Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-06 / 289. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. XII. 6. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1985. évi állami tervéről Az erőforrások gyarapításával alapozzuk meg a további gazdasági és szociális előrehaladást Elvtársak, az 1985. évi gazdasági és szo­ciális fejlődés állami tervjavaslatá­nak kidolgozása azokra a dönté­sekre és határozatokra épül, ame­lyeket a párt központi bizottságá­nak elnöksége és a CSSZSZK kormánya fogadott el az elmúlt két esztendő pozitív gazdasági fejlő­dése és a belső tartalékok feltárá­sának lehetőségei alapján a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve fel­adatainak emelésére. Ezeknek célja több erőforrás megteremté­se, ami lehetővé teszi a további gazdasági és szociális fejlődést, a társadalom és a lakosság mind változatosabb, növekvő szükség­leteinek kielégítését. Az állami tervjavaslat rendkívül igényes, főleg az intenzifikálás fo­lyamatának meggyorsítását és a nagyobb hatékonyság elérését illetően. Elmélyíti továbbá a pozitív tendenciákat azzal, hogy jobban hasznosítja a belső tartalékokat és azokat a fogyatékosságok kikü­szöbölésére orientálja. Ez az alap­ja a nemzeti jövedelem állandó árakban történő 3,2 százalékos gyarapításának. Fontosnak tart­juk, hogy ebben az esztendőben és a jövő évben is á fejlődés dinamikusabb a XVI. pártkong­resszuson meghatározott 2,7-3 százalékos évközi növekedésnél. Ez a növekedés megkívánja a tu- dományos-műszaki fejlődés ered­ményeinek sokkal határozottabb felhasználását, a CSKP KB 8. ülé­se határozatainak következetes megvalósítását, a társadalmi munka hatékonyabb ráfordítását, a gazdaságosság növelését, az állami célprogramoknak megfele­lően a termelésnek, valamint az árutermelés volumenjében a ma­gas műszaki-gazdasági paramé­terekkel rendelkező gyártmányok hányadának gyorsabb fokozását, a termelésszerkezet hatékonyabb megváltoztatását és gazdaságunk mélyrehatóbb beilleszkedését a nemzetközi szocialista munka- megosztásba. A termelési ágazatok elé kitű­zött feladatok súlyt helyeznek a gyártmányok műszaki színvona­lára, minőségére és a termékek megfelelő hatékony felhasználá­sára. Aa ipari termelés feltételezett 3 százalékos növekedése össze­függ a további szerkezeti változá­sokkal. Az építőipari termelést 1,2 százalékkal fokozzuk, nagyobb kapacitással törekedve a fontos beruházások befejezésére, illetve a kapacitásokat összpontosítva a kiemelt területekre és növelve a karbantartás és a javítások há­nyadát. Tavaly és ez idén a mező- gazdasági bruttó termelés jelen­tős, 8 százalékos növekedése után lényegében ennek a volu­mennek a megtartására törek­szünk, viszont hatékonyabban akarjuk felhasználni saját takar­mányforrásainkat, s nagyobb hasznot, valamint intenzifikációs fokot akarunk elérni a mezőgaz­dasági termelésben. Ez lehetővé teszi az élelmiszeripari termelés további fejlesztését, az élelmiszer­választék bővítését és javítását. Az egységes csehszlovák gaz­daság keretében mindkét nemzeti köztársaság hozzájárul a nemzeti jövedelem és a termelés megha­tározott növekedéséhez. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság feladatai az erőforrások gyarapítá­sában a 7. ötéves terv alapvető szándékaira és céljaira épülnek és összefüggnek elérésük eddigi jó eredményeivel. összhangban a XVI. kongresszus elképzelései­vel, számolunk Szlovákia gyor­sabb dinamikus fejlődésével, főleg a nemzeti jövedelem és az ipari termelés gyarapításával. A gazdaság intenzifikálása és az erőforrások gyarapítása folya­matának elmélyítését, minden te­rületen a gazdaságosság érvé­nyesítését szolgálja a CSSZSZK állami költségvetése és pénzügyi terve. A pénzügyi politika célja elsősorban a költségek, főleg az anyagköltségek megtakarítása, a jövedelmezőbb gazdálkodás és a nagyobb nyereség elérése: 9 százalékos növekedés mellett el kell érni a 156 milliárd koronát. A pénzeszközök igényes alkal­mazásával hatékonyabban kívá­nunk gazdálkodni, s ezáltal növel­ni a vállalatok, a termelési-gazda­sági egységek és a szervezetek pénzforrásait, hogy korlátozhas­suk a költségvetési dotációkat, amelyek nem teremtik meg a ter­melési költségek és a jövedelme­zőség objektív alapját. A CSSZSZK pénzügyi tervét, a hiteleket és a devizaforrásokat a bank dolgozóinak fel kell hasz­nálniuk a tudományos és a műszaki fejlődés intenzifikálása meggyor­sításának támogatására, a terme­lési alapok hatékonyabb felhasz­nálására, a készletek forgásidejé­nek meggyorsítására, ésszerűsítő és korszerűsítő akciókra és egyéb haladó tendenciák előmozdításá­ra. A jövő esztendő igényes fel­adatai megkívánják, hogy a pénz­ügyi és bankrendszer dolgozói jobban és eredményesebben élje­nek jogkörükkel és lehetőségeik­kel, az év elejétől hassanak a terv komplex és egyenletes teljesíté­sére és következetesen érvénye­sítsék a társadalmi érdekeket. A nemzeti jövedelmet, minden tényezőjének mozgósításával 17,2 milliárd koronával gyarapít­juk. Ezt a növekményt hatékonyan és ésszerűen fel kell használni gazdasági potenciálunk további növelésére és gazdaságpoliti­kánkban a prioritások ellátására. A következő évben is szilárdítani fogjuk külgazdasági kapcsolataink egyensúlyi helyzetét és a 7. öt­éves tervvel összhangban követke­zetesen törleszteni fogjuk hitelein­ket konvertibilis valutában. A nemzetközi politikai helyzet, főleg a NATO$országok törekvése a katonai fölény kivívására, a Var­sói Szerződés többi országához hasonlóan tólünk is megkívánja, hogy több eszközt fordítsunk ha­zánk és az egész szocialista kö­zösség védelmi képességének növelésére. • Ezzel egyidejűleg a 7. ötéves tervben feltételezett szinthez ké­pest jobban kielégítjük gazdasá­gunk szükségleteit. A felhaszná­lásra kerülő nemzeti jövedelem 2,3 százalékkal lesz nagyobb, ami az idei szinthez képest jóval több. Ennek a növekménynek több mint 85 százalékát fordítjuk a nem ter­melési fogyasztásra. Ebből a sze­mélyi fogyasztásra 5,3 milliárd koro­nát, a társadalmi fogyasztásnak ez a növekménye pedig csaknem 9 milliárd koronát fog kitenni. A jövő évi állami terv igényes koncepciója és rendkívüli fontos­sága a 7. ötéves terv feladatainak teljesítése és túlteljesítése szem­pontjából megkívánja, hogy a tár­cák, a termelési-gazdasági egysé­gek, a vállalatok és a szervezetek, együttműködésben a tervező és a pénzügyi szervekkel, valamint a párt- és a szakszervezeti szer­vek cselekvő részvételével, teljes figyelemmel törekedjenek az álla­mi és a gazdasági tervek alkotó kidolgozására és konkrét lépése­ket tegyenek sikeres megvalósítá­sukra.­a szererelési kapacitást, hogy az építésben további lemaradások ne forduljanak elő. Rendkívüli figyelmet kell szen­telni minden kőolajtermék, főleg a fűtőolaj és a gázolaj fogyasztása csökkentésének, mivel a követke­ző években sem engedhetjük meg magunknak a kőolaj felhasználá­sát energetikai célokra. A szürke- és a színesfémek fogyasztása csökkentésének is igényesek a feladatai. Számolunk azzal, hogy a 03-as állami cél­programnak, a fémfogyasztás ésszerűsítésének keretében tel­jesítjük a megtakarításukkal kap­csolatos kongresszusi irányelvet. Ez annyit jelent, hogy a népgazda­ságban a következő évben meg kell takarítani 470 ezer tonna szür­ke fémet és több mint 13 ezer tonna színesfémet. Az említett megtakarítást minimálisnak kell tekinteni. A tüzelőanyag, az energia, a nyers- és az alapanyagok haté­konyabb felhasználása a nemzeti jövedelem gyarapításával kapcso­latos feladatok teljesítésének alapvető előfeltétele. Ez a másod­lagos nyersanyagok jobb haszno­sítására is vonatkozik. Ennek ér­dekében már nem kevés határo­zatot hoztunk és ragaszkodni kell gyors megvalósításukhoz. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa felszólított arra, hogy több napi termelést biztosítsanak meg­takarított anyagból és nyers­anyagból. Számos kerület, járás és üzem erre a felhívásra már konkrét tettekkel adott választ. Teljes mértékben támogatjuk ezt a kezdeményezést. Az FSZM-től elvárjuk, hogy az aktivitási tervek az eddigi eredményekre épülje­nek, s a dolgozókat a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa 9. plená­ris ülésének szellemében e felhí­vás szélesebb körű teljesítésére orientálják. Az intenzifikálási folyamat meg­gyorsításának előfeltétele a mun­katermelékenység saját termelési értékben való feltételezett 4,7 szá­Elvtársak, a feladatok következetes telje­sítése, a minőségért vívott harc és a céltudatos innováció megkívánja a tudománys-műszaki haladás eredményeinek gyors alkalmazá­sát. Tudományos és kutatási bázi­sunk munkaeredményeinek teljes hasznosítására törekszünk. Ezért számolunk azzal, hogy a tudo-‘ mány és a kutatás eredményeinek alkalmazásával 1985-ben eléren­dő termelési volumen értéke meg­haladja a 11 milliárd koronát. Azok az eszközök, amelyeket például az ötéves tervidőszak kezdetétől az állami célprogramokba sorolt szakágak fejlesztésére fordítot­tunk, a jövő évben - főleg az elektrotechnikában és a vegyipar­ban - meghozzák termelésüknek mintegy egynegyedével való nö­vekedését. Ez megfelel a gazda­ságunk szerkezeti változásaival kapcsolatos hosszú távú szándé­kainknak. Nagyobb figyelmet kell fordítani az állami célprogramokra a gépiparban. Ezzel egyidejűleg felhasználjuk a külföldi tapasztalatokat is, bele­értve a szabadalmakat, amivel a termelésnek további, hozzávető­leg 6 milliárd korona értékben kell majd növekednie. A CSKP Köz­ponti Bizottsága 8. ülése határo­zataiban rögzített feladatokhoz képest az említett eredmények azonban még nem elegendők. A helyzet javítása céljából meg kell gyorsítanunk a kutatás-fej- lesztés-termelés-felhasználás fo­lyamatát, hogy így lépést tartsunk a világ gyors fejlődésével. Előbbre kell lépnünk a magas műszaki és gazdasági szintet el­érő gyártmányok termelésében, amelyeknek volumenjét az ötéves terv előirányzatához képest 36 milliárd korona értékben kell nö­zalékos, sőt az iparban 5,6 száza­lékos növelése. Ezáltal a munka­termelékenység 90 százalékos részarányban járul hozzá a saját termelési érték növekedéséhez. A nagyobb munkatermelékenység elérésének igyekezetét azonban egyelőre fellazítja számos vállalat­nak az a gyakorlata, hogy termelé­si feladataikat a dolgozók nagyobb létszámával teljesítik, új munkahe­lyeket teremtenek ahelyett, hogy jobban kihasználnák a rendelke­zésükre álló állóalapokat, emel­nék a termelés technológiai szín­vonalát és javítanák a munkaszer­vezést. Az ilyen eljárás nem szol­gálja sem a népgazdaság, sem a munkakollektívák és az egyének érdekét, mivel szűkíti az átlagbé­rek nagyobb emelésének lehető­ségeit. Az intenzifikálás folyamatának szerves része a gazdaságosság szüntelen növelése és a népgaz­dasági veszteségek csökkentése. Ezekért a fogyatékosságokért fő­leg a szubjektív tényező felel, vagy­is az emberek munka és köte­lességteljesítés iránti viszonya. A nem eléggé gazdaságos esz­közráfordítás a termelésben, va­lamint a kész gyártmányok raktá­rozásában és a népgazdaság egyéb területein keletkező veszte­ségekben jelentkező tartalékok csupán egy részének felhasználá­sával jelentős erőforrásokat nyer­hetnénk a további fejlesztésre, a lakossági és a társadalmi fo­gyasztásra. A népgazdaságban a vesztesé­gek csökkentésére és a pazarlás kiküszöbölésére az utóbbi években számos lépést tettünk. Ezeknek célja főleg a gyármányok minő­ségének javítása, a selejt csökken­tése, a mezőgazdasági termelés­ben és az egyéb területeken elő­forduló veszteségek korlátozása, az ügykezelés ésszerűsítése és gazdaságosabbá tétele, a nem produktív, valamint a rezsiköltsé­gek csökkentése volt. Ezeket az intézkedéseket következetesen teljesíteni kell. vélnünk. Hányaduk az ipari terme­lésben még így is alacsony lesz, s ezért a kitűzött feladatokat mini­málisaknak kell tekintenünk. Az irányító dolgozókra, együtt­működésben a párt-, a szakszer­vezeti és az ifjúsági szervezetek­kel, minden szinten az a további fontos feladat hárul, hogy javítsák a termelés és minden munka mi­nőségét. A rossz minőség elérték­teleníti a ráfordított munkát, nehézségeket okoz az értékesí­tésben, veszteségekkel jár a kül­kereskedelemben és kiváltja a fo­gyasztók elégedetlenségét. A jó minőségről való nagyobb gondos­kodás a XVI. kongresszus egyik igen fontos követelménye volt. A CSSZK kormánya megtárgyalta a minőségellenőrző intézmények színvonalának kérdéseit és meg­szabta a külföldiekkel egybevetett hazai gyártmányok minősége, műszaki színvonala igényesebb értékelésének' követelményeit, összhangban azzal, hogy a társa­dalmi érdekek érvényesüljenek a vállalati érdekekkel szemben. A tudományos-műszaki fejlesz­tésben a céltudatos tevékenység megkívánja, hogy valamennyi vál­lalatnak, termelési-gazdasági egységnek és minisztériumnak vi­lágos programja legyen a terme­lés, a gyártmányok és a technoló­gia műszaki-gazdasági színvona­lának növelésére és szándékaik konkrét megvalósítására. Szüksé­ges, hogy világos elképzelésük le­gyen arról, milyen termékeket, mi­kor és milyen paraméterekkel fog­nak innoválni, és ezt a munkát milyen műszaki-szervezési és ká­derintézkedésekkel alapozzák meg. (A beszámoló második részét holnap közöljük.) Tovább gyorsítjuk a népgazdaság intenzifikálásának folyamatát Elvtársak, a nemzeti jövedelem gyarapítá­sa elért üteme megtartásának és a jövő évben a nagyobb társadal­mi szükségletek fedezésének alapvető előfeltétele az egész népgazdaság intenzifikálási folya­matának további meggyorsítása. Ezt a szándékot fejezi ki az, hogy ehhez az évhez képest a jövő esztendőben jelentősen 0,5 pont­tal fog csökkenni a termelési fo­gyasztás részaránya a társadalmi termékben, ami hozzávetőleg to­vábbi 7 milliárd koronát jelent. Ez az eddiginél jóval több. A termelési fogyasztás csök­kentése hangsúlyozottan megkí­vánja a nemzeti jövedelem gyara­pítása energia-, nyersanyag- és anyagigényességének további csökkentését. A nemzeti jövede­lem egységére esó elsődleges tü­zelőanyag-energia fogyasztást 3 százalékkal csökkentjük, ami kétszerese a 7. ötéves tervidőszak első négy évében elért éves átlag­nak. Az energia fogyasztása, noha megtakarításában az utóbbi évek­ben jó eredményeket értünk el, a fejlett országokhoz viszonyítva még mindig magas. Feltétlenül mozgósítanunk kell a népgazda­ság nagy tartalékait azért is, mivel az új energiaforrások feltárása mind költségesebb, több tízmilli- árd koronát követel meg, s ez csökkenti az ilyen erőforrások ha­tékonyabb felhasználásának lehe­tőségeit, s főleg a feldolgozó ipar korszerűsítésének lehetőségeit. Ezért elsősorban törekedni kell az energia nem hatékony ráfordí­tása valamennyi okának a kikü­szöbölésére. Erre orientál a 02-es állami célprogram, a tüzelőanyag és az energia fogyasztása és fel- használása ésszerűsítésének programja, amellyel 2,5 millió ton­na egyenértékű tüzelőanyagot és energiát kívánunk megtakarítani. Továbbá ezt szolgálja a komplex szocialista ésszerűsítéssel foglal­kozó bizottságok tevékenysége, amelyek társadalmilag ellenőrzik a tüzelőanyag, az energia és az üzemanyag fogyasztását, vala­mint az energiafogyasztás éssze­rűsítésének országos versenye és egyéb számba vett intézkedések, főíeg az energetikában a fűtőolaj fogyasztást illetően. Erre kell orien­tálni újítóink, tervezőink, konstruk- rőreink és technológusaink figyel­mét, valamint a komplex racionali­zációs brigádok kezdeményezését is. Az eddigi igyekezet, kezdemé­nyezés és intézkedések értékes eredményekkel jártak, elősegítet­ték az energiaigényesség csökke­nését. Ezért ebben az igyekeze­tünkben nem lankadhatunk. A tárcákon belüli fogyasztás kö­vetkezetesebb és szigorúbb ellen­őrzése mellett az Állami Energeti­kai Felügyeletnek még nagyobb figyelmet kell fordítania erre a te­rületre. Nemcsak a nagybani fo­gyasztókról van szó, hanem ugyanilyen szigorú követelménye­ket támasztunk a szocialista kis­üzemekben, valamint a nemzeti bi­zottságok által irányított szerveze­tekben is a fogyasztás rendjével szemben. A szén fejtése és a villamos energia termelése a gazdaságos tüzelóanyag-energiafejlesztési koncepcióra épül, amelyek értel­mében az idei esztendőhöz ké­pest csökkenni fog a barnaszén fejtése, s több villamos áramot állítnak elő a Jaslovské Bohunice-i és a dukovanyi atomerőműben, ahol új blokkokat helyeznek üzembe. Késedelmes építésük kárára van a népgazdaságnak. A 7. öt­éves tervidőszak előirányzatához képest 1985-ben az atomerőmű­vekben hozzávetőleg 4 milliárd ki­lowattórával kevesebb villamos áramot termelnek, s ezt a kiesést pótolniuk kell a hőerőműveknek. Ez azonban kedvezőtlen hatással van a gazdasági a környezeti viszonyokra és megkívánja na­gyobb szénkészletek felhasználá­sát. A Jaslovské Bohunice-i V 1- es atomerőmű üzemeltetésének kedvező eredményei annak sür­gető szükségére utalnak, hogy a tervezett határidőkön belül kell építenünk az atomerőműveket. A tervezőknek, a beruházóknak, valamint a kivitelezőknek ezért a lehető legnagyobb mértékben arra kell összpontosítaniuk igye­kezetüket, valamint a termelési és Késlekedés nélkül alkalmazzuk a tudományos-műszaki haladás eredményeit ít:<*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents