Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-07 / 290. szám, péntek
Ó J szú 3 1984. XII. 7. A szocialista közösség biztonsággal halad az új győzelmek felé Borisz Ponomarjov elvtárs beszéde (Folytatás az 1 oldalról) gató tevékenysége ellen, amely mindenáron igyekszik ellentéteket szítani nagy közösségünkben, s igyekszik szétforgácsolni azt. A szuverén szocialista államok gazdasági és politikai együttműködésében különféle problémák adódhatnak. Időbeni és helyes megoldásuk biztosítéka a testvérpártok központi bizottságai és vezetői közötti állandó kapcsolat, a hatalmon levő kommunista és munkáspártok szoros kölcsönös együttműködése a marxizmus-le- ninizmus elveinek szellemében, valamint a nemzeti érdekeket a közös érdekekkel szervesen összekötő politikájuk. Ezek a kapcsolatok biztosítják a szocialista ^országok külpolitikai irányvonalának összehangolását, és kialakítják a köztük lévő kapcsolatok egész rendszerének légkörét pártvonalon, állami és társadalmi téren. Az emberiség szerencséje, hogy létezik a szocialista közösség, s hogy biztonsággal halad az új célok felé. Valamennyi forradalmi harcos kötelessége, hogy védelmezze a békének és a haladásnak e bástyáját, s minden erejével elősegítse további megszilárdítását és fejlesztését. Az események alakulása ismét megerősítette a szocialista közösség nemzetközi irányvonalának helyességét. A szocialista országok megmutatták, hogy eleve halott ügy, ha valaki velük „az erő pozíciójából“ akar tárgyalni. Ugyanakkor ezek az országok szüntelenül hangsúlyozták, hogy egy alkalmat sem szabad elszalasztani, ha a tárgyalásokhoz való visszatérésről van szó. A Szovjetunió most azt javasolta az Egyesült Államok kormányának, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések komplexumáról. Teljesen új tárgyalásokról van szó, amelyek magukba foglalják a világűr militarizálásának kérdését éppúgy, mint az atomfegyverek (stratégiai és közepes hatótávolságú atomfegyverek) kérdését, s ugyanakkor ezeket a problémákat kölcsönös összefüggésben tárgyalnák és oldanák meg. A Szovjetunió hajlandó a legradikálisabb megoldások keresésére és előkészítésére, amelyek lehetővé tennék, hogy az atomfegyverek teljes‘betiltása, s végül felszámolása felé haladjunk. Az Egyesült Államok kormányának beleegyezését a tárgyalásokba többféle okkal lehet magyarázni, elsősorban a szocialista közösség következetes és elvi politikájával. Fontos tényező, amely befolyásolja az Egyesült Államok kormányának és a többi NATO-or- szágnak a magatartását, a háborU- ellenes tömegmozgalom. Számos európai kapitalista ország vezető körei aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok kormányának veszélyes politikája miatt. A háborúellenes gondolkodás a parlamentek munkájában is megnyilvánult. Jelentős szerepet játszottak azok a pártok, amelyek a szocialista internacionálé tagjai. Nagy- Britannia Munkáspártja például olyan programot fogadott el, amely elutasítja az atomfegyvereket, és a brit területen levő amerikai atomtámaszpontok felszámolását sürgeti. A Szovjetuniónak e problémával kapcsolatos álláspontja világos, és ezt egyértelműen kifejezte Konsztantyin Csernyenko elvtárs azon a találkozón, amelyen Moszkvában a Munkáspárt vezetőit fogadta, élükön Neil Kinnockkal. Mindez, de természetesen az amerikaiak aggodalmai is országuk biztonságáért, amely a Szovjetunióval szemben folytatott kon- frontációs politika következtében került veszélybe, s amely politika a választási kampány idején komoly ellenállást váltott ki, arra kényszerítették az Egyesült Államok elnökét és a kormány tagjait, hogy változtassanak beszédeik hangnemén. Egyszerre csak „békeszerető“ húrokat kezdtek pengetni, amelyek célja az volt, hogy eloszlassák a Reaganról mint „a háború elnökéről“ alkotott véleményeket. A közeljövő azonbam megmutatja, hogy az Egyesült Államok a múlttól eltérően ez alkalommal realisztikusabb és- konstruktívabb álláspontra helyezkedik-e az új szovjet kezdeményezéssel kapcsolatban. Addig azonban a nemzetközi helyzet továbbra is veszélyes marad. Nem lehet lebecsülni a hadiipari komplexumot, amely nemcsak óriási gazdasági, hanem hatalmas politikai erő is. Washingtonban folyik a harc a „héják“ és azok között, akik hallgatnak az értelem hangjára. Azzal azonban nem számolhatunk, hogy könnyen lemondanak a katonai fölény, valamint a lázas atomfegyverkezés politikájáról. Nincs kizárva a legkülönbözőbb politikai és diplomáciai manőverek lehetősége sem, amelyek meghiúsulással fenyegetik a tárgyalásokat. Nagyon lényeges az is, hogy az Egyesült Államok kormánya és a NATO mint egész nem korlátozza a háború anyagi előkészületeinek ütemét, és törekvése továbbra is a hadipotenciáljára mint külpolitikájának fő eszközére irányul. Ma ezért nagyon fontos nem csökkenteni, hanem ellenkezőleg, fokozni a lázas fegyverkezés és a háborús veszély elleni akciókat. Borisz Ponomarjov részletesen foglalkozott a háborúellenes tömegmozgalom feladataival a jelenlegi helyzetben. Beszédének jelentős részében foglalkozott azzal, hogy a folyóirat hogyan magyarázza az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok problémáit. A szocialista orientációjú országokról elmondta: ma már gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a helyes és távlati utat választották. Azonban még számos problémával küszködnek, amelyekhez hasonlóval gyakran sem a múltban, sem a jelenben nem találkoztak. Ezek az országok azonban mégis kitartóan harcolnak a társadalmi haladás magasztos céljaiért, s e harc élén élcsapatpártjuk áll, amely befolyásos politikai erővé nőtte ki magát többek között nemzetközi téren is. Latin-Amerikában a felszabadító mozgalom új előretörése világosan megmutatkozik, amely Nicaraguának a függetlenségéért, a szabad önálló fejlődéshez való jogáért folytatott önfeláldozó harchoz kapcsolódik. Ide tartozik a chilei, az uruguayi és a salvadori hazafiak harca a demokráciáért, a forradalmi demokratikus erők aktivizálódása és a számos országban végrehajtott haladó változások. A társadalmi haladás és az antiimperialista ellenállás bástyája a nyugati féltekének ezen a részén a szocialista Kuba volt, ma is az, és továbbra is az marad. A felszabadult országok egyre aktívabban keresik a társadalmi haladás útját. Növekszik ezen utak sokféleségének értelmezése, valamint az égető problémák megoldásának szükségessége. Ilyen probléma az éhség, amely milliókat öl meg, a neokolonialista kizsákmányolás szociális következményei, az új gazdasági rend és mások. Rendkívül időszerű e szociális kérdéskör és az atomháború megakadályozásának elválaszthatatlan kapcsolata. A folyóirat munkájának elemzésével kapcsolatban Borisz Pono- rqarjov szólt a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, konkrétan a munkásmozgalom óriási potenciálja és e potenciálnak a háborúellenes és szociális harcban való, nyilvánvalóan még nem kielégítő kihasználása közötti összhang hiánya okairól, azon változások politikai és eszmei következményeiről, amelyek a munkásosztály szerkezetében mennek végbe az egyre elmélyülő tudományos-technikai forradalom viszonyai között. Szólt továbbá a munkásosztálynak a felszabadított országokban betöltött sajátos helyzetéről és politikai szerepéről. Amikor Borisz Ponomarjov az internacionalizmus és a kommunisták internacionalista szolidaritása problémáinak magyarázatát jellemezte, Konsztantyin Csernyenko egyik kijelentésére hivatkozott: Az úgynevezett atomévszázad ténye ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi viszonyok a kommunista mozgalom internacionalista érdekeinek szempontjából meghatározó és elsődleges jelentőséget kapnak.“ A kor ma olyan, hogy a kommunistáknak gyakrabban kell találkozniuk, konfrontálniuk nézeteiket és értékeléseiket, s elbeszélgetniük a közös akciókról. Ez a korparancs egyre jobban megnyilvánul a kommunista mozgalomban. Számos tény tanúskodik erről. Aligha lehet azonban úgy vélni, hogy a sokoldalú együttműködés mai színvonala és érvényesített formái megfelelnek a nemzetközi helyzet követelményeinek és a testvéri országok politikai lehetőségeinek. A jelenlegi helyzetben különösképpen fontos, hogy a kommunista pártok egységesen lépjenek fel a háború veszélye és a lázas fegyverkezés ellen. Ez a kérdés figyelmet érdemel, s a kommunista és munkáspártok vezetőségében meg kell tárgyalni. Beszédének további részében Borisz Ponomarjov nagy figyelmet fordított az imperialista propagandának a korábbiaknál intenzívebb antikommunista tevékenységére. Felhívta a figyelmet az ádáz „lélektani hadviselésre“, amely tényleges ideológiai agresszió. Az imperialista államokban óriási apparátus dolgozik az emberek eszmei megdolgozásáért. Annál fontosabb az antiimperialista propaganda magas eszmeisége és minősége. A kommunista sajtó tekintélye és hatékonysága attól függ, mennyire pontosan fejezi ki pártjának osztály- és internacionalista arculatát, mennyire elvhúen konf- rontál az antikommunista és anti- szocialista rágalmazással a létező szocializmusról, valamint szerepéről mint a béke fő bástyájáról alkotott igazság megvilágítása során. A kommunista sajtó a munkás- osztály és a többi dolgozó testvéri szolidaritása eszméjének hirdetője. A kommunista sajtó a tömegek körében a történelmi események alakulásának tudományos értelmezését terjeszti Marx, Engels és Lenin tanításának szellemében, s beléjük oltja, hogy reménykedjenek a szabadságért és a szocializmusért vívott küzdelem sikerében. A közeljövőben az ideológiai munka egyik legidőszerűbb iránya a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójával függ össze. A kommunisták feladata, hogy rámutassanak e győzelem világtörténelmi jelentőségére, s a belőle eredő tanulságok lényegére. A legfőbb tanulság az, hogy a háború ellen addig kell harcolni, míg ki nem robban. Borisz Ponomarjov beszédének végén pozitívan értékelte a Béke és Szocializmus tevékenységét. A folyóirat a nemzetközi fórum pótolhatatlan szerepét játssza a pártok tevékenységével kapcsolatos információk és elméleti munkájuk eredményeinek cseréjét tekintve. Azt kívánta a folyóirat nemzetközi kollektívájának, hogy továbbra is szemléltetően és meggyőzően tájékoztasson a szocialista országok tapasztalatairól e tapasztalatok sokféleségében és feltartóztathatatlan dinamikájában, mélyrehatóan elemezze a világ helyzetét, s mutasson rá a háború veszélye elleni aktív és hatékony harc szükségességére, nyomatékosan, s az érvek felhasználásával leplezze le az imperializmus antikommunista, szocialista- és szovjetellenes propagandáját, általánosítsa a kommunisták, a forradalmárok, a békéért és a társadalmi haladásért harcolók internacionalista együttműködése során szerzett tapasztalatokat. Konsztantyin Csernyenko magas kitüntetéseket adott át (ČSTK) - Konsztantyin Csernyenko, á2 SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke tegnap a Kremlben magas állami kitüntetést - a Le- nin-rendet - adott át Vlagyimir Dolgihnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának, Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titkárának, Klavgyij Boboljubovnak, az SZKP KB osztályvezetőjének és Mihail Szmirtyukovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöki irodája vezetőjének. Konsztantyin Csernyenko jókívánságait fejezte ki nekik a magas KGST-tanácskozás (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának 31. ülése, melyen a tagállamok képviselői és Jugoszlávia delegátusa vesz részt. A csehszlovák küldöttséget Jaromír Obzina miniszterelnök-he- lyettes, a tudományos-műszaki és beruházásfejlesztési állami bizottság elnöke vezeti. A kétnapos tanácskozáson a legfőbb figyelmet a KGST moszkvai gazdasági csúcsértekezletén elfogadott határozatok megvalósításának, valamint a tagállamok 15-20 évre szóló tudomá- nyos-műszaki együttműködési programja előkészítésének szentelik. Nicaragua Ellenforradalmárok tömeggyilkossága (ČSTK) - Az Egyesült Államok zsoldjában álló ellenforradalmi banditák Nueva Segovia észak- nicaraguai tartományban meggyilkoltak 21 önkéntest, akik segítettek a kávé szüretelésében. A tömeggyilkosság felháborodást váltott ki a nicaraguai közvéleményben. Lara Valdivia, a nicaraguai belügyminisztérium szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az USA az ellenforradalmárok útján növeli gaztetteit Észak-Nicaragu- ában, hogy megfélemlítse a lakosságot és meggátolja a kávénak, az ország egyik legfontosabb kiviteli termékének a betakarítását. Az ellenforradalmárok garázdálkodása azonban nem marad büntetlenül. Amint a nicaraguai honvédelmi minisztérium közölte, december 2-a és 5-e között a sandinista néphadsereg tagjai Észak- Nicaraguában 37 ellenforradalmárt öltek meg és jelentős meny- nyiségú amerikai gyártmányú fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Csehszlovák - görög tárgyalások (ČSTK) - Athénban tegnap megkezdődött a csehszlovák-görög kormányközi bizottság első ülése. A csehszlovák delegációt Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter, a görög küldöttséget Konsztantyin Vaitszosz gazdasági államtitkár vezeti. Az ülésen megvitatják a két ország kormányfői által júliusban aláírt hosszú távú gazdasági, ipari és műszakiegyüttműködési program teljesítésével összefüggő kérdéseket. kitüntetéshez. Rámutatott, hogy a kitüntetett elvtársak sorsa különféleképpen alakult, de munkájukban van valami közös, valami, ami összeköti és tömöríti a kommunisták hatalmas seregét. Ez a pártért és a szovjet népért végzett áldozatos munka és a hűség a marxiz- mus-leninizmushoz. Nekünk, kommunistáknak, szokásunk, ha kitüntetést veszünk át, nemcsak azt látjuk, amit már megtettünk, hanem azt is, ami még vár ránk - mondotta a továbbiakban Konsztantyin Csernyenko. A szovjet nép előtt sok feladat áll. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy elérjük az ötéves terv záróévére kitűzött nagy célokat. Meggyőződésem, hogy önök is minden erejükből hozzájárulnak a közös munkához - mondotta. Befejezte munkáját az OSZSZSZK parlamentje (ČSTK) - Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának tegnapi záróülésén jóváhagyták az 1985. évi állami gazdasági és sžociális fejlesztési tervet, valamint a költségvetést. A nemzeti jövedelem ebben a legnagyobb szovjet köztársaságban az előirányzat szerint a jövő évben 4 százalékkal, a lakosság reáljövedelme pedig 3,6 százalékkal növekszik. Az Orosz Föderáció költségvetése 1985-ben összesen 96,6 milliárd rubelt tesz ki. A költségvetési kiadásoknak több mint a felét 1985-ben az OSZSZSZK népgazdaságának fejlesztésére fordítják, emellett elsődlegesen a vállalatok korszerű műszaki ellátását és átalakítását finanszírozzák. Közlemény a KB-ülésről (ČSTK) - Budapesten nyilvánosságra hozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának keddi üléséről kiadott közleményt. A központi bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985-ös népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. A közlemény méltatta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a közelmúltban tett budapesti baráti munkalátogatása eredményeit. A látogatás hozzájárult a két ország sokoldalú együttműködése elmélyítéséhez, és a pártközi eszmecseréken beigazolódott, hogy a felek álláspontja teljesen megegyezik a legfőbb nemzetközi kérdéseket illetően. A közlemény nemzetközi helyzettel foglalkozó része megállapítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország továbbra is a lázas fegyverkezés korlátozását célzó tárgyalásokhoz megfelelő légkör létrehozására törekszik. Az MSZMP KB megvitatta az idei gazdasági eredményeket és a jövő évi népgazdasági terv irányelveit, leszögezte, hogy az ország gazdasága a párt gazdaság- politikai céljaival összhangban fejlődik. Pakisztáni rendelet Aki nem szavaz, megbüntetik (ČSTK) - Ziaul Hak pakisztáni diktátor kemény büntetésekkel fenyegette meg mindazokat, akik nem vesznek részt a december 19-re kiírt úgynevezett népszavazáson. Hak a múlt héten bejelentett referendumot hatalma megerősítésére akarta kihasználni. Az ellenzéki pártok a napokban elítélték a népszavazás kiírását és közölték, hogy nem vesznek részt rajta. Iszlamabadban rendeletet hoztak nyilvánosságra, amely leszögezi, hogy öt évig terjedő börtön- büntetéssel vagy 500 ezer rupiás (kb. 35 ezer dollár) pénzbírsággal sújtják azt, aki nem hajlandó részt venni az ország „iszlamizálódásá- ról“ és Hak korlátlan hatalmának újabb ötéves időszakra való meghosszabbításáról tartandó szavazáson. Tegnap kezdte meg egyhetes pakisztáni látogatását John Ves- sey tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnöki testületének elnöke. Iszlamabadi útjának legfontosabb célja annak elérése, hogy a pakisztáni rezsim az eddiginél is nagyobb mennyiségű fegyvert vásároljon az USA-tól. Tárgyalásainak másik központi témája a pakisztáni bázisokon lévő afgán ellenforradalmi bandáknak nyújtott támogatás fokozása.
