Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-06 / 289. szám, csütörtök
Az efsz-ek X. országos kongresszusának határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi IX. kongresszusa 35 évvel ezelőtt tűzte ki a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ennek szerves részét képezte a mezőgazdaság szocialista átépítésének programja. Mezőgazdaságunk 35 év alatt elért eredményei egyértelműen bizonyítják e program helyességét. Történelmileg rövid idő alatt, éles osztályharcban győztek a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok. A CSKP vezetésével, a munkásosztály sokoldalú és áldozatkész támogatásával, a szocialista állam ki- prn<*ikedő segítségével, a szovjet tapasztalatok felhasználásával, a földművesek, a munkások és a dolgozó értelmiség százezreinek mérhetetlen áldozatkészségével a kisüzemi mezőgazdaságot korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá építettük át. A lenini szövetkezeti terv alkotó érvényesítésével a mi viszonyaink között is teljesen beigazolódott a kisüzemi mezőgazdasági termelésről a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérés szükségességéről és útjairól szóló marxista- -leninista elmélet általános érvényessége. Az efsz-ek X. országos kongresszusa részletesen értékelte a szocialista mezőgazdaság és a földművesszövetkezetek IX. kongresszus óta elért fejlődését és eredményeit. Megállapítja, hogy a népgazdasági fejlődés igényes külgazdasági és belső feltételei ellenére a kongresszusi határozatokat teljesítettük. Növekedett a mezőgazdasági termelés, és fokozatosan megvalósulnak a szerkezeti átépítésre irányuló szándékok. Növekedett a növénytermesztés mezőgazdasági termelésben való részaránya és gyorsult a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlődési üteme. A termelés növekedését mindenekelőtt az intenzív fejlesztés révén - a hektárhozamok, illetve a gazdasági állatok termelőképességének növelésével érjük el. Az anyagi és munkaráfordítások tökéletesebb kihasználásával együtt ez a szövetkezeti földművesek jó gazdasági eredményeiben, illetve életszínvonaluk emelkedésében nyilvánul meg. Javult a belkereskedelem élelmiszerellátása, az élelmiszerek fogyasztásában a legfejlettebb országok közé tartozunk. A megkezdett út és a hetedik ötéves terv teljesítésének eddigi eredményei reális feltételeket teremtenek a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa által a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésére, illetve azoknak a feladatoknak a végrehajtására, melyeket a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése bontott le. A CSKP KB közelmúltban megtartott 11. ülése határozatainak szellemében mindent megteszünk a hetedik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséért és szocialista mezőgazdaságunk, valamint egységes földmüvesszö- vetkezeteink további fejlesztéséért. A kongresszus teljes mértékben egyetért Ľubomír Štrougalnak, a szövetségi kormány elnökének beszédével. A mezőgazdasági munka eredményeinek magas társadalmi elismerése ösztönzést ad a további időszakra. A mezőgazdaság ifjú nemzedéke számára motiváló erő a hasonlóan igényes feladatok teljesítésére, mint amilyeneket az egységes földművesszövetkezetek alapítóinak kellett megvalósítaniuk a közös gazdaságok építése és megszilárdítása idején. Egyúttal mindannyiunkat népünk élelmezésének további minőségi fejlesztésére kötelez, miközben fokozatosan növelnünk kell a mezőgazdasági termékekből való önellátásunk mértékét. A kongresszus kötelezi az összes efsz-tagot és felhívja a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági szolgáltatásokban, a feldolgozóiparban és a népélelmezés biztosításában résztvevő többi ágazat összes dolgozóját arra, hogy fokozott igyekezetet fejtsenek ki a CSKP gazdaságpolitikája stratégiai irányvonalának teljesítésére - vagyis a népgazdaság intenzív fejlesztésre való áttérésére a termelés hatékonyságának sokoldalú növekedésével, a munka minőségének javításával, valamint a nyersanyagok, anyagok és az energiaforrások maximális hasznosításával.-Meghatározó út a termelés intenzív fejlesztése, a tudományos és műszaki ismeretek átfogó érvényesítése az egész mezőgazdasági-ipari komplexumban. A lehető legnagyobb mértékben kell hasznosítani minden árnyi földterületet, minden kilogramm takarmányt, vetőmagot, trágyát és növényvédőszert, • minden liter gázolajat és minden munkaórát. Sürgető feladat a mezőgazdasági veszteségek csökkentése és a mezőgazdasági termékek minőségének javítása. Minden munkahelyen a munka- és technológiai fegyelem, a gazdaságosság és a rend az alapvető feltétele az élelmiszerek további hatékony termelésének. xxx Az efsz-ek X. országos kongresszusa a mezőgazdaság és a népélelmezésben résztvevő más ágazatok távlati fejlesztési programját a CSKP mezőgazda- sági politikájának végrehajtása során jelentős politikai-gazdasági dokumentumnak tartja. Alapvető irányvonalat jelent ez a nyolcadik ötéves terv előkészítése során, illetve a népgazdaságfejlesztés távlati terveinek kidolgozásakor. Az élelmiszertermelés fejlesztésében kitűzött igényes mennyiségi és minőségi célokat a kongresz- szus a társadalmi szükségletek és a népgazdaság reális lehetőségei meghatározásának tartja. E célok teljesítése átfogó megközelítést igényel, továbbá azt, hogy a me- zőgazdasági-ipari komplexum összes láncszemének tevékenységét összehangolják és igyekezetét összekapcsolják. Az igyekezet szerves részét kell hogy képezze a Kölcsönös Gazdasági Segítség tagországaival való nemzetközi szocialista együttműködés további elmélyítése, a legfelsőbb szintű idei moszkvai tanácskozás határozatainak értelmében. E célokkal és szükségletekkel összhangban minden mezőgazdasági vállalatnál meg kell teremteni a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek a termelés és az irányítás valamennyi szintjén történő átfogó érvényesítése feltételeit:- az élelmiszerek és a mező- gazdasági nyersanyagok termelésében az önellátás mértékének növelését elsősorban a növény- termesztés kiemelt fejlesztésével kell biztosítani. Ennek feltétele, hogy összhangot kell teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezete, valamint a talajökológiai feltételek között. A növénytermesztés fejlesztésének alapja a termőföldalapról való gondoskodás, a termőföld kihasználása és termőképességének fokozása, miközben következetesen figyelembe vesszük és kihasználjuk a gazdasági rendszer biológiai törvényszerűségeit. Ez olyan intézkedések végrehajtását igényli, melyek a talajsavanyúság módosításához, a szerves trágyával való színvonalasabb gazdálkodáshoz, a talaj vízháztartásának javításához, valamint az ésszerű tápanyag-gazdálkodáshoz és növényvédelemhez vezet.- átfogó módon biztosítsuk a gabona- és fehérjeprogram végrehajtását, mint a növénytermesztés alapvető feladatának teljesítését. A gabonatermesztésben ennek meghatározó módja a hektárhozamok növelése. Súlyt kell helyezni a kukoricatermelési eredmények növelésére, mint a takarmánykeverékek tápértéke növelésének alapvető feltételére. Az eddiginél nagyobb fegyelmet kell fordítani a hüvelyeseknek, mint takarmányfehérje-forrásoknak a termesztésére, s ily módon kell elősegíteni azt, hogy csökkenjen az állattenyésztésnek az importtól való függősége. A gabonaprogram megoldásának szerves részét képezi a takarmányfélék intenzív termelése, főleg a gyepterületeken. Mennyiségük növelése mellett azonban minőségük javítására is törekedpi kell. ,- igényesebben kell megközelíteni a technikai növények termesztését. Elsősorban a cukorrépáról van szó, melynek termesztési eredményei nem felelnek meg hagyományainknak és reális lehetőségeinknek. A fő cél az, hogy egységnyi területről maximális mennyiségű cukrot nyerjünk. Ennek az elvárásnak kell az összes igyekezetet alárendelni. Ki kell használni az olaj- és rostnövények termelési integrációjában szerzett jó tapasztalatokat.- növelni kell a burgonyatermesztés intenzív fejlesztését, és javítani a burgonyatermés minőségét. További burgonyatárolókat kell építeni miközben célszerűen hasznosítjuk a feldolgozóiparral és a kereskedelmi szervezetekkel való együttműködést.- növeljük a gyümölcs- és zöldségtermesztést, és szerkezeti összetételüket a fogyasztók igényeinek megfelelően alakítsuk. A termelés folytatódó szakosodása mellett a szállítás-igényesség csökkentése érdekében arra van szükség, hogy főleg gyökérzöldségből el kell érni a kerületek és a járások önellátását. A gyümölcs- termesztésben sürgető feladat a terméshozam-ingadozások csökkentése. Tovább kell tökéletesíteni a gyümölcs- és zöldség- termesztés tervezését és irányítását, valamint a gyümölcs- és zöldségtermés értékesítését, beleértve árusítását.- tovább kell intenzifikálni az állattenyésztést, s az ágazatot a saját takarmányforrások alapján kell fejleszteni. Ennek az alapvető követelménynek kell alárendelni az állattenyésztés szerkezetét és a gazdasági állatok genetikai potenciálja teljes kihasználását célzó konkrét intézkedéseket, illetve az állattenyésztési újratermelési folyamat színvonalának emelését célzó intézkedéseket.- biztosítsuk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, összhangban az egyes mezőgazdasági vállalatok talajökológiai feltételeivel. A termelés intenzitásának növelése megköveteli az állomány újratermelésének minőségi fejlesztését, illetve a zootechnikusi és állattartó munka színvonalasabbá tételét. Továbbra is irányítani kell a szarvasmarha-állomány típusösszetételét oly módon, hogy az lehetővé tegye a lehető leghatékonyabb tejtermelést illetve vágómarha-tenyésztést, mindenekelőtt a tömegtakarmányok alapján. * - következetesen irányítani kell a sertés- és baromfiállományok alakulását, összhangban az áru- termelési tervekkel, miközben szüntelenül csökkentjük az egysé- gi produkcióra eső szemestakar- mány-fogyasztást.- minden mezőgazdasági vállalatnál tovább kell javítani a szemes takarmányokkal való gazdálkodást. Azokban a részlegekben, amelyekben nem érik el e téren a szükséges színvonalat, ész- szerűsítési intézkedéseket kell foganatosítani.- fokozatosan tartalékokat kell képezni az élelmiszertermelés stabil fejlesztésére. A mezőgazdasági vállalatoknál 10-20 százalékos tömegtakarmány-tartalékot kell létesíteni és a félév végéig legalább 5-6 hétre elegendő sze- mestakarmány-készletet. Tartalékokat kell képezni központi szinten is.- figyelmet kell szentelni a technika ésszerű kihasználásának. Értékelni kell a gépek eddigi kihasználását, bevetésük célszerűségét és intézkedéseket kell foganatosítani a fölösleges üzemeltetés és állásidők megakadályozására. Tartalékok vannak a traktorok vonóerejének kihasználásában, a függesztett munkaeszközök csoportos összekapcsolásában, a gépkezelés színvonalában és minőségi fejlesztésében, a helyes gépbeállítási képességekben és abban, hogy minimális energiafogyasztással biztosítsák a kiváló minőségű munkát. Biztosítani kell a mezőgazdasági technikáról való gondoskodás alapelveinek megtartását, össze kell hangolni a karbantartási és javítási munkákat, melyeket a mező- gazdasági vállalatoknál végeznek a javítások második és harmadik fokozataival.- szüntelenül gondoskodni kell a tüzelőanyagokkal és energiával, főleg a gázolajjal való gazdálkodásról. Fokozatosan ésszerűsíteni kell ezek fogyasztását. Az ész- szerűsítési módokat a technológiai és munkafolyamatok energia- igényességének csökkentésében, a közlekedés és az üzemanyagfogyasztás ésszerűsítésében kell keresni minden egyes részlegen. A fogyasztási normákat a vállalatok feltételei szerint kell tökéletesíteni, törődni kell következetes megtartásflkkal, és ugyancsak a fogyasztás következetes ellenőrzésével. Erre önálló programot kell kidolgozni minden egyes mező- gazdasági vállalatnál.- a beruházási eszközöket a lehető legcélszerűbben a talaj termőképességének növelésére, a technológiai gépsorok korszerűsítésére, komplettizálására, a takarmánytárolási veszteségek, illetve az egyéb termények tárolási veszteségeinek csökkentésére kell felhasználni. Az alapvető út főleg az állattenyésztésben a korszerűsítés, a rekonstrukció, illetve a meglevő objektumokhoz való hozzáépítés és ezek olyan gépekkel való komplettizálása, melyek lehetővé teszik a takarmányok tárolását és műszaki kezelését.- a mezőgazdaság további intenzív fejlesztése programjának szerves részét képezi a környezetalakítás és környezetvédelem. A legközelebbi években ezzel összhangban konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a környezetszennyező források felszámolására.- meg kell teremteni a munkaerők reprodukciójának és stabilizálásának feltételeit, főleg az efsz-ek fiatal dolgozóinak esetében. Fokozott figyelmet kell fordítani a káder-, személyzeti és szociális fejlesztési tervek kidolgozására és teljesítésére. Ki kell dolgozni a munkakörnyezet javításának konkrét programját, és a nemzeti bizottságokkal együttműködve a falusi élet feltételei javításának programját, beleértve a lakásépítési kérdéseket, tekintettel az egyes területek feltételeire. Fontolóra kell venni a kulturális és szociális alap hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit a munkaerőreprodukció és -stabilizálás biztosításával kapcsolatban.- rendszeresen tökéletesíteni kell és hatékonyan ki kell használni a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét a termelés anyag- és energiaigényessége csökkentésére, illetve a munka minőségének javítására. Az érvényben levő szabályok megtartásával tökéletesíteni kell a javadalmazás formáit oly módon, hogy a dolgozók javadalmában egyre nagyobb mértékben tükröződjön munkájuk társadalmi haszna.- le kell leplezni és küzdeni azokat a fogyatékosságokat, melyek a hasonló feltételek között gazdálkodó vállalatok eltérő eredményeit okozzák. Ugyanez vonatkozik az egyes vállalaton belüli munkaszakaszokra is. Ehhez meg kell teremteni a káder-, szervezési és anyagi feltételeket. A vállalatok tevékenysége eredményeinek megítélésekor, illetve az egyes vállalaton belüli alakulatok eredményeinek értékelésekor nagyobb mértékben ki kell használni az összehasonlító módszereket.- a vállalaton belüli önelszámolás alapelveiböl kiindulva tökéletesíteni kell a vállalaton belüli tervezést és irányítást. Minden vállalat konkrét feltételeiből és lehetőségeiből kell kiindulni. Az egyes munkakollektíváknak meg kell szabni kötelességeiket, feladataikat és az ezek teljesítéséért való felelősségüket. Ezen az alapon fokozatosan fejlesszük a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást.- a vállalatvezetések, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a szakszervezeti szervezetek és az ifjúsági szervezetek közös feladata a dolgozók munka- és alkotókezdeményezésének, illetve aktivitásának kibontakoztatása. Ezt anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel kell fejleszteni, s a munkakezdeményezést és aktivitást össze kell kapcsolni a vállalatok tervezett feladatainak teljesítésével.- a kongresszus elvárja, hogy a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumok megfelelő időelőnnyel lebontják a mezőgaz- dasági-élelmiszeri komplexum tervszerű irányítási rendszere nyolcadik ötéves ^tervidőszakra szóló, további tökéletesítését célzó végrehajtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek nagyobb teret kellene biztosítaniuk a vállalati aktivitás fejlesztéséhez, s egyúttal növelniük kellene a vállalatok felelősségét a társadalmi szükségletek kielégítéséért, a termelőeszközök, a természeti feltételek és a munkaerők gazdaságos kihasználásáért a termelés intenzív fejlesztése és hatékonyságának növelése céljából. A kongresszus ajánlja, hogy készítsék elő a szövetkezeti jogi normák szükséges változtatásait, s ennek során teljes mértékben ki kellene használni a kongresszus előtti és a kongresszusi vita során felvetett észrevételeket és javaslatokat. A mezőgazdasági termelés igényes feladatainak végrehajtása megfelelő anyagi-műszaki feltételek megteremtését követeli meg. A kongresszus elvárja, hogy a biológiai és műszaki szolgáltató vállalatok, a tudományos kutatási bázis, a feldolgozóipar és átszállító vállalatok az eddiginél hatékonyabban' hozzájárulnak a mező- gazdasági termelés intenzív fejlesztéséhez:- A biológiai és műszaki szolgáltatási szervezetektől megköveteljük, hogy váljanak a tudomá- nyos-műszaki haladásnak, mint a termelés további növelése meghatározó tényezőjének fő hordozóivá. Arra van szükség, hogy saját fő feladatuk teljesítésén - a színvonalas szolgáltatások nyújtásán - kívül erejüket a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák, miközben erőteljesen javítják munkájuk minőségét. Ehhez hozzá kell járulnia a végső eredményekért, a mezőgazdasági vállalatoknál elért eredményekért való garanciarendszernek is.- A tudományos-kutatási alaptól elvárjuk, hogy növelje hozzájárulását az alapvető politikai-gazdasági feladatok - az élelmiszerekből való önellátásunk mértékének növelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. A tudományos-kutatási bázisnak megfelelő időelőnyben kell összpontosítania figyelmét a mezőgazdasági termelés fő problémáinak megoldására.- A feldolgozóiparnak növelni kell részvételét a kívánt szerkezet kialakításában, a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének és egyenletes szállításának biztosításában. Az élelmiszeripari vállalatoknak a földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal való együttműködésüket szerződéses alapon kell elmélyíteni, ennek alapvető formává kell válnia az egyes termékek kívánt mennyiségű és minőségű felvásárlásának biztosítása során.- Számolunk azzal, hogy minőségileg javulnak a vegyipartól kapott szállítások, miközben több folyékony és granulált műtrágyát, illetve hazai gyártású növényvédőszert adnak a mezőgazdaság számára. Fokozott figyelmet kell szentelni a káros környezeti hatások korlátozásának.- Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági gépgyártás biztosítja a gépi-technológiai vonalak jobb minőségét és komplex szállítását, és főleg a specializált növénytermesztési ágazatokban alkalmazott gépek és berendezések, az anyagmozgató gépek, a takarmánytároló berendezések és egyéb ágazatok vonatkozásában. Egyúttal elvárjuk a leszállított gépek és berendezések paramétereinek javulását, valamint energia- igényességük csökkenését és azt, (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ S^í0 6 1984. XII. 6.
