Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-06 / 289. szám, csütörtök

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1985. évi állami tervéről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 12. ülésén, 1984. december 4-én előter­jesztette Svätopluk Potáč elvtárs, a CSSZSZK kormányának aielnöke, az Állami Tervbizottság elnöke Elvtarsak! A központi bizottság mai ülésén megvitatjuk a gazdasági és szoci­ális fejlődés 1985. évr állami tervé­nek javaslatát. A 7. ötéves terv feladatainak eddigi teljesítéséből, valamint azokból a feltételekből indulunk ki, amelyeket az terem­tett meg, hogy tavaly és az idén a források kialakításának növeke­dése gyorsabb dinamikát ért el. Célunk a párt politikai, gazdasági stratégiájának további következe­tes megvalósítása, az intenzív gazdaságfejlesztés, mindennemű munka hatékonyságának és minő­ségének javítása, ami alapvető feltétele legfontosabb célunk elé­résének - az életszínvonal meg­tartásának és további javításának, a nép létbiztonsága megszilárdítá­sának. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának El­nöksége és a szövetségi kormány az előterjesztett javaslatot a tudo­mányos-műszaki fejlesztési terv­vel és az állami költségvetés ja­vaslatával együtt tárgyalta meg. Intézkedéseket foganatosítottak. 1985-ben ezek az intézkedések, valamint a központi bizottság mai Elvtársak! Miközben erőfeszítéseinket a társadalom további gazdasági és szociális fejlődésével kapcsola­tos feladatokra összpontosítjuk, komolyan aggaszt bennünket a bonyolult nemzetközi helyzet. Világszerte éles osztályharc megy végbe, amely közvetlenül érinti az egész emberiség sorsát. E harc­ban dől el, hogy sikerül-e megőriz­ni a világbékét és megakadályozni háborús konfliktus keletkezését. Jól tudjuk, mi okozza a nemzet­közi feszültséget. A legreakció- sabb imperialista erők kalandor militarista politikája. Az Egyesült Államok kormányzata arra töre­kedve, hogy stratégiai, katonai erőfölényre tegyen szert a Szov­jetunió és szövetségesei fölött, lá­zas fegyverkezést folytat, fokozza az ideológiai diverziót és a nukleá­ris katasztrófa veszélyébe sodorja a világot. Erre felhasználják saját maguk és szövetségeseik gazda­sági erejének jelentős részét. Az imperializmus konfliktusos helyzeteket teremt a világ külön­böző részeiben. Könyörtelenül és cinikusan megsérti a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit. Elegendő, ha megemlítjük azt a politikát és gyakorlatot, amelyet az Egyesült Államok a Közel-Ke- leten, Közép-Amerikában Grena- dával, Nicaraguával, Salvadorral és Kubával szemben folytat, ha megemlítjük azt a támogatást, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerének, az afga­nisztáni ellenforradalmár erőknek és a különféle diktátori rendsze­reknek nyújt. Az elsócsapást mérő új ameri­kai rakéták elhelyezése egyes nyugat-európai országokban tovább bonyolította és kiélezte a helyzetet földrészünkön. A szomszédos Német Szövetségi Köztársaságban tapasztalható re­Elvtársak! v A népgazdaság idei fejlődése azt bizonyítja, hogy a bonyolult feltételek közepette is fokozni tud­juk a fejlődés dinamikáját, a forrá­sok kialakítását, a nemzeti jö­vedelem növekedését. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme ebben az ötéves tervidőszakban az idén először lesz nagyobb, mint a XVI. pártkongresszus által elő­irányzott évi átlag. Ehhez kétség­telenül hozzájárul a központi bi­zottság 10. üléser amely az 1983. évi eredmények és az idei első negyedév alakulása alapján az ál­lami terv feladatainak növelését, a minőségi mutatók, de főleg a munkatermelékenység terén ülésének határozatai képezik majd az egész párt, az összes gazdasági szerv, a szakszerveze­tek és a Nemzeti Frontba tömörült többi szervezet munkájának tar­talmát. A következő év politikai és gaz­dasági jelentőségét az határozza meg, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó évéről van szó, amelyben tetőzik a XVI. pártkongresszus ha­tározatainak teljesítésére kifejtett közös erőfeszítésünk. Ugyanak­kor megkezdődnek az intenzív előkészületek pártunk XVII. kong­resszusára. Ebben az évben ün­nepeljük meg a nemzeti felszaba­dító harc tetózésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadí­tásának 40. évfordulóját. Mindez arra ösztönöz, hogy egész társadalmunk fokozott erő­feszítéseket tegyen, dolgozóink kezdeményezóen teljesítsék és túlteljesítsék a 7. ötéves terv fel­adatait. Közösen mindent megte­szünk azért, hogy a mostani öt­éves tervidőszaknak az eredmé­nyei méltó részét képezzék annak az eredményes politikai, társadal­mi, gazdasági, kulturális és szoci­ális fejlődésnek, amelyet a szocia­vansista irányzatok fellendülése sem szolgálja az európai béke ügyét. A hidegháborús korszak hírhedt módszereinek szellemében az Egyesült Államok, és nyomására más tőkés államok is, gazdasági diszkriminációt érvényesítenek a szocialista országokkal szem­ben, intézkedéseket hoznak a gazdasági, a tudományos-mú- szaki és a kereskedelmi együtt­működés korlátozására, sőt betil­tására is. Igy akarják gazdaságilag gyengíteni a szocialista világkö­zösséget, illetve legalább fékezni dinamikus fejlődését. A szocialista országokkal szemben érvényesí­tett differenciált hozzáállással akarják megbontani egységüket és felzárkózottságukat. A mi politi­kánk az államok közti megértésen, az azonos biztonság elveiből kiin­duló egymás mellett élésen alap­ozik, és ezért a továbbiakban is egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködést akarunk folytatni minden országgal, tekintet nélkül társadalmi berendezésükre. A szocialista országok nemegy­szer bebizonyították, hogy az erő­szak, a zsarolás és a fenyegetés politikája eleve kudarcra van ítél­ve. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország sokszor hangsú­lyozta, nem engedik, hogy meg­bontsák a globális katonai-straté­giai egyensúlyt, nem engedik, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai a gyengébb pozíciójára jussa­nak a NATO-ban tömörült orszá­gokkal szemben. Ebben a kiélezett helyzetben számunkra létkérdés a gazdasági együttműködés és integrációs kapcsolatok bővítése és fejleszté­se a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Teljes mérték­ben támogatjuk a KGST legfel­sőbb szintű tanácskozásán és 39. ülésszakán elfogadott határozato­magasabb célok kitűzését kezde­ményezte. A központi bizottság elnöksége, a Szövetségi Gyűlés, a CSSZSZK kormánya és a köztársasági szer­vek állandó figyelmet szenteltek a központi bizottságok legutóbbi négy gazdasági ülése határozatai lebontásának, valamint a gazda­sági és szociális fejlődés feladatai teljesítésének. Az első félév eredményeit érté­kelve több intézkedést foganatosí­tottak a pozitív eredmények meg­szilárdítására, a fogyatékosságok okainak megszüntetésére, illetve ezek negatív hatásának csökken­tésére. A párt és szakszervezeti szervek, valamint szervezetek lista építés negyven éve alatt a CSKP vezetésével elértünk. Nem áll mögöttünk könnyű, ne­hézség nélküli út. Történelmi szempontból rövid idő alatt óriási forradalmi változásokat hajtottunk végre és politikai szempontból rendkívül fontos feladatokat oldot­tunk meg - ilyen volt az államosí­tás, a burzsoázia végleges legyő­zése, az iparosítás, a mezőgazda­ság kollektivizálása, a szocializ­mus anyagi-műszaki alapjának ki­építése, a szövetségi államrende­zés, a válság leküzdése a pártban és a társadalomban, s a fejlett szocialista társadalom építésének megkezdése. A pártnak és a dol­gozóknak nagy munkát kellett vé­gezniük, sok akadályt és nehézsé­get kellett leküzdeniük. Sohasem felejtjük el: csak annak köszönhetően haladha­tunk biztonságosan ezen az úton, hogy támaszunk a legközelebbi és leghűbb barátunk és szövetsége­sünk, a Szovjetunió volt és marad a továbbiakban is. Rendkívül fon­tos volt számunkra a szocialista közösség többi országával folyta­tott szoros együttműködésünk. a CSSZSZK kormányának a nem­zeti felszabadító harc betetőzése és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójával kapcsolatos nyilatkozatára. A pártszervek és szervezetek aktívan támogatták és a dolgozók is megértették a központi bizott­ságnak a szándékát, hogy tovább kell fokozni a nemzeti jövedelem kialakításának dinamikáját a to­vábbi gazdasági fejlődés érdeké­ben. Ennek köszönhetően a mun­katermelékenységben, az anyagi költségek csökkentésében és ater- melésben túlteljesítettük feladata- inkát. Megelégedéssel arról tájékoz­tathatjuk a központi bizottságot, hogy a folyamatosan megoldott gondok és fogyatékosságok elle­nére a 11 hónap alatt elért tervtel­jesítést figyelembe véve az idén a nemzeti jövedelem minimálisan 3,2 százalékkal növekedik. Ez je­lentős javulást jelent 1983-hoz vi­szonyítva, amikoris a növekedés 2,7 százalékos volt. Az általában kedvező fejlődés azon alapszik, hogy a termelés, a hatékonyság és a gazdaságosság a tervezett­nél nagyobb mértékben növeke­dett. Ehhez a termelés valamennyi fontos ágazata hozzájárul. Az ipari termelés 3,8 százalékkal, a bruttó mezőgazdasági termelés 3,6 szá­zalékkal, az építőipari termelés 1,6 százalékkal lesz nagyobb. A népgazdaság alakulásának pozitív vonása, hogy a nemzeti jövedelem növekedését az inten­zív gazdaságfejlesztés, a nagyobb hatékonyság, a szállítással szem­ben támasztott igények csökken­tése és a belső tartalékok jobb kiaknázása révén értük el. Általá­ban a költségek kedvezőbben ala­kultak, főleg nagyobb mértékben csökkentek az anyagi és a bérkölt­ségek, ami kedvezően befolyásol­ja a nyereségképzést, a rentabili­tást és a társadalmi munkaterme­lékenységet. A nagyobb források lehetővé teszik külföldi fizetési mérlegünk kiegyensúlyozottságát, a hitelek tervszerű törlesztését, a konvertibilis valutában való el- .adósodásunk csökkentését, a munkahelyi bevételek, a társa­dalmi és a személyes fogyasztás további növekedését és a beruhá­zások bizonyos növekedését. Az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben és a népgazdaság más ágazataiban elért eredményekhez hozzájárul a párt, a szakszervezeti és az ifjúsági szervek és szerve­zetek, a tudományos-műszaki tár­saságok, a Nemzeti Front más szervezetei, az állami és gazdasá­gi szervek politikai-szervező mun­kája. Az idei eredmények általában pozitív értékelése nem jelenti azonban azt, hogy megelégedhe­tünk az elértekkel. A központi bi­zottság ülésein, a pártszervekben, a szövetségi kormányban és a nemzeti kormányokban a figyel­met a fontos problémák megoldá­sára és azon fogyatékosságok megszüntetésére irányítjuk, ame­lyek akadályozzák a népgazdaság gyorsabb fejlődését. A vállalatok, a szervezetek és a termelési-gazdasági egységek többsége teljesíti igényes felada­tait, vannak azonban olyanok is, amelyek nem teljesítve kötelessé­geiket, csökkentik közös munkánk eredményességét. Természete­sen a terv nem teljesítésének ob­jektív okai is lehetnek, amikoris alapjában megváltoztak az év fo­lyamán a termelés feltételei. Egyes vállalatok és termelési-gaz­dasági egységek azonban olyan okok miatt nem teljesítik feladatai­kat, amelyek aktív hozzáállással és a dolgozók részvételével le­küzdhetők lehetnének. Azzal könnyítik helyzetüket, hogy rámu­tatnak a kitűzött feladatok irreális voltára, a gazdasági tervek meg­változtatását és módosítását kö­vetelik sokszor azzal a céllal, hogy túlteljesíthessék az alacsonyabb tervet és így gazdaságilag indoko­latlan előnyökre tegyenek szert. A minisztériumoknak az ilyen ese­tekben le kell vonniuk a következ­tetéseket, a termelési-gazdasági egységek és vállalatok igazgatói­nak pedig konkrét, névre szóló intézkedéseket kell foganatosíta­niuk azzal a céllal, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben egyenletesen teljesítsék az állami és gazdasági terv feladatait és behozzák a lemaradást. Az egyes üzemek, vállalatok, efsz-ek, termelési-gazdasági egy­ségek és ágazatok hatékonysága között gazdaságilag indokolhatat­lan eltérések mutatkoznak, ami ar­ra vall, hogy további tartalékaink vannak még. A felettes szervek feladata, hogy a lemaradás okai­nak elemzése alapján konkrét programokat dolgozzanak ki a le­maradók és az élenjárók közti szintkülönbség kiegyenlítésére. Nem sikerül teljesen elérni a termelés szükséges struktúráját és megtartani az értékesítés kívá­natos irányvonalát, főleg a nem szocialista országokba irányuló ki­vitelt, a hazai piac és a beruházá­sokra irányuló szállítmányokat. Számos vállalat nem teljesíti ide­jében és magas műszaki színvo­nalon kiviteli feladatait a szocialis­ta országokba. Egyes termelők az értékesítés kényelmesebb módjait keresik a népgazdasági szükség­letekkel ellentétben. A termelés egy részét így nem használjuk fel, aránytalanul növekednek a kész­letek, lemaradnak az építkezési beruházások és növekszik a meg­kezdett építkezések száma. A legfigyelmeztetőbb ténynek azt tartjuk, hogy gazdaságunk in­tenzív fejlesztésében még mindig nem a vállalatok innovációs aktivi­tása és a tudományos-műszaki haladás a fő tényező. Számos termék műszaki-gazdasági szín­vonala és a társadalmi munkater­melékenység elért szintje, bizo­nyos haladás ellenére, továbbra sem felel meg lehetőségeinknek. Általában le kell szögeznünk, hogy jelentős tartalékaink vannak gaz­dasági és tudományos-műszaki erőnk és a munkaerőforrások jobb kihasználásában. Nem soroltuk fel az összes problémát és ezek a fogyatékos­ságok nem is újak. A központi bizottság az utóbbi időben több ízben mutatott ezekre rá és köve­telte következetes megszünteté­süket, mint további fejlődésünk fontos feltételét. Számos helyes határozat született, de ezeket nem valósítjuk meg következetesen. Az igényes ellenőrzés és a határo­zatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése helyett még mindig sok energiát fordítunk a nem teljesítés megindokolására. A fogyatékosságok többségé­nek oka az irányítás, a tervezés és az ellenőrzés nem kielégítő szín­vonala. Ez vonatkozik a központi és a vállalati irányításra is. Annak ellenére, hogy általában sikerül tel­jesítenünk a XVI. kongresszus ál­tal kitűzött célokat és általában pozitív eredményeket érünk el, nem becsülhetjük le a fogyatékos­ságokat. Az eredményeink még jobbak lehetnének, ha nagyobb figyelmet szentelnénk a gazdasági tevékenység minden egyes szint­jén felmerülő fogyatékosságok ki­küszöbölésének. Ezért feltétlenül szükséges még sürgetőbben igényelni a köteles­ségek és a feladatok teljesítését } minden irányító dolgozótól, min­den munkakollektívától, üzemtől, vállalattól, szervezettől, termelési­gazdasági egységtől és miniszté­riumtól. Ez a jövő esztendő jóval igényesebb céljai és feladatai si­keres teljesítésének fontos előfel­tétele. (Folytatás az 5. oldalon) Gazdasági és szociális terveinket csakis békében valósíthatjuk meg Növeljük a gazdasági fejlődés dinamikáját kát. Aktívan részt veszünk ezek meg valós ításában. A most folyó osztályharcban is bebizonyosodik a szocializmus haladó és humánus volta, vala­mint ereje. A szocialista közösség országai, élükön a Szovjetunióval egyre nagyobb hatást gyakorolnak a világeseményekre. Gazdasági és védelmi erejük szilárd gátat vet az imperializmus erőinek és egyúttal megbízható támasza a vi­lág haladó és békemozgalmának. A Szovjetunió kezdeményező- en és fáradhatatlanul javaslatokat terjeszt elő a fontos nemzetközi problémák megoldására, a fegy­verkezési verseny beszüntetésére és olyan intézkedések elfogadá­sára, amelyek szavatolnák a tar­tós békét. Erre irányulnak azok a javaslatok is, amelyeket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének tavalyi januári prágai ülésén fogadtak el, a KGST legfel­sőbb szintű tanácskozásának nyi­latkozata és deklarációja, örül­tünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közelmúltban megállapodott újabb tárgyalások megkezdéséről. Ezeken kölcsö­nösen elfogadható megállapodást kellene elérni számos, a nukleáris és kozmikus fegyverekre vonatko­zó kérdésben. Ezt a politikát nemcsak a szo­cialista országok támogatják, ha­nem az egész világ haladó moz­galmai és demokratikus erői is. Csakis békében valósíthatjuk meg gazdasági és szociális terveinket, csak békében teljesíthetjük a fej­lett szocialista társadalom építé­sének feladatait. Köztársaságunk és az egész szocialista közösség politikai és gazdasági erejének következetes megszilárdításával fokozzuk a bé­kéért és a társadalmi haladásért folytatott harcot. a kerületekben, a járásokban, a vállalatoknál és az üzemekben aktívan teljesítették a központi bi­zottság 9. és 10. ülésének határo­zatait. Kedvezően hatott a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésé­re hozott intézkedések következe­tesebb érvényesítése és az irányí­tó szervek jobb munkája. Mindez a kezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztésével együtt azt eredményezte, hogy ebben az év­ben elmélyült népgazdaságunk pozitív fejlődése. Dolgozóink a kezdeményezés fokozásával válaszolnak a CSKP Központi Bi­zottságának, a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának és ÚJ s*á 4 1984. XII. 6

Next

/
Thumbnails
Contents