggésben, hogy gazdaságunk fokozatosan átálljon az intenzív fejlődés útjára. Ismeretes, hogy a XVI. kong­resszus után, a kongresszusi kiin­dulóponthoz ké|Dest, további alap­vető változások következtek be a külső és a belső feltételekben. Úgy orientáltuk a gazdaságpoliti­kát és az irányítási rendszert, hogy a minimumra, a 7. ötéves tervidőszak első két évére csök­kentsük azt az időt, amelyre gaz­daságunknak szüksége volt az új feltételekhez való alapvető alkal­mazkodáshoz. Ezzel egyidejűleg úgy döntöttünk, hogy 1983-tól megújítjuk az intenzifikálás folya­matát, növeljük a hatékonyságot és a gazdaságosságot a népgaz­daság minden területén, ami alap­vető előfeltétele annak, hogy a nemzeti jövedelem ismét dina­mikusan gyarapodjon a CSKP XVI. kongresszusán meghatáro­zott mértékben. A 7. ötéves tervnek ezt a straté­giai célját sikerül teljesítenünk. Ezt tanúsítja az a tény, hogy két év alatt a nemzeti jövedelem 7 milli­árd koronával növekedett, de 1983-85-ben, amikor már sikerült felújítani a fejlődés dinamikáját, a növekedés 48 milliárd korona lesz. Az egész ötéves tervidő­szakban a gazdasági egyensúly megőrzésére és a népgazdaság arányos fejlődésére törekedtünk. Országunk gazdasági ereje tovább nőtt. (Folytatás a 6. oldalon) ■'-ess-

Next

/
Thumbnails
Contents